Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-25 / 39. szám

www.istergranum.hu 2005. február 25., péntek • HIDLAP 5 RÉGI Színt kell vallania a kormánynak a 10-es út- jövőjéről Folytatás az 1. oldalról Tájékoztatta a civileket a teljes nyomvonalról, de úgy látja, tudo­mást sem vesznek arról. A vasútfej­lesztéssel kapcsolatban Grószné hangsúlyozta: az is hasznos volna, ám a kettő egyszerre nem megy. Rá­adásul annak nincsenek meg a tervei, ellentétben a 10-esével. Eközben a Levegő Munkacsoport a bírósági be­adványát nem akarja visszavonni. A polgármester ezért mondta azt, hogy a közérdekre hivatkozva gyorsított el­járást kérnek.- A 10-es út nyomvonala az egyik legrégebbi magyarországi, nemzetkö­zi jelentőséggel bíró útvonal. A róma­iaktól kezdve európai főközlekedési tengelynek számított és számít - mu­tatott rá Meggyes Tamás. Leterheltsé­ge a legforgalmasabb európai utaké- hoz mérhető, veszélyessége is ehhez fogható. A polgármester úgy látja, in­kább a Pilisi Nemzeti Park védett te­rületén átívelő utak (a dobogókői és a pilisszentlászlói) forgalmát kellene korlátozni. Akár úgy, hogy a menet­rendi buszokon kívül minden teher­forgalmat kitiltanának, időszakos le­zárásokat alkalmaznának. A Pilis lá­bánál futó új 10-es nem zavarna sen­kit, és a meglévő terveket módosítani is lehet, például az állatvilág védelmét szolgáló „zöld átjárók” létesítésével. Meggyes lehetetlennek tartja, hogy Budapestről nincs közúti kivezetés északi irányba. Az meg egészen egy­szerűen elfogadhatatlan egy világvá­ros esetében, hogy a fővárosból nem lehet eljutni a közeli Esztergomba. Úgy véli, nem jó megoldás, ha a pol­gármesterek csak a településük elke­rülésére törekszenek, és a két utat, a „régi” és az „új” 10-est összekötik egy­mással. Valójában két külön tengelyre van szükség, a régi út a helyieknek és az új út a hosszútávon közlekedőknek. Meggyes Tamás a helyzet ismereté­ben feltételezi, hogy a pesti bekötés­nél magánérdekek, ingatlan-spekulá­ciók is formálják az álláspontokat, a pénzzavarban lévő kormányzatnak pedig kapóra jön, hogy az útépítésre adott esetleges nemleges válasz esetén az új 10-esre fordítható hatalmas hi­telt másra lehet költeni. Az különösen sajnálatos, hogy olyan civil szervező­dések kiszolgálják ezt a kormányzati szándékot, mint a Levegő Munkacso­port - tette hozzá a polgármester. A városvezető megjegyezte, a helyi fejlesztési tervben nagy jelentőséggel bír az új 10-es út, megépülése alapve­tő fontosságú - nemcsak az itt élő emberek számára. Ennek fontosságá­ra Brüsszelben is felfigyeltek: az Ister-Granum Eurorégiónak az unió által ismert programozási dokumen­tációja már tartalmazza ezt a főutat. • Gál-Gulya Biztonságos a dunai gátrendszer A sokévi átlagnál nagyobb a hókészlet a Duna vízgyűjtőjében Folytatás az I. oldalról Igazgatóságunk - tette hozzá - az ár-és belvízvédekezésre való felké­szülést minden év szeptemberében kezdi meg, amikor egy felülvizsgála­ti program keretében ellenőrizzük a védtöltések, a vízkormányzásban résztvevő műtárgyak, valamint a vé­delmi felszerelés és eszközök álla­potát. A 2004. év őszén végrehajtott felülvizsgálat alapján a pénzügyi le­hetőségek szűkös volta ellenére az a megállapítás született, hogy a védművek állapota megfelelő, véde­kezésre alkalmas. Ugyanez mondha­tó el az igazgatóság személyi állo­mányáról, amely alkalmas a szüksé­ges védekezési feladatok szervezésé­re és irányítására, természetesen ki­egészítve a más igazgatóságoktól át­vezényelt szaklétszámmal, speciális feladatok ellátására alkalmas vállal­kozókkal, akikkel ezt korábban meg­kötött szerződések biztosítják, vala­mint szükség esetén közerő bevoná­sával. Túri Kovács Béla, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség frakció­vezető-helyettese lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a Dunának ezen a szakaszán — ismereteik szerint - igazán komoly beavatkozás rég nem történt, mivel úgy vélik, hogy árvíz- védelmileg ez a szakasz biztonságos. Bár - tette hozzá - az olvadástól függ, hogy milyen lesz a helyzet. Lassú, elhúzódó olvadás esetén va­lószínűleg nem lesz komolyabb ár­vízprobléma, de egy hirtelen, gvors olvadás esetében elképzelhető. A belvizek előfordulására kitérve el­mondta, hogy az elvezető csatornák karbantartása és fejlesztése lehet e kérdés kulcsa. • DRUCZA Megvonnák az egyházak állami támogatását A szabad demokrata Horn Gábor szerint az egyházak fenntartása a hívők feladata kell, hogy legyen. A politikus úgy véli, az államnak pe­dig csak az egyházak közszolgálati tevékenységéhez kellene támoga­tást nyújtania. Kiss-Rigó László püspök szerint ez eddig is így volt, ezért nem érti, hogy mire gondolt az országgyűlési képviselő. Horn Gábor javaslatában azt is ki­fejtette, hogy az így kiesett állami tá­mogatást úgy lehetne kárpótolni, hogy a személyi jövedelemadóból felajánlható egy százalékot kettőre, vagy akár háromra is megemelnék. Kiss-Rigó László a képviselő javas­latával kapcsolatban elmondta: az egyházak az oktatási és szociális köz- szolgálatokért eddig is kaptak támo­gatást. Eves járadékot kapnak az egy­házak azok után az épületek után, melyeket nem igényeltek vissza, e mellet műemléki célokra is jár támo­gatás, valamint a hívők által az adóból felajánlott egy százalékot kaphatják. A püspök szerint teljesen értel­metlen a mostani felvetés, hiszen Horn Gábor közleménye szerint az egyházak az oktatás, a szociális és egészségügyi szolgáltatások, múze­umi, levéltári intézményfenntartá­sok terén végzett tevékenysége köz­hasznúnak számít, tehát itt továbbra is indokolt, hogy az állam részt vál­laljon a finanszírozásban. A püspök elmondta, hogy az egy­házak saját fenntartásukhoz eddig sem kaptak támogatást. Azt a hívők adójának egy százalékából felajánlott összegből, illetve az adományokból oldották meg. Az egyes plébániák sa­ját magukat tartják el a hívek által felajánlott támogatásokból, sőt e mellett az egyházak központi kasszá­jába is befizetnek. Sokan tévesen hi­szik, hogy a vallási közösségek óriási pénzekből gazdálkodnak, ami óriási tévedés - vélekedett Kiss-Rigó Lász­ló püspök. • Ak Mi a véleménye az egyházi támogatás megvonásáról? Batár Géza (mérnök) Most hallottam róla először, hogy ilyen tervek vannak. Egy­szerűen nem tudom elképzelni, hogy kinek juthat eszébe ilyesmi. Elkeserítőnck tartom, hogy ez a téma egyáltalán fölme­rülhet. Ez azt jelenti, hogy nagyon súlyos válságban van a társadalom. Lengyel József (nyugdíjas) Ä Először nem akartam f elhinni, hogy amit az l újságban olvasok, az í valóban igaz. A libera- A a. Iizmusnak is van hatá­AH ra. I Ehetetlen, hogv miben lépésekre ra­gadtatják magukat a honatyák. Úgy érzem magam, mint fiatal ko­romban, amikor a Rákosi-korszak- ban szétverték az egyházat, ellehe­tetlenítették a működését. Szilágyi Patrik (pizzafutár) Furcsának találom a tervet, nekem nem ju­tott volna eszembe, de ha belegondolok, hogy az egyháznak miiven sok pénze van, dísze­sek a templomok, a legtöbb kincs az ő kezükben van, nem is olyan nagy butaság, hogy tartsák el magukat. Suszter Mária (jogász) Hívő keresztényként közelítem a kérdést, teljesen felháborító­nak tartom, hogy ilyen gyalázatos ötlet­tel állnak elő egyes politikusok. Gondo­lom a többi nagyvallás egyháza is fölhördül majd a hír hallatán. Nem hiszem, hogy ezt a föltevést keresztül tudják vinni, de szé­gyennek tartom. Növekszik az influenzás megbetegedések száma megyénkben A szakemberek szerint egyelőre nincs járvány a régióban Influenzaszerű megbetegedések figyelőszolgálati adatai, Komárom-Esztergom megye 2003-2004-es és 2004-2005-ös influenzaszezon Hetek 2003-2004 2004-2005 Influenzaszerű megbetegedések indexe a betegforgalom százalékában a figyelőszolgálat adatai alapján Komárom-Esztergom megye, 2004-2005 hét Jelentősen nőtt az elmúlt héten az influenzaszerű megbetegedések száma Komárom-Esztergom me­gyében és az esztergomi intézethet tartozó településeken is. Ennek el­lenére a szám még nem érte el azt a határt, amikor már járványról be­szélünk. Az adatok mindenesetre figyelem felkeltők. A tapasztalati megfigyelések és az influenzás megbetegedés járvány­ügyi sajátosságainak figyelembe vé­telével, akkor beszélünk országos jár­ványról, ha a népesség 0,5 százaléka, tehát hetente körülbelül 50 ezer em­ber betegedik meg egyidejűleg. Az elmúlt héten ennek a nagyságrend­nek a felét sem érte el a számuk, hi­szen körülbelül 20 ezer ember bete­gedett meg országszerte az influen- zafigvelő szolgálatok adatai alapján. Az esztergomi ANTSZ területé­hez tartozó települések közül egy esztergomi bölcsődéből, egy táti óvodából, egy nyergesújfalui közép­iskolából és az esztergomi Dobó Ka­talin Gimnáziumból jelentik folya­matosan a hiányzásokat, a háziorvo­si szolgálatoktól pedig, az influenza szerű megbetegedéseket. Az így ny­ert adatok alapján Sári Katalin, vá­rosi tiszti főorvos tájékoztatta lapun­kat a helyzet változásáról. Elmond­ta: a hiányzások a hatodik héthez ké­pest 7,6 százalékról 11,4 százalékra nőttek, ami már figyelemfelkeltő. A háziorvosok betegforgalma is válto­zott: a hatodik és hetedik hét között megduplázódott az influenzaszerű megbetegedéssel jelentkezők száma, 0,7-ről 1,8 százalékra. Korcsoportok szerinti bontásban az látszik, hogy a legtöbb megbetegedés az ifjúsági korosztályban és a fiatal felnőttek körében fordult elő. Ennek oka az le­het, hogy az ingyenes kiosztott vé­dőoltások a legkevésbé érintették őket, ugyanakkor ez az a korosztály, amelyik leginkább közösségi életet él. Vagyis iskolába, rendezvényekre és szórakozni járnak. Mivel az influ­enza cseppfertőzés útján terjed, ők különösen veszélyeztetettek. Sári Katalin elmondta, hogy laboratóriu­mi vizsgálatok során sikerült izolálni az influenza B típusát.- Az előbb említett számadatok és a környező országok helyzete intő jel, figyelni kell rá, de még semmi­képpen sem beszélhetünk járványról — mondta Sári Katalin. Az influenza B típusa egyébként nem szokott or­szágos méretű járványt előidézni, in­kább lokálisakat, amit genetikai sajá­tosságai magyarázzák. Komárom-Esztergom megyében az elmúlt időszakban nagymértékben, 132,8 százalékkal emelkedett az influ­enzaszerű megbetegedések száma. A figyelőszolgálat által kijelölt háziorvo­sokhoz kétszázhetvenen fordultak inf­luenzaszerű tünetekkel, ami az összes betegforgalom három százalékát tette ki. A kijelölt intézményekben, óvodák­ban és iskolákban 12,3 százalékos volt az átlagos napi hiányzási arány, ami va­lamivel magasabb az előző heti érték­nél. Az előző év azonos időszakához képest az influenzaaktivitás ugyan még mindig lényegesen alacsonyabb szinten van, de az utóbbi időben ug­rásszerű növekedésnek indult, tájékoz­tatta lapunkat a megyei ÁNTSZ. • Gál

Next

/
Oldalképek
Tartalom