Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-04 / 24. szám

KALEIDOSZKÓP 2005. február 4., péntek • HÍDLAP 7 Görbe tükör A cím félrevezető, vagy legalábbis magyarázatra szorul. Először ugyanis a tábla görbe, és ezalatt nem a geometri­ai formák adta külső jegyeket értem jelen esetben, hanem annak az erőnek a művét, amely a táblákat meghajlí­totta. Nem könnyű mutatvány, lévén, hogy azok karnyújtásnyinál is magasabban vannak. A görbe tükör pedig vo­natkozik az elkövetőre és kicsiny világunkra egyaránt; sietős társadalmunk visszáságainak kiskapuit átjáróházként használó, ráérős huligánokra, figyelmetlen autósokra, és mindannyiunkra, akik szótlanul tűrjük ezt. Növessz széket a kertedben! Azt eddig is tudtuk, hogy a kínaiak, találékonyak és életképesek, függetle­nül attól, hogy a világ mely országá­ban élnek. Egyébként mindenhol lak­nak már, Sárisáptól Hollywood-ig, és annak dacára, hogy lassan az európaiak is megismerik a keleti kultúrát, tudnak még meglepetéseket okoz­ni. Egy kínai férfi például mostanság szabadalmaz­tatott egy ún. széknö­vesztő eljárást. A hatvanéves Vu mester titka abban rejlik, hogy fiatal fák ágait, törzsét addig igazítgatja növés közben, amíg kényelmes ülőalkalmatossággá nem formálja az amúgy még élő fát. Vu úr szerint széknövesztésre leginkább a szilfa alkalmas, és körülbelül öt éven át foglalkozik nagy-nagy türelemmel a kiszemelt fával, mire arra le is lehet ülni. A mester eddig három széket nö­vesztett saját használatra, de folyamatban van hat másik „szék” felen­evelése is. A feltaláló reményei szerint idő­vel módszere követőkre talál és a hagyományos, ki­vágott fával dolgozó bútorgyá­rak lehúzhatják a redőnyt. Füldugót a rockereknek A Norvég Rock and Roll Szövetség, mert ott ilyen is van, százezer füldugót tervez ingyen szétosztani a hétvégi rockkoncerteken. Arra az újságírói kér­désre, hogy ezt a logikátlan lépést mi­ért tervezik, azt válaszolták, azért, hogy kevesebb legyen a süket az országban. „Egyre több fiatal hallása károsodik, füldugó "projektünkkel szeretnénk rá­irányítani a figyelmet a túlzott hangerő káros voltára” - hangoztatja a szövet­ség. A mindösszesen 4,6 millió fős nor­vég lakosság több mint egytizedének, félmillió embernek cseng a füle, közü­lük 20 ezernek pedig krónikusan. Azt már a magyar orvosok is hangoztatják egy ideje, hogy óvatosan kell bánni a jól felszerelt együttesek koncertjeivel, és a '90-es évek óta hódító gépzenékkel, ugyanis a tartósan nagy hangerő által előidézett elváltozás nem gyógyítható. A kampány ezért aztán Rockkal a fül­csengés ellen címen folyik majd. A fül- dugó-osztást természetesen támogatja a norvég hallássérültek országos szö­vetsége és a kormány is. Csak aztán ne­hogy bennfelejtsék a dugót, és tíz év múlva a hallásukkal semmi baj nem lesz, mégis ők lesznek a leghangosab­ban beszélő nemzet. Fülledt operabál Geri Halliwell-ről alig néhány hete írta meg a világsajtó, hogy szí­vesen felhagyna a gagyipoppal és egy igényesebb műfajba térne át. Nos, az első lépést már meg is tet­te, hiszen ő volt a tegnap esti Bécsi Operabál vendége. Úgy látszik, a szervezők úgy tartják, nem árt egy kis pikantéria a nagyszabású ese­ményen, hiszen két éve például Pamela Anderson volt a sztárven­dég. A 17 millió eurós összbevétel­lel számoló rendezvényre 216 euró volt a legolcsóbb belépő (kb. ötven­ezer forint), míg a legdrágább pá­holyért 16 ezer eurót kellett leszur­kolni - ennyiért itthon már egy ki­sebbfajta vidéki lakást lehet venni. Űrszekerek - A végső defekt Amerikában utolsó szériájához ért a Star Trek című sci-fi sorozat, amely hajdani népszerűsége ellenére az utóbbi időben lemaradt a nézett­ségi versenyben. A sorozat, amelyet Magyarországon a Viasat tűzött mű­sorra, nem csak a képernyőn, hanem a mozikban is több folytatást ért meg. A tudományos-fantasztikus történetből tíz film készült, leg­utóbb a 2002-es Nemesis. A világ több országában továbbra is műso­ron marad a hatvanas években in­dult Ürszekerek valamely fejezete. Onagy Zoltán írása NAPI BULVÁR Hírek a Vajdaságból Van időszak, amikor mindenről a Vajdaság jut eszembe. A vajdasági ismerő­sök, a háború, a bombázás, az, hogy hiába minden jószándék, az ember kép­telen volt segíteni. Nem volt rá mód. Nem volt út, nem jutott ösvény, nem volt semmi. Csak miután átjutottak. A lélek kiszolgáltatott maradt, a test pe­dig a léleké. A vajdasági ismerős itt rákérdezett, hogy vizet tartalékoltunk-e, „hol a hordó?”. Hogy miért csak egy kiló kenyeret vettünk. És hogy le kel­lene sütni a húst, mert mi lesz áramszünet esetén, ránk rohad. És még az, hogy mindenről a halottak jutottak eszébe. A katonák. A civilek. A gyere­kek. A tanítványai. Közös ismerőseink, barátaink. És az ismeretlen halottak. Nem lehetett kirobbantani a televízió, a dokumentumfilmek elől. Elég volt egy halott, egy rövidfilm a vajdasági hullahegyekről, hogy fel ne álljon, hogy behúzza a függönyt, ne legyen hajlandó kijönni velünk a Palatínusra, hogy felvegye, ötvenszer megnézze, meg-megállítva vizsgálva a szereplőket. Most, miután fegyverrel intézik a népek ügyes-bajos dolgaikat, megint eszembe jut Vajdaság, vajdasági barátunk. Jönnek a hírek, hogy ismeretlen körülmények között meglőttek két embert Budapesten. Eszembe jut, ho­gyan reagált a petárdákra, a hangosabb Wartburg hangjára, az ajtócsapó- dásra. Eszemben a mondat, ami arra vonatkozott, amikor egy időszakban a délvidéki emberek egyszerűen lelőtték egymást, ha nem tudtak meg­egyezni üzleti ügyeikben. Azt mondta, lassabban, de ti is ide juttok majd. Aligha, válaszoltam. Aligha. Az emberölés gyakorlata nélkül az ember nem öl embert. „Egy ponton nincs veszíteni való, csak a büszkeség, amit nem szabad elveszíteni.” És csak igaza volt. Szinte mindenben. Éppen jön a hír, hogy egy „üzleti” lövöldözésben egyik férfit mellbe, a másikat hátba lőtték. Aztán, hogy feladta magát a .44 éves budapesti férfi, aki szétlőtte üzletfeleit a XIII. kerületben. Én se hittem, mondta, én se hittem, hogy a háború kihozza az állatot a normálisnak nevezhető homo sapiensből. És soha nem felejtette el megtölteni elalvás előtt a műanyagvödröt. Mond­ván, mi van akkor, ha reggel már nem lesz víz. Azt lehetett gondolni, időszaki fóbia, elmúlik. De aligha múlik egy hábo­rús időszak hatása, ha minden ráemlékeztet. Friss hír, riasztó hír, hogy le­mészároltak egy vajdasági családot. Ki tudja, hány évnek kell eltelnie ah­hoz, hogy az emberi élet értéke visszatérjen az átlagos pontra. ESZTERGOM A TERASZRÓL Titkok a hó alatt Tegnap a melegben megrogyott a hó a játszótéren. Egyebütt is megro­gyott, de a játszótéri rogyás volt a legfeltűnőbb. Máskor nem is jut senki eszébe, mit mindent rejthet egy játszótér, csak ilyenkor, amikor változik a nagy, szép, az oda nem illő tárgyakat szemérmetlenül kiemelő fehérség. Amikor beolvad kissé. Összehúzza magát tíz centiméterrel. Tavasszal nem hivalkodik ennyire, ami titkot rejt a hó. Tavasszal elnyeli a zsenge fű, nvá- ron belepi a por, széttapossák a focizó gyerekek, ősszel összemosódik a te­repszínű gazzal, kóróval. Aki nem siet, márpedig én nem sietek az újsá­goshoz menet, az végignézheti a lakótelep kutyái által kidíszített, egv de­korációs tehetség valamennyi trükkjét felhasználó játszótéri művet. Szép. Nem gondolni, hogy ennyi kutya lakik köztünk. Persze nem, mert külön utakon járnak. Csak a cél közös. A játszótér. N A P I - K U L T Tanár kerestetik Két éve a csángóföldi Magyarfaluban 42 szülő kérte közjegyző előtt hitelesí­tett nyilatkozattal, hogy gyerekeik ma­gyar nyelvet is tanuljanak az iskolában. 55 év kihagyás után két osztály kezdte meg a magyar nyelv tanulását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége tavaly indított Legyen ön is kereszt­apa! felhívásának köszönhetően a csán­gó oktatási program keretében jelenleg tanuló nyolcszáz gyerek mellé tavasz­tól még kétszázan csatlakozhatnak. A felhívására eddig kétszázan vállalták „keresztapaként” egy-egy csángó gyerek évi harmincezer forintos tanítási költségének biztosítását. Elsősorban Magyarországról. Az összegből újabb három moldvai csángó faluban - Kósteleken, Diószegen és Lujzikalagorban - indulnak a délutáni magyarórák, amint sikerül öt-hat újabb tanárt alkal­mazni. Várják a vállalkozó szellemű pedagógusok jelentkezését. Jelenleg ti­zenkét moldvai faluban tanulnak magyarul a csángó gyermekek. Az oktatási programfelelős szerint nem támaszkodhatnak csupán a minisztériumi segít­ségre, meg kell teremteniük azt az anyagi hátteret, amely lehetővé teszi a je­lenlegi oktatási helyszínek bővítését - erre szolgál a keresztapaprogram is. A Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal közösen ugyanakkor magyar tannyelvű iskolaközpont alapkőletételét tervezik tavasszal Moldvában. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alszámlaszáma iskolaépítéshez: 10300002-20 145639t 70073285. A hírhez tartozik, hogy február ötödikén tartják a mára hagyo­mánnyá vált Csángó Bált a Petőfi Csarnokban. A klézsei, pusztinai, somoskai, magyarfalusi, gyimesbükki, gyimesfelsőloki, valamint pürkereci hagyományőrző csoportok fellépésén kívül több magyarországi, csángó ze­nét és táncokat bemutató együttes előadását követheti nyomon a közönség. A rendezvén}’ alapvető célja a moldvai és a gvimesi csángómagyarok nép­művészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi kö­zönség számára. Idén a bál alkalmából a helyszínen Kocsán László képeiből és Petrás Mária csángó keramikus alkotásaiból nyílik kiállítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom