Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-24 / 38. szám
4 * HÍDLAP • 2005. február 24., csütörtök R E G I Ó www.istergranum.hu 7 — ———---------------------------------------------------------------——---------------------------------------------------------------------------------------------—-----------------------La ssú, de jelentős áradás várható Egyre nagyobb a valószínűsége a tavaszi árvíznek A régi párkányi gátat még az idén megerősítik Folytatás az 1. oldalról . Az ügyben azóta sincs előrelépés, a polgármester asszony szerint a falunak biztosan nincs pénze a tervek megvalósítására. A vízügyi hatóság szakértője, Peter Minárik szerint a tervek megvalósítását azért halogatják, mert a helyzet itt nem kritikus, a két falut közvetlenül nem fenyegeti közvetlen veszély. Felmerült annak lehetősége is, hogy szükség esetén a Helembát és Bajtát összekötő erdei út kiépítésével biztosítanák árvíz esetén a közlekedést. Az út megépítése azonban nagyon körülményes, mert az erdészet szerint a forgalom zavarná az erdő állatvilágát és a védett növényeket is veszélyeztetnék. Peter Minárik szerint a másik kritikus szakasz régiónkban Párkánynál van. Itt a Mária Valéria híd és a vámhivatal közötti részt kell megerősíteni. A város védelme érdekében a Ga- ram-Duna torkolatának jobb oldalán a töltést kellene megerősíteni, hogy az ár folyamát szabályozni tudják. Párkány új árvízvédelmi gátjának építését, amely a Mária Valéria híd és a volt kompkikötő közötti szakaszon nyújt majd védelmet a Duna áradása ellen, valószínűleg márciusban kezdik meg. A csaknem 70 millió koronás beruházás már októberre elkészülhet. A gát tervezői eleve figyelembe vették egy majdani nagymarosi vízlépcső megépítése után várt vízszintemelke- dést. Ez a szint Párkánynál 107,93 méter tengerszint feletti magasságnak felel meg, és az elmúlt 100 év alatt itt mért legmagasabb dunai vízszintet (108,63 m) veszi figyelembe. A vízvédelmi töltés egyébként közvetlenül a Duna-part mellett épül, amely az eddigi legmagasabb vízszintnél 47 centiméterrel lesz magasabb, szükség esetén pedig összeszerelhető elemek segítségével további 60 centiméterrel magasítható. A beruházás pályázati pénzből valósul meg, de valószínűleg a város is hozzájárul a kivitelezéséhez. A híd alatti aszfaltozott utat szabadon hagyják, árvíz esetén viszont ezen a helyen 11 méter hosszú ideiglenes gátat építenek. A magyarországi gáthelyzet iránti érdeklődésünkre az Észak-dunántúli Vízmű Igazgatóság műszaki igazgató-helyettese elmondta, hogy a Duna hozzájuk tartozó szakaszának bel- és árvíz védelméről bárminemű információt csak minisztériumi engedély- lyel adhat ki. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet felszíni vizek szakágazatának igazgatója, Barta Péter lapunknak elmondta: a helyzet kicsit rosszabbra fordult az elmúlt időszakban. A meteorológia előrejelzések szerint ugyanis még további csapadék, hóhullás várható. A Duna terüleDunai árvizek tén is több hó van, mint az átlagos.- Most már nem olyan kedvező a helyzet, mint egy héttel ezelőtt. Akár rosszabbra is fordulhat a helyzet, de ezt még biztosan állítani nem lehet. Riogatni még nem kell senkit, de mindenestre készülni kell - mondta Barta Péter. Pontos előrejelzést árvízügyben a következő héten tudnak majd adni a szakemberek. Várhatóan ekkora fejeződik be a hóhullás, és az időjárás előrejelzések alapján ekkora készítik el hivatalos állásfoglalásukat. • -er-, (zc) Gál 1838 márciusában egy minden addigit meghaladó jeges árvíz pusztított a Duna középső szakaszán, amelynek áldozatául esett Esztergom, Vác, Óbuda, Pest és a Duna-völgy számos települése egészen Bajáig. A folyó mentén összesen mintegy 10 ezer ház dőlt össze. Ezt követően ebben a században 1876-ban, 1899-ben pusztított dunai árvíz. Ez utóbbit is meghaladta az 1954-es áradás. Az árvíz következtében több ezer ház összedőlt vagy megrongálódott. Az 1956-os áradás Budapesttől délre 58 töltést mosott el. Az 1965-ben alakult ki az addigi legnagyobb dunai árvíz. Június 17-én a budapesti vízállás 845 centiméter volt, a gátak azonban bírták a víz nyomását. A közelmúltban 1997-ben kellett megnyitni Mosonmagyaróvár előtt szükségtározókat a Duna áradása miatt. A 2002-es nagy áradás pedig még elevenen él az emberek, így az esztergomiak emlékezetében is. Vége az ingyenes közoktatásnak A befolyt tandíj jelentős részét ösztöndíjakra kell fordítani Tovább szigorítják a határellenőrzést Rajkánál ma egész napos kamionstop várható Folytatás az 1. oldalról A minisztérium előzetes felmérései alapján, amennyiben az új törvényt a parlament megszavazza, 1,2 milliárd többletből gazdálkodhatnak az egyetemek. Szigeti László oktatásügyi államtitkár (MKP) elengedhetetlenül szükségesnek véli a tandíjak bevezetését, hogy az egyetemek saját bevételhez juthassanak, és ennek következtében fejlesztéseket eszközölhessenek. Az ellenzékben lévő HZDS képviselője, Anton Blajsko alelnök, oktatási szakértő lapunknak nyilatkozva kijelentette: a tervezet számukra nem teljesen átlátható. Konkrét kifogása ugyan nincs a tandíj bevezetése ellen, mégsem tartja azt jó ötletnek, mert szerinte sok a tisztázatlan kérdés. Szerinte ugyanis nem tudni, milyen következményei lesznek a reformoknak a szociálisan hátrányos helyzetűekre nézve. A politikus szerint hiányoznak az „igazi elemző tanulmányok”. • Czigler Mónika LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Miből lesz a csere-kocsi? A fillérekkel operáló magyar családok részére meglehetősen fantasztikus érzületűnek tűnhet a gépjárműimportőrök azon kezdeményezése, amely szerint állami támogatással cserélhetnék le régi járgányaikat újra. Magyarországon jelenleg még mindig több, mint egymillió tizenöt évnél idősebb autó fut az utakon. Többségük a rendszerváltás előtti „prémiummárka”: Zsigulik (Ladák), Skodák és a katalizátor kötelezővé tételét követően kisebb számban Trabantok, Wartburgok. A régi csoda járgányok keserű tapasztalatokkal felvértezett tulajdonosai (megálmodtuk a csodagépet, a helyébe egy Skoda/Lada lépett) közül az elmúlt években többen önerőből próbálták lecserélni járműiket, több-kevesebb sikerrel. Az egyre kedvezőbb feltételekkel elvihető új autók közül elsősorban a kis- és alsó-közép kategóriás járművek népszerűek a vásárlók körében. Az új autó a legtöbbek számára nem egy minden luxussal felszerelt szupergépet jelent, hanem egv-egy márka alapmodelljének fapados, lecsupaszított változatát, amclvnek legnagyobb előnye, hogy új. A Spanyolországban, Franciaországban már működő csere-kocsi program éppen ezeket az autóvásárlásokat támogatná, a nem hivatalos információk szerint akár harminc százalékos árkedvezménnyel is. Ez egy - ma átlagosnak mondható - kétmillió forintot kóstáló kisautó alapmodell esetében hatszázezer forint mínuszt jelent. Ha ehhez hozzászámítjuk a kereskedők különböző akcióit (márkától, felszereltségtől függően ma 50-500 ezer forintos kedvezményekkel is lehet autóhoz jutni), akkor egyes modellek ára alig haladná meg a másfélmillió forintot. (A Dacia Logan, a Fiat Seciento alapváltozata már ma is bőven kétmillió forint alatt kapható, s az új Suzuki Swift indulóára is kétmilliónál lesz). Nagyjából tehát ennyi a csereprogram lényege, és valljuk be, első olvasatra, sőt sokadikra is mindez ma meglehetősen valószínűtlennek tűnik. (Annál is inkább, mert hasonló terveket már évekkel ezelőtt is szövögettek az autókereskedők és a zöldek.) Ugyanúgy, mint mondjuk-tíz évvel ezelőtt a budapesti utcakép Trabant nélkül, a húsz évvel ezelőtt még csak gumiabroncs- gyártói fogásnak nevezett téligumi elterjedése, vagy a közúti forgalomban tökéletesen helyt álló elektromos és hibrid autók színrelépése. Szóval soha nem lehet tudni, és - bár magyar ember így érvel: hiszem, ha látom - talán I érdemes még egy darabig a húszéves „szoci” járgányokat pátyolgatni. Folytatás az 1. oldalról A várakozás ideje alatt összegyűlt kamionok tilalom utáni átléptetése a későbbi órákban történt. Ma és pénteken is jelentős várakozásra lehet számítani a határátkelőhelyeken, kisebb torlódások bárhol előfordulhatnak. Régiónkban hosszabb sorok Ipolyságon alakultak ki az elmúlt hetekben a szigorított beléptetés miatt, de kisebb - öt-tízperces - sorbaállás többször kialakult a Mária-Valéria hídon is. A magyar határőrség információi szerint ma a korábbinál hosz- szabb is lehet a várakozási idő, de - legalábbis régiónkban - nagyon kevés a valószínűsége annak, hogy hosszabb sorok alakuljanak ki. A határőrök az átkelés gyorsítása érdekében szükség esetén két soron engedik az autósokat a határon. A szigorú ellenőrzések mindenkire vonatkozna, bár a harmadik országból érkezőknek az uniós polgároknál részletesebb ellenőrzésre kell számítaniuk. A zöld határokat és a légteret is fokozottan ellenőrzik a szlovák hatóságok, az ország légterét a légierő MIG-29-esei biztosítják, Pozsony biztonságára pedig több, mint hatezer rendőr és katona ügyel. • BUKOVICS Milliárdos hiány a felsőoktatásban Állásajánlat egyetemistáknak: gondnok, villanyszerelő, kertész Folytatás az 1. oldalról A költségvetés egyébként módosítható, ha megvan hozzá a szándék.- Nagyon szerencsétlennek tartom Magyar Bálint megszólalását az ügyben — mondta Sió László. Az oktatási miniszter kedden kijelentette: nem nagy baj, ha a debreceni egyetemről ötszáz embert az utcára tesznek, mivel közülük háromszázötven nem is oktatói munkakörben dolgozik. Hozzátette: régi törekvése, hogy az egyetemista, főiskolás hallgatók munkát vállaljanak, minimálbérért, ami ugye járulék- mentes. Az elbocsátások ugyanis nemcsak az oktatókat érinti, hanem a többi munkakörben, kertészként, gondnokként alkalmazott dolgozókat is. Sió László szerint a miniszter ezzel a kijelentésével azt üzente a hallgatóknak: kertészkedjenek, villanyt szereljenek két előadás között, vagy esetleg a gondnokságon relaxáljanak a következő napi előadások előtt, mindezt persze minimálbéréért. A műhely vezetője megjegyezte, hogy ilyen típusú létszám-leépítési kényszer utoljára a Bokros-csomag idején fordult elő aTelsőoktatásban. A témában a Fidesz benyújtott egy interpellációt a jövő heti parlamenti ülésre, „Állásajánlat egyetemistáknak: gondnok, villanyszerelő, kertész?” címmel Magyar Bálint miniszterhez: „ön az MTI tudósítása szerint támogatná, hogy a szeptemberi 4,5 %-os béremelés ne legyen kötelező, hanem csak ajánlott. Válaszából az is kiderül, hogy Ön úgy gondolja, a minisztériumnak és személy szerint a miniszternek semmi dolga sincs az ügyben. A tudósítás szerint Ön úgy látja, nem probléma, ha egy egyetemről 500 embert kell elküldeni, hiszen abból 350 nem is oktató. Azaz egyetemenként 100-150, összességében 2-3000 oktató elküldése Ön szerint nem árt a felső- oktatás színvonalának. Talán még része is az Önök által meghirdetett, „soha nem látott” felsőoktatási fejlesztéseknek? On szerint milyen közalkalmazotti béremelés, amit csak az hajt végre, aki akar, aki tud? Milyen miniszter az, aki ahelyett, hogy biztosítaná a szükséges forrásokat, lemond más munkavállalók fizetésének egy részéről? Vajon Ön ilyen nagyvonalú a saját illetménye vonatkozásában is?” - olvasható az interpellációban. • GÁL Régiónkban két felsőoktatási intézményt, az esztergomi tanítóképző főiskolát és a piliscsabai egyetemet érinti a szeptemberi béremelés. Az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Főiskola egyelőre az Oktatási Minisztérium évi finanszírozási megállapodására vár. Ennek ismeretében kezdheti meg az intézmény a béremelések kigazdálkodását és a szükséges lépések megtervezését a következő tanévre. További információk a mai Főigazgatói Konferenciától várhatók, amely a Rektori Konferenciát követően a főiskolák helyzetét hivatott feltérképezni. Homor Lajos, a főiskola főigazgató-helyettese kérdésünkre elmondta: az intézmény érdekeit nem szolgálná a béremelések ajánlottá tétele. Megoldást az jelentene, ha a költségvetésben jelentkező különbözeiét valamely más csatornán keresztül tudnák biztosítani a felsőoktatásnak. A Pázmány Péter Egyetem illetékeseit lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
