Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-23 / 79. szám
HÍDLAP • 2005. április 23., szombat hídlapmagazin Csökkenő szemét = megváltozott szemlélet? Tavaszi nagytakarítás a Palatinus-tó partján Két héttel ezelőtti magazinunkban a húsvét negatív következményeiről számoltunk be, nevezetesen arról, hogy az első tartósan jó időt hozó tavaszi napok a tettetett kirándulások és szemetelések időszakai is egyben. Természetvédőkként hajlamosak vagyunk negatív véleménnyel illetni minden olyan jelenséget, ami környezetünk állapotát kedvezőtlenül érinti, de azért igyekszünk észrevenni a pozitív változásokat is. Egyetlen nap tapasztalatából nem lehet és nem is érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ám feltétlenül szót és nyilvánosságot érdemel. Április 19-én, a dorog-esztergomi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) tagjaiként immáron tizedik alkalommal szerveztük meg és bonyolítottuk le az Esztergom-Kertváros területén található Palatinus-tó partjának nagytakarítását. Nyilván nagyképűség és önző dolog lenne részünkről, ha az akció kapcsán kizárólag magunkat helyeznénk előtérbe, ugyanis programunk a környékbeli általános iskolák hathatós közreműködése nélkül aligha valósulhatott volna meg. így van ez a tóparti nagytakarítások 1997-es kezdete óta. Egy tó a határon Kétségtelen, hogy nyaranta térségünk egyik leglátogatottabb „természetes” objektuma az Esztergom- Kertvárosban lévő Sátorkői-, közismertebb nevén a Palatinus-tó vágy egyszerűen csak Pala. (Talán kevesen tudják, hogy a ma is használt megnevezés a helyiek szóhasználatából általánosuk, akik az egykori, vízzel megtelt ho- mokbányagödör 1950-es ét ekben történő kimélyítését követően gyakran hangoztatták: „Olyan ez a tó nekünk, mint a pestieknek a Palatínus”.) A májustól augusztus végéig terjedő strandszezonban ezrek keresnek itt enyhülést egy-egy fülledt napon, hétvégeken pedig a létszám a tízezres nagyságrendet is elérheti. Hogy voltaképp mekkora is ennek a 30 hektáros területnek a befogadóképessége, általában csak a szezon végeztével derül ki. Az viszont már aközben is feltételezhető, hogy eltartóképességének határán van. Ebből adódik, hogy a látogatók (horgászok, fürdőzők, szörfösök, stb.) száma alapján a tavat a „népszerű fürdőző- helv” kategóriájába sorolhatjuk. A tó papíron Esztergom tulajdona (helyrajzilag Esztergom-Kertvárosban terül el), ám ez sokak számára nem egyértelmű. Az ellentmondás vélhetően annak tudható be, hogy’ míg Dorog légvonalban alig 100 méterre, az „anyaváros” Esztergom innen 6 km-re található. Az egykori bány'ászvárosnak hatósági jogköre tehát nincs a tóra vonatkozóan, érdekeltséggel is jóformán csak a vízhasználati joggal rendelkező Dorogi Horgász Egyesület rendelkezik. A part és az azt övező területek vagy közvetlenül esztergomi fennhatóság alá tartoznak, vagy' magántulajdonban vannak, de a hatósági jogkört ebben az esetben is Esztergom gyakorolja. A két város a környezetvédelmi bizottságok szintjén pont a Palatinus- tó kapcsán néhány éve megpróbált közeledni egymáshoz, de az egy’ütt- működés felsőbb szinten megbicsaklott. Számunkra érthetetlen, hogy közügyet egyesek miért terelnek pártpolitikai síkra. Egyébként legjobban ez a fajta „különgondolkozás” a Pataksor — Bocskai sor kapcsán érhető tetten. Egy oly’an utcáról van szó, amelynek egyik fele Dorogé (ezt nevezik Pataksornak), a másik pedig Esztergomé (Bocskai sor). Az út olyannyira elhanyagolt állapotban van, hogy végigmenni csak különösen elővigyázatosan lehet, hiszen a kátyúk némelyike esetleg tengelytörést okozhat. Ahhoz, hogy' az utat felújítsák, kooperálni kellene egymással. Vajon ki lesz a kezdeményező! ? Megoldásra váró problémák Valahányszor a tóról beszélgetünk, valaki mindig előhozakodik azzal, hogy' a terület - attól függően, hogy merről nézzük - „már nem Dorogé és még nem Esztergomé” (vagy' fordítva), vágyás igazán egyik város sem érzi magáénak. (A terepbejárások ezt tükrözik.) Különösebb szakértelem nem szükséges ahhoz, hogy meggyőződjünk arról, mi minden befolyásolja a tó állapotát, egyszerűen csak nyitott szemmel kell végigsétálnunk a parton. A fizetőstrand területét elhagyva a sátorkői oldalon (keleti part) azonnal szembetűnik a homokbányatavak egyik problémája, amit a leszakadó partfalak meredeksége jelez. Az egykori úszó kotrógéppel végzett kitermelés következtében a part mentén hirtelen mélyülő meder keletkezett, ahol a vízmélység néhány méteren belül az 5-6 métert is elérheti. Nagyobb vízmélységnél a parti homokfalat ostromló hullám ereje, is nagyobb, következésképp kifejezettebb a partfal eróziója. De mivel ez a szakasz a mély víz miatt a horgászoknak is kedvelt tartózkodóhelye, igyekeznek azt számukra komfortossá tenni. Többek között erről árulkodnak az illegálisan létrehozott homokpadok, ki- lg csíny félszigetek, melyeket Sjj egyesek önhatalmúlag kir i ír -wnF—'ttT sajátítottak, és magukénak vallanak. Egyébként ez a fajta tevékenység merőben ellenétes a tó érdekeivel, hiszen ahelyett, hogy tisztítanák, kotornák a medret, pusztán kényelmi szempontból visszatemetik azt. Az Öböl felé haladva, néhány éve leégett üdülőépületek maradványait fedezhetjük fel. A romok nemcsak az összképet rontják, de rendkívül balesetveszélyesek is. Mivel nincs elkerítve, bárki megközelítheti. Jó lenne, ha az illetékes önkormányzat még azelőtt intézkedne, mielőtt baj történik. A keleti parton továbbhaladva vadkempingezők nyomait fedezhetjük fel. A Palatínus legnagyobb szennyezői ők, hiszen mosásra és mosogatásra, valamint egyéh higiéniai szükségleteik kielégítésére is alighanem a tó vizét használják fel. Nyaranta többnyire az engedély nélküli sátorozókkal személyesen is találkozhatunk, az év többi szakában - így' a tavaszi nagytakarításkor is csupán az általuk hátrahagy'ott szemét jelzi a terület ideiglenes „bérlőinek” igényszintjét. Nyilvánvaló, hogy a tóparti sátrazók sem egyformák, itt azonban már maga a vadkempingezés ténye is elítélendő. íme újabb bizonyíték a tó periférikus helyzetére: kívül esik a közterületfelügyelet hatáskörén. Sajnos! A Palatinus-tó kapcsán, felkért szakértőink segítségével számos problémára, azok megoldási lehetőségeire világítottunk már rá az évek során (pl. vízminőség javítása, hiányos közműhálózat, levédetlen partszakaszok stb.), melyek némelyike ugyan a rendeletalkotók asztalára is elkerült, sőt sokáig beszédtéma is volt, de nagy áttörés, igazán kézzelfogható, látható eredmény mind a mai napig nem született. Szemétgyűjtés 2005-ben Mint ahogy cikkem elején utaltam rá, a héten tartottuk idei nagytakarító akciónkat, mely során szokásosan a teljes keleti partszakaszt (a víztől 20-30 méteres távolságig) tisztítottuk meg az elmúlt nyár óta halmozódó szeméttől. Mint a korábbi években, most is a helyű iskolák - Arany János Általános Iskola (Esztergom-Kertváros), Eötvös József, Petőfi Sándor, Montágh Imre, Zrínyi Ilona Általános Iskolák (Dorog) - tanulói, tanárai voltak segítségünkre, de köszönet illeti az Esztergomi Katasztrófavédelem, a Duna Múzeum, valamint az Eszköz Kft. közreműködését is. (Lám ezen a szinten, na •és persze a civilek szintjén a két város együtt tud működni.) Mint minden hasonló akció, a mostani is lehetőséget adott arra, hogy némiképp meggyőződjünk, és számvetést készítsünk a tópart állapotáról. 1997 óta első ízben fordult elő, hogy az előző évihez képest a hulladékmennyiség csökkenéséről számolhatunk he (15 m3 helvett kb. 8 m3). Persze ez még korántsem nevezhető tendenciának, ennek ellenére dicséretes tény. Hogy mi lehet ennek az oka? Elképzelhető, hogy 2004-ben a korábbiaknál kevesebb fürdőző látogatta a felügyelet nélküli, szeszélyes mederrel szegélyezett keleti partot, ami talán a kertvárosi strand korszerűsítésének, kapacitásbővülésének, valamint üzemeltetője hozzáállásának köszönhető (előfordult például, hogy' megfelelő higiénés feltételekkel hely'et biztosított sátrazók- nak, akiknek ilyesformán megszűnt vadkempingező „státuszuk”). Az emberek ugyanis szívesebben fürdenek, tartózkodnak ellenőrzött területen, ha ott a feltételek megfelelőek. Abban csak remény'kedni tudunk, hogy a csökkenő hulladék mennyisége egyfajta szemléletváltozást tükröz a tavat használók esetében, ahhoz azonban, hogy ezt teljes bizonyossággal kijelenthessük, több év hasonló tapasztalataszükséges. • Lieber Tamás (szöveg és képek) 1*7» '> "it IÁ'! KK-CltANUM KU ROKKCIO MEGRENDELŐSZELVÉNY Név:...................................................................... Kézbesítési círrj:................ ................................... Me grendelem 2005......................i-tőt a HÍDLAPOT............példányban 3 hónapra (3 200.-Ft 490,- Skk) fél évre (6 400-Ft 980,- Skk) egy évre (12 900-Ft 1 840,- Skk) aláírás:............................. A kitöltött szelvényt a következő címre kérjük beküldeni: Strigonium Rt, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4. Eurorégió napilapja . ■ • ■. ■ ' ■ HIRDETÉSSZERVEZŐKET keres! Jelentkezéseket az alábbi elérhetőségekre várjuk: e-mail cím: hidlap@axelero.hu tel/fax: 33/500-750 FELHÍVÁS Az Ister Granum Eurorégió napilapja, a Hídlap a Felvidékről hírt adó, gyakorlattal rendelkező újságírók, tudósítók jelentkezését várja! A régió településeinek életéről szóló INFORMÁCIÓIKAT, HÍREIKET, RENDEZVÉNYEKRE VALÓ MEGHÍVÁSAIKAT KÖZVETLEN MÓDON IS VÁRJUK A HÍDLAP szerkesztőségébe: postacím: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. e-mail cím: hidlap@axelero.hu tel/fax: 00-36-33-500-750 Hídlap - itthon vagyunk!
