Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-01-25 / 16. szám
ESZTERGOM 3 2005. január 25., kedd • HÍDLAP • Esztergom és a magyar kultúra összefügg egymással A nemzeti összetartozás fogalma és a kultúra egymástól elválaszthatatlan Tétényi Éva: Kezdeményeztük, hogy Esztergom a Világörökség része legyen. Három eseményt ünnepeltek tegnap délután Esztergomban a Vár- megyeháza Dísztermében. Az Esztergomi Városszépítő Alapítvány nyilvános kuratóriumi ülése összekapcsolódott a városegyesítése száztíz éves évfordulójával, valamint e napon került sor a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett városi ünnepségre is. A tavalyi év eseményeit értékelte és összegezte az Esztergomi Városszépítő Alapítvány harmadik nyilvános kuratóriumi ülésén. Tétényi Éva elnök ismertette a Városszépítő Pályázat 2004 eredményeit, amely Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének határozata alapján az örökségvédelem helyi céljainak elérése érdekében került meghirdetésre a tavalyi évben. Az összeállított tablókon a befejezett és a jelenleg folyamatban lévő munkákat mutatta be a civil szervezet elnöke. Meggyes Miklósné, az alapítvány tagja a Virágos Esztergomért 2004-es pályázatról és a Városvédő táborról számolt be. Mindkettő rendkívül sikeres volt: az előbbi esetében a húsz százalékkal olcsóbban árusított virágok már délelőtt elfogytak, míg a táborban részt vevő százhatvanhét fiatal két héten keresztül dolgozott Esztergom értékeinek megvédéséért. A tábor húszéves múltra tekint vissza, amely a fiatal generációkat élményszerűen nevelő esemény Esztergom életében. Az Esztergomi Városszépítő Alapítvány eszmeileg és anyagilag is támogatta az Esztergomi Fotográfiai Biennálé rendezvényét, valamint tavaly kezdeményezte Esztergom város felvételét a világörökségi listára. A nyilvános kuratóriumi ülés végén Tétényi Éva köszönő okleveleket adott át azon személyeknek, akik adományokkal vagy munkájukkal segítették a szervezet működését. A szünetben a résztvevők a folyosókon'kiállított, Esztergomot tavaly a Nemzeti Színházban bemutató tablókat, valamint az Esztergomi Művészek Céhe kiállítása tekinthették meg a hivatalos kultúra napi műsor előtt. A városi ünnepség sorozat a Magyar Kultúra Napja és városegyesítés évfordulója megünneplésével folytatódott. Esztergom és a magyar kultúra szorosan összefügg egymással - mondta Knapp János Pál alpolgármester ünnepi beszédében. A Várhegyen született államiságunk teljesedett ki keresztény hitünk, amit mai társadalmunkban Isten Haza Család címszavakkal fogalmazhatunk meg. A Magyar Kultúra Napja Esztergomban egybe esik a városrészek egyesítésének száztíz éves évfordulójával. A négy városrész 1895-ben egyesült egymással: a kezdeményező Esztergom Szabad Királyi Város, valamint Víziváros, Szent Tamás és Szent- györgymező. Ez a városegyesítés tette Esztergomot erőssé és indította el a fejlődésének jövőbe mutató útján. Knapp János Pál beszédében kitért a város arculatát jelentősen meghatározó fejlesztésekre, mint a Széchenyi tér uniós támogatásból történő átalakítása és a Bazilika díszkivilágítására, mely a Magyar Turizmus Rt. közreműködésének köszönhetően idén nyáron már megvalósul. A királyi város művészeit és kulturális szakembereit Koditek Pál, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport- bizottság elnöke köszöntötte a Magyar Kultúra Napján. Kölcsey Ferenc szavait idézve hangsúlyozta, hogy a nemzeti összetartozás fogalma és a kultúra egymástól elválaszthatatlan. Esztergomban ennek a szellemében volt a határon túl nyúló megemlékezés Balassa Bálint költőről és az ön- kormányzat szép példáját mutatta a határon túli magyarság kulturális támogatásának a beregszászi főiskola felújításában történő részvételével. A Magyar Kultúra Napján Csáky András gitárművész előadásában gyönyörködhettek a meghívottak. • GK/MÁ Start előtt az új Swift gyártása Kétszeresére növeli kapacitását a Suzuki esztergomi gyára Bottyán-találkozó Gyöngyösön Az esztergomi Bottyán János Műszaki Szakközépiskola képviselte a régiót Időnként már látható Esztergom utcáin annak az új Swiftnek egy- egy darabja, melynek gyártása a jövő' héten kezdődik. Az új autótípust a Magyar Suzuki Rt. tavaly létesített gyáregységében gyártják. A cégnél azt remélik, hogy méltó utódja lesz a korábbi Swifteknek. Az új széria február végén, március elején kerül a hazai piacra, az áráról még nincsenek információk. A tesztautók már járják Esztergom utcáit, hogy ezzel is kiderüljenek az esetleges hibái. Tihanyi Tamás, a Magyar Suzuki Rt. kommunikációs vezetője elmondta: a modell próba- gyártása befejeződött, és február 4- től már az első szériák elkészítésével megkezdődik a sorozatgyártás. A gyárban tavaly decemberben leállították az Opellel közösen kifejlesztett Wagon R+ gyártását. Ebben az évben csak az Ignisek és a Swiftek új változata gördül le a szalagokról. Tihanyi kérdésünkre elmondta: elképzelhető, hogy idővel még fognak gyártani Wagon R-t, de azok már módosított típusok lesznek. Az Ignisekből mintegy 60, az új Swiftekből pedig 80 ezer darabot szeretnének gyártani ebben az esztendőben. Tavaly a gyárat 95 ezer gépjármű hagyta el, ezzel szemben idén már 140 ezer gépjármű legyártására vállalkoznak. Az elmúlt évben a gyár 60 milliárd forintot költött az esztergomi gyár bővítésére. A beruházás eredményeként szereltek fel 250 új hegesztőrobotot is. A tavalyi beruházást idén újabb, mintegy 40 milliárd forintos követi. A kapacitásbővüléssel a^ év végére akár 200 ezer Suzukit lesz képes gyártani a cég. A plusz beruházásokra nemcsak az új Swift gyártása miatt van szükség. A tervek szerint az év vége felé ugyanis elkezdődik annak a szabadidő-autónak a próbagyártása, melyet az olasz autógyárral, a FIAT-tal közösen fejlesztettek ki. A Magyar Suzuki Rt. 300 milliárd forintos bevételt irányzott elő 2005-re. • ÁK A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban az ország határain innen és túlról érkezett középiskolás diákok egész napos rendezvénnyel ünnepelték a Magyar Kultúra Napját Az esztergomi delegációt egy érdekességgel külön köszöntötte a rendezvény ötletgazdája. Ötödik éve rendezik meg Gyöngyösön a város középiskolás diákjai, a Zeneiskola, a Bottyán nevű testvérintézmények és a határon túli testvériskolák diákjai számára a Magyar Kultúra Napja apropójából ezt a kulturálisművészeti seregszemlét. Hazánkban négy iskola viseli Bottyán János nevét. A gyöngyösi Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, a simontornyai Vak Bottyán Általános és Szakképző Iskola és Gimnázium, a paksi Vak Bottyán Gimnázium mellett az esztergomiak is nagy sikert arattak. Az esztergomi diákok felkészítő tanárai Pohner Hedvig, Szentkirályi Károly és Csányi Balázs voltak. A diákok zenés, táncos és irodalmi műsorral készültek. A program népi táncosa Zalka Norbert volt, Szabó Károly szavalt, majd az iskola zenei klubjának műsora volt hallható. Nádasi László igazgatóhelyettesnek köszönhető, hogy az esztergomi iskola eljutott Gyöngyösre és képviselte a várost. A rendezvény ötletgazdája és szervezője Pető Imre nyugalmazott magyar szakos tanár elmondta, hogy mivel Vak Bottyán a nevében hordozza a nemzeti hagyományok iránti nagyobb figyelmet, ezért merült fel az az ötlet, hogy fölkeressék a Bottyán János nevét viselő intézményeket, ezzel növesztve országos méretű programmá az eseményt. A tanár külön köszöntötte az esztergomi delegációt, és ajándékul megosztotta a hallhatókkal Esztergom régi hun megnevezését. „Asarkuna” hun eleink nyelvén világkönyököt vagy világkönyvet jelent. A magyar kultúra napján nemcsak az esztergomiak ajándékozták meg vendéglátóikat művészi produkcióikkal, hanem egy művelődéstörténeti útra- valót is hozhattak magunkkal emlékül Gyöngyösről. • Wiilinger Ágnes Díjakat és versenyzongorát kapott a csodagyerek Játékával mindenkit elkápráztatott a fiatal tehetség A Dobó Katalin Gimnázium aulájában felejthetetlen és lélegzetelállító hangversenyen mutatkozott be a 13 éves Konyicska Renáta, korunk Mozartja. Zsenialitásának elismerésére egy esztergomi cég versenyzongorát adományozott az ifjú tehetségnek. Nagy meglepetéssel készültek a város zenészei a Magyar Kultúra Napjának ünnepén. Az az élmény, amivel magajándékoztak bennünket a leg- emberközelibb művészeti kifejezés- mód mesterei, még a zenekar vezetőjét is meghatotta. Az idei első koncert a bécsi klasszika és a gyermeki géniusz jegyében zajlott. Két olyan zeneszerző műveit hallhattuk, akik maguk is csodagyerek hírében álltak a maguk idejében. Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven egy-egy zongoraversenyét tűzte műsorra a városi szimfonikus zenekar, valamint a szünet után az utóbbi komponista I. szimfóniáját, az est záró számaként pedig Johann Strauss Éljen a magyar! című művét. Mozart A-dúr zongoraversenyében a szólót Dezső Marianna, a tatabányai zeneiskola igazgatója játszotta. A C-dúr koncertet Beethoven komponálta és 210 évvel a mű megírása után egy olyan egyéniség adott életet a hangjegyeknek, akire igazán büszke lehet a régió. A 13 éves Konyicska Renáta Erdélyből származik, Esztergomban él, a Szent István Gimnázium tanulója. 10 évesen vették föl a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába, zongoratanára Esztó Zsuzsa. A szolfézs- és zeneelméleti tanulmányait az esztergomi zeneiskolában végzi, Reményi Károlynál. Számos hangszeres megmérettetésen győzedelmeskedik külföldön is. Legutóbb egy zágrábi zongoraversenyen adták át neki a fődíjat és a korosztályának első díját. Renáta káprázatos tisztasággal, eleganciával, mély átéléssel és döbbenetes virtuozitással játszotta Beethoven zongoraversenyének szólóját. Ahogyan a nagy zeneszerző annak idején pártfogókra talált az arisztokrácia körében, a hírek szerint korunk most megismert zongoratehetsége is elnyerte a művészetpártolók figyelmét. Egy esztergomi multinacionális cég hallva csodálatos játékát, fölajánlásul egy hangversenyzongorát ajándékozott neki elismerve zsenialitását és bíztatva pályájának további sikeres folytatásában. Ismerve a mai világ farkastörvényeit, örömmel üdvözölhetjük a támogatás ezen formáját, és elmondhatjuk, hogy vannak még csodagyerekek és vannak még csodák. • Kertész Viktor Ízelítő az iskolából A Petőfi Sándor Általános Iskolában január 27-én „Nyitott kapuk” címmel játékos farsangoló foglalkozásra invitálják a leendő elsősöket. A gyerekek farsangolnak, eközben a szülők előadásokat hallgathatnak meg az iskolaérettségről, az iskolába lépés nehézségeiről. A hozzájuk jelentkezők már a nyitás előtt vidáman „táncolhatnak be” az iskolapadba. Módszertani előadások Az Apáczai Kiadó tantárgy-pedagógiai és módszertani nyílt napot tart január 31-én, hétfőn az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában. A délelőtt tíz órától zajló rendezvényt Esztergályos Jenő, a kiadó ügyvezetői igazgatója nyitja meg Juhász Albinná igazgatónő köszöntője és az iskola tanulóinak műsora után. A délelőtt folyamán bemutató órákat láthatnak és szakmódszertani előadásokat hallgathatnak az érdeklődők; délután pedig a kiadványokat ismerhetik meg és beszélgethetnek a szerzőkkel a nyűt nap résztvevői. Délután három órakor nyitja meg Cséfalvay Pál, a Keresztény Múzeum igazgatója a kiadó által támogatott Rajz- és műalkotás-elemzés megyei tantárgyi versenyének díjazott munkáiból készült kiállítást. A nyílt nap a kiállítás megtekintésével és szakmai beszélgetésekkel zárul. • NIL Kör a körben A 35 éves fennállásának alkalmából ünnepi közgyűlést tart a Szent- györgymezői Olvasókörben a Kertbarát Kör. A közgyűlésen hallhatnak a kertbarát mozgalomról, valamint sor kerül egy emlékkiállítás megnyitójára is. • ÁK A névadó tiszteletére Egy év telt el azóta, hogy a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium a névadója tiszteletére emlékévet hirdetett. Szombaton tartották az ötszáz éve elhunyt prédikátor tiszteletére tartott emlékév lezárását, ahova nemcsak a jelenlegi, hanem az egykori frankásokat is várták. Az ünnepségen ez alkalomból nemcsak Temesvári Pelbártra emlékeztek, hanem összegezték az elmúlt egy év eseményeit is. A szombati emlékévzárón az ünnepi szentmisét Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrálta a ferences templomban. Az egyházi méltóság beszédében a ferences tiszteletről beszélt, valamint a múltra és a jövőre hívta fel a figyelmet úgy, hogy mindenki számára Temesvárit és az ő munkásságának példáját hozta fel. Seregély István úgy látja, hogy az egyén nem magányos, hiszen közösségben él. Önerőnkből nem is születtünk volna, de élni sem tudnánk - mondta az érsek. A szentmise után az iskola tornatermében a gimnázium Franka Színköre Szánthó Barna: Pater Pelbárt című színdarabját állította színpadra. Borda Lajos Temesvári Pelbárt életéről és munkásságáról tartott előadást. Az emlékév lezárásaként jutalmakat adtak át azoknak az egyetemistáknak, főiskolásoknak és középiskolásoknak, akik a meghirdetett tisztelgő 12 hónap során rangos pályaművet írtak. • ÁK
