Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-30 / 61. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. március 30., szerda • HÍDLAP 5 Ebed a Suzukira kacsingat A felvidéki település várja a befektetőket Ha megépül, az észak-magyarországi külföldi befektetők beszállítóinak kínál majd megtelepedési lehetőséget az ebedi ipari park. A felvidéki település komolyan szeretné kiaknázni kedvező földrajzi helyzetét, mert máris megvalósításra kész a projekt terve. Egy ipari park létesítésének gondolata Párkány térségében már jó pár éve megfogalmazódott. A városi hivatal és képviselő-testület már 1996 óta foglalkozik a témával, ám ez idáig nem tudtak komolyabb eredményt felmutatatni. Ezzel szemben eg)' lelkes társaság a régión belüli kapcsolataira és az MKP vonalán kínált lobbizási lehetőségre alapozva két évvel ezelőtt elhatározta, hogy Párkánytól mintegy ötkilométernyire, Ebed határában megteremti a beruházás feltételeit. Térségünkben aránylag magas a munkanélküli-, ség (a lakosság jelentős hányada elszegényedett és létfenntartási gondokkal küszködik), másrészt a környék földrajzi adottságai Párkányt, illetve Ebedet arra predesztinálják, hogy záros határidőn belül létre jöjjön itt egy ipari park. Kétségtelen tény, hogy a Duna magyarországi oldala jelentősen iparosodott területnek számít, de ehhez nem párosul megfelelő logisztikai háttér. Emellett a régió magyar oldalának további ipari fejlesztése korlátokba ütközik, a Duna felvidéki partján viszont csupán monokulturális iparról beszélhetünk, amely tulajdonképpen a papírgyártásra és annak ágazataira épül. Ebből kiindulva a Suzuki - amely évi 80 ezer autóról 200 ezerre emeli gyártási kapacitását — és más régióbeli üzemek kiszolgálását biztosító beszállító cégek az ebedi ipari parkba (új nevén Interregionális Ipari Park és Multimodiális Logisztikai Központba) települhetnének. Az említett társaság, amely mögött a Kolping révén külföldi tőke is van, régióban gondolkodik, és háromelemes projekt kivitelezését tervezi. Szeretnék beindítani például a teherkompot, amelynek kikötője a papírgyár közvetlen közelében, a volt kavicsbánya helyén lenne, másrészt Ebed határában létre hoznának egy logisztikai központot és az említett ipari parkot. Megítélésük szerint, a teherkomp beindítása elengedhetetlenül szükséges az ipari park üzemeltetéséhez. Ráadásul ennek segítségével alá lehetne támasztani egy párkányi teherhíd építésének szükségességét. Az Ebedien Unions Logistics Industrial Park angol elnevezés kezdőbetűinek rövidítéséből létre hoztak egy EULIP nevű társaságot, amely a projekt kivitelezését menedzseli. Már megvannak a potenciális befektetők, elismert szakintézetek közreműködésével pedig elkészült a tervezett beruházás környezetvédelmi, szociológiai, marketing, közlekedési, valamint megvalósíthatósági hatástanulmánya. A társaság a magyar és a szlovák oldalon egyaránt lobbizott, és az ebedi önkormányzattal együttműködve a célnak megfelelően módosították a település terület- rendezési tervét. Az első lépcsőben idén májusig 32 hektárnyi területet szándékoznak felvásárolni (ebből már csak öt hektár sorsát kell rendezni), júniusban pedig részt vesznek egy uniós pályázaton. Farkas Iván és Mészáros Béla szerint jó eséllyel indulnak az említett tenderen, mert minden feltételnek eleget tudnak tenni, emellett pályamunkájuk szakmai színvonalával más települések nemigen tudnak versenyezni Dél- Szlovákiában. • (Oravetz) Mi az értelme az óraátállításnak? Majer Gábor (műszaki beszerző) Haszna biztosan van, de nem hiszem, hogy azt mi kapjuk meg. Sokkal inkább úgy érzem, hogy rajtunk spórolnak, illetve minket rövidít meg az állam és a többi érdekcsoport. Azáltal, hogy tovább tart egy nap aktív időszaka, többet dolgozik, és ami még fontosabb, többet vásárol, többet fogyaszt az ember. Itt hatalmas tételekről van szó, amiről nem szívesen mondanának le sem a kormányzat, sem a multik. Balogh Henrik (látszerész) a Nagyon fontos nemzetgazdasági értelme van az óraátállításnak, hiszen ha hosszabbak a nappalok, akkor kefölhasználni világításra, fűtésre és egyéb más tevékenységekre. Állítólag egy nagyváros egész éves energiaellátásának megfelelő összeget tudunk megtakarítani ezzel. Nem szeretem, mert nehéz megszokni, de ha az ország gazdasága jól jár vele, nem panaszkodom miatta. Villányi Orsolya (tanuló) Vérdíjat tűztek ki Szlovákiában a családgyilkos fejére Folytatás az 1. oldalról Börtönbe Eva K. feljelentése alapján került, aki a bűnöző akkori barátnője volt. Szabadulásakor a lány közölte a férfival, hogy szakít vele. A szemtanúk szerint a tettes ezt szemlátomást nyugodtan fogadta, ám amikor gépkocsijához tartott, hirtelen megfordult és tüzet nyitott a családra. A tizennyolc éves Éva K.-t és harminckilenc éves édesanyját súlyosan megsebesítette, a lány negyvenhét éves apját és húszéves bátyját pedig megölte. A tettest valószínűleg bosszú vezérelte. A lánynak a gerince sérült meg, s ennek következtében valószínűleg egész életére kiható egészségkárosodást szenvedett, csakúgy, mint édesanyja. A két sebesült állapota még mindig súlyos. A tettes kocsiját egyébként a lakosság bejelentése alapján már megtalálták. A gyilkos hollétére vonatkozó információkat a 158-as telefonszámon lehet jelezni Szlovákiában. • -ZIGMég háromesélyes az autópálya-építés Merre vezessen az észak-déli közlekedési folyosó? Folytatás az l. oldalról Az esztergomi változat jelentős előnye, hogy a Zsámbéki-medencén keresztül vezetne. így értelemszerűen kikerülné Budapestet, és nem venné igénybe az MO-s körgyűrűt. Ráadásul legalább 30 kilométerrel rövidebb, mint a gazdasági tárca volt vezetője, Csillag István által preferált ipolysági tervezet. Legnagyobb gondot a Körmöcbánya feletti emelkedő - ha északi irányból nézzük lejtő - áthidalása jelenti, amelyet talán alagúttal kellene megoldani. A Dunán pedig Esztergomnál teherhi- dat kellene építeni. Az ipolysági változattal összehasonlítva viszont mindenképpen előnyösebb, hisz 30 kilométerrel rövidebb. A jelenlegi árak mellett egy kilométernyi autópálya megépítése legalább 700 millió koronába kerül. A Körmöcbánya feletti út pedig télen messzemenően könnyebben járható, mint az embert és gépjárművet egyaránt próbára tevő Donovaly környéki szakasz. Míg az ipolysági vonal csupán egyetlen számottevő magyar közösséggel bíró szlovákiai várost (Ipolyságot) és néhány települést szolgálna ki, az utóbbi változat Párkányt, Zselízt, Lévát, valamint 33, zömében magyarok által lakott községet érintene. Az említett tényékből kiindulva az ipolysági elképzelés kevésbé látszik esélyesnek. Marad az esztergomi és a komáromi nyomvonal. Figyelembe véve, hogy Buda és Tatabánya között már aránylag sok beruházás történt és a két változat előnyei, illetve hátrányai az egyik tervezet felé sem billentik a mérlegé nyelvét, a végső döntés szempontjából sokat nyomhat a latba az egyes gazdasági csoportok érdekeinek érvényesítése, a lobbizás, de főleg a magyar kormány állásfoglalása. Az esztergomi nyomvonallal kapcsolatban gátló tényezőként szlovák részről felmerülhet a politikai akarat hiánya. • (zc) Vagy nyűg, vág)' kellemes váratlan meglepetés számomra az óraátállítás, attól függően, hogy nyerek vagy vesztek vele egy órát. Ha tovább alhatok, akkor mindenképpen fontosnak tartom. Biztos van valamilyen spórolási értelme, de ez engem nem nagyon érdekel. Most kimondottan örültem neki, mert a barátom éjszakás volt és egy órával kevesebbet kellett dolgoznia. Holczer Szilvia (ápolónő) Ennek az óraátállításnak ma már az ég világon semmi értelme sincs. Ez is ugyanolyan hagyomány, mint az, hogy délben harangoznak. Amikor a szocialista időkben az olajárrobbanások miatt bevezették, akkor még biztosan tudtak vele spórolni, de úgy tudom, hogy mostanra már csak megszokásból tartják meg. A polgárok meggyőződése: az euró miatt drágább lett Európa Az unió euró-övezetében a lakosság kilencven százaléka az új fizetőeszközt hibáztatja az áremelkedésekért. A kezdeti eufórikus örömöt - úgy tűnik - felváltotta az üröm. A tucatnyi euró-zónás európai állam lakói az euró ellen fordultak. Az emberek 90 százaléka az új valutát vádolja a drágulással Európában. Franciaországban, Görögországban és Spanyol- országban a vásárlók majd' mindegyike - 98 százaléka - az eurót hibáztatja az áremelkedések miatt. Joaquin Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa elismerte, hogy egyre terjed az a vélemény, miszerint az euró alapvetően megdrágította az emberek mindennapjait, ami jelentősen megnehezíti a pénz kiterjesztésére irányuló terveiket. Az uniós pénzügyi biztos szerint már a tíz új tagállamban is felerősödött az euróval kapcsolatos szkepszis. A Pénzügyminisztérium (PM) kevéssé borúlátó. A PM sajtó- és kommunikációs osztályának munkatársa, Palotai Piroska érdeklődésünkre elmondta, hogy inkább arra összpontosítanak, hogy a kormányzat úgynevezett konvergencia-programját sikeresen teljesítsék, hogy 2008-ra megfeleljünk az összes szükséges feltételnek, ami az euró 2010-es magyarországi bevezetéséhez szükséges. Palotai Piroska hozzátette, természetesen itthon is érzékelik az új valutával kapcsolatos ellenérzéseket, több előzetes hatástanulmányt és vizsgálatot is készíttettek már, ám egyelőre a tényleges hatásokat kommunikációs szempontból még nem mérték, nem mérhették fel. Joaquin Almunia és kollégái azonban már javában és kényszerűen kampányolnak az európai valuta mellett. Az infláció okai közt a rossz időjárásra, az állatállományt sújtó járványokra, a kőolaj árának emelkedésére, vagy a megnőtt dohányadókra hívják fel az európai közösségek figyelmét. Közben hangsúlyozzák, hogy az övezetben egyébként az infláció alacsonyabb (két százalék), mint ahogy azt a lakosság véli (öt százalék). Szakértők szerint a polgárok árérzetét elsősorban a közvetlen környezetük befolyásolja, az ott tapasztalható kenyér-, kávéárak stb., éttermi számlák, a kocsi-javítások költségei. Ezek növekedése „nagyobbat ütött”, Az euró-övezeten belül és kívül mint más termékek, szolgáltatások árának csökkenése. Brüsszel elsősorban a kisvállalkozókat és a kiskereskedőket okolja a negatív hangulat miatt, a hivatalos állásfoglalás szerint a fodrászok, újságárusok, vegytisztító boltok zöme indokolatlan mértékben emelte az árait. • Gulya István A Gallup felmérte A 2004 végén készített Gallup-felmérés szerint a hollandok alig 39 százaléka, a németek 41 százaléka - vagyis az unió két meghatározó országa állampolgárainak kevesebb, mint a fele - érzi előnyösnek a közös pénz bevezetését. Az euró-övezet lakosságának 53 százaléka gondolja hasznosnak az eurót, 36 százalék egyenesen károsnak véli. A „makacs” britek közel kétharmada továbbra is ragaszkodik az angol fonthoz, és hallani sem akar az euróról. A tizenöt régebbi európai uniós tagállam közül 12 tagja a valutauniónak: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Dánia, az Egyesült Királyság és Svédország nem részese az euróövezetnek. Az új tagok: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia egyelőre szintén kívül esik az euró-zónán (hazánk várhatóan 2010-től tagja). Dánia, Észtország, Litvánia és Szlovénia tagja az úgynevezett ERM2 árfolyam-mechanizmusnak. Ez azt jelenti, hogy bár a dán korona, az észt korona, a litván litas és a szlovén tolár árfolyama az euróhoz kötött, árfolyamuk nem rögzített. A jövőben várhatóan további államok (idén például Magyarország) is csatlakoznak az ERM2-höz.
