Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-01-06 / 3. szám

2 HÍDLAP • 2005. január 6., csütörtök ORSZÁG-VILÁG Napirenden az egészségügy privatizációja (H) Társadalmi vitára bocsátja a priva­tizálható egészségügyi feladatok ter­vezetét az egészségügyi tárca. Rácz Jenő miniszter a köztelevízió műso­rában azt mondta: szerinte nincs akadálya a működési szempontból már privatizált alapellátás tényleges magánkézbe adásának, és ugyancsak magánosítható a járóbeteg-ellátás is. Az egészségügyi miniszter ugyanak­kor azt is kiemelte, hogy számos el­látási feladat nem privatizálható, amire példaként említette az Orszá­gos Vérellátó Szolgálatot. Útpénztár (H) A szaktárca tervei szerint újjászü­letne az útalap, ha nem is ezen a né­ven. 1999 óta, az akkor megszűnt út­alap helyett az országos közúthálózat­tal kapcsolatos kiadásokat a minden­kori költségvetésből kell megoldani. A Gazdasági és Közlekedési Minisz­térium egy, az útalaphoz hasonló út­pénztárról szóló jogszabályt szeretne megalkotni, és ha lehet, az év első fe­lében a kormány elé terjeszteni. Ko­vács Ferenc, helyettes államtitkár: eb­be a rendszerbe azoknak a költségvetési bevételi forrásoknak eg)' részét tennék, amelyek kifejezetten a közúti közleke­désből, a motorizációs tevékenységből származnak, ilyen elsősorban a jövedéki adó és a gépjárműadó. • MR Már nem őrzik Kulcsárt? (H) Lapinformációk szerint idén megszüntették a többmilliárdos sik­kasztással meggyanúsított és koráb­ban külföldre szökött Kulcsár Atti­la állandó felügyeletét, így Újpest rakparti lakása előtt napok óta már nem posztói rendőrjárőr. • DRY Ünnepnapi műsor a szlovák Pátria rádiónál (SK) Szlovákiában Vízkereszt ünne­pén a Pátria rádió egyházi műsoro­kat sugároz. A rádió vendége lesz Ősz István görög katolikus lelki­atya, majd a műsor további részé­ben a háromkirályok napjához kap­csolódó énekek és szokások kerül­nek bemutatásra. Az egész napos műsor az ünnep jegyében telik. Milliós összegek az ipari parkra (SK) Léva 2005-ös költségvetésében 66 millió korona közszolgáltatásokra, 33 millió környezetvédelmi célokra lett elkülönítve. A város 175 milliót költ oktatásügyre, 27 milliót a kul­túrára. Az idei legnagyobb lévai be­ruházása az ipari park építése lesz, amire 24 millió forintot költenek. • -KL­Külügyminiszteri találkozó a Magas Tátrában (SK) Ez év január 1-jétől Szlovákia tölti be a Közép-Európai Kezdeményezés elnöki tisztségét. Ebből kifolyólag Szlovákia ad majd helyet a kezdemé­nyezés több összejövetelének is. A Magas-Tátrában május 25.-27 között rendezik majd meg a kezdeményezés külügyminisztereinek találkozóját. Novemberben pedig ennek a 17 tag­ból álló regionális társulásnak fognak a miniszterelnökei találkozni. Szlová­kia elnöksége alatt fejleszteni szeret­né a kezdeményezés országai közötti regionális együttműködést. • Rga Zuschlag nem jelent meg a rendőrségen Elmaradt a szocialista politikusok meghallgatása a Zala Megyei Rend­őr-főkapitányságon, mert az MSZP Vas megyei elnöke, Tóth Csaba, és Zuschlag János volt Fibisz-elnökhe- lyettes nem jelent meg. Magánok­irat-hamisításban való bűnsegéd- lettel gyanúsítják őket Zuschlag Jánost volt parlamenti képviselőt az idézés napján, kora dél­után a budapesti képviselői irodaház­ban látták ebédelni. A két politikust a Vas megyében alapított fantom Fibisz-szervezetek ügye kapcsán hallgatták volna ki. A Fiatal Baloldal 2003-ban összesen tíz új alapszervezetet hozott létre a me­gyében. Ezekről azonban kiderült, hogy egyetlen jegyzőkönyvminta felhasználásával, gyakran nem létező címen jöttek létre. Az alapító okira­tokat aláírta Tóth Csaba és Zuschlag János is, melyek aztán budapesti központba kerültek. Információk szerint a Vas megyében alakított szervezetek eredeti, aláírásokkal hi­telesített alapító-okiratai később mégis kikerültek a Fibisz országos Zuschlag János központjának irodájából, amely az MSZP Köztársaság téri székházában található. A dokumentumok „több kézen keresztül” végül Szabó Bálint­hoz, a Fibisz Vas megyei elnökéhez jutottak. Ezt követően azonban Sza­bó kocsiját Székesfehérváron feltör­ték, és a járműből érdekes körülmé­nyek között éppen az említett okirat­ok összes eredeti példánya tűnt el. • DRY Cenzúrázott vallási műsorok az MTV-ben A katolikus egyház Magyar Tele­vízióval szembeni újabb panaszának adott helyt az ORTT Panaszbizottsá­ga. A grémium szerint a műsorszol­gáltató megsértette a törvényi elő­írásokat azzal, hogy vallási műsorá­ban nem adott helyt a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia népsza­vazással kapcsolatos felhívásának. A panaszbizottságot Veres András püspök, a konferencia titkára kereste meg, mert kifogásolta, hogy az MTV Vallási és Egyházi Műsorok Szer­kesztősége 2004. november 23-án su­gárzott Katolikus Krónika című mű­sorában nem hangozhatott el a testü­let felhívása a 2004. december 5-i népszavazással kapcsolatban. Az ORTT grémiuma állásfoglalásában megállapította, hogy a Magyar Tele­vízió Rt. az adott műsorszámban megsértette a rádiózásról és televízi­ózásról szóló törvényben foglalt tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás köve­telményét azzal, hogy nem adott helyt a felhívásnak. A testület többségi döntéssel adott helyt a panasznak, kötelezve a mű­sorszolgáltatót, hogy az állásfoglalás kézhezvételét követő műsorában ér­tékelő magyarázat nélkül ismertesse az állásfoglalásról szóló közleményt - áll az egyház közleményében. Az MTV műsorszerkesztése ellen a népszavazás előtt a református egyház is kifejezte tiltakozását, szintén jelez­ve, hogy az ORTT-hez fordul. Bölcskei Gusztáv református püspök tavaly novemberben az MTl-nek el­mondta: az intézmény nem engedte, hogy vallási műsorában adásba kerül­jön az egyház álláspontja a határon tú­li magyarok kettős állampolgárságá­ról, a zsinat üléséről szóló tudósításból kivágták az ezzel kapcsolatos részt. A Magyar Televízió elnöke a tilta­kozásokra reagálva kijelentette, hogy nincsen cenzúrázás az általa vezetett intézményben. Mint hozzátette, a szerkesztő észlelte, hogy „nem egy vallási műsorba illő tartalmat igye­keznek megjeleníteni”. Az MTV e témában kiadott közleményében fel­hívta a figyelmet a törvény azon sza­kaszára, amely a politikai hirdetés fogalmát határozza meg. Az ORTT Panaszbizottsága helyt adott a katolikus püspöki konferencia kifogásának a Magyar Televízióval szemben amiatt is, hogy a Katolikus Krónika november 21-én sugárzott ismétlése nem tartalmazta az iskola- fenntartó egyházak nyílt levelét. • -Hirtv­Kozmetikázott államháztartási adatok Fidesz: a hiány valódi mértékét akarja elfedni a kormány Varga Mihály szerint 2004 az ela­dósodás esztendeje volt, hiszen a hi­ány jelentősen növekedett. 2004 ele­jén 3,8 százalékos államháztartási hi­ányt tervezett a kormány, aztán Draskovics Tibor már 4,6 százalékot ígért, majd év közben még egyszer módosították a hiány mértékét 5,3 százalékra. Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy 2004-ben ha­vonta átlagosan 100 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, és egy év alatt egy főre vetítve 80 ezer fo­rinttal nőtt az adósságunk. A politikus hangsúlyozta, nem csak a Fidesz, de az Európai Bizott­ság véleménye is az, hogy az állam- háztartás nem jó irányba halad. Az Európai Bizottsághoz benyújtott konvergencia programot nem tudjuk tartani, amiért a bizottság Görögor­szággal együtt szégyenpadra ültette hazánkat - tette hozzá Varga Mihály. 2005 gazdaságpolitikai értelemben a túlélés éve lesz - mondta a volt pénzügyminiszter. A kormánynak túl kell élnie a lelepleződés kínos kö­vetkezményeit, amikor kiderül, hogy a hiány nem csökkent, és a 2005-re elfogadott államháztartási hiány mértéke nem tartható. De túl kell él­niük a 2005-ös esztendőt az emberek­nek is, hiszen a jelentős áremelkedé­sekhez képest a reálbérek növekedése elmarad. Varga Mihály emlékezte­tett, hogy január elsejétől 15 száza­lékkal nőtt az autópálya-matricák ára, 11 százalékkal nőtt a gáz, 10 szá­zalékkal az áram ára, 100 százalékkal emelkedtek a különféle illetékek díjai és 5-7 százalékkal a gyógyszerárak. • MNO Lemondott az építésügyi és régiófejlesztési államtitkár Ján Hurny, az Építésügyi és Ré­giófejlesztési Minisztérium államtit­kára úgy döntött, hogy lemond tisztségéről. Elmondta, hogy ezt azért teszi, mert politikai támadások eszközévé vált, amelyek nemcsak a személyét, hanem az őt jelölő pártot és Mikulás Dzurinda miniszterelnököt is érin­tik. „Sohasem akartam senkinek sem ártani. Ez így volt az elmúlt években is, és ez így van ma is” - jelentette ki Flurny. Még azt is hozzátette, hogy az elkövetkezendő hónapokban jogi úton akarja helyrehozni a nevén esett csorbát. Hurny döntéséről hétfőn tá­jékoztatta a miniszterelnököt, aki el­fogadta lemondását. Hurny lemon­dásával és utódjával a kormány janu­ár 12-én fog foglalkozni. A Nemzeti Emlékezet Hivatala ál­tal kiadott hivatalos iratok alapján Hurnvról derült ki elsőként, hogy a nyolcvanas években a titkosszolgálat besúgója volt. Mikulás Dzurinda mi­niszterelnök nemhogy menesztette volna az ügynökmúlttal rendelkező államtitkárt, inkább kiállt mellette. • Rga Szlovákiában több mint hétezer szakorvosnak kell tevékenykednie Az ősszel elfogadott egészség- ügyi reformtörvények pontosítására szolgáló nyolc kormányrendelet egyike az egészségügyi szolgálta­tói hálózatot és annak minimális számát határozza meg. A rendelet leszögezi, hogy 2006 vé­géig az egészségügyi ellátás szolgálta­tóinak a száma nem csökkenhet töb­bel, mint 15 százalékkal. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter elmondta, a rendelet feljogosítja az államot és a Szlovák Orvosi Kamarát, hogy amennyiben a szolgáltatók száma a meghatározott minimális szám alá esik, beavatkozhasson. Az államnak mindenképpen biztosítania kell az egészségügyi ellátás megfelelő számú elérhetőségét. A kormányrendelet szerint a körzeti orvosok száma nem csökkenhet 1 919, a gyermekorvosok száma 1 035 alá. Az országban mini­málisan 7 274 szakorvosnak kell tevé­kenykednie. Az otthoni ápolást segítő nővérek száma pedig nem lehet keve­sebb, mint 603. A kórházi ágyak szá­mának akut betegségek esetében el kell érnie 23 -093-at, krónikus betegek számára 5 308 kórházi ágynak kell Rudolf Zajac rendelkezésre állnia, a kórházak pszi­chiátriáin pedig összesen 3 935 ágy­nak kell várnia a betegeket. A gyógy­szertárak számának el kell érnie a je­lenlegi szám 85 százalékát. A minisz­ter felhívta a figyelmet az egyes kerü­letek közötti különbségekre, amelyek az egészségügyi intézmények fizikai elérhetőségéből adódnak. • Rga Megszűnt a dolgozók adómentes utazási költségtérítése Eddig a jegy árának 8o százalé­kát fizethették ki költségvetési já­rulék nélkül a cégek. A törvény mó­dosítása nehéz helyzetbe hozza a munkáltatókat, és újabb terheket róhat az ingázó dolgozókra. Elsősorban olyan cégek vidékről bejáró dolgozói választották a busz­vagy vonatbérlet árának 80 %-át kéz­pénzben, akik igen távolról járnak be munkahelyükre, a megszokott mű­szakoktól eltérően dolgoznak, s a tö­megközlekedési eszközök menet­rendje nem hozzájuk igazodik. Az adómentesen kézhez kapott bérlet árának jelentős része a távol­ságtól függően változott, fejenként többnyire 8 ezertől 15 ezer forintig terjedt. Az utazási hozzájárulást azonban január elsejétől az szja- törvény módosítása jövedelemre vál­toztatta, amely után a cégnek közte­herként 31,5 %-ot kell fizetni az ál­lamnak, a dolgozóknak pedig épp­úgy kell utána adózniuk, mintha bérként vennék fel. A cégek értetlenül állnak a törvény megváltoztatása előtt, nem beszélve azokról az ingázókról, akik plusz te­herként értékelik a módosítást. Az érintettek úgy látják, az Európai Unió tagállamaiban mindenütt ki­emelten támogatják a dolgozók mun­kába járását, felfoghatatlan tehát, hogy hazánkban miért cselekednek ezzel ellentétesen. • DRY Ceruzatartóért államtitkok? Folytatódik Molnár Csaba alezre­des bírósági tárgyalása: az ügyész­ség minősített vesztegetéssel, ál­lamtitoksértéssel és hivatali vissza­éléssel vádolja. Molnár Csaba ta­gadja a vádakat, felettesei szerint sem követett el bűncselekményt. A vád szerint a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság pénzmosás elleni részlegének volt vezetője, a Kulcsár­ügy nyomozója összesen mintegy nyolcezer forint értékű ajándékot, kar­kötőt és ceruzatartót kapott a pénzvál­tással foglalkozó magyar-szír állampol­gárságú vádlott társától, és ezért cseré­be hivatali kötelességét megszegve jog­talan előnyhöz juttatta. Molnár Csaba az eljárás alatt mindvégig tagadta bű­nösségét. Az egykori nyomozó felette­sei szerint Molnár Csaba nem követett el bűncselekményt. Eddig a volt nyo­mozó több kollégáját és pénzintézeti dolgozókat, illetve a mai tárgyalási na­pon szakértőt hallgatott meg az ügyészség. Ezt követően talán még ma sor kerülhet a perbeszédekre, és a ter­vek szerint január 12-én hirdet ítéletet a Fővárosi Bíróság. • DRY

Next

/
Oldalképek
Tartalom