Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-23 / 56. szám
RÉGIÓ 5 www.istergranum.hu 2005. március 23., szerda • HÍDLAP • Már a kertek alatt a második árhullám Eddig nem okozott nagyobb gondot az áradás Folytatás az I. oldalról Ennek megfelelően az első fokú készültséget is megszüntették. Tegnap reggel a Mária Valéria hídra vezető úton, a hajóállomás előtti szakaszon láthatták az arra járók, hogy már kilépett medréből a víz, de ezzel számoltak is a szakemberek. Homokzsákokat azért nem helyeztek ki, mert a csatorna rögtön el is vezeti a vizet. Az elkövetkezendő napokban folyamatos lesz az apadás, és várhatóan a hét végre jósolt második árhullám sem lesz nagyobb a mostaninál - mondta Kemecsi László. Horváth István, Kismaros falugazdája lapunknak elmondta, hogy az előre jósolthoz képest sokkal jobb a helyzet: 540 centis vízállást prognosztizáltak tegnapra a szakemberek, de ehhez képest a víz szintje csak 485 centis volt. Vasárnap már felkészültek a nagyobb vízmennyiség fogadására, de az éjjeli fagyok lelassították az olvadást, ezért a mellékfolyók lassabban áradtak. 2002-ben a gátként is szolgáló kerékpárút felett nyolcvan centis víz állt, most viszont még további egy méteres emelkedést is elbírna a vízszint. Egyetlen kritikus szakasza van csak az útnak, de itt már előkészítették a fóliákat és a homokzsákokat.- Szerencsére nem lesz rájuk szükség, mert még körülbelül húsz centi van az esti tetőzésig, és ezt bőven elbírja a gát - tájékoztatott tegnap a falugazda, aki elmondta azt is, hogy ha átázna a gát, akkor nemcsak a víkendházak, hanem Kismaros alsó része, vagyis a lakóövezet is teljesen víz alá kerülne. A Kismaros-Verőce közötti Duna-szakaszt nem védi gát, így az itt álló üdülőövezeti házakat már elérte a víz. \A falugazda beszámolója szerint egy asszony a hátán vitte ki gyerekét, hogy az iskolába tudjon menni. Horváth István elmondta: a mostani vízmennyiséggel elbírnak a gátak, és már csak abban kell reménykedniük, hogy a következő, egy hét múlva esedékes árhullám előtt jelentősen leapad a vízszint. A szlovák dunai árvízvédelmi hivatal szakértőjétől, Peter Mináriktól megtudtuk, hogy Komáromban tegnap reggel 605 centiméter volt a vízszint, tehát nem kellett elrendelni a másodfokú készültséget. A Nyitra és Vág folyókon az utóbbi napokban percenként 1300 köbméter víz folyt a Dunába, most ez a mennyiség mindössze mintegy 500 köbméter. Tehát már nem kell tartani árvíztől, különösen akkor, ha az éjszakai fagyok megmaradnak. Nem öntött ki a Duna Garamkövesd és Helemba közötti kritikus szakaszon sem, bár a vízszint itt is jelentősen megemelkedett - tudtuk meg Helemba polgármesterétől, Kosznovszki Henriettától. Lekér és Kisölved között szinte egyetlen nap alatt visszahúzódott a víz, a lekéri Kovács Agro Kft. mintegy 70 hektár szántóterületét öntötte el az ár Oroszka, Csata, Lekér és Zselíz térségében, de ebből csak mintegy 10 hektár volt árpával bevetve. A kft. ügyvezető igazgatója, Győry Róbert szerint a víz itt sem okozott nagyobb károkat. Kisölved polgármestere, Bacsa Zoltán szerint az ő szántóterületeiken sem lesz komolyabb gond, mivel gyorsan visszahúzódott az ár. Az agyagos földterületen viszont később kezdődhetnek meg a tavaszi munkálatok. A Ga- ramot és a tőle mintegy három kilométerre lévő Sikince patakot csak néhány méter választotta el egymástól, utoljára 1974-ben volt olyan nagy árvíz, amikor a két vízfolyás összeért. A polgármester szerint a gyors felmelegedés okozhat még meglepetéseket a Garam partján. • Czigler-Gál Túlzottan ragaszkodunk a magántulajdonhoz A statisztikák szerint még a régió éllovasai vagyunk lakásépítésben Egy ausztriai pénzügyi cég hat közép-európai országot - közöttük hazánkat és Szlovákiát - vizsgálta ingatlanpiaci szempontból. Bár szerintük szárnyal a magyar lakás- építési kedv, legalább 14 éves lemaradást kell bepótolnunk. Úgy tűnik, keletközép-európai sajátosság, hogy az emberek nem bérelni szeretik a lakásokat, hanem a tulajdonlásukra vágynak. Az osztrák S- BauSparkasse hat országot (Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) érintő felmérése szerint, amíg Magyarországon minden száz lakásból 91 magántulajdonú, addig Ausztriában a lakások 46 százaléka bérlakás. Hasonló - kilencven százalék körüli - a magánlakások aránya Szlovéniában és Horvátországban, ám Csehországban 51 százalékos aránnyal már a bérlakások vezetnek. Hazánkban a bérelhető ingatlanok 56 százaléka önkormányzati tulajdonban van. Az utolsó nagy állami lakásépítési hullám az 1980-as évek első felében történt, akkor épültek például az esztergomi Bánomi lakótelep panelházai. Azóta csak a polgári kormány idején történt jelentősebb állami-önkormányzati lakásépítés, ekkor épült fel, illetve született újjá a királyvárosban százhúsz szociális bérlakás. Az esztergomi polgármesteri hivatal lakásügyi illetékesétől megtudtuk, hogy jelenleg mintegy ötszáz önkormányzati lakás van a városban. Esztergomban jelenleg mintegy 11 ezer 500 háztartást tartanak nyilván (köztük a társasházi lakásokat és a családi házakat is). A helyi ingatlanpiac az 1995-2003 közötti időszakban jelentős növekedést mutatott: a város lakásszáma 10 ezer 379-ről 11 ezer 445-re emelkedett, vagyis a lakás- számbővülés országosan is kiugrónak számít. Ezzel egybecseng az S- Bausparkasse azon megállapítása, hogy a közép-európai régióban Magyarországon volt - akármilyen hihetetlenül is hangzik - a legolcsóbb az építkezés: amíg az osztrák pénzintézet szerint nálunk 110 ezer forint körül mozgott abban az időben egy négyzetméter lakás építési költsége, addig a sógoroknál ennek több, mint háromszorosára, mintegy 360 ezer forintra rúgott. Az összképet azonban árnyalja, hogy az adott országban milyenek a kereseti lehetőségek. Vagyis, hogy az ominózus 110 ezer forintos átlagárat hogyan képes megfizetni a magyar átlagkereső. Az ausztriai pénzügyi kutatók szerint egy osztrák polgár átlagosan 44 évi keresetéből tudott megvásárolni egy hetven négyzetméteres ingatlant, a magyarnak - állítólag - 4,7 esztendő kell ugyanehhez. Szlovákiában a szükséges idő 8 év. A számok persze vitatottak és viszonylagosak, egy másik - magyar - pénzügyi forrás szerint az elmúlt időszakban a budapesti átlagos négyzetméterár 257 ezer forint körül állapodott meg, ami azt jelenti, hogy egy hatvan négyzetméteres lakás összespórolása a hatvanezer forintos átlagfizetésből 21 évig tartana. • G. I. Építési négyzetméter-árak * Magyarország: 435 euró (108.000 forint) Ausztria: 1.435 euró (356.276 forint) Szlovákia: 620 euró (153.930 forint) Ezer lakosra jutó lakásszám Magyarország: 406 Ausztria: 450 Szlovákia: 350 Egy lakásra jutó lakosok száma Magyarország: 2,5 Ausztria: 2,4 Szlovákia: 3,21 Átlagos lakásméret (négyzetméter) Magyarország: 71,4 Ausztria: 91,3 Szlovákia: 82,5 *Forrás: S-BauSparkasse-Napi Gazdaság Sztrájkkal tiltakoztak az elbocsátások ellen A tüntetők mécseseket helyeztek el a vállalat cégtábláján Démoni fellépés Csolnok. Március 26-án, szombaton este kilenckor a Demon Lord együttes lép fel a Rákócziban. A zenekar a harmadik lemezük anyagát mutatják be a közönségnek, de a régebbi szerzemények is hallhatóak lesznek. Menetrendszerinti szárnyashajók Nagymaros. A Budapestről Esztergomba tartó szárnyashajók májustól már a településnél is megállnak. A járatok május 21. és szeptember 18-a között hét végén és ünnepnapokon közlekednek. A szárnyashajók egy és negyed óra alatt érnek a fővárosból Nagymarosra. • NIL Múlt pénteken a fémmunkások országos szakszervezete, valamint a tolmácsi és a zselízi gépgyár szakszervezetei közös tiltakozó gyűlést szerveztek a zselízi üzem elbocsátásai ellen. A tolmácsi székhelyű gépgyár I (SES) zselízi részlegében ma már csak 1 85 ember dolgozik, és további elbocsá- j tások várhatóak. Ez ellen lépett fel j múlt héten a három szakszervezet kö- j zös összefogással. A tiltakozás a délutá- I ni műszak lejártával kezdődött, hogy a I gyár munkásai is részt vehessenek rajta. A szakszervezetek és a munkások I attól tartanak, hogy áprilisban az üzem I bezárja kapuit. A leépítés folyamatos, I 2001-től több száz embert bocsátottak • el. Idén majdnem 40 személyt küldtek el Zselízről, áprilisban pedig úgy7 tűnik, a többiek is más állás után nézhetnek. Viliam Petrás, a tolmácsi cég sajtószóvivője lapunknak a tiltakozással kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, annyit azonban elmondott: a cég továbbra is tárgyalásokat folytat a potenciális érdeklődőkkel. Az elbocsátásokra áprilisban a sajtószóvivő szerint sor kerülhet, de ez még nem eldöntött tény. • -ez? Kell-e Nemzeti _______Távhőprogram? La katos Tünde (nővér) Rettentően nehéz megélni abból a kicsi pénzből, amit a férjemmel hazaviszünk. Ősszel arra kell félretennünk, gyűjtögetnünk, hogy a téli hónapokban! a fű- tést és a meleg vizet fizetni tudjuk. Nem tudunk előrelépni. Nagy segítség volna egy ilyen támogatás, mindenképp szükség van rá, remélem megszavazzák a Parlamentben. Tóth Bálint (vésnök) Falun, kertes házban élek, nálunk gázkazán ran, központi fűtéses rendszerben. A gázárak is a fellegekben járnak, nemcsak a távhő. Ezzel a problémával is kellene foglalkozni. Egy olyan országos terv kellene, ami minden fűtésfajtánál megoldja a takarékosságot, a támogatást. A külföldi kézben lévő energiacégek úgy sanyargatnak bennünket, ahogy csak akarnak, ez ellen a kormánynak kellene föllépnie. Bertók János (gyepmester) Odahaza gázkonvektorral fűtünk, ezért minket nem igazán érintene ez a program. Nem va- gyök irigy fajta, ezért *la raÍtam múlna, a köz- |,ontj fűtésben érintettek kapnának támogatást. Mi is sokat gondolkodtunk annak idején, hogy csatlakozunk a távfűtéses rendszerhez, de utólag már örülünk, hogy egyedi fűtésfajtát választottunk. Hajnal Beáta (cukrász) Tömbházban lakunk, ahol a melegvíz- és fűtésdíj a fizetésem felét elviszi. Éppen ezért - a locspocs mellett - a fűtés miatt a legellenszenvesebb évszak számunkra a tél. Ha megszavaznák a távhőszolgáltatási támogatást, akkor talán végre utolérhetnénk magunkat, az OTP részleteket sem kellene 20 évig nyögnünk. Örültünk, amikor hallottunk a kezdeményezésről. Takarítási akció Kismaros. „Tisztítsuk meg környezetünket” címmel április 2-ára akciót hirdet az Országos Vadászati Kamara és az Országos Vadászati Védegylet, amely során számítanak a lakosok segítségére is. Az akció, i amelynek fő célja a Szőlő-árok meg- i tisztítása, reggel kilenc órakor kezdő- j dik az Óhegyi úton, a vasúti keresz- j teződés mögötti területen. A takarí- j táshoz szükséges konténereket az ön- ) kormányzat biztosítja, nejlon zacskót I viszont, aki tud, vigyen magával. • NIL j Ahol a part szakad Uny A főút mellett közvetlen, száz j méteres szakaszon harmadik éve épül a partfal. Eredetileg két szakaszban szerették volna lebonyolítani az építkezést, de a tavalyi évben a pályázat nem volt annyira sikeres, ezért a várt összegnek csak egy részéből tudtak gazdálkodni. Az idei évben viszont közel 7 millió forintot tudnak a partfal befejezésére fordítani. • G.N.
