Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-05 / 65. szám
4 HÍDLAP • 2005. április 5., kedd REGIO www.istergranum.hu / Újabb határon átnyúló egészségügyi együttműködés Folytatás az I. oldalról Ennek keretében a váci Jávorszky Ödön kórház szennyesét a sági kórházban mosatnák. További egyeztetésekre van még szükség a mentőszolgálat esetében is. Ennek keretében 14 magyarországi Ipoly-menti település részesülne sürgősségi ellátásban. Igor Bystry, az ipolysági kórház igazgatója szerint azonban még várni kell a tervekkel kapcsolatban a magyar Országos Egészségbiztosítási Pénztár jóváhagyására. Igor Bystrytől megtudtuk, hogy a két kórház közösen szeretne pályázatot benyújtani az Európai Unióhoz. Az anyagi támogatást új számítógépek vásárlására igényelnék, illetve arra, hogy a kommunikációs technikát javítsák. Meg kell egyezni a két félnek még a szlovák egészségügyi dolgozók magyarországi iskoláztatása terén is. Az igazgató szerint nem mindegy, milyen költségek mellett tudják ezt megtenni. Szlovákiában ugyanis fizetni kell az ilyen továbbképzésért. Az igazgató szerint azért is lenne jó, ha Vácra ! járhatnának át Szlovákiából az egészségügyi dolgozók, mert a város sokkal | közelebb esik az ő intézményükhöz. j Az igazgató elmondta: a problé- ; más kérdések tisztázására tíz napon belül ismét találkozót hívnak össze, I amelynek helyszíne valószínűleg a j váci kórház lesz. • CZIGLER ’ Már folyik a diáktüntetés szervezése A hallgatók kilencven százaléka ellenzi a tandíjat Folytatás az I. oldalról A felmérés nemzetiségi összetétel alapján is vizsgálja a kérdést. Eszerint a szlovák nemzetiségűek 68,7 százaléka, míg a magyarok 57,7 százaléka utasítja el a törvénytervezetet. A legkisebb mértékben, mintegy 3 százalékban a rokkantnyugdíjasok és diákok értenek egyet a javaslattal. A felmérésből az is kiderül, hogy a 10- 12 ezer, valamint a 15-20 ezer koronás havi keresettel rendelkezők 7,5- 8,9 százaléka, a 12-15 ezer koronás havi jövedelemmel rendelkezők 14,3 százaléka támogatja a tervezetet. A parlament második olvasatban feltehetőleg május 10-én fog foglal- i kozni a kérdéssel. Dienes Kálmán, a ! hallgatói sztrájkbizottság alapító j tagja lapunknak elmondta, hogy a j hallgatók május 5-én szerveznek na- j gyobb demonstrációt a parlament j előtt, amelyre előzetes információik szerint különbuszokkal érkeznek j majd a résztvevők. A demonstráció j kezdetét délelőtt 10-11 órára tervezik. Ekkor már többezres tömegre számítanak. A tárgyalások egyelőre j állnak, de a közeljövőben az ellen- J zékkel mindenképpen egyeztetések- j re lesz szükség. Pölt „Oxi” Zoltán LAP(SZ)ÉL A kampány kompániája Meglehetősen egyértelmű, hogy presztízskérdéssé fajult a köztársasági elnök jelölése. Eddig a baloldal nyomta a kereplőt, hogy egyre nagyobb visszásságot teremtő jelöltjeivel kampányba csalja az ellenzéket és a politikai bulvárfüggőségre nevelt választókat. Szili Katalin nevének emlegetésekor már érezni lehetett, hogy az MSZP valami jó nagyot, valami el- rugaszkodottan újszerűt akar dobni. Gombár Csaba látótérbe kerülésekor úgy tűnt, mégsem hagyja a kormányzó párt, hogy teljesen komolytalanná fajuljon a köztársasági elnöklés ügye. De nem kellett sokat várni, hogy a baloldal előrántsa tarisznyájából régi-új ászát, Horn Gyulát. Most, mint államfőt. Havas Henrik szoc-lib reggeleket beindító tévés kampányműsorában meg is szólalt (pont tegnap, hétfőn) Gyula vitéz, hogy miként merte megálmodni magát, mint Mádl Ferenc utódját. H.Gy. jó.benyomást akart tenni és a nép legegyszerűbb fiának adta ki magát, aki politikai tanítóként és nebulóként - a magyar demokrácia rissz-rossz röntgengépének használata után - immár átvilágítottan is felmondta a történelmi leckét, ha kell a köztársasági elnöki pulpitusért is. Ettől az a vélt szerepe sem tántorította el, melyet Nyers Rezső (egykori MSZMP vezető) egyszer a Hír TV-ben és többször más helyeken cáfolt, hogy az NDK-s németek „felszabadítása” Horn elvtárs saját érdeme lenne. Nem Horn Gyula engedte szabadjára a németeket a határon, hanem az akkori központi pártbizottság, nyilatkozta tavaly Nyers. Bumm! Aztán Havas néhány jópofizó kör után, megkérdezte, hogy az ellenzék még mindig azt szajkózza, hogy Horn Gyula 56-os múlttal rendelkezik, de a rossz oldalon, az akkori karhatalmisták oldalán állt, hogy is van ez. Erre H.Gy.-nek nem izzadt meg a bajsza helye, csak annyit mondott széttárt karokkal, hogy őt már átvilágították. Ha akkor jó volt, most mért nem jó? Mint a raklap, oly egyszerű az érvelés, de mondom látható, Gyula barátunk nem akar bonyolult lenni. Úgy tűnik, úgy látja, egy köztársasági elnök (jelölt) nem összetett személyiség. Az ellenzék jelöltje pedig a volt alkotmánybírósági elnök, Sólyom László lett. Az SZDSZ-es Kuncze az ötletet elfogadja, - de mint nyilatkozta csak akkor -ha az MSZP is elfogadja. Arra pedig addig várhatunk, amíg „Osztyapenkó lépést vált”. További vízi erőművek építését tervezi Szlovákia Folytatás az 1. oldalról Ezek az elképzelések viszont csak az Európai Unió mintegy hatéves költségvetési időszakának tervei között szerepelnek. Vízi erőművek építésével kapcsolatban a hivatalok alátámasztották, hogy a közeljövőben valóban nem terveznek vízi erőműveket építeni. A gazdasági minisztérium energetikai osztályán Dagmar Ellavatától megtudtuk, hogy értesüléseik szerint Szlovákiában nem építenek a közeljövőben vízi erőműveket. Az ügyben megkerestük az energetikai hivatalt is. A hivatal dolgozója elmondta: Szlovákiában három központja van az energia-ellátásnak. A nyugatszlovákiai részen (Zsolnánál, Bősnél, és Árvánál) három nagyobb és 28 kisebb vízi erőmű található. Közép-Szlovákiá- ban 77, Kelet-Szlovákiában pedig 73 kisebb vízi erőmű működik. A hivatal dolgozója szerint ahhoz, hogy valaki ilyen erőművet létesítsen, bonyolult procedúrán kell keresztül esnie. A szakértő szerint nemcsak a procedúra nehezíti az ilyen jellegű létesítmények kivitelezését, hanem a pénz kérdése is. Erre szerinte sem az államnak, sem magánszemélyeknek nincs elegendő anyagi fedezete. Ráadásul a bátor vállalkozónak a zöldek követeléseivel is szembe kell néznie, illetve azzal, hogy adott esetben akár több mint egy évre is leállhat az építkezés. Ezt pedig nem sokan engedhetik meg maguknak, még akkor sem, ha a vízi energia egy gyorsan megtérülő befektetésnek számít. Igor Polákovic a pozsonyi Greenpeace-től lapunk kérdésére elmondta: szervezetüknek nincs kifogása a vízi erőművek építésével kapcsolatban, az egyetlen kikötésük, hogy a környezetre nézve minél kisebb hatása legyen. Arról viszont nincs tudomása, hogy Szlovákiában mostanában építenének vízi erőműveket. • -ZIG- * • Javult a bűnügyi helyzet megyénkben Kevesebben halnak meg közúti balesetben Csökkent a bűncselekmények száma megyénkben, a tavalyi „előkelő” ötödik helyről a nyolcadikra kerültünk a megyék negatív ranglistáján. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság évértékelő sajtótájékoztatóján azonban az is elhangzott, hogy nőtt az ittas vezetők száma, e tekintetben Tatabányán kívül Dorog és Esztergom térségében volt a legrosszabb a helyzet. Pósth László alezredes elmondta: a hatóság elsődleges célja tavaly a „látható rendőrség” megteremtése volt. Ennek érdekében fokozták a közterületi rendőri jelenlétet. Részben talán ennek is köszönhető, hogy az elkövetés helye szerint a bűncselekmények száma mérséklődött, a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények számát figyelembe véve országosan az 5. helyről a 8.-ra kerültünk. Jelentősen csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma is, a személy elleni, a közlekedési, házassági, családi, ifjúsági és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma azonban növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A szándékos testi sértések számát tekintve ugyancsak rosszabb a helyzet, csak Esztergomban 113 ilyen eset fordult elő. Nőtt a közlekedési bűncselekmények száma, ezen belül főleg az ittas vezetésé. E tekintetben Tatabánya, Esztergom, Dorog kiemelkedik, itt fordult elő a legtöbb eset. Hasonló romlás mutatkozik a szervezett bűnözéssel szorosan összefüggő, kábítószerrel történő visszaélések terén is: megyei szinten 333 esetet regisztráltak, a legtöbbet (144-et) Tatabányán, de Esztergomban is jelentős volt (60) a felderített ügyek száma. A „látható rendőrség” program mellett a közúti balesetek csökkentése volt a második legfontosabb célja a rendőrségnek megyénkben. Nyolc új, sebességmérő műszert adtak át, aminek következtében jelentősen emelkedett a sebesség-túllépés miatti szabálysértési feljelentések száma. Nem volt kevesebb baleset, de csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. Komárom-Esztergom megye az elmúlt években az egyik „legfertőzöttebb” megye volt, de a tavalyi esztendőben sikerült előrébb lépni, jelenleg az országos átlagot figyelembe véve a középmezőnyhöz sikerült felzárkózni. • G.N. Az alkalmazkodó gabonafajtáké a jövő Új növények létrehozása hely Folytatás az 1. oldalról Ugyanakkor több kutatóintézet dolgozik azon, hogy a változó klímához leginkább alkalmazkodó gabonaféléket nemesítsen ki hazánkban. Weisz Ottó, az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének ügyvezető igazgató-helyettese, kutató szerint napjainkban már tényként kell elfogadnunk a vészes éghajlatváltozást, melynek előrejelzése a Kárpátmedencében szinte lehetetlen, mivel ebben a térségben három nagy éghajlati zóna kölcsönhatása érvényesül. Az úgynevezett „hőségnapok” káros hatása régóta ismert a mezőgazdaságban: a szélsőségesen magas hőmérséklet jelentős „tésztaminőségromlást” eredményez, miközben a liszt fehérjetartalma nő. A magyar mezőgazdaság szempontjából ezért a legfontosabb a kalászos gabona és a kukorica szárazságtűrése. A kutatók olyan fajták előállítását tűzték ki célul, amelyek kiváló minőségűek és stabil termésűek. Hogy egy növény miként reagál a hőmérséklet emelkedésére, az függ a genetikai alapoktól, a környezeti feltételektől (a talaj, a víz és az éghajlat állapotától), valamint mindkét tényező kölcsönhatásától. Sajnos a Kárpát-medencében várható, hogy a következő években nőni fog a szélsőséges tényezők gyakorisága, ezért olyan növényfajták kifejlesztése indokolt, amelyek képesek alkalmazkodni a várható időjárás-változáshoz. Az MTA martonvásári kutatóintézetének egyik legfontosabb feladata az éghajlati veszélyek modellezése. Annyit máris tudunk, hogy 2050-ig a légkör széndioxid-koncentrációja megduplázódik. A kísérletek során bebizonyosodott: ha nő a szén-di- oxid-mennyiség, egyes növényfajták (a kalászosok közéjük tartoznak) hozama is nő - amennyiben a többi környezeti tényező változatlan marad (vagyis a vízellátás és a tápöntözni kellene anyag-ellátottság állandó). Kedvezőtlen következményekkel jár azonban, ha a szén-dioxid-mennyiség emelkedése vízellátási akadályokkal, esetleg aszállyal párosul. A búza termesztéséhez szükséges optimális hőmérséklet 10-24 Celsius. Az optimálisnál alacsonyabb hőmérséklet nagyobb termést hoz, míg minden 1 fokos hőmérsékletnövekedés átlagosan 4 százalékos termés- csökkenést okoz. A kalászosodáskor bekövetkező hősokk jelentősen, 30-35 százalékkal csökkenti a szemek számát. Martonvásáron a szárazságtűrés szerinti szelekció és nemesítés a korai érésű, sztyeppi típusú búzákra épít, mivel ezek a fajták a szárazságtűrés mellett kiemelkedően télállónak is bizonyulnak. A kísérletek során létrehozott Mv Magvas fajta kiváló alkalmazkodóképessége révén immár négy közép-európai ország búzatermesztésében is helyet kapott. „Kísérleteink bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a fajták közti különbségek lehetőséget adnak a szélsőségesen magas hőmérsékleten és emelt széndioxid-szinten előnyösen termeszthető fajták nemesítésére” - foglalta össze tapasztalatait Weisz Ottó, megerősítve: a növények tél- és fagyállósága, „edződési képessége” szintén genetikailag meghatározott tulajdonság. A régiónkban persze évszázadok alatt alakultak ki a jelenleg használatos búzafajták, ennek ellenére minden fajon belül találhatók olyanok, amelyek jobban vagy kevésbé jobban tolerálják a klimatikus szélsőségeket. Teljesen új gabonanövények kikísérletezése nem képzelhető el, ugyanakkor komoly eredmény, hogy a fajokon belül eltolódóban van a tavaszi és az őszi vetésű gabonák aránya. A növények védelmében, a jövőben a termesztéstechnológián, a talajművelésen kell jelentősebben változtatni - szól a tanács. Elkerülhetetlen az öntözéses gazdálkodásra való áttérés, mert az ökoszisztémák működésének egyik meghatározó tényezője a víz, így a vízfelhasználás hatékonyságának növelése döntő jelentőségű a globális felmelegedés elleni harcban. A szegedi Gabonatermesztési Kutató (GK) KHT-nál ugyancsak egy évtizede folytatnak kísérleteket szárazságtűrő növények nemesítésével. Aszályos körülmények között a termés növelésének egyedüli útja ugyanis a vízhiányt jól bíró növénytípusok előállítása. A szárazságtűrés kialakítása érdekében Szegeden többlépcsős keresztezési programot indítottak egzotikus növényfajtákkal. A Kínából, Indiából, az Egyesült Államokból, Irakból és Iránból származó fajták keresztezését a vízhiányt toleráló portugál fajtákra és a Magyarországon legismertebb GK Bétadurra és Multidurra alapozták. E nemesítő eljárásnak köszönhetően olyan kiváló szárazságtűrő kenyér- és durumbúza-fajta jött létre, amely a korábban példa nélküli időjárási szélsőséggel járó 20()2-2Q03-as „búzaévben” is jelesre vizsgázott. • Munkatársunktól
