Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-01-25 / 16. szám
2 HÍDLAP • 2005. január 25., kedd ORSZÁG-VILÁG Drágábban csenget a postás Ismét méhésztüntetés Brüsszelben (H) Hétfőtől ismét négy napon át Brüsszelben tüntetnek a Jász- Nagykun-Szolnok megyei méztermelők, hogy felhívják a figyelmet értékesítési gondjaikra. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Szolnok megyei elnöke úgy vélekedett, hogy módosítani kellene az unió jogszabályát, mert az túl liberálisan szabályozza a méz forgalmát, ezért az unióban sok a harmadik országból származó, kétes minőségű méz. Népszerű a Mindentudás Egyeteme (H) Megkezdődött a hatodik szemeszter a Mindentudás Egyetemén, a magyarországi tudományos ismeret- terjesztés legsikeresebb vállalkozása töretlen népszerűségnek örvend. A június közepéig tartó program a fizika évének jegyében indul: Szabó Gábor Milyen messze esett Newton almája? - A fizikai gondolkodásmód és a természettudományok címmel tartja a nyitó előadást. A mindentudás Egyeteme 2002-ben indult útjára. Eddig 92 előadást tartottak, ezek anyagát 120 órányi tévéfilm rögzíti. Az előadások helyszínén, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 25 ezren hallgatták a legkiválóbb magyar tudósok előadásait; az internetes letöltések száma elérte az ötmilliót. Pokorni: Megosztó a kormánypolitika (H) A Fidesz szerint a Gyurcsány-ko- rmány megosztó politikát folytat, és igyekszik elfedni a valós folyamatokat. Pokorni Zoltán, a párt al- elnöke budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: az ország gazdasági és lelki erejének apadását jelző rossz tendenciák nem változtak, hanem tovább romlottak az elmúlt 100 napban. Az elmúlt időszakban nőtt a munkanélküliség, felére csökkent a lakáshitelt felvevők száma, és soha ilyen kevés gyermek nem született, mint 2004-ben. Nincs pénz a sportra (H) A költségvetés tartalékaiból csoportosítson át a kormány pénzt az olimpiai és a nem olimpiai sportágak támogatására is - javasolta Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke, az általa kezdeményezett négypárti egyeztetés után, mert a hazai sportági szakszövetségek állami támogatása idén jelentősen csökkent. • MR Marad a sorkötelezettség Pozsonyban (SK) Juraj Liska honvédelmi miniszter elmondása szerint Szlovákiában hamarosan bevezetik a hivatásos katonaságot, azonban a sorkötelezettség továbbra is érvényben marad. A sorköteles korú fiatalok nevét nyilvántartásba veszik, hogy válsághelyzetben behívhassák őket. „A jelenleg hat hónapig tartó kötelező katonai szolgálatra már nem fogjuk behívni a fiatalokat, azonban egy esetleges globális válsághelyzetben, például természeti katasztrófa esetén elképzelhető, hogy igénybe vesszük a segítségüket” - jelentette ki Liska. Azt is elmondta, hogy kisebb konfliktusok rendezésénél a hivatásos katonaságot fogják bevetni. • Rga Ötven forintért levelezhetünk Február í-jétöl emelkednek a postai díjak. A szolgáltatások hatósági árai az idei évre tervezett infláció mértékével arányosan, átlagosan 4,15 százalékkal lesznek magasabbak. A Magyar Posta Rt. az áremelést a költségek növekedésével indokolta. Az árhatósági jogkört gyakorló Informatikai és Hírközlési Minisztérium megvizsgálta a posta által kidolgozott tarifaemelési javaslatot, és átlagosan 4,15 százalékos tarifaemelést Az Alkotmánybírósághoz fordult hétfőn a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője, Varga Mihály és a kabinet egyik tagja, Hargitai János, mert alkotmányellenesnek tartják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását. A beadvány célja, hogy a testület utólagos normakont- roll-eljárás keretében állapítsa meg a törvénymódosítás alkotmányellenességét, és semmisítse meg azt. A Fidesz álláspontja szerint a törvénymódosítás több ponton is alkotmánysértő, és „nem egyeztethető össze a Római Szerződés, illetve az Európai Unió jogával sem”. A párt gazdasági kabinetje azt várja, hogy az Alkotmánybíróság megállj-t parancsol majd „Gyurcsány Ferenc erőszakos kísérletének arra, hogy a A Magyar Narancs című hetilap perben követeli, hogy a kulturális minisztérium és a TriGránit Rt. között, a Művészetek Palotájának építéséről, finanszírozásáról kötött szerződés nyilvánossá váljon. A hetilap a 31,2 milliárdosból egy szerződésmódosítás után 100 milliárdos beruházássá változott Művészetek Palotájával kapcsolatban szeretett volna betekinteni a Demján-féle TriGránit Rt.-érdekeltségek és a Hiller-féle kultusztárca közti megállapodásokba. Noha a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint a tárcának 15 napon belül ki kellett volna adnia a papírokat, a lap a november 24-én írt kérelmére még választ sem kapott. A december 14- én megismételt kérésre Benedek András közigazgatási államtitkár úgy válaszolt: „az jogszabál-értelmezési kérdéseket vet fel”, és ezért megke„Túl átlátszó, gyenguska kis kísérlet volt ez” - foglalta össze véleményét Hiller István, az MSZP elnöke a megerőszakolt fibiszes körüli botrány időzítéséről. Bár szombaton még úgy fogalmazott, némelyeknek az MSZP-ben pozíciója gyengítése a célja, később kiemelte, nem a párton belül kell keresni az ellenfeleket A szocialisták háza táján Vas megyében zajló eseményekkel bőven foglalkozó híradások szerint feloszlatják a megyei pártszervezetet, és a nulláról indulva még a tavasz folyamán tisztújítást tartanak. Mint emlékezetes a fiktív tagokkal való álszervezetek alakítása kapcsán kirobban botrány miatt rendőrségi nyomozás is folyamatban van. Az események értékelését magáengedélyezett a hatósági áras postai szolgáltatások körében. A lakosságot leginkább érintő díjak közül a szabványlevél ára 30 grammos súlyhatárig 48 forintról 50 forintra emelkedik február elsejétől. Az 50 grammos levelek kézbesítéséért 65 forint helyett 70 forintot kell fizetni. A levelező- és képeslapok feladási díja 48 forintról 50 forintra módosul. A közlemény szerint nem emelkedik az elsőbbségi levél feladási díja. Magyar Nemzeti Bank függetlenségét megszüntesse”. „Ezzel egy időben remélhetőleg befejeződik az a kétszínű kormányzati propaganda, amely úton-útfélen az erős és stabil forinttal dicsekszik, miközben minden szinten ennek egyedüli biztosítékát, a független jegybankot támadja, politikai és gazdasági instabilitást, bizonytalanságot okozva ezzel a piacon” - áll a pártközleményben. Emlékezetes, hogy az Országgyűlés tavaly december 14-én fogadta el az MNB-törvény erősen vitatott módosítását, amely növeli a miniszterelnök befolyását a monetáris tanács tagjainak kinevezésében, illetve a tanács aránytalan bővítésével politikai nyomást képes gyakorolni a Nemzeti Bank pénzpolitikájára. reste az adatvédelmi biztost. Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője szerint ez a tárca kibúvója, hiszen a biztost nem köti a határidő. Az Művészetek Palotája megépítését még az előző kormány ideje alatt határozták el, és alapkőletétel is erre az időszakra esett. Időközben a szakmai koncepció többször változott, így a ház terve is - kényszerűen - jó párszor módosult, ám végül elkészült a luxusberuházásként is emlegetett komplexum. Az építkezés állami garanciavállalással 31,2 milliárd forintba került, aminek az első banki törlesztő részletét már tavaly fizetnie kellett volna az államnak. Egy friss és homályba vesző szerződés alapján megváltoztatták az építők és a Hiller István vezette finanszírozó minisztérium korábbi megállapodását, melynek végeredményeként az új kifizetendő végösszeg kamataival együtt immár 100 milliárd forint lesz. tói a pártelnöktől is többféleképpen lehetett hallani az elmúlt hétvégén. Hiller István egy vasárnapi tévéműsornak nyilatkozva a Gyurcsány- Hiller páros elleni támadásnak nevezte a Vas megyei szocialista botrány időzítését. Szerinte az MSZP politikai ellenfelei akartak zavart kelteni a pártban, mert kiderült, hogy tartósnak ígérkezik a kormányfő és a szocialista pártelnök szoros együttműködése. Külön hangsúlyozta, hogy az ellenfeleket nem a szocialista párton belül kell keresni. Hiller ugyanakkor szombaton a Magyar Rádió Tizenhat óra című műsorában még arról beszélt, hogy a botránnyal némelyeknek a MSZP-n belül pozíciója gyengítése a célja, de nem tart törekvésük sikerétől. • Dry • DRY Visszaállíttatnák a Nemzeti Bank önállóságát az Alkotmánybírósággal • DRY Hogyan lett 100 milliárd a 31-ből? • Dry Hiller nem tart pártpuccstól Külső vagy belső ellenfélnek segítettek a vasi párttagok? A visszavonulás gondolatával játszik Bugár Béla? Bugár Béla, az MKP elnöke és a parlament alelnöke a Markíza Televízió Testre szabva című vitaműsorában elárulta, már többször elgondolkozott azon, hogy visszavonul a politikától. Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy erre mikor kerül sor. Elmondta, utódjának nagy támogatottsággal kell majd rendelkeznie, hogy valóra tudja váltani elképzeléseit. Továbbá fiatalabbnak kellene lennie nála, hogy a múlt ne terhelje. Bugár arról is szólt, hogy ismer több olyan az MKP-ben tevékenykedő fiatal politikust, aki alkalmas lenne a posztra, de még nem jött el az idejük. „Egyes belső pártügyekről részletesen sohasem fogok beszélni a nyilvánosság előtt, ugyanis nem szeretném felfedni taktikánkat” - jelentette ki. Bugár Slota megnyilvánulásaival kapcsolatban elmondta, hogy már megszokta őket. Az MKP elnöke saj- | nálja, hogy a főügyészség drága idejét Slota feljelentésére pazarolja. Jó | viccnek tartaná, ha a főügyészség Slota kérésére betiltaná az MKP működését. Bugár Béla leszögezte, hogy Bugár Béla Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök autonómiáról szóló kijelentéseihez semmi közük. Az MKP tisztában van azzal, hogy az alkotmány szerint csak a többségi nemzet beleegyezésével hozható létre autonómia. Az MKP célja, hogy kiharcolja a szlovákiai magyar kisebbség kulturális és oktatási önrendelkezését. • RGA Újabb párt alakult Szlovákiában Szlovákiában Polgári Liberálisok néven új, regionális politikai párt alakult. A párt célja, hogy a pozsonyi kerületi önkormányzati választásokon jól szerepeljen. Matús Németh, a párt szóvivője elmondta, hogy a pártot fiatal vállalkozók, közgazdászok, jogászok és polgárjogi aktivisták hozták létre, akik még eddig egyetlen pártnak sem voltak a tagjai. Az alakuló ülésen titkos szavazással a párt elnökének Lukás Filát, alelnökeinek pedig David Dvorákot és Rastislav Gulast választották meg. A küldöttek meghatározták a párt politikai irányvonalát, amelyet a gazdasági és politikai liberalizmus alapelveire helyeztek. A polgári liberálisok a közeljövőben a pozsonyiak fővárosi életéről elvégzett közvélemény-kutatás eredményével foglalkoznak, amelyet még december yégén és január elején végeztek el. Az új pártot a Belügyminisztérium már 2004. október 25-én felvette nyilvántartásába. • Rga Nem elég tisztának lenni Vladimír Palkó belügyminiszter a TA3 televízió Politikában című vita- műsorában cáfolta, hogy Jozef Státek, a Korrupcióellenes Hivatal vezetőjének leváltása összefüggésben lenne egyes politikai jellegű korrupciós ügyek vizsgálatával. Elmondta, hogy Státek leváltására azért volt szükség, mert nagy feszültség alakult ki a vezetőség és az alkalmazottak között. „Státek a rendőrség egyes vezetőinek rovására egyre nagyobb hatáskört akart kiharcolni magának. Alaptalanul ellenőrzést rendelt el a minisztérium autóvásárlásai ügyében is” - tájékoztatott a belügyminiszter. Jirko Malchárek, az ANO alelnöke elmondta, valakinek nem tetszik, hogy a szlovák állam Csehszlovák Kereskedelmi Bankkal (CSOB) szemben elvesztett perének ügyében feljelentést tett ismeretlen elkövető ellen. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendőrök ismerőseinél és szülei szomszédjainál érdeklődtek. A belügyminisztérium szerint 2004- ben kérvényezett átvilágítása miatt keresték fel a rokonait a rendőrök, azonban Malchárek szerint akkor ■' ■ - ■ : -V* ■■ : * ''v CSOB sem volt joguk a CSOB elleni feljelentés ügyében érdeklődni. Sergej Kozlík volt pénzügyminiszter visszautasította Ivan Miklós jelenlegi pénzügyminiszter vádjait, miszerint neki kell vállalni a felelősséget a CSOB-val szemben elvesztett per miatt. A szlovák állam 24,8 milliárd koronával tartozik a CSOB-nak. Kozlík szerint azért nem fizették vissza a tartozást, mert a pontos összegről nem tudtak megállapodni a bankkal. Kozlík szerint a bank akkor még hajlott arra, hogy 18 milliárd koronát kelljen csak visszafizetniük. Miklós valótlannak tartja Kozlík állítását, szerinte a bank már akkor sem engedett volna a tartozásból. • Rga Alacsonyabb lett az alapkamat Csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A fél százalékos változás után a meghatározó kamatláb 9 százalékos lett. A monetáris tanács indoklása szerint a módosítást elsősorban a javuló inflációs kilátások tették lehetővé. A testület szerint nincs jelentős kockázata annak, hogy a drágulás mértéke meghaladná idén a 4, jövőre pedig a 3,5 százalékot. A nemzeti bank úgy látja, hogy ebben az évben folytatódik a gazdasági konjunktúra, ugyanakkor szükség van az államháztartási hiány jelentős csökkentésére is. A jegybank megállapítja: egyelőre nem körvonalazódik egy olyan fiskális konszolidáció, amely a pénzügyi piacok, a hitelminősítő intézetek és az európai partnerek számára is elfogadható lenne. • MR
