Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-11 / 29. szám

RÉGIÓ 5 2005. február 11., péntek • HÍDLAP • Por se marad a solymári üzem után Újabb gyár áll tovább Szlovákiába a rossz gazdasági-környezeti klíma miatt Folytatás az 1. oldalról Romanek Etelka, a kirendeltség vezetője elmondta: mindaddig nem tudnak lépni az ügyben, míg nem kapnak hivatalosan is értesítést a gyár vezetőjétől. A cél az, hogy még azelőtt találjanak új munkahelyet a dolgozók számára, mielőtt megszűn­ne a munkaviszonyuk és regisztrált munkanélkülivé válnának. A gyár­igazgató elmondta, hogy már egy ta­nácsadó céggel is felvették a kapcso­latot, amelytől azt várják, hogy a dol­gozóknak és a vállalatnak egyaránt segítenek megtalálni a legoptimáli­sabb megoldást. Kimondatlanul adódik a kérdés: vajon az időközben meghiúsult pi- lisjászfalui beruházás (a Johnson Controls nemrég ugyanis még az it­teni terjeszkedés gondolatával ját­szott) hozzájárult-e ahhoz, hogy be­zár a solymári gyár? Kérdésünkre Palotás Tibor azt mondta: bár a hi­vatalos indoklás között ez nem sze­repel, de valószínűleg egészen más­képp alakult volna az üzem sorsa, ha felépül a korszerűbb technológiát alkalmazó jászfalui gyár. A pilisjászfalui beruházás ellen azonban még 2000 októberében tilta­kozó akció indult, amelyet a Pilis­Csabáért Közhasznú Egyesület más települések környezetvédő szerveze­teinek támogatásával indított. A piliscsabai civil szervezet titkárától, László Erikától megtudtuk, az volt a fő kifogásuk az épülő gyár ellen, hogy az idővel káros gázokat, ace- tont, cianátot és ciklór-metánt jutta­tott volna a közeli Piliscsaba levegő­jébe. Bár a tervezett gyár érvényes környezetvédelmi engedéllyel ren­delkezett, sőt az építés is megkezdő­dött, az egyesületnek még azelőtt si­került elérnie célját, hogy ténylege­sen működhetett volna az üzem. (A környezetvédelmi hatóság eljárása állítólag nem volt kielégítő, ezért vonták vissza a környezetvédelmi- és építési engedélyt.) Pilisjászfalu polgármestere azt állít­ja, még ennél is pikánsabb a beruházás története. Mint mondta, a bírósági íté­letek szerint ugyanis az építési enge­dély érvényben van. Vagyis az építke­zés akár el is kezdődhetett volna, ha a sok macera és pereskedés miatt nem megy el a Johnson gyár kedve a beru­házástól. Pedig ez az üzem mentőkötél lehetett volna Pilisjászfalu számára, a beruházás elszalasztását soha nem he­veri ki a falu - sajnálkoztt Kékesi László. Csak iparűzési adó címén kez­detben évi harmincnyolcmillió forint bevétellel számolhattak volna, a gyár­tás felfutása után pedig nyolcvanmilli­ós adóbevétele származott volna a tele­pülésnek. Ma egyáltalán nincs komoly bevétele a településnek. A szlovák sajtóban néhány héttel korábban már napvilágot látott, hogy a Johnson Controls Szlovákiába tele­pítené gyártósorát. Pavol Rusko gaz­dasági miniszter egy nyilatkozatában kijelentette, hogy az amerikai gyár Losoncon szeretné megnyitni új üzemegységét, amelynek köszönhe­tően 100-150 állás keletkezhet. A ter­melés áthelyezésében nem kis szere­pe lehet annak az ígéretnek is, misze­rint a gépkocsiülésekhez szükséges habszivacs előállításával foglalkozó cég 10 éven keresztül 50 százalékos adókedvezményben részesül. Palotás Tibor, a solymári üzem igazgatója a fentieket nem kívánta megerősíteni. • GK Nem enyhül a pozsonyi szigor A hónap végéig torlódások várhatók a magyar-szlovák határon Folytatás az 1. oldalról A személyforgalomban is voltak kisebb fennakadások, de jelentősebb várakozási időre csak a hét végén kell számítani. A kedvező hóvi­szonyok miatt tovább nő a síelni in­dulók száma, ezért több helyütt akár egy óránál is tovább tarthat a határ- átlépés — tájékoztatta lapunkat Ko­vács Iván, a Magyar Határőrség szó­vivője. A múlt hétvégén elsősorban a hagyományosan nagy forgalmú ha­tárátkelőhelyeken, Salgótarjánnál, Parassapusztán, Balassagyarmaton alakultak ki egy órásnál hosszabb so­rok, de torlódások voltak az ipolvsági átkelőnél is. A közelgő csúcstalálkozó miatt azon­ban tovább szigorodnak az ellenőrzé­sek. A magyar hatóságok minden Szlo­vákiába utazónak javasolják, hogy csak az új típusú, műanyag személyi igazol­vánnyal, vagy még inkább útlevéllel in­duljon útnak. Továbbra is elfogadják a régi típusú személyigazolványokat, de ezek ellenőrzése tovább tart. A na­gyobb határátkelőhelyeken európai uniós sávokat is üzemeltetnek, így7 pró­bálva csökkenteni á határátlépés idejét. • BUKOVICS Ellentmondásos a fészekrakás Még alig indult el a Fészekrakó program, máris pontosításra szorul az egymásnak ellentmondásos ré­szei miatt. A Magyar Bankszövetség által kezdeményezve a Pénzügymi­nisztérium hamarosan a kormány elé terjeszti a program kiegészítését. A kezdeményezésre azért volt szük­ség, mert a bankok értelmezésében az adott lakás vételárában foglalt telekár­ra nem vonatkozik a Fészekrakó kínál­ta kedvezmény. A rendelet szerint csak azokban az esetekben érvényesíthető a támogatás, ha az új lakás építése vág)' vásárlása esetén a telekár nélküli (áfát tartalmazó) építési költség vagy vétel­ár Budapesten és a megyeszékhelye­ken nem haladja meg a 15 millió, vidé­ken pedig a 12 millió forintot. A bankok ezt úgy értelmezik, hogy a programban résztvevőnek a másfél milliós 10 százalékkal szem­ben 3-4,5 milliót kellene felmutatni. Ez az összeg azonban egyrészről nem azonos a Fészekrakó program szándékaival, másrészt nem külön­bözik a február 1-je előtti lakáshitel­konstrukciók feltételeitől. A pontosítás során mindenki szá­mára világossá teszik, hogy a hitel- kérelem befogadásakor a telekár nélküli, az önrész és a hitelösszeg számításánál viszont már a telekár­ral növelt vételárat veszik. Az álla­mi kezességvállalás a telekárral nö­velt árra vonatkozik, ezzel is bizto­sítva azt, hogy nehogy valamilyen félreértés miatt szoruljon ki a támo­gatottak köréből. Ezzel lehetőség nyílik a lakásvásárlók előtt arra, hogy akár 20 millió forintos ingat­lanhoz is hozzájussanak. • ÁK Folytatás az 1. oldalról Hazánkban - arányait tekintve - fele annyian sem mennek táppénzre, mint Cseh- vagy Svédországban. Szlovákiában ez az arány négy és öt között mozog. Magyarországon je­lenleg tizenöt napra növekedett az az időszak, amely alatt a táppénzt a munkáltató köteles kifizetni a dolgo­zójának. Továbbá a táppénzkiadások harmada még ezután is a munkálta­tót terheli. Szakértők szerint nem vé­letlen, hogy az alkalmazottak többsé­ge, amíg csak mozdulni képes, nem marad otthon. Ha a betegség miatt ez elkerülhetetlen, akkor inkább sza­badságot vesz ki, de az állása elvesz­tésétől való félelmében semmikép­pen sem terheli munkaadóját a táp­pénzzel járó plusz költségekkel. A munkaadó és a munkavállaló ér­deke ebben az esetben főként azért ütközik, mivel a magyar rendszer keményen terheli a munkavállalót - fogalmazott lapunk kérdésére Sípos Márta munkajogász. Hozzátéve, hogy a munkavállalói félelmek alap­ja az, hogy a betegszabadságok mi­att könnyen elbocsáthatóvá válik az alkalmazott. A védettségi idő lejárta (maximum harminc nap) előtt is fel lehet mondani, bár a harminc nap letöltéséhez a dolgozónak még joga van. A jogásznő szerint a kismamák vannak a legkiszolgáltatottabb hely­zetben, mivel tapasztalatai szerint őket távolítják el a leghamarabb. A fenti vélekedéseket igazolják a KSH kimutatásai is: míg 1990-ben napon­ta átlagosan 272 ezren voltak táp­pénzen, addig 2001-ben már csak 117 ezren, azaz 6 százalékról 3,4 száza­lékra csökkent az arányuk a táp­pénzre jogosultak számához viszo­nyítva. Míg 1990-ben 994.millió na­pot töltöttünk összesen táppénzen, 2001-ben már csak 42,6 milliót, te­hát egy jogosultra az 1990-ben meg­állapított 21,9 nap helyett már 12,2 nap jutott egész évben. • DRUCZA Betegszabadság A 2004. január t-től érvényben lé­vő törvény alapján a betegszabad­ság első három napját a vállalat­nak kell megtérítenie. Erre az idő­tartamra a munkavállaló fizetésé­nek 25 százalékát vonják le. Há­rom nap után a fizetés 55 százalé­kát vonják le, tíz nap után pedig a szociális biztosító téríti az ősz- szeget szintén a munkavállaló bé­rének 55 százalékos elvonásával. A korábbi törvény szerint ez az arány jóval magasabb volt, az el­ső három napért 60 százalékos, három nap után 90 százalékos el­vonás járt. Ekkor még a munka­adót nem kötelezte a betegbizto­sítás megtérítése, ez csakis a szo­ciális biztosító feladata volt. Ennek értelmében az alkalmazot­tak inkább a szabadság mellett döntenek. A fizetett szabadság Szlovákiában 20 nap, 15 éves munkaviszony felett 25 nap. El mer menni betegállományba? Gubík Mária (középiskolai tanár) Keserű a szánk íze, ha erről kell beszélnünk. Kellemetlen tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban. Tavaly egy műtéten estem át, és magam is átéltem a kiszolgáltatottság érzését. Olyan kevés táppénzt kapunk, ami még a lakásfenntartásra sem elegen­dő, nem beszélve az orvosságról, éle­lemről. A táppénzből nem lehet megélni, ezért félünk a betegségtől. Oravecz Ferenc (vegyészmérnök, Párkány) Többen közülünk inkább dolgozni járnak, mintsem hogy kiíratnák magukat. Félnek az emberek, hogy elveszítik az állásukat. Na­gyon nagy nálunk a munkanélküli­ség, folyamatosan tart a „karcsúsí­tás” a nagyobb üzemekben, és ezért túlságosan ragaszkodnak az alkal­mazottak az állásukhoz, még bete­gen vállalják a munkát. Juhász Eszter (a regionális művelődési központ vezetője, Zselíz) A munkavállalók kiszolgálta­tottsága számtalan ponton r megjelenik. A munkaadók kihasználják az alkalmazot­takat, visszaélnek azzal, hogy nagy a munkanélküliség és nem lehet válogatni. Sajnos úgy ta­pasztalom, hogy akinek nincs olyan családi háttere, amely tudná biztosí­tani a talpon maradást, az lecsúsznak. Adamcsek Csaba (informatikus, Zselíz) I a*"“ Nincs rossz tapasztalatom L i,#* a témával kapcsolatban. Öt ^ 'dks évig dolgoztam az előző gÄteJj munkahelyemen, és ez idő ., alatt egyszer sem voltam beteg, tehát nem szorultam rá, hogy megismerjem ezt a problé­mát. A munkavállaló elvileg tud­hatja, hogy mi vár rá, hiszen mun­kaszerződést ír alá. Ami a kiszolgál­tatottságot illeti, az a munkanélküli­ség magas arányából adódhat. Szombati koncert Piliscsaba. Szombaton délután 1700 órai kezdettel a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Stefaneum épületében kamarazenekari és kórus- hangversenyt tartanak. A műsor ke­retében fellép The Harker School String Orchestra & Cantinela Women’s Chamber Choir (San Diego, CA, USA), a Prohászka Ottokár Ka­tolikus Gimnázium vegyeskara, a Ward Mária Általános Iskola és Gim­názium vegyeskara. A koncerten ve­zényel Sussn Nace, Richard Frazier, Fodor András, Kassay Balázs. • SZSZANDRA Mitől civil a civil? Többek között a fenti kérdésre ke­resték a választ a Közép-Dunántúli régió kistérségei az Érted, Veled Egyesület Regionális Forrásközpont és a United Way Kisalföld Alapítvány Regionális Forrásközpont szervezte konferencián. Az Oroszlányban tar­tott szerdai fórumon Bereznai Csaba, a Nemzeti Civil Alapprogram Közép- Dunántúli Régió Kollégiuma elnöke a különböző civil szervezetek esély­egyenlőtlenségéről tájékoztatta a meg­hívott kistérségek képviselőit. • CRY Nem merünk beteget jelenteni A munkaadóknak túl sokba kerülnek a beteg dolgozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom