Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-08 / 26. szám

RÉGIÓ 5 2005. február 8., kedd • HÍDLAP • Kiengednék a szellemet a palackból Szelektív gyűjtés nélkül csak új adó a termékdíj bevezetése Folytatás az 1. oldalról ' A januártól módosult környezetvé­delmi törvény darabalapú termékdíj bevezetését tette lehetővé, ami alapo­san megdrágította az eldobható mű­anyag palackos üdítőket és a dobozos söröket. Környezetvédők szerint könnyen zsákutcába vezethet a válto­zás, mert az Európai Unió egyedül azt tűzte ki célul, hogy a hulladékproblé­mát közösségi szinten kell megoldani. Egyáltalán nem állított fel prioritást a szelektív hulladékgyűjtés és az újra­feldolgozás, illetve az újratölthető cso­magolás használatában, helyette a tagállamokra bízta, hogy oldják meg a nekik legmegfelelőbb módon a prob­lémát. A zöldek, de a sör- és üdítő­ital-gyártók körében is általános né­zet, hogy csakis a szelektív hulladék- gyűjtéssel orvosolhatók a problé­mák, ennek semmiképp sem a ter­mékdíj bevezetése és a betétdíj meg­emelése a módja. A végleges megol­dás előtt a kereskedelem érdekeit is szem előtt kell tartani, hiszen a ke­reskedőknek már ma is mintegy 25 féle betétdíjas göngyöleg gyűjtését, tárolását kell megoldaniuk. Az alternatív Nobel-díjas Duna Kör ügyvivője még sommásabban fogalmaz, amikor azt mondja: ná­lunk sem szelektív hulladékgyűjtés, sem szervezett visszaváltás nem működik, és az újrahasznosítás színvonala is egyenlő a nullával. Droppa György ennek ellenére a megoldás kulcsát kizárólag az egy­kor működő, de azóta szétvert be­tétdíjas rendszer visszaállításában látja. Mint mondja, a zöld szerveze­tek többsége a termékdíj bevezeté­sét elvileg jó ötletnek tartja, azon­ban alapvető baj van a rendeletter­vezet szellemiségével. Erről a jog­szabályvázlatról sugárzik, hogy nem a környezetszennyezést adóz­tatja meg. A sorok mögött érződik, hogy egyszerűen kevés az állami bevétel, és nemcsak az államot kell működtetni, de az ígéretek teljesíté­se és a kliensrendszer kielégítése sem várathat magára. Ez a cél pedig csak újabb adók kivetésével teljesít­hető. Droppa szerint ez az „iskola” a rendszerváltás óta egyre okosabb, ezért nem múlik el év adónövelés nélkül, amiről aztán mindig elma­gyarázzák, hogy bevezetésükkel va­lahol jobban járunk. A termékdíj bevezetése jó gondolat, de önmagá­ban kevés. A hulladék-újrafelhasz­nálás teljes rendszerét kellene végre átalakítani ahelyett, hogy a min­denkori kormányok a folyamatos al­kotmánysértés állapotában örökö­sen másra fordítják az eredetileg er­re a célra előirányzott összeget, vagy annak nagyobbik részét. • Munkatársunktól Megéri-e fölvenni a diákhitelt? Domonkos Carmen (főiskolai hallgató) gpgjjjHH Nem tudom egészen pon- I I tosan, hogy mi a helyzet a EMI* diákhitellel, mert én nem vettem föl. A szüleimtől, otthonról kapott pénz és az ösztöndíj elég volt, és most is elég a megélhetéshez. Azok a bará­taim, akik éltek a lehetőséggel, mindannyian bánják, mert bár szükségük volt rá, félnek, mert nem tudják, hogy fizetik vissza. Péch Kálmán (kollégiumi titkár) ■Hj A Fidesz-kormány idején ||. V még megérte igényelni a I • hitelt. Az akkori feltételek szerint, amikor aktív kere- B-íA-....all s£Vg válik a diák, fizetésé­nek 6 százalékát kellett fizetnie ha­vonta. Ma 12 százalék a kamat, a duplájára emelkedett, és senki sem kérdezi, hogy dolgozol-e vagy sem. Hiába van GYES-en a néhai diák, vagy munkanélküli, minden­képpen behajtják rajta a kamatot. Mundruczó Miklós (leköszönő HÖK-DJB elnök) Esztergom 2003 óta tagja a Közép Duna-Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszernek, melynek célja a szelektív hulladékkezelés megvalósítása. Várhatóan áprilistól már megkezdődik a papírhulladékok szelektív gyűjtése Esztergom területén. Információink szerint az Esztergom-kertvárosból Kesztölc felé vezető főút melletti szemétlerakóra épülne rá a hulladék- hasznosító. A királyi városon kívül a Dorogi Térségi Társuláshoz tartozó ti­zenöt településen szintén megvalósulhat a szelektív hulladékgyűjtés a má­sodik negyedév végére. Közösen indultak ugyanis a 2004-es évben egy pályázaton, amelyet a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács írt ki, „Települési hulladék-közszolgáltatás fejlesztése” címen. A sikeres pályázat­ról az év égén értesültek. Dorog a kialakítandó gyűjtőszigeteken kívül pá­lyázott két, a szelektív hulladék elszállításához szükséges járműre is. így a két járművel meg tudják oldani a térségben keletkezett szelektíven össze­gyűjtött hulladék elszállítását is. A környezetvédelmi tárca vezetője, Persányi Miklós szerint a mostani esztendőnek a hulladék-forradalom évének kell lennie, hiszen összesen 44 milliárd forint jut idén hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítésére. Ez az összeg a tavalyi kétszerese. A program célja, hogy megszűnjenek az illegális hulladéklerakó helyek. • NIL Tóbiás halotti tora Hagyományos kisze-búcsúztatás az Ipoly parton Károkat okozott az adóellenőrzés? Az áfa-visszatartás miatt több régióbeli vállalkozás tönkremehet Folytatás az I. oldalról A farsangbúcsúztatónak csupán egyetlen „apró” szépséghibája volt, hogy a két falu, Helemba és Ipoly- damásd lakói nem ünnepelhettek együtt úgy, mint korábban, amikor a híd még állt. Akkor ugyanis a hídon közösen égették el a kiszét, vagy más néven Tóbiást. Idén a volt híd lábánál találkoztak, és legalább integettek egymásnak az Ipoly két partján állók. Aki a szombati farsangbúcsúztató rendezvényen nem tudott részt venni, a mai nap folyamán még pótolhatja a mulasztást. Ipolydamásdon ugyanis délután fél négykor tartják meg „Tóbi­ás halotti torát” a szombati ünnepség folytatásaként. A szalmabábut kopor­sóban viszik ki a községből, és az Ipoly partján égetik el. Ezt követően a helyi kultúrházban táncmulatságot tartanak. • CzM Folytatás az 1. oldalról Igen sok vállalkozó kereste meg a kamarát, mert komoly likviditási problémákat okozott a vállalkozások­nak a késleltetett áfa-fizetés, a kése­delmi kamat pedig csupán a tőkeerős vállalkozásoknak jó befektetés. A kialakult helyzet miatt a legsú­lyosabb problémát a kötbéres szer­ződések jelentik, mert az átlagosnál nagyobb veszteségek érhetik azokat a vállalkozásokat, amelyek nem ké­pesek időre befejezni a munkát. Az adóhivatal összesen körülbelül 150 milliárd forint forgalmi adót tartott vissza a múlt év utolsó két hónapjá­ban az uniós adószámmal rendelke­ző, áfa-visszaigénylő vállalkozások ellenőrzése miatt. A törvény szerint az adóhivatalnak a jegybanki alap­kamat kétszeresének megfelelő pót­lékot kell fizetnie a határidőn túli visszautalások esetén. A pénzügy­miniszter tavaly október közepén utasította az adóhivatalt, hogy' ellen­őrizze a forgalmi adó kiutalása előtt a vállalkozásokat. Érdekes, hogy a pénzügyi tárca vezetője korábban ellentmondásosan nyilatkozott az adóhivatali akció sikerességéről, a legújabb sajtójelentések szerint azonban mindeddig nem találtak olyan vállalkozást, amely adót csalt volna. Draskovics Tibor legutóbb már azt állította: a formanyomtatvá­nyok fele téves információkat tartal­mazott, sőt némelyikben szándékos csalás nyomaira bukkantak, majd nyomatékosításul hozzátette: véget kell vetni az áfa-csalásnak, ha nem akarnak újabb adókat bevezetni. A parlamenti ellenzék szerint az egész adómizéria törvény'telen, mert egyedül a költségvetési hiány időle­ges eltüntetését szolgálja. A diákhitel is visszajár Egyáltalán nem éri meg, ugyanis amit annak idején, a 2002-es kormányváltáskor megígértek a jelenleg hatal­mon lévők, azt nem tartot- \dott szavuk ellenére tisz­tességgel megbolygatták a kamato­kat, a finanszírozási rendszert is át­alakították, ezért most már abszolút nem éri meg felvenni a diákhitel. Az eredeti feltételekkel hasznos volt. most viszont már nem az. Harmat Ilona (főiskolai hallgató) ták be. t Annak idején igényeltem diákhitelt, mert szükségem volt a pénzre, de megbán­tam. Inkább többet dol­goztam volna. A hitelt egyelőre nem mondom le, mert ak­kor rögtön el kell kezdenem tör­leszteni. Ha most kellene dönte­nem, azt mondanám: ilyen feltéte­lek mellett nem kell diákhitel. Amatőr művészek Nyergesújfalu. A helyi Képzőmű­vész Kör kiállítása nyílik meg febru­Csak tiszta forrásból Borászok összefogása az eredetvédelemért Száznyolcvan volt diákon kéri számon a tartozást az Apeh Rendszeresen vizsgáltatná az üz­letekbe kerülő borok minőségét 37 neves magyarországi borász, köz­tük Kamocsay Ákos, a Hilltop- Neszmély főborásza. Feltételezések szerint még mindig gyakran előfor­dul, hogy egészen más minőségű bor kerül a palackokba és a pol­cokra, mint amit előírnak a forga- lombahozatali engedélyek. A kezdeményezés még tavaly ta­vasszal indult, nem sokkal azt köve­tően, hogy januárban az országban elsőként az egri borvidéken kapott eredetvédelmi igazolást két borfajta, az Egri Bikavér és a Debrői Hársle­velű. A kormányváltás után ismét hallattak magukról a borászok, újból megerősítve, hogy az eredetvédelem érdekében hetente volna szükség utólagos minősítésre. A szakembercsoport szóvivőjeként lapunkat tájékoztató Dula Bence egri hegybíró szerint mintaértékű volt az egriék korábba fellépése, hiszen csak szigorú palackozási szabályozással ga­rantálható a borok eredetvédelme. Egerben ezért valamennyi szőlősgaz­da és borászat támogatta, hogy kizáró­lag a termőhelyen lehessen palackozni az onnan származó szőlőből készült borokat. Ehhez egyébként minden szakmai és palackozási feltétel adott. A kezdeményezést azonban azóta is erő­teljesen támadják bizonyos üzleti kö­rök - állítja Dula Bence, aki gyanítja: az ellenlobbit alkotó - többnyire fővá­rosi - vállalatoknak és közintézmé­nyeknek elsősorban a javasolt szigorú és folyamatos utólagos kereskedelmi minőségi kontroll okoz problémát. Hazánkban egyelőre az üzletekben el­vétve fordul elő minőségi ellenőrzés, ezért a 37 javaslattevő borász ragaszko­dik hozzá, hogy hetente legalább 70 szúrópróbaszerű mintavételre kerül­jön sor. Ha a javaslatot mégis lesöpör­né az asztalról a kormány, illetve a tör­vényhozás, az érintett szaktekintélyek Brüsszel segítségét fogják kérni a ma- jryar borok eredetvédelmének megőr­zése érdekében - ígéri Dula Bence. • MUNKATÁRSUNKTÓL Mivel nem kezdték meg a tör­lesztést, vagy nem fizették rend­szeresen az immár tizenkét száza­lékos kamatozású diákhitel kötele­ző havi törlesztő-részletét, a Diák­hitel Központ száznyolcvan diák adatát átküldte az adóhivatalhoz. Rájuk a jogszabályok értelmében végrehajtás várhat. Köztartozásnak minősül a felvett di­ákhitel vissza nem fizetése - tudta meg lapunk. Mindez azt jelenti, hogy azok a végzett hallgatók, akik nem kezdik meg időben a részletek törlesz­tését, adóhatósági behajtás alá esnek. Mint az érintettektől megtudtuk, a részleteket akkor is fizetni kell, ha az adós például munkanélküli és nem rendelkezik jövedelemmel. Újabb csa­var a dologban, hogy amennyiben mégsem fizeti az illető a részleteket, köztartozásként veszik számba hátra­lékát, és nem kaphat a tartozás ideje alatt például munkanélküli segélyt 1 sem. A törlesztési kötelezettség a hall­gatói jogviszony megszűnését, legké­sőbb azonban a hiteligénylési idp le­jártát követő hónap elsg napjától áll fenn. Azoknak a diákoknak, akinek bármikor, bármilyen okból megszűnik a hallgatói jogviszonya, erről haladék­talanul értesíteniük kell a Diákhitel Központot és minden külön értesítés, felszólítás nélkül - a következő hónap ötödikéig, majd ezt követően minden hónap ötödikéig át kell utalniuk a kö­telező törlesztőrészletet. Ebben az év­ben mindazok, akiknek a hallgatói jog­viszonya 2004. január 1 -je után szűnik meg, egységesen 3420 Ft-ot - az öt­venhétezer forintos 2005-ös minimál­bér hat százalékát - kötelesek havonta, kizárólag banki átutalással kifizetni. Akiknek 2003. december 31-e előtt szűnt meg a hallgatói jogviszonyuk, 2005-ben már a harmadik törlesztési évükbe léptek, ezért a vonatkozó sza­bályozás szerint a harmadik törleszté­si évtől a diákhitelüket jövedelemará­nyosan kell visszafizetniük. A törlesz­tő részlet alapjául a két évvel korábbi (jelen esetben a 2003-as) adóköteles jö­vedelmük szolgál. A törlesztő-részlet alapjául szolgáló jövedelemadatokat a Diákhitel Központ megkeresésére az adóhivatal szolgáltatja. A jogszabály szerint megállapított törlesztés módo­sítására nincs lehetősége. • DRUCZA ár 11-én délután öt órakor az Ady Endre Művelődési Házban. A tárla­ton, amelynek címe „Egy kiállítás képei”, helyi amatőr művészek alko­tásai láthatók, egészen február 28-ig. A tárlatot Gyapjas Péter, a művelő­dési ház igazgatója nyitja meg. • NIL Lovardából termálszálló Termálvízre bukkantak a basa­harci lovarda területén. A tulajdo­nos még az idei esztendőben sze­retné megszerezni az úgynevezett „vízjogi engedélyt”. A melegvízre számos létesítmény építését terve­zik, többek között egy ötcsillagos termálszállót tenisz-, illetve tollas­labda pályákkal, valamint a belső- és külső úszómedencékkel. A beru­házás több milliós költségeit rész­ben a Basaharci Lovasklub fedezi, részben hitelekből és uniós pályá­zatokból finanszírozzák. A lovas, il­letve vízi paradicsom elkészültének tervez-ett határideje 200¥> nyara-. • v.pl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom