Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-25 / 58. szám
4 HÍDLAP • 2005. március 25., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Előbb-utóbb jön az útadó Továbbra is bizonytalan az új adónem bevezetésének ideje Vita a megyei alelnök jogköréről Az útadó magyarországi bevezetésének csak a terve létezik, konkrétumok azonban nem születtek a bevezetéssel kapcsolatban. Annyi bizonyos, hogy Draskovics Tibor pénzügyminiszter felvetette: mindenképpen megadóztatnának minden hazánkba érkező járművet. A pénzügyminiszter véleménye szerint igazságtalan, hogy csupán a hazai adófizetőket terhelik az úthálózat fenntartásának költségei. (Az üzemanyag árában lévő adótartalomból, az útalapból elvileg útfenntartásra is fordítania kellene az államnak — a szerk.) Mindenki fizetne, az uniós és az unión kívüli állampolgár egyaránt. Az országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista alelnöke, Szabó Lajos az állami büdzsé szempontjából üdvösnek gondolná az új adót, Tállai András, az Orbán-kormány volt pénzügyi államtitkára viszont „megdöbbentőnek és képtelennek” tartja az ötletet, ami szerinte uniós versenyképességünket rontaná, a külföldieket diszkriminatívan különböztetné meg, és még inkább súlyosan sértené (az amúgy is megbántott) határon túli magyarság érdekeit. Lasztovica Jenő, a parlament idegenforgalmi bizottságának elnöke szerint a lépés „dilettantizmusra” utal, csökkenne az idegen- forgalmunk teljesítménye, emellett számos kis- és középvállalkozás csődjét eredményezné. Az útdíj nem ismeretlen az európai országokban, az uniós tagok között sem, ám nem azonos az útadóval, és minden különbségtétel nélkül vonatkozik mindenkire, hazai és külföldi állampolgárra egyaránt. Az útdíj ráadásul címzett tétel, az adott ország költségvetése nem nyelheti le, kizárólag célirányosan (utakra) lehet elkölteni. Tény, hogy borzolja az idegeket az útadó ötletének híre, de egyelőre a Pénzügyminisztérium (PM) nem tud érdemben válaszolni a felvetődött kérdésre. A PM sajtó- és kommunikációs osztályától lapunk megtudta, mindössze annyi igaz, hogy vizsgálják az útadó esetleges bevezetésének lehetőségét, a belsős és külsős szakértők hatástanulmányokat készítenek. Határozottan cáfolták, hogy április elejétől már bevezetésre kerülne az új adónem. Palotai Piroska, az osztály munkatársa szerint legkorábban április közepére várhatóak az ügyben kézzelfogható fejlemények. • Gulya István Az MKP képviselői szerint a Nyitrai Kerületi Önkormányzat nem korlátozta Fehér Miklósnak (MKP), a megye alelnökének hatáskörét, hanem csak megerősítette posztján a vezetőt. Milan Belica (HZDS) elnök ezzel szemben azt állítja: Fehért igenis megfosztotta saját pártja bizonyos feladatköröktől. Milan Belica véleményét arra alapozza: a megyei testületben az MKP van többségben, és ez az önkormányzat legutóbb arról döntött, hogy nem erősíti meg Fehér Miklós alelnök jogköreit. Az MKP megyei elnöke, Hóka László viszont ennek az ellenkezőjét állítja. Szerinte nem megfosztották, hanem sokkal inkább megerősítették az alelnököt pozíciójában. A törvény Az ellenzéki képviselők egy csoportja korábban alkotmánybírósághoz fordult az új érettségikkel kapcsolatban. Szerintük ugyanis nem jogszerű az új rendszer idei bevezetése. A protestálok véleménye szerint a most érettségiző diákok még nincsenek megfelelően felkészülve a kétszintű érettségikre. Az alkotmánybíróságnak a tervek szerint tegnap kellett volna foglalkozni az új érettségik kérdésével, illetve azzal, hogy megvitatják-e a beterjesztett anyagot. Lapzártánkig a szervezet előzetes reakciójáról azonban nem érkezett információ, bár az alkotmánybíróság megígérte, gyors döntést szeretne hozni, mert tisztában van azzal, hogy nem késleltethetik az érettségik tervezett időpontját. Az új érettségikkel kapcsolatban Szigeti László oktatásügyi államtitkár leszögezte: azok bevezetésére mindenkép szükség van. ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a megyei önkormányzat - az elnök javaslatára - bizonyos esetben plusz jogköröket biztosíthat az alelnök számára. A törvény viszont arról is rendelkezik: amennyiben az elnök javaslatát az ön- kormányzat nem erősíti meg, a megyei alelnök képviselheti az elnököt minden esetben, amikor akadályozza valami munkájában. Hóka László szerint csak tehát annyi történt, hogy megszüntették ezt a korlátot. Ezért is tartja Belica reakcióját furcsának, szerinte az elnök a törvényt sajátosan értelmezi. A képviselőtestület és a megyei elnök viszonya elmondása szerint akitor romlott meg, amikor Belica függetlenként elfoglalta az elnöki széket, majd később belépett a HZDS-be. A diákok kifogásolják, hogy az egyetemek legtöbbje nem a felsőszintű vizsga alapján veszi fel a leendő hallgatókat. A kérdéssel kapcsolatban Szigeti azt nyilatkozta lapunknak, hogy a tárca soha nem ígérte azt, hogy már az első években el fogják ismerni a felsőoktatási intézmények az emelt szintű érettségit.- Arról volt szó, hogy egy olyan új érettségit szeretnénk bevezetni, amelynek emelt szintű vizsgái az évek múltán meg fognak felelni a felvételi követelményeknek. Illúzió volt azt várni, hogy már az első években az érettségi bizonyítvány alapján fogják felvenni a diákokat az egyetemekre. Azt viszont el tudom képzelni, hogy néhány éven belül csak az alapján fogják kiválogatni a hallgatókat az egyetemek. Ez azonban egyelőre még nem működik - mondta Szigeti László. • Czigler Viszlát, matrica! Az Állami Autópálya Kezelő Rt. kommunikációs igazgatójától, Winkler- Virág Andrástól megtudtuk, 2008-ra megszűnik a ragasztott ellenőrzőszelvényes díjfizetési rendszer a magyar autópályákon. Ennek oka a használatarányos díjbeszedés uniós követelménye, vagyis az a kötelező előírás, amely alapján mindenkinek a ténylegesen megtett kilométerek után kell fizetnie. A matrica megszüntetése mellett szól, hogy a bevételből hosszú távon nem tudják fedezni az üzemeltetés és a karbantartás költségeit. Kóka jános, gazdasági és közlekedési miniszter már február végén igent mondott a tervezetre, most a szakmai és érdekvédelmi képviseletekkel egyeztetnek, illetve az ellenőrzés mikéntjét döntik el. Nevezetesen, hogy az olcsóbb osztrák mikrohullámos, vagy a jóval drágább, de számos szolgáltatást nyújtó német műholdas rendszert vezessék-e be nálunk. Az új elszámolási módot Szlovákiában már 2006-tól be szeretnék vezetni. • Cz. M. Nincs döntés az érettségik ügyében LAP(SZ)ÉL Gulya István Kinyír a kenyér \ A kenyér jelkép. Hiába szökik - mondjuk - a benzin ára az egekbe, a nép, köztük én is, akkor hörög igazán, amikor az alapvető ennivaló drágul. Ez még valószínűleg abban a közkeletű hagyományban gyökeredzik, hogy amikor a sumér uralkodó elzáratta a gabonaraktárak ajtaját, az ideges és éhes közemberek kiegyenesített sarlóval és körömmel estek neki az őrző-védő személyzetnek. Később aztán a királynak. S bizony Marie- Antoinette hasonlóképpen pórul járt, amikor a francia forradalom előestéjén a kenyérhiányra panaszkodó lerongyolódott küldöttségnek azt találta tanácsolni, hogy akkor egyenek kalácsot. Nem rosszindulatból, szegénykém a való világtól ennyire elszigetelten élte az életét - amit aztán a népharag rövid úton rövidre zárt. A kenyér jelkép. Léte, hiánya tudatot formál. Pontosabban, ha van (telik rá), fel sem tűnik. A bőség szimbóluma a dúsan lengő kalász - és a szőlő már az érő, aranyló gabonatábla puszta látványa felér egy méregtelenítő, stresszmentesítő kezeléssel. Amióta ebben a keresztény kultúrkörben az eszünket tudjuk, a kenyér meghatározta és meghatározza mindennapi életünket, a vacsora még ma is akkor kezdődik, ha apuka megszegi a veknit. Szent pillanat ez. Profánná később válik, vaskosan káromkodni majd a tévéhíradó közben fog. Érthető, hogy a Pékszövetség emelést akar, hiszen tavaly sem, hehe, volt gáz-ár-eme-lés - és közmű- és üzemanyag-drágulás és-és-és, hát nem megmondták, hogy nem? -, és bizony, ha marad minden a régiben, a péklapáttal nemsokára maximum havat lehet majd hányni. Ráadásul a döm- pingmennyiségű, áron alul értékesített nagyáruházi kenyér agyonnyomja a tisztességes kiskereskedelmet. Törvény kell, új szabályozás, ez vitathatatlan. Tényleg nem mehet így tovább. De nem mehet az sem, hogy a hazai keresményeink felét megesszük - a másikat a rezsire költjük -, mert ilyen drága a kenyér és a hozzávalók. Pedig az emberek nem akarnak sokat, talán némi vajat és felvágottat a karéjra, olykor egy kis hétvégi laposhúst, körettel. Igényeink valahol a lehetséges minimum alatt vannak, és csak sóvárgó szemmel lessük a sumér és francia nyugdíjast, hogy neki kalácsra is telik. Miközben engem (minket) lassan kinyír a kenyér. Kenyértörés előtt a sütőipar A pékek a beszerzési ár alatti értékesítés szankcionálását sürgetik Folytatás az 1. oldalról A szövetség szerint valójában ennél nagyobb mértékű áremelés oldhatná meg a felhalmozódott problémákat. Evek óta kevesebb a kvalifikált, jó szakember az ágazatban a rossz bérezés miatt, a vállalkozók nyeresége pedig sok esetben már a nullára csökkent. A Pékszövetség távolabbi célja ezért a sütőiparban ma még jellemző kilencvenezer forintos bruttó átlagkereset felzárkóztatása a hazai átlagbérszinthez, amely száznegyvenezer forint. De az áremelés mellett a kereskedelemre vonatkozó törvényi szabályozás szigorítását is tervezik. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága mellett ezért külön munkacsoport dolgozik jelenleg is a módosított kereskedelmi törvény tervezetén, ami az erőfölénnyel való visszaéléssel is foglalkozik majd. A Gabonaszövetség főtitkára, Makay György kérdésünkre elmondta: már régóta esedékes volna a nagy áruházláncok beszerzési ár alatti értékesítésének szabályozása. Komoly probléma hazánkban, hogy ezt a tevékenységet csak bejelentés esetén ellenőrzik, hivatalból nem, és a kiszabott büntetések sem elég visszatartóak. Kemény szankciókra lenne szükség, mert eddig csak az árengedmény kétszeresére lehetett megbüntetni a vétkest. A hipermarketek köztudottan vevőcsalogatónak használják az alapvető élelmiszerek akcióit, amelyek keretében rendszeresen beszerzési ár alatt értékesítik a termékeket. Ezzel azonban letörik az általános árszintet, tönkre téve a kisebb kereskedőket és azokat a beszállítókat, akik nem tudnak védekezni a rájuk nézve káros akciók ellen. Ebben az esetben beszélhetünk erőfölénnyel való visszaélésről, amelynek szabályozására szintén a kereskedelmi törvény keretében kerül sor. Ezt egyébként Magyarországon csak abban az esetben kell vizsgálni, ha egy kereskedő egy adott élelmiszerféléből az egész piac minimum harminc százalékát ellenőrzi. Ilyen hazánkban egyelőre nincs, ezért is van szükség a jogszabály módosítására, szigorítására. A készülő kereskedelmi törvénytervezetben tehát ezt az arányt nyolc százalékra csökkentették, bár Szlovákiában ugyanez csupán öt százalék. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy miért kell majd ezentúl is csak a kis- és középvállalkozásoknál lefolytatni az árellenőrzéseket. (A nagy- vállalkozások tehát ezután is ki lesznek szolgáltatva az áruházláncok agresszív vevőcsalogató kampányainak.) De még egy vitatható hatékonyságú határozattal egészül ki a törvény nevezetesen: abban az esetben, ha egy kereskedő a beszerzési árnál olcsóbban árulja termékét, köteles azt a vásárlók tudomására hozni. Makay György szerint kizárólag a teljes és következetes tiltás vezetne eredményre, mert ennek hiányában ez a tervezett intézkedés inkább újabb reklámfogás lehet. Az érdekvédelmi szervezetek mindenesetre kihasználva helyzetüket addig nem támogatják a készülő törvényt, amíg meg nem történik más törvényekkel való harmonizációja - erősítette meg a főtitkár. A Gabonaszövetség véleménye szerint ugyanis csak akkor lehet hatékonyan alkalmazni az élelmiszerekre vonatkozó ellenőrzéseket, ha sikerül összehangolni a kereskedelmi-, a verseny, az élelmiszer- és az agrárrendtartási törvényeket. A cél a tisztességes verseny, hiszen az említett agresszív kereskedelmi, piacszerző eszközök nemcsak a kiskereskedések eltűnéséhez, hanem jelentős minőségromláshoz is vezethetnek a későbbiekben. • Juhász
