Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-05-07 / 89. szám
hídlafimagazin 2005. május Z, szombat • HÍDLAP • Az utolsó hercegprímás Képtelen volt közömbös lenni bárki számára. Vagy rajongtak érte, vagy gyűlölték, vagy vértanúként tisztelték, vagy a pokolba kívánták. Mind- szenty (Pehm) József 1892-ben született Csehimindszenten. Papi működése szinte a kezdetek kezdetén letartóztatással kezdődött, az 1918-19-es Tanácsköztársaság idején szülőfalujába internálták. 1944. március 15-én szentelték püspökké és helyezték a veszprémi egyházmegye élére. A háború alatt szívvel-lélekkel mentette a származásuk miatt üldözötteket. Ezért 1944 őszén a nyilasok is elhurcolták, Sopronkőhidára, majd Sopronba vitték. 1945 áprilisában szabadult és tért vissza Veszprémbe. A pápa - Serédy Jusztinián halála után - 1945 őszén esztergomi érsekké nevezte ki, majd megkapta a bíborosi kalapot is. Ellentmondást nem tűrő meggyőződésének ezután is merészen adott hangot. Szembeszállt a kommunista előretöréssel, az egyházi iskolák államosításának szándékával, tiltakozott az 1947. évi választási csalások ellen. Végül 1948 karácsonyán letartóztatták. Számos fekete autó érkezett éjszaka az esztergomi prímási palota elé. A prímás elszállításához csak egyre volt szükség, a többi a hozzá közelállók begyűjtésének szándékával érkezett. (Nem illik, mégis szabadjon: nagyapámat is elhurcolták aznap éjjel, mint a prímás háziorvosát. Kihallgatása után szabadon engedték, ám amíg folyt a Mind- szenty-per, naponta hurcolták el a kórházból, ha úgy tetszett, vizit közben a betegek közül. Természetesen se édesanyám, se a nagybátyám fölső iskolába nem kerülhettek.) A per végén életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték és Felsőpeténybe vitték. 1956 egyik követelése épp a prímás tisztének helyreállítása volt. 1956. október 28-án a helyi lakosság kísérletet tett a bíboros kiszabadítására, ám az ÁVH ezt megakadályozta. Szabadságát rövid időre végül április 30- án nyerte vissza. Népes kísérettel érkezett Budapestre, ahol november 3- án elhíresült rádióbeszédében a kormányt a bukott rendszer örökösének nevezte. Másnap reggel a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségén kért menedékjogot. 1971-ben hagyhatta el a követséget és az országot. Az újabb megpróbáltatás nem sokat váratott magára. Két esztendővel később VI. Pál pápa - arra hivatkozva, hogy így nem tölthető be az esztergomi érseki szék - lemondásra szólította fel. Megtette, engedelmesen lemondott. Utolsó esztendeit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975. május 6-án. Mariazellben temették el, hamvait 1991 hozták haza Magyarországra és helyezték az esztergomi Bazilikában végső nyugalomra. Boldoggáavatási pere 1994-ben kezdődött. A Mind- szenty emlékhely 2002. május 4-én nyílt meg Esztergomban a Várhegyen. Sokat elárul Magyarország utolsó hercegprímása életéből és munkásságából. • Varga Péter Dénes Egyetem Nagyszombatban Sokunk számára fájdalmas volt egykor, hogy a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem jogutódja nem Esztergomba, hanem Piliscsabára került. Pedig alapítója, Pázmány Péter, ez a nagyszerű ember, a magyar nyelv megszállottja, a szép stílus bűvésze bizony Esztergomba szánta volna egyetemét, csakhogy akkor itt épp a török megszállók tartották fogva a várost. így került ő, esztergomi érsekként Nagyszombatba. Csodálatosan bírta a magyar nyelvet. És micsoda stiliszta! Nincs az az ellensége, aki ne kényszerülne bevallani, hogy az európai színvonalú magyar széppróza nemcsak vele kezdődik, de mindmáig alig akad prózaírónk, aki szépségben, szemléletességben, erőteljességben, meghittségben, pátoszban, humorban, képgazdagságban fölébe tudna kerekedni. O volt a nemzettudat legnagyobb és leghatásosabb kifejezője a XVII. században. Harcos papok neveléséért alapított egyeteme a magyar tudományosság és haladás fellegvára lett, mindmáig tartó érvénynyel. Hitbuzgalmi okokból végzett műfordító munkássága mindmáig példaképe a jó fordítás lelkiismeretességének, egyszerre hűségének és tiszta magyarosságának, az eredetit tolmácsoló elbűvölő szépségének. Egy irracionális világPrute TAB _____ C OELE STIVM EkASMO lEiNHOLDO. OtHftlttCA Jmfrimíu £&***»> WdtA nézet alapján példamutatója a racionális magyarázatoknak. És közben még három és fél évszázad múltán is gyönyörködtető, szórakoztató, lélekemelő íróművész, aki oly mértékben valósítja meg a népiesség és a választékosság egységét, hogy a mai író és a mai olvasó is mércének tekintheti akkor is, ha harcos indulattal áll vitörekvéseivel szemben. Pázmánnyal ma is vitatkozni kell, s ez eleve sincs az ő ellenére, mert egész életművét betölti a friss vitatkozószellem. „Én még egy protestáns Magyarországban születtem, de egy katolikusban fogok meghalni” -hirdette a protestánsnak született későbbi esztergomi érsek. 1635. május 6-án alapított egyeteme Mária Terézia uralkodásáig működött Nagyszombatban, a királynő költözteti majd előbb Budára, később Pestre. Pázmány Péter 1637- ben, hatvanhét esztendős korában halt meg. A nagy ellenreformátor egész életében a hazának és a nemzetnek az érdekét igyekezett szolgálni, és mint a stílus művésze, a nyelv gazdagítója, az erkölcsi eszmény kifejezője, vagyis mint íróművész nagy hatással szolgálta is. Az államférfit megbírálta a múló idő, az író azonban kétségtelen klasszikusaink közt foglalja el a helyét. • Pablo Boldog Gizella királyné Halálának 945. évfordulójának alkalmából Csodálatos, sorsfordító, nemzetmegmentő korszaka történelmünknek a tizedik század vége, tizenegyedik század eleje. A történet Taksony fiával, Géza nagyfejedelemmel kezdődik. Legyőzve a többi nemzetségfőt valóban teljes hatalommal országolt a magyarok felett. Ő kért hittérítőket Nagy Ottó császártól és ő járta ki, hogy fia, a Vajkból a keresztségben Istvánná lett nagyszerű utód elnyerhesse Bajor Gizella kezét, dinasztikus kapcsolatra lépve így a német-római császárral. Az esküvőre a hagyomány szerint a bajorországi Scheyernben került sor 996 végén vagy 997 elején. A menyasszonyt és gazdag hozományát valószínűleg hajók szállították Regensburgból Észtergomba. Velük érkezett természetesen a lovagi kíséret is, amely a legenda szerint - amint Trogmayer Ottó is megjegyzi - 300 lovagból és azok szolgáiból állott. Géza halála után majd e lovagok is segítenek Istvánnak hatalma megszilárdításában. Hamarosan szükség is lesz a segítségükre, hiszen 997-ben Géza meghalt, az ősi törvény, a levirátus szerint pedig valószínűleg Koppányt illette volna a fejedelmi cím. Követelte is Sarolt kezét és a rangot, ám István az új, keresztény hagyomány, vagyis a seniorátus törvénye szerint elfoglalta a fejedelmi széket, és legyőzte Koppányt a későbbi királynéi székhely közelében, a Veszprém melletti csatában. Valószínű, hogy a veszprémi csata gyümölcse a pannonhalmi bencés monostor megalapítása is. A királynéi székhelyhez kötődik a veszprémi püspökség létrehozása és a veszprémi püspök királyné koronázási joga. István és Gizella házasságából több gyermek született, pontos nevét azonban csak néhányuknak tudjuk. Az első a talán 1001-ben született István volt. Második fiukat Ottónak keresztelték, a harmadik, Imre, vagy másképpen Henrik 1077-ben született. Több leánygyermekük közül csak Hedvig és Ágota nevét őrzi az emlékezet. Mindhárom fiú korán, igen fiatalon hunyt el, Imre 1031-ben. Gizellának anyósa, Sarolt mellett bizony nem lehetett könnyű dolga. Igaz ugyan, hogy Saroltnak elévülhetetlen erdemei voltak a keresztény hit meggyökereztetésében, ám ez keveredett a pogány szokásokkal. Magáról a fejedelemasszonyról leírták, hogy mértéktelenül ivott és férfi módjára ülte meg a lovat. Éz bizony nem az a női ideál, amihez Gizella Regensburgban hozzászokott. Arcvonásairól két önmagában is ritka ábrázolás maradt ránk. Az egyik, a müncheni kincstár különlegessége, egy aranylemezekkel borított tölgyfa kereszt, melyen feliratok bizonyítják, hogy Gizella készíttette anyja sírjához. A becses műtárgy közel 45 cm magas. Az arany lemezeket gyöngyök és ékkövek díszítik. Előlapján öntött arany Krisztus test, belseje a Szent Kereszt töredékeit őrzi. Jézus lábainál két, ugyancsak aranyból öntött félig térdelő alak. Az egyik idősebb, apácaruhát visel - nyilván ő burgundi Gizella, a mi királynénk édesanyja, a másik koronát viselő fiatal nő, nemes vonásokkal, ő a magyarok királynéja, a nagylelkű adományozó, bajor Gizella. A térdelő alakoknál felirat: „E keresztet Gizella királyné készíttette” Elképzelhető, hogy az ereklyetartó a veszprémi vagy esztergomi udvar ötvösműhelyében készült. A másik fennmaradt ábrázolás a koronázási palástot díszíti, amely eredetileg miseruhának készült. 1038 után Gizella királyné élete gyökeres fordulatot vett. Az új király, István húgának fia, Orseolo Péter az özvegy királynét megfosztotta vagyonától, hatalmától s Veszprémbe száműzte. Gizella, hét esztendő szenvedései után, a pogánylázadások viharait átélve, jobbnak látta hazatérni szülőhazájába. 1045-ben a német császár, III. Henrik védelme alatt Passauba utazott, ahol Niedernburg apácakolostorában lelt nyugalomra. Több mint egy évtizednyit élt még. Halálának évét nem ismerjük, csak feltételezzük, hogy az 1060- as évek elején hunyt el. Sírkövére halálának napját, május hetedikét vésték. • Dénes
