Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-23 / 37. szám

RÉGIÓ 1 2005. február 23., szerda • HÍDLAP Az állam támogatná az öreg autók cseréjét Különleges kedvezmény járna új kocsi vásárlásakor, ha bezúzatnánk a régit Folytatás az 1. oldalról A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium innovációs és környezet- védelmi főosztályának vezetője, Szoboszlay Miklós szerint a javaslat mögött nemcsak környezetvédelmi j' indokok húzódnak, hanem üzleti ér­dekek is, amelyek az autóforgalmazás serkentését célozzák. (Köztudomású, hogy idén jelentősen visszaesett a ma­Kapósak az olcsó szlovák ingatlanok Folytatás az 1. oldalról A régióbeli, határhoz közel eső falvak iránt nemcsak a határon túl­ról, hanem Szlovákia távolabbi ré­szeiről, a nagyobb városokból is so­kan jelezték vásárlási szándékukat. Ez sok helyütt komoly fejfájást okoz a települések polgármestereinek, mert az alacsony árajánlatok után két kézzel kapnak a szociálisan hát­rányos helyzetűek. Lontón, Ipoly- szakállososn és Zalabán is ez okoz gondot, az itteni munkanélküliség arányát növelik a betelepültek. (Az utóbbi községnek az 1930-as években még jogában állt megszabni, kik vá­sárolhatnak ingatlant a faluban, de jelenleg nem alkalmazhatnak sem­milyen megszorításokat.) Kéménden leginkább a borospin­cék és nyaralók iránt van nagyobb ke­reslet pozsonyi és esztergomi lakosok részéről. Helemba klasszikus zsákfa­lunak számít - közvetlenül az állam­határ mellett található, határátkelője nincs. Ez azonban nem riasztja vissza a vásárlókat. A festői táj szépsége és a ! „nyugalom szigete” sokakat vonz ide, leginkább a szlovák fővárosból és Ko­máromból. Kéthetente van érdeklő­dő, vásárlásra pedig kéthavonta kerül J/ sor. Itt leginkább az építkezésre alkal­mas telkek kelendőek. • CzM gyár autópiac, jórészt a magas regiszt­rációs adó bevezetése miatt - a szerk.) A főosztályvezető lapunknak elmond­ta: nem zárkóznak el a javaslattól és hajlandóak további egyeztetést foly­tatni az ügyben, de nagyon sok kérdés vár még tisztázásra. Mindenekelőtt fel kell mérni, hogy mekkora a vásár­lóképes vevőkör és milyen szintet ér el az úgynevezett autóár-érzékenység. Tisztázni kell azt is, hogy a sikeresség érdekében milyen mértékű kedvez­ményt társíthat az állam a program­hoz. Az sem mellékes, hogy miből ad­nák a kedvezményt, a regisztrációs adóból vagy az áfából, esetleg más konstrukció jöhet számításba. Miután ez már pénzügyi kérdés, a tárgyalá­sokba a Pénzügyminisztériumot is be kell vonni. Szoboszlay arra is rámuta­tott, hogy egy kedvezmény-rendszer bevezetése csak akkor elfogadható a kormány számára, ha az „költségveté- sileg semleges”, vagyis nincs negatív hatása a költségvetés teljesülésére. Mindenesetre egy biztos: a kormány­nak kell döntenie róla. Illés Zoltán, az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottságának tagja úgy véli, Hogy az öreg, rossz állapot­ban lévő autók leváltása mindenkép­pen hasznos lenne környezetvédelmi szempontból, hiszen általa csökkenne a levegőszennyezettség. Ahhoz azon­ban, hogy valaki megváljon a kocsijá­tól, megfelelő mértékű támogatással kell vonzóvá tenni a lehetőséget. Eh­hez azonban költséghaszon-elemzést kellene végezni. Az ellenzéki politi­kus mint bizottsági tag támogatható­nak nevezte az elképzelést. Vélemé­nye szerint azonban nemcsak autó- csere-akcióval lehetne csökkenteni a légszennyezettséget, hanem a kétüte­mű autók kitiltásával, vagy lecserélé­sük támogatásával, valamint a kombi­nált motoros, azaz hibridhajtású au­tók vásárlásának ösztönzésével is. • Gál Esztergom környéki autókereske­dőket megkérdezve megtudtuk, hogy örömmel fogadnak minden olyan ötletet, amely serkentené az autópiac vérkeringését. Azon­ban ebben a kezdeményezésben több olyan dolog van, ami ko­rántsem egyértelmű. Ilyen példá­ul, hogy az öreg autókat kinek kell átvennie, tárolnia és bezú­zatnia, mivel ezek a járulékos költségek sokszor veszteségessé teszik a roncsok beszámítását. Válaszra vár a gazdák tizenkét pontja Több ezer termelő