Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-22 / 36. szám
RÉGIÓ 5 2005. február 22., kedd • HÍDLAP • Sztrájkhangulat az egyetemeken Megfizethetetlen lesz az ingyenes oktatás Szlovákiában Szokott-e bálás boltban vásárolni? Várady Kornél (közgazdász hallgató) Folytatás az l. oldalról Az. egyetemek pozitív előrelépésnek tekintik a tandíjak bevezetését, ám nekik is vannak fenntartásaik. László Béla, a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja például azt kifogásolja, hogy a kormány már szinte minden olyan pozitívumot kihagyott a tandíjrendszerből, ami az intézmények fejlődését elősegítette volna. Ez azért is ellentmondásos, mert az eredeti cél a fejlesztések biztosítása lett volna. A legtöbb diák azt kifogásolja, hogy a tandíj bevezetése után csak a tehetősebbek kiváltsága lesz a felsőfokú képzés. Szigeti László szerint viszont ennek pont az ellenkezője igaz. Az új ösztöndíj- és diákhitel-rendszernek köszönhetően olyanok számára is lehetővé válik a továbbtanulás, akik szüleik rossz szociális helyzete miatt ezt korábban nem engedhették volna meg maguknak. A rendszer inkább a középréteget fogja hátrányosan érinteni, ők ugyanis nem biztos, hogy ösztöndíjhoz juthatnak, ha a szülők keresete túllépi a megengedett átlagot. Az ösztöndíj felső határa a tervezet szerint 6870 korona lenne évente. Szigeti elmondása szerint az ösztöndíj jelenleg nem haLászló Béla dékán ladja meg a 2500 koronát, és csak a hallgatók 11 százaléka jogosult rá. Ezenkívül a hallgató a jelenlegi diákhitel mellett (amiből most csak a tanulás költségei fedezhetők) egy újabb típusú hitelt is felvehet az egyéb költségekre. Ezt a hitelt a tanulmányok befejezése után kell törleszteni, de csak akkor, ha az illető jövedelme meghaladja a minimálbér összegét. Egyes esetekben (például a közszférában, az oktatásügyben elhelyezkedők számára) a törlesztést az állam magára vállalhatja. Felmerül a kérdés, hogy az a diák, aki hitel felvételére szorul, mikor tud Nyártól már Párkányban is fizetünk a parkolásért Folytatás az 1. oldalról Magyar Bertalan alpolgármester arról is informálta lapunkat, hogy az új kivitelezővel még folynak a tárgyalások, döntés csütörtökre várható. Az alpolgármester szerint az eredetileg júniusra tervezett átadási határidő csak akkor tartható, ha nagyon feszített tempóban dolgoznak a sétálóutca kivitelezésén. Mint ismert, a sétálóutca kivitelezésével megbízott cég december elején hagyta félbe a munkálatokat, arra hivatkozva, hogy nem tudja vállalni a szerződésben foglaltakat. Mivel már mintegy két hónapja állnak a munkagépek, durván hatvannapos csúszással számolni kell. Az is bizonyosnak látszik, hogy négymillió koronába kerül a parkolóórák felállítása és öt év alatt térül meg a beruházás. „A parkolásból származó pénz hozzánk fog befolyni, ebből először a hitelt fizetjük vissza, ugyanis banki kölcsönből finanszírozzuk a beruházást” - mondta el Nagy Imre igazgató. „A későbbi hasznot a város visz- szaforgatja, az utak és a közterület karbantartásához használjuk majd”. • ÖRKÉNYI Az Emberibb Parkolásért Mozgalom a napokban Budapesten aláírásgyűjtésbe kezdett a parkolási szabályok enyhítése miatt. A társaság négy kérdésben szeretné elérni, hogy népszavazást írjanak ki a fővárosban. Szándékuk szerint kitiltanák a profitorientált vállalatokat a parkoltatásból, maximalizálnák az egyórai várakozási díjat, ami mindenkor egy BKV vonaljegy árának lenne megfelelő. Csökkentenék a fizető parkolási zónák területét és kiterjesztenék a lakossági ingyenes parkolási engedély jogosult- sági körét a cég- és lízingautót használókra egyaránt. majd a tanulmányai elvégzése után a hiteltörlesztés mellett talpra állni? Szigeti László ezzel kapcsolatban megjegyezte: egyetemi diplomával a kézben nagyobb esély van arra, hogy a diákok magasabb kereseti lehetőséggel rendelkező munkahelyet találjanak. A diákok azonban ezt nem így látják. Császár Andrea (Lekér) egyetemi hallgató szerint gyenge érvek támasztják alá a rendszer bevezetését. Szükségesnek tartaná, hogy az egyetemek bevételhez jussanak, hiszen mindenképpen javítani kellene azok felszereltségén. Azt viszont nem tartja jó ötletnek, hogy ezt a diákok pénztárcájából valósítsák meg. Császár Andrea szerint sok diáktársa arra kényszerül az ingyenes képzés mellett is, hogy dolgozzon. „Martin Frone miniszter korábban arra hivatkozott, hogy a nyári szünidő alatt a diákok bőven meg tudják keresni a tandíj összegét. Szeretném én látni azt a munkahelyet, ahol két hónap alatt megkereshető diákmunkával harmincezer korona, amikor az átlagkereset az állandó alkalmazottaknál is csak 10 ezer korona körül mozog! ” - füstölgőit a diák. Martin Francnak a mostani a negyedik törvényjavaslata a tandíjak bevezetésével kapcsolatban. Utoljára ezzel a területtel a tárca és a parlament tavaly júniusban foglalkozott, és akkor sem kapta meg a szükséges támogatást a törvényjavaslat. Ezért kellett hat hónapot várnia a miniszternek, hogy ismét a kormány elé terjeszthesse az ügyet. • Czigler Mónika Megoldásra vár a magán-főiskolák finanszírozásának kérdése is. Eszerint állami dotációban kellene részesülnie ezeknek az intézményeknek is ugyanúgy, mint az államiaknak. Ezzel azonban a legtöbb egyetem nem ért egyet. Tavaly az állami intézményekben több mint 107 ezer nappali és több mint 50 ezer esti tagozatos diák, a magánfőiskolákon pedig mintegy 850 nappali és 2650 esti tagozatos diák tanult. László Béla, a nyitrai egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: ha a magániskolák elérik az állami felsőoktatási képzés szintjét, akkor biztosan jogosultak tesznek az állami dotációkra. Sorsüldözött buszjáratok Márciustól busz nélkül maradhat két felvidéki település Folytatás az 1. ildalról Most viszont úgy tűnik, mégis sikerült kompromisszumot kötnie a városnak és a megye képviselőjének, és találnak tartalékokat a költségvetésben. Az érsekújvári SAD párkányi ki- rendeltségének vezetője, Csepregi Zoltán lapunknak elmondta, hogy korábban a megye által javasolt tervezetet kidolgozták. Eszerint az Ebedről Párkányba tartó autóbuszok helyközi járatokként közlekedtek volna, a személyenkénti jegyárak 11 koronának feleltek volna meg. A párkányi vasútállomástól viszont már mint helyi járat folytatta volna útját, kilenc koronás menetjeggyel.- A megye által javasolt tervezet kidolgozása után a napokban olyan visszajelezés érkezett, hogy ez a koncepció nem elfogadható, mert a törvény csak helyi és helyközi járatokat ismer, a kettő kombinációját pedig nem - mondta Csepregi. Ezért most ismét patthelyzet alakult ki a közlekedésben, az új menetrendek kinyomtatását le kellett állítani. Most olyan lehetőségeket keresnek, amelyek jogilag is kivitelezhetőek. Az SAD képviselője reméli, hogy sikerül időben rendezni az ügyet, hogy a komplikációkból az utasok lehetőleg minél kevesebbet érzékeljenek. • CzM Gyakran vásárolok használtruha boltban. Ennek legfőbb előnye számomra, hogy olcsó. Mivel nem dolgozom, az otthonról kapott pénzből és az ösztöndíjból élek. Engem nem érdekel, hogy nem sikk használt ruhát venni, a legjobb ruháimhoz ilyen módon jutottam. Falus Irma (nyugdíjas) Általában nem magamnak szoktam vásárolni, hanem az unokáimnak. Nagyon olcsón lehet jó minőségű holmikhoz jutni. Nem is látszik rajtuk, hogy használta már valaki őket. Rendszeresen végigjárom a város bálás boltjait, mindig találok valamelyikben olyat, ami tetszik. (dajka) Régebben, amikor még suliba jártam, többet vásároltam használt ruhát. Akkoriban nem volt sok pénzem, ez vitt rá, hogy second hand- ekben nézzek magamnak ruhát. Manapság is nézegetem ezeket a butikokat, de már csak ritkán találok jó árut. Egy időben még följártam Budapestre, ott volt egy kedvenc bálás boltom, de két gyerek és a munka mellett mostanában nemigen van időm erre. Tóth Veronika (szakács) Födi Mária Ha ruhát veszek, akkor azt több évre veszem. Ilyenkor nem érdekel az ára, csakis a minősége. Ezért nem szoktam használt ruhát vásárolni. Nem bízom bennük, mert hallottam már olyat, hogy nem lehetett rajta hibát látni, mégis pár hét alatt viseltes lett. Szerintem az ennivalón és a ruhán nem szabad spórolni. Nem minden bio, amit annak mondanak! S Uj irányzat a mezőgazdaságban a környezettudatos termelésmód Támogatott civilek Egyre több szervezet pályázik sikeresen Civil szervezetek társadalmi beágyazódása a Közép-dunántúli régióban címmel rendeznek ma délelőtt konferenciát Esztergomban, a Vármegyeháza dísztermében. A térség civil szervezeteinek véleménye szerint, az utóbbi években javult a civil szervezetek támogatottsága. A délelőtt tíz órakor kezdődő programon megszólal többek között Bereznai Csaba, az NCA Közép- Dunántúli Regionális Kollégiumának elnöke, valamint Vincze Erika a Forrásközpont vezetője is, aki Ellátási szerződések a civilekkel témában tart előadást. Jenes Gyula a Nyergesújfalun működő SZÖSZ Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy véli, a jelenlegi kormányzat támogathatná jobban a civil szervezeteket, de arról is beszámolt, hogy az elmúlt évben sikeresen szerepeltek egy pályázaton.- Magunk írtuk a pályázatot, megkérdeztük, hogyan kell. Szerintem aki akar, pénzhez tud jutni - mondta Jenes Gyula. Naszák István a lábatlani Gerecse Táj védő Egyesület elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt évben javult a civil szervezetek támogatottsága. Ennek oka, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram beindította a civil szervezetek támogatását célzó programját, aminek következtében van esély arra, hogy a civil szervezetek pénzt nyerjenek éves működésükhöz. Az egyesület elnöke kiemelte Lábatlan városának kimagasló segítségét is. A lábatlani civil szervezeteket a város önkormányzata a környező településekhez, sőt városokhoz képest is kimagaslóan támogatja, így ők szerencsés helyzetben vannak. A további lehetőségekről, a gazdasági és civil szervezetek kapcsolatáról, valamint az Ister-Granum Regionális Civil Parlamentről a mai előadásokon hallhatnak részletesebben az érdeklődők. • Gál A mezőgazdaság potenciális szennyezője világunknak, így bár ha nagyon lassan is, de fokozatosan teret nyer magának a környezettudatos gazdálkodás és a biotermékek bővülő választéka. Az uniós csatlakozás óta, az utólagos ellenőrzés bevezetése miatt azonban mind nagyobb mennyiségben lepik el a boltok polcait a hamis biotermékek. Miután az intenzív mezőgazdasági termelés miatt korábban meglehetősen nagy mennyiségű, egészségre káros növényvédőszer-maradvány került az élelmiszerekbe, Nyugat- Európában már jó tíz évvel ezelőtt megindult a biogazdálkodás térnyerése. Magyarországon az utóbbi néhány évben szintén felismerték, hogy a tömegtermeléssel előállított termékek piaca szűkülőben van, így egyre nagyobb a kereslet a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő alternatív termesztési módszerek iránt. Nem véletlen tehát, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező országok egyre nagyobb súlyt kívánnak helyezni az agrártámogatások felhasználásánál a környezetkímélő gazdálkodásra. A Komárom-Esztergom Megyei Falugazdász hivatalban Kerek Kata- lintól-megtudtuk, hogy az ökológiai vagy biogazdálkodás nem önkényesen meghatározott termelési módszer. A termelés és termékek feldolgozása nemzetközileg egységes követelményrendszer szerint történik, és ezt ellenőrzik is. Az ökológiai gazdálkodás átállási időszakkal kezdődik - ez a szántóföldi növényeknél kettő, ültetvények esetén három év. Ezalatt biotermékként még nem adható el az áru, de a címkén már fel lehet tüntetni, hogy biogazdálkodásra való áttérési idő alatt termett. A termelési előírásokat ezekben az években is be kell tartani. Az uniós csatlakozás előtt a biotermékeket még a forgalomba kerülés előtt ellenőrizni kellett. Május óta azonban csak a boltok polcain megjelenő termékeket ellenőrzik, így egyre gyakrabban fordul elő, hogy bioterméknek nem minősíthető áruk kerülnek a pultokra. Sajnos előfordulnak olyan üzlettulajdonosok, akik a nagyobb haszonszerzés reményében tüntetik fel a „hagyományos” termékeken a bio származást, mert így lényegesen drágábban tudják értékesíteni. A vásárlók pedig úgysem kérik a termék papírjait. • ÁK
