Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-18 / 34. szám

RÉGIÓ 2005. február 18., péntek • HÍDLAP A földek helyett az utakon a gazdák ''' Hétfőtől útlezárásokra készülnek a termelők Védjegy a minőségi termékeknek Kiemelt támogatást kaphatnak a kistermelők Szlovákiában-1É yk I»'-ai ,16 “21-if-q1-i;I Folytatás az 1. oldalról Az MSSZ elnöke elmondta, a feb­ruár 21-22-i demonstráción is részt vesznek földmunkagépeikkel, de 23- án és 24-ére már félútpályás lezárá­sokat terveznek, és ha még akkor sem születik megállapodás, 25-én újra a Kossuth téren tiltakoznak. Balogh Zoltán, a Komárom-Esz- tergom Megyei Gazdakör elnöke la­punknak elmondta: a hétfői de­monstrációhoz csatlakoznak me­gyénk termelői is. A gazdák február 21-én reggel hét órakor a megye több kijelölt pontján találkoznak, ezt köve­tően szervezett formában vonulnak a fővárosba. Balogh Zoltán úgy tájé­koztatta lapunkat, hogy a dunántúli megyék összehangolták tiltakozó ak­ciójukat: a Vas- és Győr-Moson- Sopron megyékből érkezők Komá­romban találkoznak hétfőn, Almás­füzitőig együtt vonulnak, s itt szét­válnak: egy részük a régi 1-es úton indul Budapestre, a másik részük Nyergesújfalun keresztül vonul Do­rog felé, ahol csatlakoznak hozzájuk a térség termelői, és a 10-es úton vo­nulnak a fővárosba. Komárom-Esztergom megyében mintegy 600 regisztrált gazda van, közülük azonban viszonylag kevesen rendelkeznek nagy mezőgazdasági gépekkel, amelyekkel utcára vonul­hatnának. Balogh Zoltán szerint ne­héz megjósolni, hogy mennyien tud­nak majd felmenni Budapestre, de 20-30 nagyobb járműre mindenkép­pen számítanak. A megyei gazdakör elnöke úgy vé­li, hogy a hétfői demonstráció elma­radására nagyon kevés esély van. „Olyan sokrétű követelésről van szó, hogy a jelenlegi állás szerint minimá­lis az esély arra, hogy megegyezés szülessen az ügyben hétfőig, annak ellenére, hogy folyamatosan zajlanak az egyeztetések a gazdák képviselői és a minisztérium között” - közölte. • BUKOVICS Nehezen jutnak álláshoz a diplomások Folytatás az 1. oldalról A valóság még az előbbieknél is le- sújtóbb, hiszen még óvatos becslések szerint is két-háromszorosa a valós munkanélküliek száma a statisztikai eredményeknek - állítják szakértők. Jelenleg hatezernél több frissen dip­lomázott állástalant tartanak nyilván, ami a magyarországi munkanélküli­ek több mint tizenöt százaléka. Komárom-Esztergom megyében az előző év utolsó hónapjában gyorsult a regisztrált munkanélküliek számának növekedése. December végén 9231 sze­mély adatai szerepeltek a nyilvántar­tásban, négyszáztizenöttel többen, mint egy hónappal korábban; az előző év hasonló időszakához képest a mun­kanélküliek száma 2,2 százalékkal (1615 személlyel) nőtt. Lapunk a dorogi Munkaügyi Központban megtudta, hogy a téli időszakban rendszerint több a munkanélküli - többnyire a sze­zonális munkát végzők miatt. Ez átla­gosan nyolcvan, száz személyt érint. Dorogon hozzávetőlegesen ezerhá­romszáz regisztrált munkanélkülit tar­tanak számon, ebből kétszáz pályakez­dő és százharminchárom diplomás. • DRUCZA Folytatás az 1. oldalról Ezenkívül a zöldségtermelők az úgynevezett piacszabályozási cso­magból is igényelhetnek támogatást. E források azonban egyéni termelők­nek nem, csupán úgynevezett terme­lői szervezeteknek állnak rendelke­zésre, ezért fontos lenne, hogy a zöldségesek mihamarabb szervezete­ket hozzanak létre. Az unió egyéb­ként magát a szervezet megalakulását is támogatja. A zöldségágazat haté­konyabb működését szolgálja a Föld­művelésügyi Minisztérium mellett létrehozott terménybizottság, amelybe a termelők is delegálhatnak tagokat. E testület megalakításának célja, hogy rugalmasan tudjon a mi­nisztérium reagálni a felmerülő ne­hézségekre, ismerve a termelők gondjait és megoldási javaslatait. Az európai uniós termék-reform keretében nagy hangsúlyt fektetné­nek a termékek minőségi ellenőrzé­sére, mivel a tavaly csatlakozott or­szágokban ezen a téren nagy hiá­nyosságok tapasztalhatók. Szlovákiá­ban a Földművelésügyi Minisztéri­um tavaly elindított egy programot, amely a hazai minőségi mezőgazda - sági termékek és élelmiszerek eladá­sát hivatott ellenőrizni. A minisztéri­um mellett felállítottak egy szakmai bizottságot, amelynek tagjai a Föld­művelésügyi, Egészségügyi Minisz­térium, Állami Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal alkal­mazottai. A bizottság a termékeket elbírálja, és ha alkalmasnak ítéli, nemzeti minőségi védjeggyel látja el. A lakosok számára ez egy biztos pon­tot jelent, hogy jó minőségű, ráadá­sul hazai élelmiszert kapnak kézhez. Eddig összesen mintegy harminc ilyen jellegű élelmiszer van a piacon. A minisztérium intervenciós ügy­nökségén keresztül emellett marke­ting-kampányt indítottak a múlt év decemberében. A lakosság a médián és az országszerte kihelyezett óriás­posztereken keresztül tudomást sze­rezhetett e termékek forgalomba ho­zásáról. A szóvivő szerint a védjegyes termékek iránt nemcsak a lakosság, hanem a termelők is érdeklődnek, hi­szen ezzel jó lehetőség mutatkozik arra, hogy termékeiket prezentálják. • -erM­Tovább zsugorodott a magyar dohánypiac Európa egyik legszigorúbb dohányzáselleni szabályozása a magyar Folytatás az 1. oldalról - A többség valószínűleg a nemze­ti hatáskör mellett foglal majd állást - jósolta Surján, aki szerint a parla­ment biztosan nem fogja támogatni az ötletet, hogy egész Európa terüle- j • tén tiltsák meg a közterületi dohány­zást. Racionális érvek persze húzód­nak a szándék mögötte, de nincs meg hozzá a megvalósítási akarat - mond­ta, hozzátéve: abban is megmutatko­zik a magyar törvényhozók szigora, hogy míg a Malév járatokon tilos a dohányzás, addig az angol British Airways járatain nem. Ennek oka, hogy a magyar szabályozásnál a min- -j tát az Egyesült Államok szolgáltatta, .... ahol nagyon szigorúak és régóta fennálló előírások vannak érvény- j9 ben. Erre az amerikai társadalom po­zitívan reagált és most már mérhető eredménye is van a szigornak. Csök­kentek az egészségügyi kiadások, és növekedett az emberek átlag életkora is - tudtuk meg a képviselőtől. Az utóbbi 2-3 évben tehát rendkívül nehézzé vált a dohányipari piac hely­zete, a cigaretta gyártásának és forgal­mazásának minden mozzanata szabá­lyozott. Törvények szabályozzák a do­hánytermesztést, a nyersanyag-fel­használást, a termelést és a termék ke­reskedelmét. Jövedéki termékként szi­gorú előírások vonatkoznak a dohány­ipari termékekre. Hasonlóképpen kor­látozó törvények tiltják a termék érté­kesítését a 18 éven aluliak számára, a fogyasztást pedig a nemdohányzókat védő törvények szabályozzák. _Egy közelmúltban kiszabott bírság ka pcsán került napvilágra az 1997­ben életbe lépett reklámtörvény ed­dig sokak számára ismeretlen pasz- szusa, miszerint a boltok homlokza­tán is tilos a dohányreklám. A Leg­felsőbb Bíróság egy cég panasza kap­csán volt kénytelen tisztázni a rek­lámtörvény cigaretta-árusítására vo­natkozó bekezdéseit, mivel azok fél­reértésekre adtak okot. A törvény szerint ugyanis az árusítás helyén az áru elérhetőségét jelző eszközöket el lehet helyezni, az üzlet külső hom­lokzata azonban nem minősül eladá­si helynek, így ott is az általános rek­lámtilalomnak kell érvényesülnie. A törvény betartását a Fogyasztóvédel­mi Főfelügyelőség ellenőrzi. Az ő feladatuk az időszakos ellenőrzések elvégzése, és a szükséges eljárások le­folytatása. Lapunk értesülése szerint Esztergomból egyelőre nem érkezett panasz a törvény megszegésére. Szlovákiában a dohányzási tilal­mak 2004 júliusa óta nem változtak. Az akkori törvények megtiltották a dohányzást a vasúti szerelvényeken (kivéve az olyanokon, ahol erre kije­lölt fülkék vannak), az egészségügyi intézményekben, kulturális intéz­ményekben, múzeumokban, színhá­zakban, kiállítótermekben, valamint közös étkezdékben, ahol erre nincs elkülönített hely. Aki mégis veszi a bátorságot, és ezeken a területeken rágyújt, arra akár 5000 korona bün­tetést is kiróhatnak. Tilos továbbá a dohányzás a gyorsétkezdékben, au­tóbusz-állomásokon, vasúti állomá­sokon (a kijelölt helytől négy méter­rel távolabb), játszótereken, szociá­lis intézményekben (kivéve azokat a helyeket, amelyeken a dolgozók szá­mára lehetővé teszik a dohányzást), zárt sportolásra alkalmas helyeken, cukrászdában, hivatali épületekben, üzletekben. A munkahelyekbe külön előírások vonatkoznak. Emellett a települések is bevezethetnek a köz­területeken különféle megkötéseket. Az előírások betartását a kereskedel­mi főfelügyelőség, az országos élel­miszeripari és állatvédelmi hivatal, az egészségvédelmi szervezetek, a vasúttársaságok, valamint a telepüések felügyelhetik. A szlovák kereskedelmi felügyelő­ségtől megtudtuk, hogy a rejtett reklám esetében akár kétmilliós bír­ságot is kiróhatnak arra, aki az ilyen jellegű reklámot terjeszti. A törvény szerint tilos reklámot megjelentetni az információ-hordozókon, olyan termékeken, dolgokon, amelyek a dohányzással semmilyen összefüg­gésben nincsenek, de tilos például az egyes cigarettafajták reklám célú ingyenes osztogatása a nyilvánosság számára. Nem minősül viszont rek­lámnak az eladóhelyek Tabak nevű felirata, röplapok szétosztása alkal­mazottaknak, információs lapok ter­jesztése egy konkrét termékről. Ezt viszont az üzletben olyan helyre kell tenni, ahol csak azok figyelhetnek fel rá, akik egyébként is betérnek. Az ilyen lapoknak tartalmazniuk kell a felhívást a dohányzás káros hatásaira vonatkozólag. Az európai uniós jövedéki adó­szint ezer darab cigaretta után 64 euró. Ezzel szemben Szlovákiában jelenleg 43 eurónyi jövedéki adót kell befizetni ezer darab cigaretta után, ami azt jelenti, hogy a követke­ző években jelentős drágulásra szá­míthatnak a dohányosok. • Czigler-Gál-JuhAsz Költene-e az allergiát okozó növények irtására? Varga Attila (elektrotechnikus) Természetesen költe­nék, jómagam is aller­giás vagyok. Elsősor­ban fűallergiával küsz­ködöm, de mindenféle por, pollen, tollpihe is irritálólag hat. Jó lenne, ha civil szervezetek vennék kézbe az allergiások és az allergén anyagok csökkentésének ügyét, mert sajnos a kormányok nem fordítanak kellő gondot erre a népbetegségre. Szűcs Ibolya (postai alkalmazott) Ez a téma szerintem nem pénzkérdés. A kulcsszó itt a lustaság. Ha mindenki gondozná a portáját, odafigyelne a környezete rendezettsé­gére, akkor nem is kel­lene parlagfű-problémáról beszélni. Érzékeny vagyok a virágporra, par­lagfűre, ezért nekem különösen érzé­keny pontom, ha elhanyagolt telket látok. Hallottam már róla, hogy bír­ságoltak emiatt. A szabály megvan, talán ha szigorúbban vennék, nem lenne annyi elhagyatott terület. Körmendi Endre (tornatanár) Mindenképpen költe­nék rá, ha tudnám, hogy arra fordítják a pénzt, amire kell. Saj­nos nekem is több éve fönnálló allergiás pana­szaim vannak, tavasztól őszig szenvedek tőlük. Ebben a be­tegségben a társadalomnak olyan nagy része érintett, hogy szerintem könnyelmű dolog a kormánytól, hogy leveszi a kezét rólunk. Alberti József (gépészmérnök) A magántulajdonban lévő telkeken és házak előtt mindenki irtsa maga a parlagfüvet, a törvényi szabályozást be kellene tartatni. A közterületeken a mi adónkból oldják meg a problémát. Én nem vagyok allergiás, de a test­vérem igen. Most teljesen föl van háborodva, mert kiderült, hogy amit befizetett parlagfűírtásra, azt a kormány nem arra költötte. Határon átnyúló adóellenőrzés Az adóhivatalok közötti informá­ciócseréjének felgyorsítását hivatott szolgálni az a megállapodás, amely­ről az APEH elnöke, Király László György és a szlovák központi adóhi­vatal vezetője, Mária Machová egye­zett meg. Robert Merva, a szlovák központi adóhivatal sajtóreferense lapunknak elmondta, hogy a megál­lapodás az adócsalás megfékezése érdekében jött létre. Az együttmű­ködés konkrét feltételeinek kidolgo­zása a jövő hét elejére várható. • -cz­Természeti értékek Kesztölc. A Kesztölcért, a Faluért Közhasznú Egyesület szervezésében február 19-én, délután négy órától elő­adást tart Szuhi Attila geográfus, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesü­let munkatársa szűkebb lakóhelyünk környezeti ártalmairól és azok kezelé­séről, valamint Grósz Róbert, Duna- Ipoly Nemzeti Park erdőmérnöke a Pi­lis természeti értékeiről. A rendezvény színhelye a kesztölci Községi Klub.

Next

/
Oldalképek
Tartalom