Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-12-08 / 241. szám
4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. december 8., szerda MAI TÉMA Szelektív hulladékgyűjtés - (fontos lépés környezetünkért) Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt azt hittük, hogy a jogszabályok, előírások betartása a hazai állapotokat ismerve különösen a környezetvédelem, ezen belül a szelektív hulladékgyűjtés terén okoz majd problémát. Szerencsére több évre mentességet kaptunk az idevágó előírások betartása alól, ettől függetlenül a korszerű hulladékgazdálkodás kérdése a városok, települések számára óriási gondot jelent Magyarországon a rendszerváltás után az állami cégek eg)' része jogutód nélkül megszűnt, másik része részvény- társasággá, magánvállalkozássá alakult. A szelektív hulladékgyűjtésre specializálódott MÉH is átalakult, az egyes átvevőhelyek vág)' szerződéses alapon magánkézbe kerültek vagy megszűntek. A hiány pótlására egyrészt a közterület-fenntartó vállalatok próbálkoztak a szelektív hulladékgyűjtés konténeres megszervezésével, másrészt rengeteg új hulladékhasznosító társaság kezdte meg jótékony működését. Mára sok helyen a városi papírhulladék-gyűjtők maradtak a szelektív hulladékgyűjtés hírmondói, ezek is inkább csak azért, mert az őket kihelyező cég úgy érezte, a nagyáruházak prospektusai megtöltik a gyűjtőket, emiatt a rendszeres haszon nem maradhat el. Félő, hogy nemsokára ezek is eltűnnek, hiszen sok helyen nem ürítik őket, máshol pedig a hajléktalanok szedik ki a prospektusokat, újságokat, és bezsebelik a fenntartót illető hasznot. Sajnos sok helyen még mindig az erdőkbe vagy a települések szélére hordják ki a vegyes szemetet. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a telektulajdonosok egy része elégeti a műanyagokat, szárazelemeket tartalmazó szemetet. Viszont komoly anyagi vagy büntetőjogi következmények hi- céges gyűjtőknek éri meg. A legtöbbet ányában semmi sem akadályozza e a vörösrézért (120-250 Ft) és az alumí- barbár tett rendszeres ismétlődését, niumért fizetnek (80-180 Ft). Vannak városok, ahol még lépéseket sem tettek a probléma megoldására - ennek oka, hogy a szelektív gyűjtés finanszírozása az önkormányzatokra hárul, ami sok esetben meghaladja a fizetőképességüket, a szelektív hulladékgyűjtés ugyanis jóval drágább, mint a hagyományos gyűjtés. A szelektíven gyűjtött hulladék eladásából, hasznosításából származó haszon nem fedezi a kü- lönbözetet, térítési díj pedig a jogszabályok értelmében külön nem szedhető érte. A modern hulladékgazdálkodás csak kis lépés a globális környezeti katasztrófa megelőzésére, de az ilyen kis lépések sokasága mentheti meg a pusztulástól a környezetet, hogy utódainknak egészséges természetet hagyhassunk örökül. • SEM A környezetvédelem a kilencvenes évek végére különösen az általános és középiskolákban talált partnerre. Állami szinten a 2000-es év hozott jelentős előrelépést, hiszen az ekkor megszületett 63-as törvény már az EU-s elvárások figyelembevételével készült. Magyarországon a szaktárca és az állami intézmények mellett számos alternatív környezetvédelmi szervezet igyekszik előmozdítani az európai szintű hulladékgazdálkodást. A háztartási szemét közel hatvan százaléka újrahasznosítható, a termelésbe visz- szafordítható, már csak ezért is érdemes egy kis odafigyeléssel, fáradsággal segíteni e különösen fontos kérdés megoldását. A telephelyeken a papír- és fémhulladékért fizetni is szoktak, a hullámpapír kilónkénti ára 3-8 forint, a fekete-fehér újságért hét forintot is fizetnek, a vegyes papír beszállítása a maga kilónkénti 1-4 forintos áráért igazán csak a hajléktalanoknak vagy a A Dorogi Kistérséghez tartozó települések nemrég pályázatot nyújtottak be a regionális fejlesztési ügynökséghez Székesfehérvárra, ahol a Közép- Dunántúli Régió központja található, amelyben szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezésére kértek pénzt. Minden település megnyerte a pályázott pénzt, így többek között Kesztölc, Leányvár, Bajna, Annavölgy a következő év második felében kihelyezi a szelektív gyűjtőket. Ezek csők kenthetik a háztartási szemét mennyiségét. Tehát nem lesz a háztartásban annyi szemét, ha elviszik a lakosok a műanyag palajckot, üveget, kartonpapírt a szelektív gyűjtőbe. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa, Hofváth Zoltán elmondta, hogy hozzájuk használt étolajat lehet bevinni, aminek az elszállítását a Biofilter Kft. segítségévei biztosítják. Ezen kívül - már évek óta - használt elemeket és lejárt szavatosságú gyógyszereket vesznek át. A már nem használható pirulákat lehetőség szerint a patikákba is el lehet vinni, de nekik még nem kötelező átvenni azokat, januártól várhatóan szabályozásra kerül, hogy kötelező lesz a patikáknak átvenni a lejárt gyógyszereket. Az egyesület munkatársa elmondta, hogy most kötöt tek egy egyezséget a Dunakanyar Rádióval, amelynek értelmében átveszik a rádiónál keletkező papírhulladékot. Szeretnék a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgón belül megvalósítani a szelektív papírgyűjtést, ami egyfajta mintakezdeményezésként funkcionálna. Van-e értelme a szelektív hulladékgyűjtésnek? Ákos (közgazdász hallgató) Elméletben volna értelme, mert nagyon jó ötlet, hogy ezzel segítsük az újrahasznosítást. A gyakorlatban szerintem ma Magyarországon elvetélt próbálkozás ez. Nincsen kiépített rendszere a hulladék visszaforgatásának, és az emberek tudatában sem alakult ki a környezettudatos gondolkodás. Dalma (tanuló) Mindenképp jó lenne, ha megvalósulna, de előtte tájékoztatni kellene az embereket a szelekció hasznáról. Nagyon idegesítő, amikor a vonaton vagy máskor, egy iskolában a szelektív kukákat úgy ürítették, hogy összeöntötték egy szemeteszsákba. Ha nincs teljesen kiépítve a rendszer, semmi értelme az egésznek. Imre (villanyszerelő) Amíg a nagyobb környezeti problémákra sem kíváncsi senki, amíg a nagyvállalatok szennyezését nem bírságolják meg keményen, addig nincs értelme az egésznek. Az embereknek megvan a maguk gondja-baja, senkinek sincs erre sem ideje, sem ereje. Ilonka (nyugdíjas) A környezet védelme már nem nekünk fontos, hanem hogy az unokáink szebb világban élhessenek. Borzasztó látni a sok környezeti katasztrófát, ami manapság történik. Időm volna a szelektív hulladékgyűjtésre, de nem értem, hogy ez pontosan mit jelent. Milliárdos beruházás Lábatlanon Felülvizsgáltatj a A svájci tulajdonú, cement- és betongyártással foglalkozó Hokim Hungária Rt. mintegy 50 milliárd forint értékű, másfélmillió tonna éves kapacitású zöldmezős cementgyár építését tervezi Lábatlan település környékén. A svájci anyavállalat a világ egyik vezető cement -, kavics- és betongyártó társasága, 70 országban 48 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A Holcim Beton Rt. 10 éve van jelen a magyar piacon, 23 betonüzemén keresztül az ország csaknem valamennyi megyéjében. Az anyacég és jogelődei 1990-től 2003 végéig IS milliárd forint értékű beruházást és fejlesztést valósítottak meg MaA csolnoki Bányász Múzeum Szent Borbála-napi ünnepséget tartott a helyi Nyugdíjas Bányász Szakszervezet, a Polgármesteri Hivatal, a Dorogi Szénmedence Kulturális Alapítvány és az Országos Magyar Bányász Kohász Egyesület támogatásával. Négy éve döntöttek úgy a csol- nokiak, hogy újra élesztik a helyi bányász hagyományokat. Ennek kapcsán Kovács József, a Bányász Múzeum vezetője és a Dorogi Szénmedence Kulturális Alapítvány kezdeményezésére 2001 decemberétől ünnepük Szent Borbála napját, aki a bányászok védőszentje volt. Idén Matyók László elnök emlékezett a csolnoki bányászat múltjára. Kiemelte, hogy idén ünnepelnek előgyarországon. Az idén a múlt évi 2,6 milliárd forint után 1,8 milliárd forintot fordítottak ilyen célra. December 1 -jétől a magyar cég már önálló szervezeti egységet alkot, és kivált a pozsonyi központú közép-európai csoportból, hogy könnyebben „górcső” alá vehesse a Magyarországon folytatott tevékenységet. Ennek érdekében átszervezések váltak szükségessé. Ennek keretében többek között a Holcim Beton Rt.-t szervezetileg is beolvasztották a Holcim Hungária Rt.-be. A magyarországi autópálya- és épület-beruházásokra alapozva merült fel az ötlet egy új gyár létesítésére Lábatlanon.-A hatósági engedélyek beszerzése és az anyacég jóváhagyása után 2006ször úgy, hogy nincs már működő bánya a medencében. Fontosak a hagyományok, melyek tovább tudják adni a fiataloknak a bányászmúlt tiszteletét, a bányászok megbecsülését. Az emlékezés koszorúit Bérezés József polgármester, Fleischmann Dezső, a helyi Nyugdíjas Bányászszakszervezet elnöke és Matyók László elnök helyezte el. Az ünnepség után a Duna Művészkör alkotóinak kiállítását Papp Sándor, a dorogi Területi Bányászszakszervezet alelnöke nyitotta meg. Bemutatta a művészkör tevékenységét, és köszöntötte a helyi születésű hetvenéves Vígh János bányászfestőt. Kiemelkedő tevékenységét a Dorogi Szénmedence Kultúráért Alapítvány elismerő oklevelével és a Bányász Múzeum ajándékával köszönték meg. • Kovács Ági 2007-ben elkezdődhet az építés, és az új üzem 2009-ben már termelhet - mondta Richard Skene, a társaság elnök-vezérigazgatója. A választás azért esett Lábatlanra, mert ezen a környéken található mészkőbánya, amely a cementgyártás legfőbb alapanyaga. A társaság nem titkolt célja, hogy a négymillió tonnás magyar cementpiac 25-27 százalékát kitevő ukrán, szlovák és orosz cementimportot a következő években visszaszorítsák. Mint Richard Skene elmondta, Ukrajnából több, mint ezer kilométerről érkezik az áru, és az éleződő versenyben - a nagy távolság miatti szállítási kiadások következtében - az már nem lesz versenyképes. • SZSZANDRA Járatmegszűntetések a Vértes Volánnál A Vértes Volán Részvénytársaság változtatásokat kíván eszközölni a hatékonyabb járatkihasználtságok érdekében. A kétszer egy hétig tartó felmérés során kétszáz olyan járatot találtak, amelyen egy héten keresztül összesen nem utaztak többen harmincnál. Ezekből ötvenöt járat esetében döntöttek úgy, hogy a nagyon alacsony kihasználtságúakat megszüntetik. Már folynak a tárgyalások az érintett önkormányzatokkal. A járatleállítások várható ideje 2005. január 1-jétől lenne. Lapunknak megerősítették, hogy csak olyan járatokra vonatkoznának, amelyek nem veszélyeztethetik az iskolába, illetve munkába járást. • sz.sz. Bányászünnep bánya nélkül egyes modelljeit a Suzuki A Magyar Suzuki Rt. Európa-szerte főbb mint százezer gépjármüvét hívja vissza a márkakereskedó'khöz felülvizsgálatra. A Magyar Suzuki Rt. sajtóreferense, Tihanyi Tamás elmondta lapunknak, hogy a felülvizsgálat a 2000 és 2003 között gyártott, Wagon R+ típusú gépjárműveket illeti, azok közül is csak az 1,3 literes benzines motorral szerelt modelleket. A sajtóreferens szerint ilyesmi valamennyi autógyárnál előfordul időnként, a Magyar Suzukinél sem első ízben merül fel olyan probléma, amely miatt egyes típusokat vissza kell hívni. Tihanyi Tamás ugyanakkor hozzátette, hogy a most felfedezett hiba - nagyobb gázadásnál szorulhat, kiakadhat a gázbovden - nem a magyar gyártósor felelőssége. - Nálunk csak a gyártás folyik, a tervezés nem itt zajlik. A mérnökök utólagosan akadtak rá erre a hibára, és ezért - megelőzésképpen - ezt minden egyes gépjárműnél orvosolni fogjuk - mondta a sajtóreferens. Magyarországon összesen 25.800 Suzuki tulajdonost érint a rendelkezés. Őket a márkakereskedők fogják megkeresni, hogy időpontot egyeztessenek velük az elvégzendő javítást illetően. Az autók átvizsgálásának és a típushiba orvoslásának költségeit teljes mértékben a Suzuki vállalja át. Tihanyi Tamás szóvivő szerint a hiba csak a fentebb említett időintervallumban gyártott Wagon R+ típusú gépjárműveket érinti, a többi Magyarországon gyártott Suzukinél nem találtak ehhez hasonló típushibát. • Bk
