Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-03 / 23. szám
ESZTERGOM 3 2005. február 3., csütörtök • HÍDLAP • Platánsori kacsa Nincs határa a mélabúnak A közelmúltban városszerte felröppent a hír: kivágják a Kis Duna sétány Közép-Európában egyedülálló legendás platánsorát. Az Esztergomi Önkormányzat Városszépítésén azonban megtudtuk: a hír kacsa! Amint Füsi Gyula elmondta, a platánoknak valóban van egy bizonyos elöregedési idejük, ám ezek az 1913-ban telepített fák még életük derekán járnak. Egyelőre a gondozásuk a fő feladat, meg kell őket szabadítani az elszáradt, és így esetleg balesetveszélyessé váló ágaktól, kivágni pedig csak akkor és azokat kell, amelyek törzse annyira odvassá vált, hogy életveszélyessé válhat. A fákat egyébként 1913-ban telepítették, amikor a sétány kialakítása megkezdődött. A kiadásokat id. Szobi-Luczenbacher Pál 2000 koronájából és néhai Haubenthallerné Timanóczy Anna szintén kétezer aranykoronára rúgó hagyatékából fedezték. A platánok tehát maradnak, és egykor talán még a világörökség részévé is válhatnak. • V.P. Kortárssegítő Műhely fiataloknak Az esztergomi Fény Központ Prevenciós Iroda Kortárssegítő Műhelyt indít 14 év feletti diákok részére. Olyan fiatalok jelentkezését várják, akik jobban meg szeretnék ismerni önmagukat és a körülöttük élőket, valamint úgy érzik, hogy van még mit javítaniuk empatikus készségeiken. Ha valaki megelégelte már, hogy közömbös kortársai problémáival szemben, akkor is ajánlott ez a fajta csoportos foglalkozás. Kommunikációs készég-fejlesztésre is van lehetőség. A csoportfoglalkozásokat rugalmas „tanterv” alapján végzik. A „képzést” az igényekhez alakítják, de szeretnék hetente két alkalommal megtartani. A képzés mindenki számára ingyenes, a csoport tervezett indulási ideje február első hete, de folyamatosan várják a jelentkezőket. Jelentkezni és érdeklődni a Fény Központ Prevenciós Irodában lehet a Deák Ferenc u.8-ban. • SZSZANDRA Egyformán arat az öngyilkosság a Felvidéken és Magyarországon Sok középkorú, főként szorongásos betegségben szenvedő férfi hal meg idő előtt Magyarországon, gyakran önkezével vetve véget életének. Ennél talán csak az a megdöbbentőbb, hogy az államhatár sem jelent akadályt, és már az anyaországihoz hasonló az öngyilkosok aránya a magyarok lakta, határon túli területeken is. A helyzet valóban nem túl szívderítő. Több középkorú férfi hal meg napjainkban, mint a második világháborúban, vagy az antibiotikumok felfedezése előtt. Minden második, 65 év előtti korai halálért a stressz okozta betegségek okolhatók. Amint Kopp Mária, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudomány Intézetének vezetője rámutatott: „lassacskán elveszítjük az ereje teljében lévő férfi lakosság jelentős részét, mert azok a férfiak, akik kiesnek a munkaerőpiacról, lemaradnak a javakért küzdők társadalmi versenyében, önbecsülésüket vesztve szorongásos betegségek áldozataivá válnak.” A különféle pszichés problémákkal jelenleg mintegy 1500 szakember foglalkozik Magyarországon, de ennél jóval több pszichiáterre, pszichológusra és szociális munkásra lenne szükség. A rendszerváltást követő munkanélküliség megsokszorozta a betegek számát. A szorongásról szólva meg kell említenünk az aggodalom különböző fázisait. A természetes aggodalom is kórossá válhat, a legkülönfélébb testi tüneteket képes generálni és gyakran vezethet öngyilkossághoz. Nem könnyű az orvos feladata, mert a betegek többsége elhallgatja pszichés jellegű problémáit, szégyelli, nem szívesen beszél róluk. Rihmer Zoltán, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezető főorvosa, aki mintegy negyed százada foglalkozik a depresz- szió és az öngyilkosság kérdésével, ezzel kapcsolatban a legutóbbi ismert évről, 2003-ról elmondta: abban az esztendőben valamivel több mint 2700 öngyilkosság történt Magyarországon, ami százezer lakosra vetítve 27,5-es arányszám. A számadatok ellenére a korábbi esztendőkhöz képest az utóbbi időben javultak az öngyilkossági statisztikák hazánkban, világviszonylatban az első helyről immár a hetedikre kerültünk. Szembetűnő azonban a területi megoszlás, mert a Felvidéken és Erdélyben is a magyarlakta területeken magasabb az öngyilkosságok száma. Sőt, Szlovákia és Magyarország éppen fej-fej mellett halad az öngyilkossági mutatók alapján. • Varga Új helyen az ügyelet Új helyre költözött a felnőtt központi ügyelet a Vaszary Kolos Kórházban. Február 1 -jétől a kórház manuális tömbjének földszinti sürgősségi betegfogadó szintjén fogadják Esztergom, Esztergom-Kertváros, Pilismarót, Dömös és Pilisszentlélek betegeit. A bejárat a Babits utcai portánál van. A központi ügyelet hétköznaponként 16 órától másnap reggel 8-ig, illetve péntek 16 órától hétfő reggel 8- ig áll a betegek rendelkezésére. Az ügyeleti telefonszám: 06/33/542-365 • ÁK Életképek Az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Háí*ban február 11-én délután öt órakor életszagú kiállítás nyílik. Raáb Zoltán fotográfus „Képek az életből” című tárlatát Tóth Tamás, az intézmény igazgatója nyitja meg. Hangverseny Február 12-én este hét órai kezdettel tartja soron következő bérleti hangversenyét az Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar a Dobó Katalin Gimnázium aulájában. • Nil Szász Zoltán kiállítás nyílik Február 8-án délután fél 5-kor Szász Zoltán a Magyar Iparművészeti Egyetem hallgatójának kiállítása nyílik a József Attila Általános Iskolában. A tárlatot Kántor János festőművész nyitja meg. A kiállítást munkanapokon az iskola nyitvatartási ideje alatt tekinthető meg. • SZSZANDRA Öröm vezetni . SUZUKI A mi autónk IGNIS A Suzuki tavaly ismét megszerezte az első helyet a márkák versenyében*, összesen 33855 eladott autóval. És azoknak is igazuk lett, akik biztosak voltak az Ignis sikerében: 2004-ben 18895-en választották legújabb autónkat és ezzel az Ignis lett a legsikeresebb típus*. Hiszünk benne, hogy ebben szerepet játszott az a tény is, hogy az ABS, a vezető- és az utasoldali légzsák immár minden Suzukiban alapfelszerelés, és az, hogy továbbra is kényelmes és megbízható családi autókat kínálunk. Az eredményt hűséges és elégedett vevőinknek köszönhetjük. Autóink után rájuk vagyunk a legbüszkébbek. Pt# ir SUZUKI. Tudjuk, mi számít.
