Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-09 / 201. szám

• HÍDLAP • 2004. október 9., szombat hídlapmagazin Carandiru - a lázadó börtön Bár brazil film nem túl gyakran ke­rül a hazai mozikba (és most tekint­sünk el a dél-amerikai szappanopera áradattól, amivel a televízióban kell nap, mint nap megküzdenünk), vi­szont ha mégis, akkor annál csillo­góbb gyöngyszemeknek tapsolha­tunk. A Központi pályaudvar és az Is­ten városa nemzetközileg is elismert és díjesővel jutalmazott filmek voltak, s minden adott volt ahhoz, hogy a Carandiru is hasonló ívű pályát jár­jon be. Mindenekelőtt a rendező, Hector Babenco neve lehetne garan­cia a sikerre, de legalábbis a minőség­re. A hatvan fele közeledő direktor nem túl gyakran készít filmet (5-7 évente), akkor viszont annál nagyobb durranásokkal rukkol elő (A pókasz- szony csókja, Gyomok között). A tör­ténet az egész országot, sőt a nemzet­közi közvéleményt is érdekli, lévén, hogy valós eseményeket dolgoz fel. A Carandiru ugyanis Brazília hírhedt börtöne, egy túlzsúfolt katlan volt, ahol 3000 férőhelyen 8000 rabot tar­tottak fogt a. Az embertelen körülmé­nyek között élő rabok viszonylagos szabadsága csak a börtön falain belül érvényesült, ott viszont egy sajátos társadalmi ranglétra alakult ki, mely­ben fontos szerepet játszott a kábító­szer, a dohány és a pénz. A csencselő, kisebb alvilágként működő hely nyu­galmát aztán egy, a félreértésekből fa­kadó és börtönlázadásba torkolló tra­gikus eseménysorozat pecsételi meg, melyet brutálisan vernek le a rend őrei, meggyilkolva számos ártatlan és kétségbeesett embert. Ezt követően döntöttek a börtön bezárása és le­rombolása mellett. A film a rácsok mögött önkéntes szolgálatot teljesítő orvos, Drauzio Varella feljegyzéseiből készült, aki 14 éven keresztül dolgozott a börtön­ben, s eközben egész különleges tisz­teletet vívott ki a rabok körében. Ahol tudott segített, vagy legalábbis próbált segíteni, ami néha csak ab­ban merült ki, hogy meghallgatta a zokszót, vagy segített egy börtönön belüli házasságban. Az izgalmas alapból sajnos túlbe­szélt, elnyújtott film készült. A ren­dező több szereplő életét igyekezett bemutatni, amellyel nagyon törede­zetté tette filmjét. Az elbeszélésmód nem lineáris, számos flashback sza­kítja meg a történet menetét, mely­ben ráadásul az egyes szereplők kö­zött cikázik a direktor. Emiatt telje­sen szétesik a történet, amit ráadásul az orvosnak, illetve az őt játszó Luiz Carlos Vasconcelosnak kellene össze­fognia, csakhogy a színész enyhén szólva is visszafogottan és hiteltelenül teljesít, így (rendezői) segítség híján az egyébként is iszonyú hosszúra nyújtott (a film két és félórás) törté­net teljes unalomba fullad. Hosszú percekre eltávolodunk a fő cselek­ménytől, Babenco teljesen felesleges részletekkel „húzza” az időt, melyet majd csak a lezárás börtönlázadása (mely stílszerűen egy focimeccsből robban ki) és annak vérbefojtása ráz fel valamelyest. A börtön udvarán meztelenül ülő rabok nagytotálban mutatott tömege azért elég hatásos kép, mint ahogy a felrobbantás meg­örökített pillanatai is megrázóak. A braziloknak nyilván sokkal többet je­lent az intézmény lerombolása és an­Carandiru, színes, brazil-argentin film (2003) Szereplők: Luiz Carlos Vasconcelos, Aida Leiner, Ailton Grafa, Ivan de Almeida írta: Fernando Bonassi, Hector nak sötét múltja, ezért nem meglepő, hogy vagy 4,5 millióan látták hazájá­ban, ám a nemzetközi visszhang ezút­tal elmaradt. Nem véletlenül - te­szem hozzá nagyon halkan. • SIMPSON Babenco, Victor Navas Rendezte: Hector Babenco Hazai bemutató: 2004. szeptem­ber 23. Forgalmazó: SPI Játékidő: 148 perc Utak égen-földön - Muravidék 6. Nagyobb szükség lenne rájuk, mint amennyire jelen vannak. Bizo­nyára a régmúlt idők iránt való olt- hatatlan nosztalgiám mondatja ve­lem: szükség van a versekre, írá­sokra, gondolatokra. A Muravidék című kulturális folyóiratnak eddig hat száma jelent meg, az elv maradt a régi, s maradt az üzenet: rajtunk a felelősség, hogy az utánunk jövők mit visznek magukkal az úton. Mit visznek magukkal? Sok hazug­ságot, sok kegyetlen harc képét, har­cok és kudarcok hangjait, illatait, s ettől maguk is katonákká válnak. Nem én mondom ezt a komor kórké­pet a következő generációkról, ha­Shrek 2 (Bajor Ágost Kultúrmozgó 10,07-10,10) Shrek csúnyácska, zölden is ara­nyos figurája az első részt követően nemcsak az egyes édességek cso­magolásán látható, hanem a folyta­tásnak szánt második részben is. Ráadásul a történet ugyanott foly­tatódik, ahol a népszerű első rész­nél abbamaradt. A házasságkötés után a szülői páros immár látni szeretné lányát. A félreértések eb­ben a részben is halmozódnak, hi­szen sokan úgy tudják, hogy a le­ányzót egy bizonyos Szőke Herceg mentette meg. A Jó Tündér gonosz tervet eszel ki, a piperkőc királyfi pedig szintén nem lesz Shrek leg­jobb barátja. De hogy még ezt a helyzetet is fokozni lehessen, meg­jelenik a színen egy bérgyilkos, aki nem más, mint a csizmás kandúr. A kalamajka ellenére persze Shrek megint felülkerekedik... nem szociálpedagógusok és hozzáér­tő, hiteles szakemberek. A Muravidék című kulturális fo­lyóiratban szerencsés és elképesztő eset történt: remek, hozzáértő szak­emberek irányítása és válogatása alatt elsőrangú és jó szándékú (!) író­emberek művei gyűjtettek össze. Pöltl Oxi Zoltán személyét nem csak azért taglalom elsőnek, mert la­punk munkatársa, de mert a kötet (talán - s mint ilyen, személyes véle­mény) legjobb verseit közölte. „s végül a kirakatüvegre kenődve/bá- mulom míg megy a haláltusa” - nem ugrik be az elébb vázolt reklámkábított új generáció komor vázlata? Oxi sorai­ból kicsengő kétségbeesés éppen azért Az utolsó szamuráj Aki nem tudná, most van itt a reneszánsza a kaszabolós, távol-ke­leti harckultúrákat kihangsúlyozó kalandfilmeknek. Tom Cruise pe­dig hitelesen hozza az önmaga által padlóra küldött, a fehér amerikaiak által vezetett háborúktól megcsö- mörlött tisztet. Egv profi katona, akiből egy másik nép, a japán kul­túra hozza elő a becsületért, a szemtől szembe harcért élni tudó harcost, az elszánt szamurájt. A Kurosava filmek után ebben a pro­dukcióban ismét feltámad a jata­gánkarddal és nyílvesszőkkel har­coló, tiszta szívű, egészséges szem­lélettel élő katona szelleme. A fog­lyul ejtett amerikai tisztből első­számú szamurájt nevelnek azok, akik már láthatóan egy letűnt kor utolsó képviselői. így szállnak együtt szembe a túlerővel. szimpatikus, mert a háttérzajban ott az optimizmus - vagy mégse, csak én ér­zem így? Az olvasóra van bízva a leg­fontosabb információ, a kérdés. De fé­lelme nagyon is valós, még a keserű humor mögött is: embermasinák és mechanikus dzsungelek kora „a köz­szeméremtest birtoklásáért/az úszni nem tudó istenek/botrányba fullad­nak.” Egy szép napon talán... Csicsay Alajos „A hatalom fogsá­gában vergődő iskolák” című írását szíves figyelmükbe ajánlom: a volt alapiskolai igazgató az elmúlt évek tapasztalatát (tegyük hozzá; végre, sok év után) egy könyvbe gyűjtötte, s kiállása egy demokratikusabb, tisz­tább iskolai rendszerért példaértékű. Csak az a szex (Anything Else) A jó öreg Woody Allen által ren­dezett film már a videotékák polca­in is megtalálható. Az aranyos tör­ténet két főszereplője Jerry (Jason Biggs - Amerikai pite trilógia) és Amanda (Christina Ricci - Addams Family) szerelméről szól. Jerry egy New York-i író, aki első látásra be­leszeret a fiatal Amandába. Am ez a kapcsolat rengeteg nem várt követ­kezménnyel jár. Amanda mégsem olyan, mint ahogy azt Jerry gondol­ja, sőt hisztis, ideges, önző és még lehetne sorolni. Erős dohányos, gyógyszerek garmadáját képes ma­gába tömni, stb. Nemcsak ezek a dolgok nem stimmelnek, a férfi hiá­nyolja az érzékiség hiányát is. Még furcsább lesz a helyzet, amikor Amanda alkoholista édesanyja is odaköltözik. Tovább rontja a hely­zetet - ha lehet - a rátarti pszicho­lógus, valamint Jerry ügynöke. Charlize Theron és Johnny Depp főszereplésével készült amerikai sci- fi-t tűzi műsorára kedden az RTL Klub. A történetben Spencer (Johnny Depp) űrhajósként dolgo­zik, és egy rutinfeladatnak tűnő küldetéskor baleset történik. Két percig megszűnik a kapcsolat a Föld és a hajó között. Mikor főhősünk visszatér a Földre, nem tudja mi történt vele. Társa viszont a rövi- debbet húzza, hazatérése után titok­zatos körülmények között meghal, jilian (Charlize Theron), Spencer felesége viszont egyre több furcsa dolgot észlel. Spencer teljesen meg­változott, de az asszony nem rágó­dik a dolgon, mivel gyermeket vár. A gyanú elszáll, de Spencer nem tud visszatérni régi énjéhez, sőt egy NASA munkatárs is felkeresi, aki a űrbaleset után nyomoz. Jilian nem­sokára ikreknek ad életet, de úgy érzi, visszafordíthatatlan folyamat veszi kezdetét a testében... Szállási Árpád A szeretet nosztalgiája ' 1 > >■ „ , M 1 z 1“%" ff 1 O .... - . ■: * Jr 160 verset tartalmaz a „magán­könyvtáráról” híres esztergomi or­vos idén kiadott kötete, mely sor­rendben immár a harmadik. A szép kiadású versgyűjteményt az Eszter­gom és Vidéke újság gondozásában került a könyvesboltokba. Szállási Árpád lírája rövid versszakos, a mondókák stílusához hasonlatos rímképletekből áll. Az idős költő társául Kaposi Endre festő- és gra­fikusművész csatlakozott, aki mun­káival illusztrálja a könyvet. A tar­talomjegyzékben lapozva néhány verscím máris arról árulkodik, hogy az alkotó eredetileg az egészségügy katonája, „Szívhalál”, „Depresszió”, „Lélektan”, „Morfin”,,Amnézia”, „Agykontrol”, „A hálapénz”, de ter­mészetesen SzA. az élet más terüle­teit is górcső alá veszi verseiben. Wernke Bernát három verse és az Esztergomi Művészek Céhe kiállítá­sára írt megnyitóbeszéde hozta is­mét megszokott magas és profi szintjét, Pécsi Sándor, Sárközi László és Karcagi Magyar Margit munkái éppen abba a kategóriába tartoznak, akik az új generációknak útravalóval szolgálhatnak. Tele gon­dolattal, szívvel és (nem lehet elég­szer leírni) jó szándékkal. Pecze Rózsa, Marosi Károly és Nagy Zoltán versei mindenekelőtt békét és pihenőt adnak az állandó zúgásban, mégsem erőtlenek és savanyúak... áradoznék még tovább is, de „ennyi fért bele a mai műsor­ba”. Áradozásom oka a sajnálat: hal­lom az irodalom tűnő lépteit. Tessék megkeresni, beszerezni - hátha megmenthetünk valamit. • SZARKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom