Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-23 / 79. szám
ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ wvvw. istergranum.hu BÉLA Szt. Adalbert és Szt. Béla napja III. évfolyam, 79. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Hirdetések Magyarországról Esztergom a génmanipuláció ellen A helyi zöldek kezdeményezésére a képviselő-testület nyilatkozattal csatlakozott a programhoz ................................................3. OLDAL Megs zűnik a nyelvoktatás? Az új felsőoktatási törvénytervezet nem rendelkezik atról, hogy a felsőfokú intézmények feladata lenne a nyelvoktatás ................................................4. OLDAL Zöld út a palántáknak Az Unión belül szabad a palánták és vetőmagok kereskedelme MAGYARORSZÁG A vetőmag és palánta árak közti minőségi és árbeli eltérések miatt egyre többen vásárolnak Magyarországon palántákat, és viszik ki a szomszédos országokba, illetve hoznak be azokból Magyarországra külföldi terményeket. Az uniós tagországok között szabad áruforgalom van, vagyis a határokon ellenőrzés nélkül bárki bármennyi palántát vihet át. Az Európai Linóba kívülről érkező terményekre azonban szigorú, és költséges élelmiszerbiztonsági előírások vonatkoznak. A vetőmag és palánta-behozatal leggyakoribb oka az, hogy a vásárló külföldön ezekhez sokkal olcsóbban hozzájuthat. A génmanipulált termékek behozatali tilalma viszont felveti a kérdést, hogy mennyiben ellenőrizhető annak kiszűrése, hogy az országba az úgynevezett gmo-szennyezett termék bejuthasson. A váminformációs hivataltól megtudtuk, hogy az Európai Unión belül a palántákra vonatkozóan semmilyen vámellenőrzés és vám nincs. Az Európai Unión kívülről behozott vetőmag és palánta esetében viszont vámot és adót is fizetni kell, valamint a behozott áru esetében nö- vénv-egészségügyi igazolás szükséges. A témával kapcsolatosan Túri János, a Vetőmag-szövetség és Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: az unión j belül egységes piac van. Ha tehát a tagállamok közül valaki minősítést adott a palántáról és a vetőmagról, és az EU- direktívában előírtaknak az megfelel, akkor minden tagországban szabadon forgalmazható. (folytatás az 5. oldalon) Elkészült a Víziváros és a Várhegy építési szabályzata ESZT ERGOM A csütörtöki testületi ülésen többek között elfogadták a képviselők a Víziváros és a Várhegy építési tervét és szabályozási tervét, valamint új programot is indítottak a nehéz helyzetben lévő családok adósságrendezésére. A MŰ-HELY 'Területfejlesztő és Tervező Rt. elkészítette Esztergom, Víziváros és Várhegy Helyi Építési Szabályzatát és Szabályozási Tervét, melyet végső formájában a szakhatósági vélemények, lakossági észrevételek szükséges beillesztése után a képviselő-testület rendelettel fogad el. Az elfogadott szabályozási terv hatályba lépésével az érintett területre vonatkozó változtatási tilalom azonnal feloldódik. Esztergom Város Önkormányzata tavaly fogadta el Esztergom Város Településszerkezeti Tervét, ezzel lehetővé vált, hogy a városban megkezdődjék a helyi építési szabályzatok kidolgozása. Az Építési törvény előírja, hogy a településeknek szabályozási tervet is kell készíttetnie a különös odafigyelést igénylő védett területeinek egészére. Esztergom város Víziváros és Várhegy városrésze a Településszerkezeti Tervben meghatározott műemléki jelentőségű, védett területen belül fekszik. A Bercsényi M. utca - Dózsa Gy. tér - Vécsey K. utca - Vár utca - Vár köz - Dobozi M. utca - Fecske utca - Kőrössy László utca - Várfok utca - Iskola utca - Batthyány L. utca - Liszt F utca - Kis-Duna sétány - Sobieski sétány által határolt terület a város belső, óvárosi részéhez tartozik: itt található a Bazilika, a Vár, a Szent István tér és a Vár alatti Duna-part. A terület kivételesen gazdag és jelentős múltjára való tekintettel - a komplex szemlélet érvényesítése érdekében - a szokásos tervi előzményeken túl önálló kutatás keretében az építészek feldolgoztak olyan régészeti, várostörténeti és építészeti dokumentumokat is. melyek eddig együtt még nem szerepeltek sehol. A testület csütörtöki ülésén a képviselők szabad jelzést adtak az egyeztetési folyamat elindításához. (folytatás a .1 oldalon) Magyarország vallásügyben nem segíthet a Felvidéknek MAGYARORSZÁG Felvidéken nemcsak az okoz problémát, hogy kevés a magyar pap, hanem az is, hogy magyar plébániákra talán szándékosan szlovák papokat helyeznek, akik nem értik a magyar nyelvet, vagy szándékosan nem akarnak magyar szentmisét bemutatni. Orosch János segédpüspök jogkörei korlátozottak, a felvidéki magyar nyelvű katolikus hívekért pedig Magyarország is csak keveset tud tenni. Váradi Lajos, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője a kérdéssel kapcsolatban lapunknak elmondta: az egyház szuverén és független intézmény, amelynek ügveibe sem a szlovák, sem a magyar állam nem szólhat bele. Sőt, a szlovák katolikus egyház életébe a magyar katolikus egyház sem avatkozhat be. Váradi szerint épp ez az alapvető probléma.- A 90-es évektől a felvidéki magyarok rendszeresen megszervezik a Komáromi Imanapot, ahol magyar püspökért imádkoznak. A legjobb viszont az lenne, ha önálló püspökséget hoznának létr^, ennek viszont az az akadálya, hogy más-más egyházmegyében élnek a magyarok. Bár ez a kezdeményezés sem lenne reménytelen, csak elég erős akarat kellene hozzá. Az említett kérdésekben viszont csak Róma dönthet, az viszont rendkívül lassan tesz valamit. Ráadásul a szlovák katolikus egyháznak sem érdeke, hogy magyar püspökséget hozzon létre - jelentette ki Váradi Lajos. (folytatás az S. oldalon) Kétszázezren a feketelistán Minden ötvenedik magyar tartozik a bankoknak MAGYARORSZÁG / Közel kétszázezer rossz adóst tartanak jelenleg nyilvántartásban a hazai bankok - derül ki a Bankweb internetes oldalon közzétett közleményből. A feketelistára kerülők nagy része egyetlen alkalommal szegte meg a bankkal kötött megállapodást, de akadnak olyanok is, akik több alkalommal vettek fel hitelt, és ezek közül egyiket sem törlesztették a mai napig. A Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszerben (BAR) jelen pillanatban 180 ezer rossz adóst és 280 ezer hitel- törlesztési mulasztást tartanak nyilván. „Az adósok bankközi feketelistájára 1999-ben került fel az első név” - írja a Bankweb - és nem sok haszna volt, vélekedik erről Futó Barnabás ügyvéd, aki szerint alapos munkát végeztek a BAR-lista szervezői és a munkakedv azóta sem lanyhult.- Igazságtalan és kemény rendszer ez, hiszen még a hitelért kezességet vállalók is tiltólistára kerülhetnek, holott nekik azon kívül, hogy részt vállaltak a hiteltörlesztésben, semmi közük az adós ügyeihez. (folytatás az S. oldalon) Kinek lehet jó üzlet a csipkártyás diákigazolvány? Visszaeshet az idegenforgalom MAGYARORSZÁG A kormányváltás óta folyamatosan csökken az idegenforgalomra fordított összegek mértéke - hívta fel a figyelmet Lasztovicza Jenő, fi- deszes országgyűlési képviselő. A parlament idegenforgalmi bizottságának elnöke kérdésünkre azt is elmondta, hogy február 28-ig az uniós támogatásokból sem fizettek ki semmit, holott az uniós költségvetés jelentős összegeket folyósít erre a célra hazánknak. Az elmúlt három év alatt folyamatosan visszafejlesztették I az idegenforgalmat, pedig a világon I tíz százalékkal nőtt ennek mértéke. (folytatás az 5. oldalon) MAGYARORSZÁG Az előzetes elvárásokkal ellentétben a diákigazolványok még mindig csak vizuálisan alkalmasak a tanulói jogviszony igazolására, és ezen a legtöbb felsőoktatási intézmény sem kíván változtatni. A csipkártyás diákigazolványok készítéséről szóló, máig érvényes szerződést 1998-ban írta alá Magyar Bálint az Állami Nyomdával, de a használathoz szükséges rendszer mindeddig nem épült ki országos szinten. A csip bevezetésének fő célja a hamisítások megelőzése és a hallgatók elektronikus azonosítása lett volna, továbbá felmerült a lehetősége a kártya beléptető rendszerekhez, és egyéb kereskedelmi szolgáltatásokhoz való igénybevételére is. Mindeddig azonban csak néhány helyen oldották meg a kártya használatát, például Szegeden. Pécsen, Sopronban, Egerben, ahol elektronikus pénztárcaként alkalmazzák. A diákok itt szabadon dönthettek, feltöltik-e kártyájukat vásárlási pontokkal, amivel aztán készpénzkímélő módon vásárolhatnak és még kedvezményt is kapnak - tudtuk meg Szőke Pétertől, a Diák-Bórtus Kht. ügyvezetőjétől. (folytatás a 4. oldalon) Borúlátó borászok Megfelelő marketing nélkül esélytelenek a magyar borok A magyar borok exportja folyamatosan csökken, az uniós szabályozás elégtelen, hasonlóan a támogatás mértékéhez. A hazai piac stagnál, az új szereplők megjelenése, az áruházláncok árleszorító tevékenysége, valamint az unión kívüli országok árképzési rendszere miatt a magyar bor jelenléte az európai kereskedelemben minimális. A legnagyobb baj, amit a megkérdezett három borász egyöntetűen kiemelt, az a hazai szőlészet és borászat marketingjének szinte teljes hiánya. Az Európai Unióhoz való csatlakozásra érzékenyen reagált a magyar borászat a tavalyi évben. A szőlőfelvásárló cégek az uniós szabályozásoktól, változásoktól tartva nevetséges áron vették át a kistermelők szőlőjét. Több borászat nagy területeken kiirtotta a tőkéket. A helyzet ma sem ad okot optimizmusra. Dula Bence, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke keserű kiábrándultsággal beszélt a magyar borpiac helyzetéről, egyenesen „bor világválságot” emlegetett. (folytatás a 4. oldalon)
