Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-27 / 212. szám

4 HÍDLAP • 2004. október 27., szerda RÉGIÓ MAI TÉMA Még dobog a bányászszív Csolnokon A dorogi szénmedencében 1781- ben kezdődött el a bányászat, és csak kétszázvalahány év után, 2004-ben szűnt meg a sokat áldott és bírált tevékenység. A két évszá­zadnyi bányászat a szénmedence szinte valamennyi településének életét befolyásolta és alakította a maga arculatára, és a korabeli vi­szonyok ismerői tudják, hogy a bá­nyaművelés meghatározó volt a te­lepülések fejlődésében, az embe­rek életmódjában és gondolkodá­sának alakulásában. Kovács Józsefet a bányászhagyo­mányok megőrzőjeként ismerik idő­sek és fiatalok Csolnokon, ahol áldá­sos tevékenységének meg is lett az eredménye, hiszen az 54. Bányász­nap alkalmából nívódíjat kapott ed­digi tevékenysége elismeréseként. Érdemei között említik, hogy a Bányász Szakszervezeti Szövetség és a Dorogi Szénmedence Kultúrá­jáért Alapítvány segítségével 2001- ben Bányász Múzeumot hozott lét­re, amelyben számos tárgyi emléket őriznek a messzi és a közeli törté­nelmi múltból. Az utolsó pillanatban megmen­tett dokumentumok és tárgyak, ösz- szegyűjtésével, majd pedig magá­nak a kiállításnak a megszervezésé­vel olyan munkát végzett, amely el­ismerésre méltód Kovács József annak a generáció­nak a képviselője, amely az elhiva­tottság mellett igazi értéknek tartja a szakmai szolidaritást és a bányá­szat tiszteletét. A folyamatos gyűjtőmunka ered­ményeként jelenleg három terem­ben vannak kiállítva az összegyűj­tött tárgyak. Az egyik teremben Vígh János helyi bányászfestő képei láthatók,.de korabeli térképeket és a több mint kétszáz éves bányászat számos emléktárgyait is megnézhe­tik a látogatók. Akik pedig az ásvá­nyok iránt érdeklődnek, azok meg­csodálhatják Pap Béla és ifjabb Ba­ranyai Lőrinc értékes gyűjtemé­nyét. A múzeum ad otthont Geren­csér Ferenc, Furlán Ferenc, Sziklai Károly, Kolonics Péter, Wiszt Jó­zsef, valamint Árvái Ferenc festő­művészek alkotásainak. Láthatóak még az 1800-as évek zászlói és térképei, de megtalálhatók a régi kéziszerszámok, a karbidlám­pák, különböző makettek, a bányászkodást ábrázoló fotók, kitün­tetések és bányász egyenruhák. A múzeum létrehozásában és fo­lyamatos bővítésében - az egyéni fel­ajánlásokon túl - jelentős anyagi se­gítséget kaptak Bércez József polgár- mestertől és a helyi önkormányzat­tól, valamint a Dorogi szénmedence Kultúrájáért Alapítványtól. Az egyik szoba a bányászat tárgyi emlékeit tartalmazza, amelyeket gyűjtőkörutakon „szereztek” meg a jóakaratú emberektől. Időnként fel­keresték otthonaikban a volt bányá­szokat, és rendszerint sikerrel jár­tak. Mindenki őrzött valamit a szak­ma emlékeiből. Fényképek, térké­pek kerültek elő, vagy éppen egy kobak, egy karbidlámpa, napló a fi­ókok mélyéről, s a lakosok kivétel nélkül szívesen átadták gyűjtemé­nyüket a múzeumnak. A közeljövőben az egyik helyi­ségben könyvtárat szeretnének lét­rehozni, és tervezik még két gáz- konvektor felszerelését is, mert így otthonosabbá teszik az intézményt. Egyre többen látogatják a csolnoki múzeumot, naponta hoznak be új kiállítandó tárgyakat és nemrég kaptak egy 1800-ból való térképet, amely Miklósberek bányászati he­lyeit mutatja be. • Kovács Ági Milyen jövőt jósol a magyar bányászatnak? Gábor (tanuló) A régi bányákat, amelye­ket már nem használnak, át kellene alakítani turista­látványossággá, múzeum­má. Ezáltal a fiatalok is megtudnák, hogyan dolgoztak a bányászok régen. Sokat barlan­gászom, ilyen célokra is kitűnőek lennének az elhagyott bányák. Kati (rendezvényszervező) Magyarországon sajnos — a bányászatnak is, akárcsak más szakmáknak - nincs már jövője. Pedig hagyo­mányőrző szándékkal meg lehetne őrizni néhányukat. A döntés­hozók felelőssége, hogy a nevesebb, híresebb bányákat fejlesztő beruházá­sok révén megőrizzék az utókornak. Krisztina (tanulmányi előadó) Sajnálom azokat az embe­reket, akiknek egyik napról , : a másikra megszűnik a L munkahelyük, de be kell látni, hogy a piac farkastör­vényeinek nem lehet ellenszegülni. A bányák csak veszteséget termel­nek, teljesen értelmetlen milliárdo- kat költeni az életben tartásukra. Ica néni (nyugdíjas) Nemhogy jövője, de jelene sincs már a bányászatnak. Az idősebbik bátyám a mogyorósi bányában dol­gozott. Annak idején nagy lehetőség volt a fiatalok számára, ha előrébb akartak jutni. Nem ér­tem, miért zárják be egymás után a bányákat. Fűteni mindig kell. • • Ötvenezer koronát igényelhetnek a civil szervezetek Elkészültek az új formanyomtat­ványok, amelyek segítségével már a második körben igényelhetnek anyagi támogatást a kultúra és a sport terén tevékenykedő civil szer­vezetek a Nyitrai Kerületi önkor­mányzattól (NKÖ). A maximális igé­nyelhető összeg ötvenezer korona. Molnár Pétertől, az NKÖ Kulturá­lis Osztályának vezetőjétől megtud­tuk, hogy a támogatásra szánt összeg nagysága még nem ismert, az csak a jövő évi költségvetés elfogadása után válik nyilvánvalóvá. Az viszont már tudvalevő, hogy tá­mogatást a polgári társulások, alapít­ványok, amatőr társulatok, a kultúra és sport terén tevékenykedő szerveze­tek igényelhetnek. A követelmények közé tartozik, hogy az illető szervezet a nyitrai kerületbe tartozzon, ott fejtse ki aktivitását, illetve hogy ne legyen adóssága a kerülettel szemben. Politi­kai szervezetek, illetve mozgalmak nem igényelhetnek anyagi hozzájáru­lást. Támogatást egyszeri rendez­vényre, vagy hosszú távú működésre kérvényezhetnek a művészeti, profillal rendelkező, illetve ilyen tevékenységi kört felölelő csoportok. Ezen kívül szabadidős, kulturális-művelődési jel­legű tevékenységre, helyi- és regioná­lis szintű kulturális tevékenységre, he­lyi és régiós hagyományok megőrzésé­re irányuló tevékenységre, valamint a nyitrai kerüler hazai és külföldi képvi­seletére pályázhatnak. Nem igényel­hető viszont támogatás a szervezetek vezetőinek honoráriumára, illetve ét­keztetésére. Egy tevékenységre ötven­ezer koronáig igényelhető összeg. A szükséges formanyomtatványok letölthetők a www.unsk.sk inter­netes oldalról. A kérvényhez csatol­ni kell a szükséges mellékelt anyago­kat. A formanyomtatványokat szlo­vák nyelven, két példányban kell el­juttatni az NKÖ címére ez év de­cember 31-ig. Bővebb információt a fent említett internetes oldalon,, il­letve a 037/6922961-es telefonszá­mon lehet szerezni. • CzM Rendkívüli autóbuszjáratok Mindenszentek alatt Folytatás az 1. oldalról A 6-os helyi járat megáll a Belvá­rosi temetőnél Esztergomban. Külön temetőjáratot nem indít a Vértes Volán Rt. Esztergomban, de a hatos helyi járat valamennyi járatával péntek, szombat, vasárnap és hétfőn érinti a Belvárosi temetőt. A temető­be kilátogatóknak nem kell külön ar­ra figyelni, hogy melyik 6-os járat ej­ti útba a temetőt, mivel valamennyi induló járat útvonalában benne lesz a temető a fent említett négy napon. A Vértes Volán egyéb távolsági járatai, amelyeket Dorog, Kesztölc, Csolnok, Leányvár, Piliscsév felé indít, a temetőhöz legközelebb lévő megállóban, amelyik a Határ Csár­da étteremmel van'szemben, min­dig megáll, így arra felé nem indul külön temetőjárat. A Vértes Volán információi alapján ugyanis nincs jelentősége az ilyen mentesítő jára­toknak. Ennek főleg az az oka, hogy az idősek családtagjaikkal együtt kí­vánják meglátogatni elhunyt hozzá­tartozóik sírjait. Mivel együtt teszik ezt, a tapasztalatok azt mutatják, hogy valamilyen módon kocsival mennek ki a temetőbe. A Vértes Volán szerint az elmúlt években nem tapasztalták a mentesítő jára­tok szükségességét, nem voltak a já­ratok túlzsúfoltak. • GK/CZM Pályázati tervek a király város fejlesztésére Esztergom városa nemrég hat­száz milliós pályázati támogatást nyert a Széchenyi tér felújítására, illetve további tizennyolcmillió fo­rintot a szükséges önrészhez. Szin­tén pályázati támogatásból újítják fel az Aprófalva bölcsödét is. Mind­ez azt mutatja, hogy a pályázatok által nyújtotta lehetőségekkel élve több olyan beruházást is meg lehet valósítani, amelyek egyébként tel­jes mértékben a város költségve­tését terhelnék. Meggyes Tamás polgármester a legutóbbi testületi ülésen hangsú­lyozta, hogy a sikeres pályázat titka a megfelelő felkészülés. Ezért a kép­viselő-testület rendes ülésein a na­pirendi pontok között minden alka­lommal foglalkoznak a pályázati le­hetőségekkel is. Elsőként azokat az aktuális pályázati lehetőségeket is­merték meg a képviselők, amelyek az Önkormányzat Gyarapodás Programjában szereplő projekt le­hetőségekkel összhangban állnak. A Belügyminisztérium által kiírt Pin­cerendszerek, természetes partfalak (támfalak) és földcsuszamlások ve­szély-elhárítási munkálatainak tá­mogatására kiírt pályázatra már kész pályázati anyaggal is rendel­keznek, amelyet jövőre benyújtanak a Nagy Szeminárium mögötti tám­falszakasz újjáépítésére. Pályázatot nyújtanak be a Nemzeti Gazdasági Fejlesztési Terv Gazdasági Ver­senyképesség Operatív Programja keretében az ipari innovációs inf­rastruktúra fejlesztésére kiírt pályá­zatra az Ipari Park témakörében. A Regionális Operatív Program kere­Pályázati pénzekből (is) szépül a Széchenyi tér tében a városi területek rehabilitá­ciójára kiírt pályázatra a déli város­rész rehabilitációjának megvalósítá­sa érdekében pályázik a város. A turisztikai vonzerő fejlesztéséről szóló pályázati kiírásra több témá­ban nyújtanak be pályázatot. Töb­bek közt a Mattyasovszky bástya helyállítására, a Berényi Zsigmond utca átépítésére, a Balassa Múzeum fejlesztésére és a Meszéna-ház fel­újítására, valamint a kerékpárút folytatására Tát és Pilismarót irá­nyában, valamint a Fürdő Szálló vagyonrendezési eljárásának lefoly­tatására. Pályáznak a Szent- györgymezői Olvasókör felújításá­ra, a helyi piacok és a nagybani pi­acra jutási lehetőségek fejlesztésére, valamint az önkormányzati intéz­mények fűtéskorszerűsítésére. • MÁ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom