Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-13 / 203. szám
4 HÍDLAP • 2004. október 13., szerda RÉGIÓ MAI TÉMA A régió bizonyítja, hogy képes az összefogásra Interjú Kis Róberttel az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek kapcsán A katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek a települések egyházközségeinek legjelentősebb forrásai. A püspökök, főesperesek egyházlátogatásának jegyzőkönyveit a 16. század elejétől latin nyelven írásba foglalták, azonban ez egységesen még sehol sem jelent meg, annak ellenére, hogy felbecsülhetetlen liturgikus értéket képvisel. A kötet célja a történelmi Esztergom vármegyére vonatkozó egyházlátogatások magyar nyelvű publikálása a kezdetektől 1732-ig, a megye török uralom utáni újjáépítésének befejezéséig és a protestánsok elleni Carolina Resolutio kiadásáig. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az összes Esztergom vármegyei (azaz több mint félszáz) település szerepel és értesülhetünk a katolikus templomok állapotáról, felszereléséről, a plébános személyéről és jövedelméről, az iskolamesterről, a lakosok számáról és erkölcseiről, az igen jelentős számú protestáns lakosságról és helybéli patrónusokról, fötdesurakról. Ezek az egyházlátogatások a 18. századi vallási élet pontos leírását tartalmazzák, így a vármegye életét és a történelmi időket kutatók számára lesznek igen hasznosak. A kiadvány formailag a régiós arculathoz illeszkedő, számos történelmi illusztrációval (metszetekkel, térképekkel, festményekkel) gazdagított színes könyv lesz, amely a téma kutatói mellett a települések számára reprezentációs célú felhasználást is lehetővé tesz. A könyv tervezett példányszáma 2000 darab. A projektet a települések lélekszámarányo- san finanszírozzák, ami egylakosra számítva 16,5 forint - 2,5 korona. A kisújfalusi református templom Folytatás az I. oldalról Azért érdemes és érdekes kiadni a jegyzőkönyveket, mert azok latinul íródtak, és ismerve a települések helytörténeti kiadványait, nagyon kevés község vállalkozott arra, hagy fezeknek a jegyzőkönyveknek a megemlítésén kívül bővebben vagy aprólékosabban foglalkozzanak vele. Ennek persze több, érthető oka van. Egyrészt nehéz megkeresni őket, hiszen csak a levéltárakban találhatók meg, másrészt latinul íródtak, ezért nehéz a fordításuk. Részletek már megjelentek ezekből a jegyzőkönyvekből, de a teljes anyag még soha. Most viszont a komplett jegyzőkönyv teljes fordítása kerül publikálásra. — Elmondta, hogy eddig csak részletek jelentek meg a jegyzőkönyvekből. Melyik településekről van szó?- Pont a mi községünk, Kisújfalu volt az, amely hegytörténeti kiadványában ezek az egyházlátogatási jegyzőkönyvek teljes egészében megjelentek, de ez csak eg)' községre, ránk vonatkozóan. Ezen felbuzdulva segítettünk abban, hogy Budaörsön is megjelenhessen a vonatkozó összes rész a jegyzőkönyvekből. Azóta még hét egy- egy településről szóló jegyzőkönyvfordítás látott napvilágot, de eddig még soha nem jelent meg olyan kötet, amely egy egész egyházmegye összes településéről szól. Ezért gondoltam, ha már az Ister-Granum Eurorégió felöleli az összes községet, amiről szó van, vállalhatna valamilyen védnökséget. — Nagy tminka lehet ezek latinról magyarra való fordítása. Ki végzi ezt a feladatot?- Nemcsak a fordítás, hanem maga az elolvasás is nehéz munka, hiszen kézzel íródtak. A fordításon már két éve Búcsi Lajos kisújfalui református lelkipásztor munkálkodik. Az első négy egyházlátogatási jegyzőkönyv egykötetnyi nagyságú. Ez lenne az első, amit megjelentetnénk. Persze későbbről, az 1760-as 1780-as évekből és 1802-ből is van még latin nyelven íródott jegyzőkönyv, de egyelőre a korábban említett első négyet szeretnénk megjelentetni egy kötetben. Később lehet szó egy második és harmadik kötetről is. Ha minden jól alakul, 2005 nyarára, őszére megjelenhet az első kötet. — Milyen jelentősége van a jegyzőkönyveknek a régió életére nézve?- Az egyes települések helytörténeti kiadványainak szerkesztői vagy kutatói hasznosan és jól tudják majd használni, hiszen olyan információkat szerezhetnek belőle, amelyeket nem találnak meg máshol vagy csak hosszas utánajárás után. A régió életében pedig éppen azt tudnánk általa bizonyítani, hogy nem fölösleges az Ister-Granum Eurorégió, hiszen ha kell, össze tudunk fogni, és meg tudunk jelentetni egy kiadványt a régió védnöksége alatt. • Gál Kata Részt venne-e a Születés hetének rendezvényein? Amarillisz (tanuló) A diplomaosztó után nem állnék munkába, hanem azonnal gyermeket vállalnék. Erre partnerem is készen áll, akit két éve ismertem meg. Mindketten tudatosan állunk a dologhoz, ezért egyértelmű a válaszom a kérdésre: minden ilyen témájú rendezvényre szívesen ellátogatunk. Kármen (kismama) Régebben enyhén szólva furcsán néztem azokra a nőkre, akik bújták a kismama-lapokat, csak a gyerekükről beszéltek. Ma már megértem őket. Számomra semmi sem fontosabb, mint a születendő gyermekem. Ezért örülök különösen a kezdeményezésnek. Zsuzsanna (vállalkozó) Egyelőre nincs időm ilyen eseményekkel foglalkozni. Frissdiplomásként először a saját helyzetemet kell megerősítenem, és csak ezután következhet a gyermekvállalás. Csak 30 éves korom körül gondoltam az első terhességet. Csaba (idegenvezető) Egy kicsit még infantilis vagyok a családalapításhoz, holott fontos szerepet játszik az életemben a család. Három kicsit szeretnék, nekem is két testvérem van, de még úgy 5-10 évig nem tervezek kispapa lenni. A kedvesem már most bevállalná, ő biztosan elmenne ezekre a rendezvényekre, de jómagam még nem vagyok elég érett ehhez. mm Felvidéki Balassa emléktúrák Idén október 20-án ünnepeljük Balassa Bálint születésének 450. évfordulóját. Ebből az alkalomból két emléktúra is indul a Felvidékre. Az elsőt október 16-17-én rendezi a Cathedralis Tours Utazási Iroda, amely során többek között egy városi delegáció is végigjár minden Balassa emlékhelyet, így tisztelegve — természetesen az emlékév számos rangos esztergomi rendezvénye mellett - a nagy költő emléke előtt. A kétnapos program kiindulópontja Párkány, ahonnan Garamkövesd és Szalka érintésével Szklabonyán és Alsósztregován át Zólyomba látogatnak a résztvevők. A 13-17 századi várkastélyban megkoszorúzzák Balassa Bálint emléktábláját. Délután ellátogatnak Hibbére, a költő nyughelyénél szintén koszorút helyeznek el. Másnap hazautazás előtt felkeresik Selmecbányát ;és Besztercebányát. Az utazásra természetesen még bárki jelentkezhet a szervező utazási irodánál. A Párkány és Vidéke Kulturális Társulás Balassi Klub október 22-24 között szintén emlcktúrát szervez.- Korábban a nyolcvanas évek közepén négy-öt alkalommal már szerveztünk hasonló túrát a Felvidékre, meglátogatva az ott található emlékhelyeket, most felújítjuk ezt a hagyományt - mondta el lapunknak Himmler György, a társulás elnöke. Idén Zólyom és 1 libbe után Krakkóba is ellátogatnak Báthori István, Sobieski János és Jadviga sírjához. Késmárkon megtekintik Thököly Imre mauzóleumát az evangélikus templomban. A Balassák egykori várkastélya, Divény vára után megkoszorúzzák Balassi Bálint szobrát Kékkőn, végül Esztergomban a Balassi emléktáblánál rendezett záróünnepségen ér véget a program. Erre a túrára is várják még a jelentkezőket. 311 településen futottak Befejeződött a Drogmentes Magyar- országért Maraton futás. A negyvenkét napos rendezvénysorozat, az ország 311 településének érintésével és 2059 kilométer lefutásával hívta fel a figyelmet a drogok veszélyeire, és juttatta el üzenetét: lehet valamit tenni a drogokkal kapcsolatban. A maraton még április 24-én indul el Budapestről a Parlament elől, amelynek során 105000 kilométert futott a csapat a csatlakozókkal együtt, több mint 150 köztiszteletben álló ember csatlakozott aláírásával a mozgalomhoz, köztük polgármesterek, rendőrkapitányok, orvosok, drogszakemberek, híres művészek és sportolók. 6300 gyerek vett részt a maraton által szolgáltatott drogprevenciós előadásokon, és 6050 gyermek vált Drogmentes Kapitánnyá. A szervezet 24000 drogfelvilágosító kiadványt juttatott el a gyerekekhez, iskolákhoz és a rendőrkapitányságok illetékeseihez, és több tízezer ember csatlakozott aláírásával a Drogmentes Magyarországhoz. Ezen kívül 52 média megjelenése - köztük a Hídlap is - hirdette a drogmentesség eszméjét. A maraton résztvevői júniusban látogattak el Esztergomba. • GK Folyamatosan csökken a születések száma- A magyarság az évezred közepére kisebbségben lehet saját hazájában - mondta Berbik István, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház osztályvezető főorvosa az október 11-től 17-ig tartó a „Születés hete” elnevezésű rendezvény kapcsán. I Az aggasztó hírnek több alapja is van. A nők esetében a huszonéves kor a legideálisabb a gyermekvállalásra. A fiatal nők és családok többsége két-három gyermek vállalását ter- I vezi, ám mire a tervből a megvalósítás fázisához érkeznek, kettőre csökken a gyermekek száma. Ezt tovább rontja, hogy a harmincas éveikbe érkező nők esetében nő a gyermekvállalás kockázata, így aztán a tervezett család maximális létszáma háromtagúra csökken. Ezen pedig az Európai Uniós csatlakozás sem segít, bár az életminőség jobbulása ígéretesen hangzik a családalapításra készülők 1 számára. Mint ismeretes, Portugáliában is alacsony a születések száma, j ott persze nagyobb a csecsemőhalandóság. A felmérések azt a sajnálatos ] tényt mutatják - ismertette Berbik István -, hogy az abortuszok száma Magyarországon a legmagasabb az Európai Unió tagállamai között, és ugyancsak vezetjük a tagállamok listáját az alacsony születési számokkal. Magyarországon a tízmilliós lakosságot már pár évtizede inkább csak az emigrációval (bevándorlással) tartják fenn. Ha ez továbbra is így marad, akkor a magyarság száma hazánkban a kisebbséggel megegyező lesz.- Lassan definiálni kell azt is, mit i jelent a normális szülés fogalma fűzte hozzá Berbik István. Hiányosságok vannak ugyanis a társadalmi szerepvállalás és a családalapítás ismeretében, valamint az egészségnevelésben is. A szexuális felvilágosítás nehézségeivel is gyakran csak a megvalósítás alkalmával szembesülnek a pedagógusok, mikor a pubertás korú iskolások elé kell állniuk. A Vaszary Kolos Kórház már 1996 óta birtokolja büszkén az UNICEF minőség biztosítási ellátásra vonatkozó elismerését. Ez igazolja, hogy a kórház olyan körülményeket teremt a kismamáknak, leendő édesanyáknak, amelyek garantálják az ember és családbarát ellátást. Mindenképp el kellett távolodni a régi, elidegenedett, embertelen és sterilitásra hivatkozó, poroszosán merev ellátási formától. Az állandó nyitottsággal alkalmat tud a kórház teremteni arra, hogy a kismamák és a leendő családapák megismerhessék a születés helyszínét, a csecsemő szakápolókat, és egyáltalán magát, a terhesség idejét végigkísérő, az intézmény nyújtotta körülményeket. A nap 24 órájában biztosítanak ellátást a kismamáknak, és odafigyelnek arra, hogy beszélgetésekkel, foglalkozásokkal segítsék a korai kötődés kialakulását már a fogantatástól kezdődően. - Szeretjük a területen élő pácienseinket - tette hozzá Berbik István -, és ez viszonzásra talál. Ezért is fontos, hogy a szülészeten, nőgyógyászaton, illetve az egész kórházban már két éve tartanak a folyamatos fejlesztések. Ezek többségét saját kezdeményezéssel, adományokból és önkormányzati támogatásból valósítják meg. A felújítási munkálatokban nagy segítségre számíthatnak a közeli Kolping Katolikus Szakiskolától is, ahonnét a szobafestő és mázoló szakmát tanulók minden évben az intézményben végezhetik szakmai gyakorlatukat. A Születés hete kapcsán az országos kezdeményezéshez csatlakozott a Vaszary Kolos Kórház is. Mától nyolc szerdán keresztül vehetnek részt az érdeklődők ingyenesen a védőnők, szülésznők, gyermekorvosok, gyógytornászok előadásain, ahol a terhességgel, szüléssel, a családtagok szülőszobai teendőivel, csecsemőgondozással, szoptatással, hazaadás utáni szülői feladatokkal és a családi élettel kapcsolatos kérdésekre kaphatnak válaszokat. Ma délután 15 órától várják a kismamákat, leendő édesanyákat, édesapákat valamint családtagjaikat a kórház gazdasági épületének előadótermébe, ahol a „Babát várunk” szülésre felkészítő program nyitó előadását hallgathatják meg. • Szalai Andrea