tüntetett tegnap a Parlament előtt Folytatás az 1. oldalról A pártelnök méltánytalannak tart­ja az időpontcsúszást, ugyanakkor biztos abban, hogy a gazdák támoga­tásait belátható időn belül kifizetik. A képviselők közül a fideszes Len­gyel Zoltán kijelentette: a kormány tehetetlen és a tönk szélére juttatja a gazdák tízezreit, mert késlekedik az uniós támogatások kifizetésével. Az ellenzéki politikus szerint a nemzeti kiegészítő támogatásra (vagyis a ma­gyarországi önrészre) egyetlen fillért sem szán az idei költségvetés. Né­meth Imre földművelésügyi minisz­ter tagadta mindezt, szerinte 159 mil­liárd forint szerepel ott az agrártá­mogatásokra. A miniszter hangsú­lyozta: e hét végéig 150 ezer gazda kapja meg a területalapú támogatást, és csaknem 250 milliárd forintot fi­zetnek ki ilyen célra. A Kossuth téri tüntetésen részt ve­vő Balogh Zoltán, a Komárom-Esz- tergom Megyei Gazdakörök Szövet­ségének elnöke arról tájékoztatta la­punkat, hogy a tegnapi tiltakozás az előzetes terveknek megfelelően zaj­lott. Cáfolta azokat a sajtóértesülése­ket, miszerint a rendőrség a hatáskö­rét túllépve akadályozta volna a gaz­dák bevonulását Budapestre, ugyan­Tart-e a tavaszi áradástól? akkor elismerte, hogy akadtak kisebb problémák, amelyek azonban nem gá­tolták a felvonulást. A gazdák szon­dáztatásával kapcsolatban megjegyez­te: a rendőrségnek ez jogában áll, másrészt ilyen nagy méretű felvonu­lásnál indokolt is lehet. Az elnök ugyanígy vélekedett a gazdák fővárosi bevonulásának időpontcsúszásáról is. „A rendőrök szolgálatkészek voltak, nem valószínű, hogy szándékosan csúszott az eredeti időpont. Ugyanak­kor szerencsésebbnek tartottam volna, ha egy jóval korábbi, késő délutáni időpontban egyeznek meg a felek” - tette hozzá Balogh. A BRFK képvise­letében nyilatkozó Lapid Lajos dan­dártábornok azt állította, hogy azért engedték be később a gazdákat a fővá­rosba, mert a rossz időjárás miatt to­vább tartott az esti csúcsforgalom. A demonstráción felszólalt a felvi­déki gazdák képviseletében Pavel Bottka, a Közép-Európai Gazdata­nács tagja is. Mint mondta, a követke­zetes agrárképviseletnek köszönhető­en többéves lemaradást sikerült lefa­ragniuk, és azokat az uniós támogatá­sokat, amelyek kifizetését most a ma­gyar gazdák követelik, a szlovák kor­mány még decemberben kiosztotta. • BUKOVICS Gémesi Gyula (üzletvezető) Szerintem biztosan lesz árvíz. Nemrég kint jártam a Kis-Du­nánál és a télen még egyszer sem láttam ilyen magas vízállást. Nem hiszem, hogy Esztergomot veszély fenyegetné, de ha jól tudom, Tát, Tát- Kertváros kritikus helyzetbe ke­rülhet. Ott most építik az utat és a gátat, nem tudom, hogy milyen készültségi fokon állnak, de ha va­lahol veszélyt jelent az árvíz, ezen a területen biztosan. Heller József (zenei szerkesztő) Nemrég olvastam egy cikket, amiben azt ír­ta a szerző: az árvíz nem attól függ, hogy milyenek a gátjaink. Ezek amúgy minden­hol szörnyű állapot­ban vannak. Az újságban azt ol­vastam, akkor lesz áradás, ha a le­hullott hó egyszerre olvad, nagy mennyiségben, ha apránként, ak­kor nem biztos. Az utóbbiban re­ménykedem. Borsos Anita (tanuló) Az elmúlt éveket te­kintve komoly ve­szélyt jelent az olva­dáskori áradás. Emlék­szem, hogy a legutób­bi árvíz idején milyen komoly megmozdulá­sok voltak, minden lakó kint volt, vagy bámészkodni, vagy segíteni az elhárításnál. Szerintem most félel­metes ütemű áradástól nem kell félni, hamar le fog vonulni. Mudra Máté (gépmester) A legutóbbi, évszáza­donként egyszer elő­forduló hatalmas ár­víz nem is volt olyan régen. Jómagam is részt vettem a menté­si munkálatokban. Zsákokat tömtem homokkal, hordtam a városi Zeneiskola és a Csónakház köré. Emlékszem, hogy milyen döbbenetesen magas volt a vízszint. Utána pár évig nem aggódtam, de most újra az az érzésem, hogy van mitől félni. Ha nem is lesz olyan komoly, mint akkor, de valahol biztosan gondot jelent majd. Az adóügyeink érdeklik a vámosokat Jobb nem tudni, mi kerül az asztalunkra Rajtütésszerű ellenőrzések várhatóak az üzletekben Januártól szigorodott az élemiszerláncok ellenőrzése Folytatás az 1. oldalról Baják Zoltán pénzügyőr százados, a tatabányai Fővám Hivatal esztergomi kirendeltségének vezetője lapunk kér­désére elmondta, hogy idáig az unióba irányuló áruszállítást vizsgálták a régi­ónkban, szabálytalanságot azonban még nem tapasztaltak. Emellett próba- vásárlásokat is tartanak az üzletekben: a VPOP munkatársai ilyenkor ellenőr­zik a működési engedélyeket, az árube­szerzést, valamint megpróbálják ki­szűrni a be nem jelentett alkalmazotta­kat, és a számlát nem adó kereskedő­ket. Ha szabálytalanságot tapasztal­nak, akkor az államigazgatási törvény alapján jogosätiak bírság kiszabására. A pénzügyőröknek ténymegállapító jegyzőkönyvet kell felvenniük a rend­ellenes ügyekről, a dokumentumot pe­dig - az APEH munkatársaival egyez­tetve - az illetékes szervekhez kell el­juttatniuk. A szabálytalankodónak ter­mészetesen minden esetben lehetősé­ge van méltányosságot kérni. • KONOPÁS NOÉMI Több kereskedést megkeresve la­punk a próbavásárlások menetéről érdeklődött. A rajtaütésszerű ellen­őrzések során a VPOP munkatársai inkognitóban vásárolnak, majd iga­zolványukat felmutatva kérik el az üzlet működési engedélyét, a játék­gépekről szóló igazolást, és a.szám- lákat, vizsgálják a termékek szárma­zását, a zárjegyek meglétét. Az eljá- rás folyamán jejgízőköqjgjgt vesznek fel. Az általunk megkeresett keres­kedők elmondták: az ellenőrök nem találtak kirívó szabálytalanságokat, a kisebb kihágásokat pedig - egyelőre - nem büntették, csak fi­gyelmeztették a boltvezetőket. Folytatás az 1. oldalról Az előzőek is alátámasztják, hogy a nyomonkövethetőség nagyon fontos eleme az élelmiszerszabályozásnak. Vagyis biztonságos élelmiszerekről csupán abban az esetben beszélhe­tünk, ha az állattenyésztés és élelmi­szertermelés, illetve a feldolgozás és a kereskedelem minden szakaszát azonos előírások alapján valamennyi EU-tagországban szigorúan ellenőr­zik, s az eredményeket visszakeres­hető, azonosítható, archiválható mó­don minden érintett számára elérhe­tővé teszik- Az új uniós jogszabály tehát átláthatóyá^ejgjyi^ifgysé- ges élelmiszerláncot, s mivel ugyan­azokat az alapelveket alkalmazzák az élelmiszertermelésben részt vevő gazdák, illetve vállalatok, utólag pon­tosan azonosíthatók akár a felhasz­nált anyagok származási helyei is. Az újonnan csatlakozó uniós tagor­szágok közül elsőként Magyarország hozta létre az élelmiszerbiztonság kér­déseit vizsgáló intézményt, amely szo­ros kapcsolatban áll az Európai Élel­miszer Hivatallal. Mattyasovszky Pál, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal osztályvezetője szerint nincs szennye­ződésmentes élelmiszer, s a mérgező anyagok 70 százaléka (kemikáliák, bak­tériumok és vírusok) táplálkozással ke­rül a szervezetbe. Ezért alapvető fel­adat, hogy ne csak az élelmiszergyár­tás és a kereskedelem legyen követhe­tő, hanem a takarmányozásra és a nö- V^IIN•\cdclcmrc is terjedje* kj a . lenj, Ha az élelmiszerlánc valamennyi szereplője képes „elszámolni” munká­jával, pontos kép rajzolható meg a „szennyeződés-láncról” is. A hatósá­goknak ezért fel kell térképezniük a nyersanyagok származási helyét, a vegyianyagok és gyógyszerek alkalma­zását. Pontosan tudniuk kell arról, hogy mi történt a feldolgozáskor, is­merniük kell az adott élelmiszer össze­tételét. Ugyancsak lényeges informá­ció, hogy ki, mikor, kitől vásárolt alap­anyagot, s a készterméket ki, mikor és kinek szállította. Mattyasovszky Pál szerint csak akkor nevezhető biztonsá­gosnak az élelmiszer-rendszer, ha vala­mennyi közreműködő munkája nyo­mon követhető. A visszakereshetőség­re (és kis részben a fogyasztók tájékoz­tatására) 128 soros vonalkód, mágneses szalag, vagy rádiófrekvenciás jeladó szolgál. i\z uniós ^jgor nein Jesz hm bavaló, mert a legfrissebb kutatások szerint az élelmiszer-gyártók és keres­kedők felismerték, hogy ma már a pia­con maradás egyik legalapvetőbb felté­tele a biztonságos élelmiszer. • Munkatársunktól

Next

/
Oldalképek
Tartalom