Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-17 / 52. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. március 17., csütörtök • HÍDLAP 5 Belvíz még nincs, de lehetne Az eurorégióban egyelőre nem kell tartani bel- és árvíztől Egyelőre alig csörgedezik víz a Kis-Dunában Folytatás az 1. oldalról- A felmérés alapján elmondható, hogy minden megfelelő állapotban van, semmi sem indokol beavatkozást - mondta az igazgató, aki a táti gátépí­téssel kapcsolatban megerősítette, hogy az útépítéssel összefüggő gátfej­lesztés miatt jobban fel vannak készül­ve az esetleges árvízre, mint korábban. Perényi Gábor a Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese az Ipoly menti gátak helyzetéről és a belvíz veszélyről azt nyilatkozta: bel­víz egyelőre nincs, hiszen a hólevet a patakok eddig még elvezették.- A későbbiekre vonatkozóan az időjárásváltozása miatt még nem tu­dunk biztosat mondani. Ha igaz, hogy marad a meleg, 15-20 fok körül lesz a hőmérséklet és nagy ütemű lesz az olvadás, akkor várhatóan komoly belvízzel kell számolnunk - mutatott rá Perényi Gábor, hozzátéve: mivel újabb csapadék nem várható, a hó to­vábbi olvadása az egyetlen veszély- forrás. Ez persze árvíz szempontjából is rizikófaktor, de az őszi gátellenőr­zésekkor védekezésre alkalmasnak ta­lálták az Ipolymenti gátakat. Az igaz­gatóhelyettes azt is elmondta, hogy kapcsolatban állnak a szlovák vízügyi szervekkel, folyamatosan kapják tőlük az adatokat, hiszen az Ipoly vízgyűjtő területének háromnegyede szlovák oldalon található. Az állami szerveken kívül termé­szetesen az egyes települések önkor­mányzatának is készülni kell, hiszen a nem állami kezelésű gátakon és terü­leteken a helyi szervek feladata a vé­dekezés. Kemecsi László, az Esztergo­mi Polgári és Katasztrófavédelem ve­zetője továbbra is csak azt tudta mon­dani, hogy fel vannak készülve, de fe­ladatuk még nem volt. Mivel a jelenle­gi mértékű felmelegedés még normá­lis, nem kell számolni jelentősebb, hóolvadásből származó vízmennyi­séggel. Belvízzel sem kell küzdeni, hi­szen a patakok még bírják, nem léptek ki medrükből. Esztergomban egyéb­ként a szigeten álló ingatlanok, vala­mint a városból kifelé vezető Kiss Já­nos úti házak kertjében szokott gon­dot okozni a belvíz. Eddig azonban nem érkezett jelzés a lakóktól. Komárom-Esztergom megye egyik településén sem kellett akcióba len­dülnie a katasztrófavédelemnek, erről Benye János, a megyei katasztrófavé­delem igazgatóhelyettese tájékoztatta lapunkat. Nem fenyeget belvíz lakott területet, de úgy tűnik, a mezőgazda­ság megsínyli az olvadást. A megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetőjének tájékoztatása szerint je­lentős vízfelhalmozódásra ott kell majd számítani, ahol nagyon lassan vagy hirtelen olvad a hó. Egyelőre az éjszakai fagyok is akadályozzák a hó elszivárgását, ami az esőzéseket köve­tően komoly probléma lehet. Belvíz tehát még csak kisebb foltokban for­dul elő, illetve másodlagos belvizese- dés formájában, ami erőteljes esőzé­sek után okozhat bajt a későbbiekben, tudtuk meg Temesi Lászlótól. Szlovákiában a dunai vízfelügyelő­ség szakértője, Pavol Virág szerint egyelőre sem az árvíztől, sem a bel­víztől nem kell tartani. A meteoroló­giai előrejelzések ugyan csak néhány napra szólnak, ezek alapján viszont nyugodtak lehetünk. Az olvadás las­sú és folyamatos, de ennek ellenére az előkészületek zajlanak. A Dunába ömlő folyók torkolatainál fokozott fi­gyelemmel kísérik a víz szintjét. • GAl-Czigler-JuhAsz A hirtelen meleg hátráltatja a gazdákat Múlt héten még a hó elvonulására vártak a gazdák, most azonban a sár okoz gondokat, hiszen egyelőre nem lehet a földekre menni, elsüllyed­nének a gépek - tudtuk meg Schlett Béla falugazdásztól. A körzetébe tartozó Dorog-Piliscsév-Leányvár térségben még a hó sem olvadt el tel­jesen, így belvizet sem lehet látni. Keszthelyi Zoltán falugazdász tájékoz­tatása szerint azonban Gyermely-Szomor-Máriahalom-Úny körzetben már most közel tizenöt hektáron jelentkezett belvíz veszély, amelynek mérete a néhány négyzetméteres folttól, több hektárig is terjedhet. A héten még egészen biztosan nem lehet a földmunkának nekiállni, várni kell a szik- kadásra, ami a hét végére várható esőzések miatt tovább csúszhat. A zab és árpa ideális vetési ideje lassan már lejár, és a műtrágyaszórás is esedékes lenne, de ekkora sárban az is lehetetlen. Már az utcán zajlik a tandíjvita Tüntetésen tiltakoztak a diákok az oktatási reform ellen Folytatás az I. oldalról A hálózat a Magyar Ifjúsági Közös­séggel, az MKP pozsonyi ifjúsági cso­portjával karöltve 2004 tavaszától kö­zös állásponttal lép fel a diákkölcsö- nökről szóló törvénnyel kapcsolatos szakmai vitákban. Az említett szerve­zetek, valamint a Kempelen Farkas Társaság alapjában véve támogatja az Iskolaügyi Minisztérium tervezetét. Az új rendszer szerintük hatásosabban szűrné ki a felsőoktatással járó kedvez­ményekkel visszaélőket, mivel minden hallgató jogosult lenne a teljes tandíjjal megegyező kedvezményes diákköl- csönre. Ezért a rendszer anyagilag nem terhelné meg a hallgatót, illetve a hallgató családját a tanulmányi évek alatt. Udvözlik azt is, hogy a tandíj 35 Szigeti László százalékát kötelezően szociális segély­re, valamint tanulmányi ösztöndíjra fordítsák. Ez részben megoldaná a ta­nulmányi költségek finanszírozását. A tervezet legújabb verziójának kap­csán a Diákhálózat módosító javaslato­kat dolgozott ki, hogy kiküszöböljék a tervezetben szereplő, hallgatókat leg­inkább hátrányosan érintő passzuso­kat. A törvénytervezet értelmében például a diákkölcsön alapkamatának maximális mértéke nincs semmilyen módon szabályozva. Ezért a szervezet azt javasolja, hogy állapítsanak meg egy felső határt. Semmiképp sem tart­ják elfogadhatónak, hogy a doktoran­dusok fizessenek tandíjat. Február és március folyamán a Diák­hálózat, a Magyar Ifjúsági Közösség és az MKP pozsonyi ifjúsági csoportja tárgyalást folytatott Szigeti Lászlóval, az Iskolaügyi Minisztérium államtitká­rával, valamint a diákok sztrájkbizottsá­gának képviselőivel is. A felek ismertet­ték álláspontjukat a törvénnyel kapcso­latban, de szó esett az együttműködés lehetőségeiről is. A módosító javaslato­kat megkapták a Magyar Koalíció Párt­ja illetékes képviselői is. Április folya­mán az együttműködő magyar ifjúsági szervezetek felvilágosító kampányt kí­vánnak folytatni, amelynek célja, hogy eloszlassák a hallgatók félelmeit a tandíj bevezetésével kapcsolatban. Tervezett helyszínek: Pozsony, Komárom, Nyit- ra, Kassa. A sztrájkbizottság tagjai hajthatatlannak tűnnek: Dienes Kál­mán szerint, amennyiben jövő hétfőn a parlament átengedi a törvényt, komo­lyabb demonstrációkra lehet számítani. • CzM Örül-e az olcsó külföldi sonkának? Bódi Margó (nyugdíjas) Mivel az állam nem lát el túl sok nyugdíjjal, ezért minden olyan akciónak örülök, ami a napi betevőt olcsóbbá teszi. Húsvétkor sok vendéget fogadok, gye­rekeim, unokáim, sőt a távolabbi rokonaim is eljönnek locsolni. Akit tudok, megkínálok a finom húsvéti sonkából, ezért nálunk sok fogy. Király Sándor (kertészmérnök) Örömteli egy termék olcsóbbá válása, de csak akkor, ha nem üt­közik a hazai termelők érdekébe. Az állam ahelyett, hogy védené a hazai piacot, ránk szabadítja az áron alul eladott im­port cikkeket. Eddig sem nagyon érte meg állatot tartani, ezentúl még kevésbé fogja. Ez a magyar mezőgazdaság egészét veszélyezteti. Gopala József (sebész) Mivel az édesapám in­diai származású és a hagyományokat Ma­gyarországon is meg­tartja a családom, ezért mi nem eszünk húst. ^ A sonka olcsó besze­rezhetősége ezért hidegen hagv, ha ingyen adnák, akkor sem térnék le a vegetáriánus étrendemről. jójárt Éva (óvónő) Természetesen örü­lünk az olcsó árunak, bár tudjuk, hogy a ha­zai termékeket kellene előnyben részesíteni. A családi kassza nem engedi meg, hogy jó­tékonykodjunk, azt vesszük, ami éppen a legolcsóbb. Passió Szarvasi módra % Piliscsév. Március 20-án, vasárnap délután három órakor a Szarvasi Szlo­vák Színház előadásában a Passiót te­kintheti meg a közönség a templom­ban. A darabot a szarvasi Evangélikus Keresztyén Egyházközség Nagypén­teki Passiójának 1863-as kiadása alap­ján Gergely László rendezte. Az idén a kátyúzás is többe kerül A rövid tél is komoly károkat okozott az utakban Folytatás az I. oldalról Csak az elsőrendű főutak után kerül­hetnek sorra a besorolás szerinti utak, majd az öt számjegyű, alsórendű utak. A Szlovák Közútkezelő Vállalat lé­vai részlegének igazgatójától, Jozef Sprláktól megtudtuk, hogy itt már megkezdték a munkálatokat a közuta­kon. A vállalat a Nyitrai Kerületi Ön- kormányzattól idén összesen 83 mil­lió koronát kapott, ezt kilenc részleg között kell elosztaniuk. Arra vonatko­zólag nincsenek adataik, mennyibe fognak kerülni a javítások, de az biz­tos, hogy a tavalyi évnél sokkal na­gyobb károkat okoztak az idei fagyok. Párkányban a Terno üzlet mellett lévő körforgalomban már kijavítot­ták az utat. Nagy Imre, a városi Mű­szaki Szolgáltatások Vállalatának igazgatója lapunknak elmondta, hogy a javításokra évente mintegy 150-200 ezer koronát fordítanak. El­mondása szerint a város területén lé­vő utak állapota nem veszélyes, a hi­bákat folyamatosan eltávolítják. Ezzel szemben Zselízen a városhoz tartó úthálózat javítását még nem kezdték el, az állami főutak javítása vi­szont már megtörtént. A legforgalma­sabb helyeken a polgármester, Nagy Géza elmondása szerint már minden akadály elhárult. A városi utak kar­bantartását az időjárás akadályozta, és az is hátráltató tényező, hogy a legkö­zelebbi aszfaltgyártó mintegy 45 kilo­méterre van. Mire ideért az alap­anyag, addigra kihűl és használhatat­lanná válik. A közútkezelő vállalat hi­deg alapanyagot is használ, de Jozef Sprlák szerint ez sokkal drágább. Az utak rossz minősége miatt a gépkocsin keletkezett károkat a káro­sultak Szlovákiában az út tulajdono­sánál jelezhetik. Ez lehet az országos, megyei és a városi hálózat fenntartó­ja is. Nagy Imre elmondta: Párkány városának az ilyen esetekre van biz­tosítása. Ha a város területén lévő utakon keletkezik kár, a szociális osz­tályon lehet jelezni a panaszokat. Svec Gábor, a lekéri Autoservis Svec tulajdonosa szerint ilyen esetekben bírósági szakértő becsüli fel a káro­kat. A biztosító a kárt megtéríti a gépkocsi tulajdonosának. A kátyúk miatt leginkább a futómű, a felni és a gumiabroncs károsodhat.- Természetesen ennek mértéke nagyban függ attól, milyen gyorsan és milyen mély gödörbe hajt a gép­kocsivezető. Ha egy 13 colos kereket veszünk alapul, akkor a gumiab­roncsban 1200-1500 koronás kár is ke­letkezhet, míg a felni-sérülés 2000 koronájába is kerülhet a tulajdonos­nak. Károsodhatnak a lengéscsillapí­tók és a futómű is, itt akár 5000 koro­nás kiadással is számolni lehet. Ösz­szesen tehát akár 10 ezer koronás kár is keletkezhet a rossz utak következ­tében egy-egy autón - tájékoztatta lapunkat Svec Gábor. • -Jrg-,-CzM Madari borbarátok Nyergesújfalu. Március 19-én, szombaton rendezik az immár hagyo­mányos borversenyt. A megmérette­tésen csak nyergesújfalui lakosok, vagy a városban szőlővel, pincével rendelkezők vehetnek részt, saját ké­szítésű boraikkal. A rendezvényen a szlovákiai Madar község borbarátai is megjelennek nedűikkel. Eredmény- hirdetésre este hat órakor kerül majd sor az eseménynek otthont adó Tö­megszervezeti Székházban. Jubileumi találkozó Piliszentlászló. Már folynak az előkészítő míinkálatai a tizedik Kár­pát-medencei Szentlászló nevű tele­pülések találkozójának. Június 10-12. között Piliszentlászló ad otthont az eseménynek. A szervezők tervei sze­rint az eseményre látogatóknak be­mutatnák a község szlovák nemzeti kultúráját, valamint a távolabbi kör­nyezet értékeit. * • NIL

Next

/
Oldalképek
Tartalom