Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-03-05 / 45. szám

• HÍDLAP • 2005. március 5., szombat hídlapmagazin Vidám túra a rettegett útvesztőben Kalandozások a Solymári-Ördöglyukban Bár elhelyezkedését tekintve nem tartozik térségünkhöz, a tágabb környezetünkbe azonban még nyugodtan „beilleszthetjük", a Dorogról autóval kb. 40perc alatt elérhető Solymári-Ördöglyukat, Magyarország egyik leghírhedtebb barlangrendszerét. Egyesületemben egy régebben megfogalmazott igényt próbálunk kielégíteni azzal, hogy havi rendsze­rességgel különböző hazai barlan­gokba szervezünk kirándulásokat. A januári rózsadombi (Ferenc-hegyi- barlang) túrát követően mindannyi­an nagy lelkesedéssel vártuk az el­múlt hétvégén végül is sikeresen le­zajlott solymári programot. Na de ne szaladjunk ennyire előre. A Solymári-Ordöglyukat megelőz­te rossz híre, történetesen, hogy egyetlen hazai barlang sem büszkél­kedhet annyi balesettel, mint ez a Bu­dai-hegységben lévő, közel 5 km-es üregrendszer. No persze nem szemé­lyi sérülésre kell gondolni, hanem az eltévedés okozta szerencsétlenségek­re. A hihetetlenül kusza járathálózat­tal rendelkező barlang ugyanis az el­múlt évtizedekben jócskán vonzotta a kalandkereső fiatalokat, többek között olyanokat is, akik sem a barlangot nem ismerték, sem pedig a barlangjá­rás alapjaival nem voltak tisztában. Napjainkban persze már egészen más a helyzet. Szervezett keretek és biztonságos körülmények között, képzett kutatók irányításával, úgyne­vezett overállos túrákon bárki részt vehet, aki szeretne egy az ügyessé­get, rátermettséget próbára tevő bar­langgal megismerkedni. Bújócska az útvesztőben Délután három órakor szálltunk le a Solymár külterületén húzódó Zsí­ros-hegy elhagyott kőfejtőjének fel­ső peremén nyíló bejáraton. Kilenc­fős csoportunkat három túravezető egészítette ki. A bejárat néhány lépcsője az Elő­csarnokba vezet. Balra a Pince mély­sége sötétlik. Pár métert követően a Sikló (vagy Nagy-kürtő) betonlép­csői indulnak lefelé. Több forduló után a 15 m-rel mélyebben fekvő Kupola-terem érhető el. Innen me­redek vaslépcső, majd éles forduló után ismét betonlépcsők vezetnek az ún. Pihenőbe. Az Ordöglyuk a bejá­rattól eddig a pontig minden nehéz­ség nélkül járható (csupán világítás szükséges). A további - Pipáig tartó - „kiépített” szakaszon, mely a vál­lalkozó kedvű nagyközönség számá­ra is járható, a barlangi alapfelszere­lés (fejlámpa, sisak, overall, gumi­csizma) nélkülözhetetlen. A Pihenő déli végében levő nyílás a Cirkuszba vezet, melynek bal pár­kányán - sodronykötél segítségével - lehet a másik oldalra jutni. Kanyar­gós, szűk járat vezet a Labirintusba, ahol az Elosztót találjuk. Innen a to­vábbhaladásra számtalan lehetőség adódik. Mi a kizárólag barlangászok számára járható útvonalat követtük: a Zuhatag bal oldalán ereszkedve a Fehér-terembe, majd az Oriás-kus- zodát követően a Kis-átlépőn át az Óriás-terembe jutottunk. A Nagy­átlépőt a „Giliszták” követte, ezt pe­dig a Lófej képződménye mellett a Kígyók útja, majd ismét a Labirin­tus, illetve Cirkusz. A Cirkuszból a már ismert Siklón keresztül jutot­tunk a felszínre. Találó elnevezések Az előbbiekben említett útvonal elnevezései nemcsak érdekesek, de ugyanakkor találóak is. Az Elosztó­ból rengeteg továbbhaladási lehető­ség, nyílás kínálja magát, amelyek a fa ágaihoz hasonlóan még tovább osztódnak. Idebent vezető nélkül az ember a szó szoros értelmében halál­ra lenne ítélve, hiszen kicsi az esély arra, hogy a rengeteg hasadékból is­meretlenül bárki is megtalálja az ép­pen kivezetőt. A kuszodákon való át- jutás (erre utal a „Giliszták” és a „Kí­gyók útja” elnevezés is) nem éppen a legkényelmesebb túrázási mód. Az ember alkata válogatja, hogy milyen pozícióban célszerű nekiindulni. Természetesen a karcsúak vannak előnyben, de sokszor még nekik is gondolkodniuk kell, hogy karjukat előrenyújtva, avagy éppen maguk mellé helyezve vágjanak neki a szű­kületnek. A testesebbek derékban, vállbán és mellben könnyebben meg­szorulhatnak. Sokszor az is segíthet, ha kifújjuk a levegőt, hiszen testünk így valamelyest veszít feszességéből. Egy dolog nem segít, mégpedig az, ha görcsösen, idegesen állunk neki. Ez könnyen a klausztrofóbia érzésé­nek kialakulásához vezethet. Magam sajnos nem tartozom a so­vány alkatú barlangászok közé, így több ízben is kénytelen voltam meg­várakoztatni mögöttem haladó tár­saimat egy-egy kuszodánál. Előfor­dult olyan hasadék is, ahol csak a harmadik nekirugaszkodásra - min­den alkalommal testhelyzetet vál­toztatva - sikerült az átjutás. A Kí­gyók útjának különlegessége, hogy a kb. 8 méter hosszú hasadék nem víz­szintesen fut, hanem először emel­kedik, majd süllyed. A lapos szűkü­letben tehát az egyik oldalon felfelé, míg a másikon fejjel lefelé kell kígyó módjára csúszni-mászni. Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy ezeknek elment az eszük, hadd tegyem hozzá, hogy a bar­langászok mindezt élvezettel teszik. Az ember itt ugyanis nemcsak fizi­kai erejét és kitartását, hanem prob­lémakezelő képességét és ügyessé­gét is próbára teheti. Jó érzés a fel­adatokat teljesíteni, legalább annyi­ra, mint túl lenni rajtuk. Nem kevésbé izgalmas feladat a Kis- és Nagy-átlépők leküzdése sem. Hat-nyolc méteres magasságban, az egymástól kb. 1,5 méterre eltávolodó falon kell átterpeszteni, majd fogást lelve áthúzódzkodni egyikről a má­sikra. Itt nem a szűkületek, hanem a magasság jelenthet problémát az erre érzékeny pszichéjűeknek. Könnyű túrák a barlangban Még mielőtt bárkit is elriasztanék a barlangászaitól, illetve a Solymári- Ördöglyuk megtekintésétől, szeret­ném, ha mindazok keresnék az alkal­mat saját maguk ilyen módon törté­nő kipróbálásához, akikben adott a kellő kalandvágy, csak éppenséggel a kapcsolat hiányzik. Solymáron ma már erre szakosodott szervezet - If­júsági Barlangtúra és Barlangi Sport- terápia Egyesület - kimondottan könnyű túrákat szervez (természete­sen nem az általam részletezett útvo­nalon), ahol 12 éves kor felett bárki kihasználhatja-e különleges világ nyújtotta lehetőségeket. Dióhéjban az Ordöglyuk kialakulásáról A barlang a Zsíros-hegyet alkotó triász időszaki dachsteini mészkőben alakult ki. Korábban víznyelőbar­langnak tartották, az 1950-es évek vizsgálatai azonban a hévizes erede­tet támasztották alá. Az üregesedés egyesek szerint már a pliocénben, mások szerint a pleisztocénben in­dult meg, mintegy fél-egymillió év­vel ezelőtt. A felfelé áramló meleg és a beszivárgó hideg vizek keveredése folytán újból oldóképessé vált víz bonyolult alaprajzú, térbeli labirin­tushálózattá tágította a repedéseket, hasadékokat (a barlang zegzugossá- gát jól mutatja, hogy mintegy 150 méteres vízszintes, valamint 75 méte­res függőleges kiterjedésben közel 5000 méternyi járathálózat alakult ki). Ez a barlang mai képére is rá­nyomja a bélyegét: keskeny magas folyosók, ezeket összekötő szűk jára­tok, a hasadékok kereszteződésében kialakult termek, függőleges szaka­szok váltakoznak. A barlang maga­sabb részeire jellemzőek a gömbüs­tök, gömbfülkék. A később szárazzá vált barlangot a felüliről beszivárgó vizek alakították tovább, részben átformálva az erede­ti hévizes morfológiai elemeket. A hideg vizes tevékenység legszembe­tűnőbb nyomai a cseppkőképződmé­nyek, melyek egyes részeken több négyzetméter felületet borítanak be, sajnos ma már erősen rongált álla­potban. A folyosók falán, kőzetélein gyakori kiválás a borsókő is. • Szöveg: Lieber Tamás /BEBTE/ Fotók: Dobos Péter, Fadgyas F. GAbor A barlangászat hasznosságát ille­tően nem utolsó szempont a tevé­kenység közösségkovácsoló ereje. Bár ez minden extrém sporttevé­kenységre igaz, talán itt érvénye­sül leginkább. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy egy barlangtúrá­ról, ha valaki netán menetközben meggondolja magát és szeretne kiszállni, azt nem biztos, hogy kö­vetkezmények nélkül megteheti. A jó összhang, az egymásrautaltság és a bizalom alapfeltétele a nehéz­ségek áthidalásának. Ha ez a há­rom tényező megvan, adott egy jó baráti társaság, akikkel vidáman, könnyedén eleget tudunk tenni az olyan kihívásoknak is, melyre egye­dül aligha lennénk képesek. FELHÍVÁS Az Ister-Granum Eurorégió napilapja, a Hídlap a Felvidékről és Magyarországról HÍRT ADÓ, GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ ÚJSÁGÍRÓK, TUDÓSÍTÓK JELENTKEZÉSÉT VÁRJA! A RÉGIÓ TELEPÜLÉSEINEK ÉLETÉRŐL SZÓLÓ INFORMÁCIÓIKAT, HÍREIKET, RENDEZVÉNYEKRE VALÓ MEGHÍVÁSAIKAT KÖZVETLEN MÓDON IS VÁRJUK A HlDLAP SZERKESZTŐSÉGÉBE! postacím: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. e-mail cím: hidlap@axelero.hu TEL/FAX: 00-36-33-500-750 Hídlap - itthon vagyunk! T.STF.R-CR.ANUM EUKORÉGK) MEGRENDELOSZELVENY Név:..................... Kézbesítési cím: Megrendelem 2005 ...... .. ..í-től a HÍDLAP0T.............példányban □ 3 hónapra (3 200-Ft 490,- Skk) □ fél évre (6 400-Ft 980,- Skk) □ egy evre (12 900-Ft 1 840,- Skk) aláírás:....................................... A kitöltött szelvényt a következő címre kérjük beküldeni: Strigonium Rt, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom