Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-18 / 53. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. március 18., péntek • HÍDLAP • Több ezer közalkalmazottat bocsáthatnak el a felsőoktatásból Folytatás az I. oldalról A rektorok és főigazgatók, mint arról már beszámoltunk, egy olyan kéréssel fordultak a miniszterelnökhöz, hogy ne legyen kötelező a béremelés, vagy a költségvetés finanszírozza ezt, de erre a felvetésre még nem érkezett válasz. Az elbocsátásokról viszont már dönteni kellett, és az intézmények nehéz helyzetbe kerülnek. Próbálják minimalizálni az elbocsátan- dók számát, vagyis elsősorban azoktól válnak meg, akiknek a legmagasabb a fizetése. Ez azonban azt jelenti, hogy a legjobbakat fogják elküldeni, hiszen a legtekintélyesebb professzorok keresik a legtöbbet. Vagy elküldenek három-négy tanársegédet, akik összesen annyit kapnak, mint egy professzor, de ekkor nem lesz, aki órát tartson a diákoknak.- A probléma rendezése érdekében benyújtunk egy költségvetési törvénymódosító javaslatot, ami 25 milliárd forintot tartalmaz. Ez nemcsak a bérekre, hanem a működési költségek fedezésére elegendő többletforrást is jelentene - mondta az ellenzéki képviselő. Még nem tudják, hogy elfogadják-e ezt az indítványt, de reményt jelenthet az, hogy Szabó Zoltán szocialista képviselő is elismerte: valóban hiányzik ez a forrás, de ő kisebb összeget tart elfogadhatónak. A leépítéseknek azért kell most megtörténnie, mert a szeptemberi béremeléseknek nincs meg a fedezete, de ha a kormány hajlandóságot mutatna a költségvetés módosítása iránt, megmenekülhetnének az intézmények. A tanévből hátralévő időt még kihúznák valahogy, szeptemberben, pedig a többletforrással rendeződhetne a visszás helyzet. Egy további információ viszont azt jelzi: ne reménykedjenek a főiskolák, egyetemek. Az elbocsátásokkal együtt járó végkielégítések finanszírozására már megvan egy ötmilliárdos elkülönített alap.- A kormányzati szándékot a legjobban az tükrözi, hogy az elbocsátások fedezetét a költségvetésbe betervezte. A bérek kifizetéséhez kicsivel kevesebb pénz kellene, mint ami a végkielégítések finanszírozásához félre van téve - világított rá a valós helyzetre Sió László. Az esztergomi Vitéz János főiskolán sajátos helyzet állt elő, tudtuk meg Gál Endre főigazgatótól. Míg az állami intézmények kapnak az esetleges végkielégítésekre tartalékot, addig az egyházi iskoláknak ezt is úgy kell kigazdálkodniuk. Az idei évre vonatkozó finanszírozási megállapodás ismerete nélkül pedig nem mernek találgatásokba bocsátkozni, mert egyáltalán nem tudják, mire lehet számítani. Korábban már felmerültek javaslatok a helyzet megoldására, így például az elbocsátások mellett az esedékes nyugdíjazások megkezdésével, de még a nyugdíjazásban lévő dolgozók helyzetének tisztázására is szükség van egy bizonyos összegre, így adott esetben ez sem lehet egyértelmű megoldás. Homor Lajos az iskola főigazgató-helyettese a következő hétre várja a finanszírozási megállapodást, addig marad a találgatás. • (jrg. Gál) Az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja az origo internetes portál információi szerint levélben szólította fel intézeteit, hogy készítsenek listát azokról a dolgozóikról, akiknek a munkájuk nélkülözhető. A kar angol-amerikai intézete azonban jelezte, hogy ennek nem tud eleget tenni. Az elbocsátásokat viszont végre kell hajtani, hiszen nincs meg a béremelések fedezetéhez szükséges pénz. Várhatóan azokat fogják először elküldeni, akiknek lejár a szerződésük, és doktori fokozatot sem szereztek még, valamint azokat, akik kevés órát tartanak. Csak az ellenzéknek fontos a diákok véleménye? Szlovákiai tandíj: a hallgatók megosztottak, a kormány helyesli Ismét terítéken a 10-es út Lapzártánkkal egy időben kezdődött tegnap este a 10-es elkerülő úttal kapcsolatban rendezett lakossági fórum a pilisvöíösvári Közösségi Házban. A szervező Pilisi-medence Kistérségi Önkormányzatainak Terület- fejlesztési Tanácsa meghívta a kistérségi fórumra a lakosságon kívül az elkerülő út megépítését ellenző és támogató személyeket. A lakossági fórum célja, hogy közösen vitassák meg a 10-es elkerülő út melletti és elleni érveket. Az akció ma délután fél ötkor egv demonstrációval folytatódik a pilisvörösvári Fő út mellett. (Az eseményről holnapi számunkban olvashatnak részletesen.) • nil Folytatás az 1. oldalról A diákhálózat szerint a minisztérium korábbi ígérete alapján az állam átvállalja az állami szektorban dolgozók kölcsönének törlesztését. A törvénytervezetben azonban már semmiféle kötelezettségről nincs szó, mindössze ennek lehetőségéről. Célszerűnek tartanák, ha az állam a törvény által kötelezné magát a törlesztésre. Szigeti szerint ez sosem volt a törvénytervezet része, csupán arról szól, hogy bizonyos esetekben a kormány, illetve a parlament hozhat olyan döntést, hogy átvállalja a törlesztést. Ilyen kötelezettséget nem lehet töryényben megfogalmazni, mert az állam nem garantálhatja senkinek, hogy később elengedi a diákhitelt - tette hozzá. A tervezetből az tűnik ki, hogy az évet ismétlő diákok után több pénzhez juthatnak az egyetemek. Ezért félő, hogy az intézmények számára kifizetődő lesz, ha a diákok évet ismételnek. További problémát jelent, hogy megszűnik a jogosultsága a szociális segélyre annak a diáknak, aki a meghatározottnál hosszabb ideje folytatja tanulmányait. (A kreditrendszer egyik lényege, hogy a diák maga választhatja meg, hogy mennyi idő alatt szándékozik befejezni tanulmányait.) A diákhálózat azt javasolja, hogy egy év hosz- szabbítás esetén ne veszítse el a hallgató a szociális segélyhez való jogát. A diákhálózat kifogásolja, hogy nincs meghatározva a maximális büntetőkamat a diákhitel törlesztésénél. Ezzel kapcsolatban Szigeti László elmondta: a Pénzügyminisztérium véleménye szerint a törvényben ilyen meghatározást nem lehet megfogalmazni semmilyen formában. • Cz. M. is gond a panellakás-felújítás Az unióban Kétnapos európai uniós szakmai tanácskozást tartottak Prágában március 14-15-én, ahol közös uniós problémának minősítették a huszonöt tagállam lakásügyekért felelős miniszterei a panellakások felújítását. A szaktárcák vezetői arra kérik Brüsszelt, hogy 2007-2013 között a központi alapokból erre is áldozzanak. Méghozzá nem is keveset: a holland szaktárca tanulmánya szerint az uniós országoknak erre a célra összesen kb. 350 milliárd euróra lenne szükségük, amelynek hetven százalékát - szerintük - a régi, harmincat az új tagok használhatnak fel. A prágai tanácskozás közösen elfogadott állásfoglalása leszögezi, hogy mielőbbi beavatkozás szükséges, hiszen a lakótelepek állapota rohamosan romlik, és célszerű egész telepeket felújítani, az egyes panelépületek helyett. Ez még mindig jelentősen olcsóbb, mint teljesen új bérházakat emelni. A megbeszélésen a német szövetségi minisztérium képviselője, Klaus-Peter Runkel elmondta: „az Európai Uniónak segítséget kell nyújtania a probléma megoldásában. A legjobb útnak az uniós pénzalapok megnyitását tartom.” Hasonló véleményre helyezkedett a francia kormány képviselője, az „újak” érintett miniszterei pedig egyhangúlag síkra szálltak amellett, hogy csakis uniós forrásból hajtható végre a feladat. Abban szintén mindenki egyetértett, hogy jelentős segítség volna, ha a lakás-felújítási munkák alacsonyabb adósávban maradnának. Annak ellenére egységes volt a vélemény, hogy a régi tagállamokban a felújításra szoruló panellakások a teljes lakásalapnak mindössze az öt százalékát adják, a „keleti blokkban” ez az arány több, mint harminc százalék. Hazánkban 2001 óta kormányrendelet szabályozza és teszi lehetővé az úgynevezett „iparosított technológiával épült lakóépületek” korszerűsítését. Kolber István tárca nélküli miniszter, a lakásügy kormányzati felelőse szerint 2005-ben nyolcmilliárd forintból gazdálkodhat a hazai panelprogram, amiből 18 ezer lakás korszerűsítése kezdődhet meg. Ehhez azonban nem árt tudnunk, hogy ebben a pályázó lakóközösségek és az önkormányzatok forintjai is benne vannak, egyharmad-egyharmad arányban. Ezeket egészíti ki ugyanis az állam a pályázat során. Pályázni az épületek utólagos hőszigeteléséhez, gépészeti rendszereinek energiatakarékos felújításához, korszerűsítéséhez lehet, a maga egyharmadát az állam vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtja. A legutóbbi döntés 27 települést ■ (önkormányzatot) támogatott. Az önkormányzatok összesen 415 nyertes pályázatot nyújtottak be, amit az állam kétmilliárd 613 millió forinttal támogatott. Tavaly 1,1 milliárd jutott 5930 lakásra, tavalyelőtt pedig 1,9 milliárd forintból 14929 lakást lehetett felújítani. A Fidesz erős elfogultsággal vádolja a döntéshozókat, ugyanis a nyertes települések zömét — a nyert összegek alapján első Székesfehérvár (38 pályázat, 604 millió forint), második Pécs (87 pályázat, 303 millió forint) - MSZP-SZDSZ vezetés igazgatja. De előkelő helyen szerepel Miskolc és Nyíregyháza is. A Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége azt nehezményezi, hogy a közműdíjaknak a rendszerváltás óta történt több mint ezerszázalékos emelkedése oly mértékben megterheli a lakosságot, hogy mellette lakás-felújításra alig, vagy -nem tudnak megtakarítani. A panelprogram szerintük amúgy is túlságosan lassú, mint egyik közleményükben írják: „a jelenlegi ütemezés szerint évszázadokig is elhúzódhat.” • G. I. Mik a régió turizmusá- nak hiányosságai? Orbán Péter (lemezlovas) Ami ebből a régióból nagyon hiányzik, de nagyon jó turistacsalogató volna, az többek között az Eiffel- tororiy, a Colosseum és a Niagara-vízesés. Komolyra fordítva a szót, a fiatalokat kellene elsősorban megmozgatni, pl. utcabálokkal, zenei rendezvényekkel, zenés-táncos szórakozóhelyekkel, közösségi találkozókkal. Teleki Gerzson (munkanélküli) Először is az infrastruktúrán kellene javítani, mert alapvető hiányosságai vannak a városnak és a környéknek. Amíg nem figyelünk arra, hogy legalább a fő turistaútvonalak rendezettek legyenek, ép házakkal, tiszta utakkal, addig fölöslegesen várjuk ide a turistákat. Vagy ha jönnek, csak egyszer fordulnak meg itt, talán még rossz hírünket is viszik. Tóth Barbara (tanuló) Nagyon sok turista van a környéken, itt minden megtalálható, ami érdekes lehet számukra. Sok szép látnivaló van itt, gyönyörű a táj, a Dunakanyar, a he- ~ gyek, a platánsor, Dobogókő. Itt a Bazilika, a Macskaút, az új híd. Csodálatos borvidékek vannak a közelben, a szlovák oldalon is. Szerintem nem hiányzik semmi sem. A szüleimmel gyakran járunk kirándulni a környéken, és a kis falvaktól a nagyvárosokig mindenütt van látnivaló. Sárosy Marika (nyugdíjas) Ami a leginkább hiányzik a régió turizmusából, az a turista, az igazi több napra itt maradó turista. Csak a Bazilika miatt jönnek ide a külföldiek, azt megnézik, aztán hazamennek. Az volna szerintem a cél, hogy tovább maradjanak, és itt költsék a pénzüket. Az új strand talán képes lesz egész napos időtöltést biztosítani, és ha építenének szállodákat, akkor tudnának hol aludni. Felújították a hangversenytermet Párkány. Szerdán ünnepi hangversennyel avatták fel a Párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola felújított hangversenytermét. A talaj átalakítási munkálatai és az új j pódium mintegy százezer koronába i került. Az avatási hangversenyen i fellépett az Esztergom - Párkány i Régizene Együttes, akiknek előadá- i sában Bach és Mozart műveit élvez- i hette a közönség. • (zc) Húsvétváró Nyergesújfalu. Március 20-án, vasárnap „Jön a nyuszi!” címmel húsvétváró játszóházat és bábelőadást tart a helyi Pinocchio Bábcsoport a Tömegszervezeti Székházban. A program délután két órakor kezdődik a földszinti teremben, ahol négy óráig tojásfestés és rajzverseny is lesz. Az emeleti teremben pedig, négytől elkezdődik a bábelőadás. * NIL
