Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-09 / 47. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. március 9, szerda • HÍDLAP 5 Az új komáromi hídból az Ister-Granum régió is profitálhat Folytatás az 1. oldalról Elmondása szerint Esztergom váro­sa nagy örömmel fogadta a komáromi új híd megépülésének gondolatát, mert ez magával vonná az egész határ­vonal fellendülését. Az Esztergom - Párkány közötti teherhíd létesítésére vonatkozólag sem lesz negatív hatása, hiszen a komáromival ellentétben (ahol 2x1 sávos út­Nagy Géza, az Ister-Granum Eurorégió közlekedési bizottsága el­nökének elmondása szerint a híd megépülése nem fogja negatívan be­folyásolni Zselíz és Párkány gyorsfor­galmi úttal kapcsolatos ambícióit. En­nek inkább a két megye, Nyitra és Komárom-Esztergom megye szem­pontjából van óriási jelentősége. Nagy Géza szerint nincs olyan szakvéle­mény, amely az V/C gyorsfor­galmi folyosó komáromi nyomvonalá­nak kiépítését tartaná reálisnak. Ez azért sem helytálló elképzelés, mert anyagilag nem kifizetődő egymástól tíz kilométerre autópályát építeni. A helsinki folyosó Komáromon ke­resztül vezető megépülésében a vá­ros polgármestere, Bastrnák Tibor sem túlságosan bízik. Véleménye szerint 2020 előtt nehezen lehet el­képzelni, hogy errefelé vezessen gyorsforgalmi út. • -erM­tal számolnak) az itteni teherhíd 2x2 sávos lenne, ráadásul ez transzkonti­nentális jelleggel fog bírni. Azzal azonban Ocskay Gyula szerint szá­molnia kell Szlovákiának, hogy ha a Duna-híd Komáromnál elkészül, a Vágón keresztül is biztosítania kell az államnak az átkelést. Zöld utat kapott a génmanipulált tengeri Magyarország bizalmatlan, Szlovákia tanácstalan a manipulált kukoricával szemben A napokban a Nyugat-dunántúli Régió a magyarországi régiók közül el­sőként csatlakozott ahhoz az elvi állásfoglaláshoz, amely értelmében a régiót génmódosított növényektől mentes övezetté nyilvánítja. A Greenpeace, illetve az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület által indított kezdeményezést régiónkban az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület igyekszik előmozdítani. Szeretnék, ha a helyi önkormányzatok is csatlakoznának az állásfoglaláshoz. Esztergom városában a Környezet- védelmi Bizottság elfogadta az állásfoglalást és az egyesület reményei szerint a március ío-i testületi ülésen napirendre kerül a kérdés. Doro­gon a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, míg Tokodaltárón a Környe­zet, Természet és Egészségvédő Kiub fogja hamarosan hasonló indít­vánnyal megkeresni az érintett önkormányzatokat. Az indokok között a genetikailag módosított növények használatát öve­ző tudományos bizonytalanság, illetve a hagyományos gazdálkodás és a természeti környezet genetikai szennyezéstől való megvédése szerepel. A kezdeményezés nem újszerű, Európa-szerte már számos régió, város és falu nyilváníttatta magát GM-mentes övezetté, vagy indította el ennek folyamatát, így például Franciaországban, Görögországban, Nagy-Britan- niában és Olaszországban is. Ezenkívül még legalább 25 európai ország­ban vannak kezdeményezések a GM-mentes övezetek kialakítására. Folytatás az 1. oldalról Az Európai Bizottságot viszont ér­tesíteni kell arról, hogy a kockázati fe­lülvizsgálat elindult. Ha az bizonyo­sodik be a kísérlet kapcsán, hogy sem­milyen kockázat nem áll fenn, módo­sítjuk a tilalmat - mondta Akác Béla. Magyarország tehát ideiglenesen a génkezelt kukoricamag előállítását, felhasználását és forgalmazását betil­totta az egész ország területén. Ez a tilalom kiterjed a hagyományos ne­mesítéssel létrehozott keresztezésből származó utódnövényekre is. A tila­lom viszont nem vonatkozik a génke­zelt kukorica élelmiszeriparban és ta­karmányozásban történő felhaszná­lásra, valamint az országon keresztü­li átszállításra, amennyiben megfele­lően be van csomagolva, és biztosí­tott, hogy a mag nem jut ki a környe­zetbe. Akác Béla rámutatott: a tilal­mat az is indokolja, hogy a Pannon régióban nem végeztek vizsgálatokat a kukorica tulajdonságaira vonatko­zóan. Magyarországon viszont voltak olyan részvizsgálatok, amelyek való­színűsítették, hogy a kukoricafajtá­nak negatív hatása van egyes lepkefa­jok szaporodás-biológiájára. Ezenkí­vül bizonyos lágyszárú növények át- keresztezésére is veszélyt jelenthet. A Pannon régió területére vonatko­zólag a hatásvizsgálatok megkezdőd­tek - tudtuk meg Akác Bélától. Az Európai Bizottság 2003-as évi ajánlása kimondja, hogy a hagyomá­nyos, illetve biogazdálkodás együttes termesztésére vonatkozóan minden ország vezethet be szabályozást. En­nek előkészülete folyamatban van. Akác Béla szerint a törvény azt fogja elősegíteni, hogy a génmódosított ma­gok termesztése ellenőrizhető legyen a vetőmag beszerzésétől a késztermék értékesítéséig. A törvény azt is meg­szabja, hogy milyen védőtávolságokat kell betartani a pollen-átvándorlás te­rén. Ez garantálja azt is, hogy a klasszikus és biotermesztés minden gond nélkül együtt élhessen. Ha eze­ket az eljárásokat nem alkalmaznák, fennállna a veszélye annak, hogy a si­ma hibrid kukorica összeporzódik a génkezelt kukoricával. Ez azt eredmé­nyezné, hogy az adott kukorica nem lenne eladható a tiszta kukorica cím­szó alatt. Ráadásul azt sem lehetne tudni, hogy milyen mértékben keve­redtek. Ez azért fontos, mert a szabá­lyozás szerint 0,19 százalék alatti gén­módosított hányad esetén a termény nem számít génmódosítottnak. Ha az érték meghaladja az adott százalékot, a címkézésen a nyomon-követhetőség miatt ennek meg kell jelennie. Míg Magyarországon határozott ti­lalommal védekeznek a génkezelt ku­korica behozatala ellen, Szlovákiában nincs határozott fellépés ez irány­ban. Czajlik Katalin, Simon Zsolt földművelésügyi miniszter sajtószó­vivője szerint több minisztérium kö­zös döntése alapján születhet határo­zat a génkezelt kukorica behozatali tilalmáról. Szerinte minden fajtát külön engedélyeztetni kell, de bőveb­ben a témában nem kívánt nyilatkoz­ni. A sajtószóvivő útbaigazítására a Környezetvédelmi Minisztériumhoz fordultunk kérdésünkkel. Igor Ferencík, a Biológiai Biztonság Szak­osztályának igazgatója lapunknak el­mondta: tudomása szerint Szlovákiá­ban jelenleg semmilyen tilalom nem gátolja a génkezelt kukorica behoza­talát. Nagy szükség lenne viszont el­mondása szerint arra, hogy legalább az esetleges beporzás megakadályo­zására vonatkozó szükséges óvintéz­kedéseket megszabja Szlovákia. Ferencík szerint ez a Földművelés- ügyi Minisztérium feladata lenne. • Czigler Mónika Kreativitás a napszámosok helyett Borász, szőlész és vincellér-kép­zés indul szeptembertől a neszmélyi Launai Miklós iskolában. Az érettségit és szakmát is adó képzés gyakorlati helyszínét és szakmai hátterét a Hilltop Neszmély Szőlészeti és Borászati Rt. biztosítja. A neszmélyi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intéz­mény a következő tanévtől Szakképző Iskolaként is működik majd, hiszen érettségit és OKJ-s szakmát is adó képzéseket indít a Neszmélyi Polgár- mesteri Hivatal. A borász és szőlész­képzésre általános iskola után lehet je­lentkezni. Két alapozó, általános is­meretek elsajátítása után kétéves szakmai képzésen vehetnek részt a je­lentkezők. Mivel az érettségit is meg lehet szerezni az intézmény keretei között, továbbtanulásra is lehetőség nyílik majd a tanulóknak. Ám, ha to­vábbi szakmát is szeretnének elsajátí­tani, az iskolában két év alatt vincel­lérré képezhetik magukat. Ennek fel­tétele ugyanis az érettségi vizsga. A jelentős borászati hagyományok­kal rendelkező település polgármeste­re, Benkő Ferenc a képzés indítása mögött húzódó indokokról lapunknak elmondta: a falu egyetlen kitörési le­hetősége, hogy idegenforgalmat vonz­zon, ám ehhez megfelelő szakembe­rekre van szükség. Az új képzési lehe­tőségek tehát azt célozzák, hogy hely­ben élő szakembereket neveljenek, akik tudásukkal hozzá tudnak járulni Neszmély hírnevének öregbítéséhez. Garanciát jelent erre, hogy a tanu­lók szakmai gyakorlatot a Hilltop Neszmély Rt.-nél töltik majd, és az oktatók között találjuk Kamocsay Ákos főborászt és a híres borászat munkatársait is. Az április 14-én hivatalosan is Launai Miklós nevét felvevő intéz­mény képes lesz a megnövekvő tanu­lói létszám befogadására, sőt a gya­korlati helyen kívül még szállás lehe­tőséget is tudnak biztosítani. Az in­tézmény felvállalja azt is, hogy fog­lalkozik a későn érő, több energiát és odafigyelést igénylő tanulókkal is. A hozzájuk jelentkezők megtapasztal­hatják, mit takar választott szakmá­juk, ha nem nyeri meg tetszésüket, átjelentkezhetnek és másik szakmát tanulhatnak. Benkő Ferenc beszá­molt arról, hogy nagy érdeklődés mutatkozik az új képzések iránt. Számszerűen még nem tudja hányán jelentkeztek hozzájuk, de még min­dig várják az érdeklődőket.- Tradíciókat, próbálunk átadni a diákoknak, hogy megmaradjorj tele­pülésünk arculata, jellegzetességei - mondta a polgármester. Hozzátette: fontos, hogy szeressék a munkájukat, kreatívak legyenek, ugyanis nem a multiknak dolgozó napszámosokat fognak képzni. • Gál A lengyel származású Launai Mik­lós Nagy Lajos király nevelője volt, aki munkája elismeréseként a királytól Neszmélyt kapta birto­kul. Annyira megszerette a nevelő ezt a helyet, hogy felvette a tele­pülés nevét és Neszmélyi Miklós­ként halt meg. Fogyasztana-e Ön génkezelt élelmiszert? Borsos Katalin (butikos) Kénytelen vagyok fo­gyasztani, ha azt ve­szek a boltban. Sosem tudhatom, hogy való­jában mit is eszem- iszom. Semmiben < sem lehet biztos az ember. Ha egyszer-egyszer kide­rül, hogy valami mérgező vagy ká­ros, akkor mindenki pánikba esik, pedig szerintem már mindenfelé tért hódítottak a génmanipulált ka­ják, csak még nem tudunk róluk. Torda Nándor (autószerelő) A génmanipuláció az l§r lIlllÉsi egyik legjobb üzlet. Ha az érdekelt cégek úgy kívánják, meg tudják oldani, hogy legális legyen, sőt még azt is, hogy mi tud­junk róla, hogy mit fogyasztunk. Azt hallottam, hogy például felvá­sárolják azokat a lógókat, amiket a bizonyítottan tiszta terméket for­galmazók használnak. Csermák Imre (teherszállító) Nem fogyasztanék génkezelt élelmiszert, mert a média is tele van mostanában ezek­nek a káros hatásaival. Ősapáink még tiszta ételt ehettek, nem is volt annyi egészségi problémájuk, mint most. Sajnálom, hogy egy olvan korban kellett születnem, ahol csak a pénz számít, az ember nem. Lantos Ildikó (virágkötő) Nem tudok sokat a ká­ros hatásokról, de tar­tok tőlük. Nem szeret­nék olyan ételt enni, amiről kiderül vagy tudható, hogy génma­nipulált. Valószínű, hogy ezek szebbek, nagyobbak, ta­lán még finomabbak is, és ami so­kaknál számít, hogy olcsóbbak, mint a hagyományos ételek, de biztos va­gyok benne, hogy ami nem termé­szetes, az nem lehet egészséges sem. I Irodalmi kérdez-felelek Dorog. Irodalmi kérdez-felelekre j kerül sor március 10-én 17 órai kez- j dettel a dorogi Arany János Városi j Könyvtárban, a Dorogi Értékvédők i Egyesületével közösen. Az est folya- í mán a közönség találkozhat Vass Ti- j bor és Sipos László költőkkel, Laár j András előadóművésszel, valamint j Cselenyák Imre íróval. A vendégek a j közelmúltban megjelent műveikből, j verseikből tartanak előadást. A szer­vezők mindenkit szeretettel várnak. . I Hangulatok Piliscsév. Március 12-én délután j négy órakor Demeter Attila festő- j művész „Csévi hangulatok” című i képzőművészeti kiállítása nyílik meg j a Kálmánfi Béla Művelődési Ház- i ban. A tárlat április 5-ig tekinthető meg-a könyvtári nyitva tartás ideje alatt. Március 19-én délután öt órától j pedig „Ki Mit Tud?!” vetélkedő mű- I sornak ad otthont a művelődési ház, ! amelyen általános iskolások és nagy- j csoportos óvodások mutatkoznak be. Ezzel egy időben az általános iskolá­sok munkáiból álló kiállítás tekinthe­tő meg az intézmény kistermében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom