Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-24 / 57. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. március 24., csütörtök • HÍDLAP • Nemet mondtak a segítségre Mégsem kapnak díjkompenzációt a távfűtött lakások lakói ják központi fűtőműtől a melegvizet és a fűtést. Ez mintegy hatezer lakást jelent. Egy neve elhallgatását kérő Bánomi lakótelepi közös képviselő el­mondta, hogy a fűtési szezonban egy ötven négyzetméteres lakás távhődíja jelenleg 12-13 ezer forint között mo­zog. A lakók túlnyomó többsége ugyan kifizeti ezt az összeget, ám az újabb emeléseket már nehezen visel­nék el. Az évi 25 ezer forintos segítség számukra ezért is nagyon jól jött vol­na. A három évvel korábbi teljes tető- szigetelés után ugyanis végre szeret­nének belefogni a panelhézagok kija­vításába, ám a növekvő árak elviszik a lakóközösség pénzét. A Nagycsaládosok Országos Egye­sületének (NOÉ) elnökhelyettese, Cser Károlyné szerint nem a parla­menti leszavazás a tragédia, hanem hogy az emberek nem tudják fizetni a közműdíjakat. Mint lapunknak el­mondta, egy KSH-felmérés szerint a kisjövedelműek bérének 35-45 száza­léka ezeknek a számláknak a kifizeté­sére megy. Az állam eközben óriási terhet vállal a különféle segélyezés­sel, holott nem ez a megoldás. A 'NOE a közelmúltban megbeszélésre hívta az ország távfűtőműveinek képviselőit, és a megjelent negyven igazgató, főmérnök elmondta, ahol sikerült valamit tenni a korszerűsíté­sért, ott csökkentek az árak. Cser Károlyné úgy látja, az úgynevezett egycsöves fűtési rendszerek (ahol a legfelső emelet forró, a legalsó hideg) átalakítása legalább tíz százalékos megtakarítást eredményezne, laká­sonként 10-40 ezer forintba kerülne, de két-három év alatt biztosan meg­térülne. Az elnökhelyettes asszony hangsúlyozta, mielőbb fel kell szá­molni a távfűtéses, illetve az egyedi fűtéses lakásban élők közti egyenlőt­lenségeket - eltérés mutatkozik az egyes lakókörzetek és települések kö­zött is (legdrágább Budapest, legol­csóbb Győr és Kecskemét). Drágább távfűtés és melegvíz 2005-ben Az elmúlt két évben hatszor nőttek a magyarországi gázárak, ezért az Esztergomot és Dorogot melegvízzel és távfűtéssel ellátó Promtávhő Kft. szintén növelte a díjait. A melegvíz és távfűtés árait a hatóságoknak jóvá kell hagyniuk, az esztergomi és dorogi testület 4,9%-os emelést fo­gadott el legutóbb. Budapesten tavaly októberben 9, idén januártól to­vábbi 3 százalékkal emelkedett a távfűtés ára, és tavasztól újabb 3,9 százalékos drágítást tervez a városvezetés. A duzzasztók nem lassítják az árat Még mindig nem tettek le a nagymarosi eró'mű megépítéséről? Folytatás az 1. oldalról Ennek az összegnek a zöme szó sze­rint az ablakon kidobott pénz, mivel a távfűtéses házak 90 százaléka rosszul szigetelt, gondot jelent a helyi igény szerinti hőszabályozás (jelenleg az ab­laknyitással lehet csak „szabályozni”), és a nyílászárók szigetelésével, a ház­panelek illesztéseivel is komoly gon­dok vannak. Az ellenzék javaslata ér­telmében ezeknek a lakásoknak a tu­lajdonosai évi 25 ezer forintos támo­gatáshoz — ha úgy tetszik, kompenzá­cióhoz - jutottak volna. Ez a támoga­tás amellett, hogy enyhített volna a zömében rossz anyagi körülmények között élő lakók helyzetén, hozzájá­rult volna ahhoz, hogy idővel maguk a lakók oldják meg az elkerülhetetlen fűtéskorszerűsítést. A Fidesz öt-tíz éves időszakra ki­dolgozott egy úgynevezett Nemzeti Távhőprogramot is, amelyik az el­avult rendszerek és a rossz szigeteié- ’ sek cseréjét tűzte célul. A képviselő szerint mindehhez a szükséges forrás is adott lett volna. Évente a támoga­tás mintegy 16 milliárd forintjába ke­rülne a költségvetésnek, ez az összeg pedig előteremthető a Medgyessy- kormány által bevezetett energiaadó­ból és a távhő áfabevételeiből. Esztergomban a Bánomi, a Béke té­ri, a Budai Nagy Antal úti, a Schwei- del úti és a Sugár úti lakótelepek kap­Adóhivatalból mentőközpont Folyamatban van a köbölkúti mentőállomás - elsősegélyközpont és egészségügyi centrum ügye. Tavasszal valószínűleg eldől, mely cégek - eddig három jelentkező van - és pontosan hol fogják működtetni a létesítményt. Helyszínként a régi adóhivatal épülete a legvalószínűbb. Egyelőre tart a pályáztatás, a polgár- mesteri hivatal még várja az árajánla­tokat. A témáról szó lesz az április 5- i testületi ülésen. Jelenleg Párkányból érkezik a mentő Köbölkútra és több környező településre. A mentőállo­másra egy új szlovákiai rendelet miatt van szükség, miszerint a mentő kiér­kezési ideje nem haladhatja meg a 15 percet, ezért 15 község összefogásával dolgoznak a terveken. Köbölkúton számos más terv, projekt is elbírálás­ra vár. Megszépül a Kultúrház, fel­újítják a játszóteret, egy budakalászi sütőipari cég a remények szerint 30- 40 embert foglalkoztatni tudó üzemet fog működtetni. Amennyiben elfo­gadják az elkerülő út tervét, mellette ipari parkot szeretnének kialakítani. Minderről április-május folyamán születnek majd konkrét döntések. • SZH Folytatás az 1. oldalról Ráadásul egy földrengés okozta gátszakadás még súlyosabb következ­ményekkel járna.- Bár Magyarországra nem jellem­zőek a földmozgások, nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azokat - hang­súlyozta Droppa. A magyarországi földrengések zöme eddig mindig a Duna mentén következett be; az 1956-os Dunaharaszti környéki, illet­ve a XIX. századi komáromi földren­gés egyaránt jelentős rombolást vitt végbe. Droppa szerint ilyenkor a gá­takon, a betontárgyakon keletkező, alig látható repedések is nagy ve­szélyt jelentenek. A hágai nemzetközi bíróság salamo­ni döntése értelmében a szlovák félnek nem kell lebontania az elkészült épít­ményeket, viszont Magyarországnak sem szükséges az 1977-es államközi szerződés szerint a rá eső nagymarosi részt megépítenie. A tavaly tavasszal újra megindult magyar-szlovák tárgya­lások menete azonban arra utal, hogy a jelenlegi magyar kormány szeretne ré­szesülni a bősi áramból, és ezért bizo­nyos kompromisszumokra is hajlandó - mondta az ügyvivő. Az árvíz pedig „kapóra jön” az erőműpártiaknak, és nyomásgyakorlásuk igencsak egybe esik a szlovák kormány bős-nagymaro­si meghatalmazottjának, Dominik Kocingernek a szándékaival. Idén feb­ruárban Kocinger azt nyilatkozta a Kisalföld című napilapnak: „Ha eddig nem is építették fel Nagymarost, nem kérdőjelezzük meg a magyar fél jogo­sultságát a villamos áram egy részére. A műszaki megoldások halogatása mi­att pedig árvízveszély fenyegetheti a Szigetközt”. Az említett televíziós mű­sor vezetője tehát éppen ennek szelle­mében kérdezett egy vízügyes szak­embert a várható dunai árvízről. Karátson Gábor, a Duna Charta alapító elnöke elképesztőnek tartja a történteket.- Minden árvíznél újra és újra elő­veszik Bős-Nagymaros befejezésének szükségességét, amit komolytalan­nak, szánalmasnak és veszélyesnek tartok - mondta lapunknak. Az elnök úgy gondolja, nem rendszabályozni kellene a folyamot, hanem együtt élni vele. Árterekre volna szükség, ahová a Duna kiönthet, nem pedig gátakra. • G. I. Egyelőre marad a régi áfa-rendszer Két évig valószínűleg nem változik az általános forgalmi adó kedvezmé­nyeket tartalmazó rendszere, az egy­séges 2i százalékos áfa a jövő zené­je - összegezte véleményét legutób­bi ülésén az Adóreform-bizottság. A Fidesz azonban már júliustól draszti­kus csökkentést szeretne. Az Adóreform-bizottság legutóbbi ülésén az adórendszer átláthatóságát, egyszerűbbé tételét célzó elképzelé­seket vitatta meg, így például az egy­szerűsített vállalkozói adó és az ipar­űzési adó átalakítását, illetve az egy­kulcsos általános forgalmi adó beve­zetését. Utóbbi kapcsán a bizottság tagjai úgy látják: legkorábban két év múlva lehetséges megvalósítani. A Napi Gazdaság információi sze­rint a múlt héten elkészült tanulmá­nyokban az szerepel, hogy az egykul­csos áfa nem jelentene bevételkiesést a költségvetésnek. Azonban az egységes 21 százalékos határ szociális feszültsé­geket teremtene, ezért 2008-ig meg­hagynák a jelenlegi öt, illetve tizenöt százalékos kedvezményes kulcsot. Korábban hírül adtuk, hogy az iparűzési adó megszüntetése szintén a tervek között szerepel. Erre hasonló­képpen 2008-ban kerülne sor, addig fokozatosan csökkenne a mértéke. Lé­tezik egy másik alternatíva is, misze­rint a helyi adó ugyan maradna, ám a negyedére, félszázalékra mérséklőd­ne. A „kieső” másfél százalékpontnyi részt az önkormányzatok egyéb bevé­teli forrásokból pótolhatnák, akár úgy, hogy a vállalkozási célú ingatlanokra érték alapú adót vethetnének ki. A Fidesz szerint meg kell tartani a háromkulcsos áfát, de alacsonyabban megállapítva a határaikat. Az ötszáza­lékos áfa meghagyása mellett a Fidesz a 15 százalékos áfát tízre, a 25 százalé­kosat 19-re csökkentené. Domokos László, a Fidesz országgyűlési képvise­lője lapunknak elmondta, az alacso­nyabb áfa-kulcs azt is elősegítené, hogy a magyarországi lakosok inkább idehaza fogyasszanak - és fizessenek áfát -, ne a határainkon kívül, ahol a hozzánk képest öt százalékponttal ke­vesebb áfa jelentősen növeli a keresle­tet. - Hozzánk képest húsz százalékos adóelőnyt élveznek a környező orszá­gok - mondta Domokos. A Fidesz a villany áfáját 25-ről tíz százalékra, a gá­zét 15-ről tízre mérsékelné, ami árcsök­kentést eredményezne. A képviselő úgy látja, elviselhetetlenül magasak az élőmunkaterhek is. Ezért a Fidesz már július elsejével megszüntetné az egész­ségügyi hozzájárulást. Domokos hoz­zátette: idén két-háromszázmilliárd forintos adócsökkentési csomagot java­solnak, amely pénzt a gazdaságban hagyva elősegítenék mintegy harminc- negyvenezer új munkahely létrejöttét, versenyképességünk növelését. • Gulya Elégedett a város tavaszi nagytakarításával? Szabó Gábor (tanfolyam koordinátor) Nem vettem észre ezt a tisztasági progra­mot. A nagy hóolva­dás után még jelen vannak a sónyomok, por fedi az utakat. A turisták vonzása szem­pontjából előnyös lenne, ha a főbb útvonalakat gyakrabban ellenőriz­nék. A belváros tisztának mondha­tó, de a város legkritikusabb pont­jai, a piac és a buszpályaudvar több odafigyelést igényelne. Tárnái Antal (vegyész) Erre még nem gondol­tam, mert olyan egy­értelmű, hogy a város vezetése gondoskodik a tisztaságról. Persze, ha halomban állna a szemét, ha a téli hulla­dék a fagy levonulta után is az út szélén heverne, ha nem metszenék meg a fákat, nem locsolnák föl' az utcákat, nem igazítanák ki a kátyú­kat, az jobban szemet szúrna, mint az, hogy mindezeket megcsinálják. Szerintem jó munkát végeztek. Gémesi Gergely (főiskolai hallgató) Elégedett vagyok vele, nem látok semmi okot arra, hogy ne legyek. Az utak mentén állan­dóan látok takarító munkásokat, legutóbb egy útmosó autó ha­ladt el mellettem, szemmel látható, hogy folyamatosan dolgoznak azon, hogy minden rendben legyen. Bertleff Norbert (informatikus) Mivel szinte minden­hová autóval járok, számomra a legfonto­sabb, hogy az utak rendben legyenek. Így r tavasszal kevesebb a a —I probléma, inkább té­len mérgelődtem sokat a fagyott út miatt. Most viszont még mindig akad tennivaló, hiszen a tél sok út­hibát hagyott maga után. Ahogy látom, az illetékesek mindent meg­tesznek, hogy a problémákat kezel­jék, szemetet nem látok az utak mentén, és a kátyúk is tünedeznek. Mindent a színpadért Leányvár. Március 27-én, vasár­nap két programot is rendeznek a Kultúrházban. A rendezvények tel­jes bevétele a községben építendő szabadtéri színpad költségeihez ad­ják hozzá. Délután négy és hat óra között Tánc-dal-zene a színpadért elnevezéssel rendeznek programot. Ekkor fellép, többek között a Le­ányvári Német Nemzetiségi Dal­kör. Este nyolc és hajnal négy kö­zött pedig jótékonysági locsolóbált tartanak, ahol a zenét a Leányvári Sramli szolgáltatja. f Lovagok koszorúja Visegrád. Április 6-án, szerdán délután négy órától a Szent György Lovagrend ünnepséget rendez a Mátyás szobornál. Nagy királyunk halálának évfordulója alkalmából a lovagrend rövid megemlékezést tart, amelynek keretén belül koszorút helyeznek el a szobornál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom