Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-12 / 202. szám

2004. október 12., kedd • HÍDLAP 3 MAGYARORSZÁG Biznisz a környezetvédelemben Milliárdos üzlethez jutottak Gyurcsány üzlettársai Becslések szerint mintegy 4-5 milliárd forintos üzlethez jutott Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György korábbi üzlettársa, az Elektro-WASTE Kht. élén álló Ko­vács Árpád az elektronikai (számí­tástechnikai) hulladékok termékdí­jából - jelentette ki Illés Zoltán hétfői sajtótájékoztatóján. Egy európai uniós irányelv szerint 2006. december 31-ig a tagországok­nak gondoskodni kell a hulladékok új­rahasznosításáról. Magyarországon becslések szerint 70-100 millió kilo­gramm feldolgozásra váró elektronikai és elektronikus hulladék keletkezik. A Környezetvédelmi Minisztérium az uniós direktíva szorításában döntött úgy, hogy megváltoztatja a termékdí­jakra vonatkozó szabályozást, mely­nek keretében - egyebek között - a mobiltelefonokra is 1000 forintos ki­lónkénti termékdíjat vezetne be. Híradásokban szó esett arról, hogy megalakult az Elektro-Waste Kht., melyet Kovács Árpád, a Horn-kor- mány volt helyettes államtitkára ve­zet. Ennek a Kht.-nak a tagja a több milliárdos kárelhárító megbízásokat begyűjtő Terszol Szövetkezet, az Enviroinvest-Waste Kft., valamint a Kovács Árpád családi érdekeltségé­ben lévő Ekofutur Kft. Az Enviroinvest-Waste Kft. jelen­legi tulajdonosa az az Enviroinvest Illés Zoltán Kft., melynek Kovács Árpád nem­csak tagja, hanem ügyvezetője is. Ér­dekesség, hogy 2002 májusáig a cég még a Szilvásy György és az akkor még aktív Gyurcsány Ferenc vezette Altus és Perfekt Kft.-k kezében volt. Ezekből adódóan több kérdés is fel­vetődik. A bevezetés előtt miért nem tájékoztatta a szélesebb közvéleményt a piaci lehetőség létrehozásáról? Mi­ért nem állami feladat az újrahaszno­sítás irányítása, ha érdemes egy egész céghálózatot létrehozni rá? Miért ép­pen ennek a kht.-nak teremtett olyan monopolhelyzetet a kormány, amely becslések szerint mintegy 4-5 milliár­dos üzletet tesz lehetővé? • (gál) Uj frakcióvezető-helyettesek Frakcióvezető-helyettesnek válasz­totta Buránv Sándort és Kovács Ti­bort az MSZP képviselőcsoportja. Buránv a Medgvessv-kabinetben előbb a Pénzügyminisztérium állam­titkáraként dolgozott, alig egy eszten­deig. Majd az első kormányátalakítás­nál a munkaügyi és foglalkoztatáspoli­tikai miniszteri posztot nyerte el. Azonban Medgyessy Péter második kormányátalakítási kísérletekor meg­vonta tőle a bizalmat. Gyurcsány Fe­renc szintén mást látott szívesen a munkaügyi tárca élén, így október harmadikán fel kellett állnia bárson­yszékéből. Ezt követően a fővárosi szocialisták elnöki posztjáért szállt ringbe, ám alulmaradt Molnár Gyula XI. kerületi polgármesterrel szemben. Kovács Tibor az MSZP költségve­tési munkacsoportjának tagja, vala­mint az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának alelnöke. • (X-Press) Késő esti megemlékezés a Hősök terén A Budapesti Rendőr-főkapitány­ság csak este kilenc órára engedélyez­te a Magyarok Világszövetsége által október 15-re, a Hősök terére meg­hirdetett Bocskai-emlékünnepséget. „Az egyetlen győzedelmes magyar szabadságharc 400. évfordulójának megünneplésére azért kerül esti sö­tétségben sor, mert délután a MAZS1HISZ tart rendezvényt a Hősök terén.” A rendőrség elutasította az MVSZ délelőtti időpontra tett indítványát is, azzal az indoklással, hogy a MAZSI- HISZ rendezvényének biztonsága ér­dekében egész napos „műveleti terüle­tet alakít ki” a helyszínen. • (E.J.) A kormány igényli a rendet A politika nem a kormányról, a pártokról szól, hanem a polgárok­ról. Ők bíznak meg minket, hogy könnyebbé tegyük az életüket - je­lentette ki Gyurcsány Ferenc kor­mányfő a Belügyminisztérium hét­fői vezetői értekezletén. Gyurcsány Ferenc elmondása szerint a kormánynak az a dolga, hogy segítséget nyújtson az embe­reknek a biztonságosabb, kiszámít­hatóbb élet megteremtésében. A kormányfő arra kérte a BM munkatársait, hogy törekedjenek az igazságosságra a szolgáltató állam megteremtésében, hiszen a polgárok ezt előre megfizetik az adójukkal. Gyurcsány szerint a tárca veze­tői, Lamperth Mónika miniszter, Szilvási György és Juhász Gábor államtitkárok értik, hogy az ország demokratikus politikai rendjében az ember áll a középpontban. A kormányfő úgy vélte, hogy Bene László, az új országos főkapitány tudja, hogy a demokrácia össze­egyeztethető a közbiztonsággal. A miniszterelnök rámutatott: a kormány igényli a rendet, a közbiz­tonságot, a politikát pedig távol tartja majd a rendőrségtől. Mint mondta: „A miniszterelnöknek nem lesznek üzenetei, hírvivői a rendőr­ség világába, alkotmányos jogait a belügyminiszteren keresztül gyako­rolja.” Gyurcsány egyértelmű elvá­rása a tárca felé, hogy a politika az alsóbb szinteken is jobban szolgálja a polgárokat. „Szeretném, ha a jö­vőben a politika fő színtere nem a központi kormányzás lenne, hanem a települések, ahol a polgárok talál­koznak a közszolgáltatással,, - tette hozzá a miniszterelnök. A határőrséggel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc megjegyezte, hogy az egyre inkább megfelel a schengeni elvárásoknak. • Epress József Külföldiek vásárolják fel a magyar ingatlanokat Az idei év végére ismét hétezer fölé emelkedhet a Magyarorszá­gon magánszemélyként ingatlant vásárló külföldiek száma. Az el­múlt két év mélyrepülése után az első félévben hajszálnyival a 2001-es első félévi szint fölé, 3225-re ugrott a külhoni vevők száma, amely év végére több mint a duplájára emelkedhet. Idén robbanásszerűen nőtt, majd­nem négyszeresére ugrott az ír ve­vők száma. A tavalyi 109 után idén már 416 ír vett ingatlant Magyaror­szágon - derül ki a legfrissebb bel­ügyminisztériumi statisztikából. Az aktívabb vásárlók között voltak az első és második negyedévben a hol­landok, az amerikaiak, a britek, de a belgák is ide sorolhatók, várhatóan a román állampolgárságú vevők szá­ma sem csökken majd a tavalyihoz képest. Bár a nemzetiségi megosz­lás lassan változik, azért még min­dig a német-osztrák tengely a meg­határozó, hiszen 2004 első félévben is ez a két náció vette meg a külföl­di kézbe került magyar ingatlanok mintegy 40 százalékát. A Belügyminisztérium adatainak feldolgozása során szembeötlő volt, hogy az ír vevők 95 százaléka (416 fő) Budapesten vásárolt ingatlant, ami az első féléves, 921 darabos fővárosi ingatlanforgalom 45 százaléka. (Ta­valy még kisebb mértékű volt jelen­létük a fővárosi ingatlanpiacon, a 901 eladott budai és pesti lakásból akkor csak 108-at vettek meg.) Az ír állampolgárok vásárlásaik alkalmá­val egyszerre több ingatlant csomag­ban vesznek, különösen a belső kerü­letekben. Az írekkel szemben a hol­landok kifejezetten kerülik Budapes­tet, vásárlásaik 99,9 százaléka vidé­ken csapódik le, főként Bács-Kiskun, Baranya, Nógrád, Pest és Somogy megyében. Az osztrák rangsorban elvitathatatlanul az első Győr- Moson-Sopron megye, emellett Vas és Zala megyét kedvelik. A románok továbbra is Békés, Hajdú-Bihar és Pest megye pártiak. Az ingatlanok típusa szerinti megoszlásból látható, hogy a korábbiaknál kissé nagyobb a lakások iránti kereslet, az idén az el­ső félévben az aránya már mintegy 65 százalék volt, szemben a tavalyi egész éves 63 százalékkal, s nem na­gyon változik az üdülők, hétvégi há­zak iránti kereslet sem - az összes igény 2-3 százalékát teszi ki. A tanya 4-5 százalék, a beépítetlen földterü­let tavaly 22, az idén eddig közel 19 százalék volt, az egyéb ingatlanok adták a fennmaradó 9-10 százalékot. • (MNO) Bor Zsolt akadémikus kapta a Bolyai-díjat Bor Zsolt akadémikus, a Szegedi Egyetem tanszékvezetője, a mo­dern lézerkutatások kiemelkedő alakja kapta idén a Bolyai-díjat. A díjazott nevét Mádl Ferenc köztár­sasági elnök hozta nyilvánosságra. A díj az alapító okirat szerint azon magyar állampolgárságú, illetve ma­gyar származású személynek ado­mányozható, aki nemzetközi mércé­vel is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, az utánpótlás nevelése és az eredmé­nyek társadalmi, gazdasági életben való hasznosítása terén. Az idén ezen kívánalmaknak Bor Zsolt felelt meg. A Bolyai díjazott nevét Mádl Ferenc köztársasági el­nök hozta nyilvánosságra a Magyar Állami Operaházban megtartott ün­nepségen, melyen megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. Az idei Bolyai-díjas Bor Zsolt, a modern lézerkutatások kiemelkedő alakja. Munkásságának középpontjá­ban a lézerek működésének megérté­se és használatának elterjesztése áll. A pikkelysömör gyógyítására olyan lézeres módszert dolgozott ki orvos­kollégáival, amit az egész világon al­kalmaznak. A mesterséges szaglás kutatása terén is kiemelkedő munkát végez. 13 szabadalma van, iskolate­remtő személyiség, a magyar tudo­mány kiemelkedő alakja. Ezekkel a szavakkal méltatta Bor Zsoltot Roska Tamás akadémikus, a Bolyai János díj tavalyi kitüntetettje. Nemzeti privatizáció Nemzeti privatizációs stratégiát ké­szített a Magyar Demokrata Fórum - jelentette ki a párt frakcióvezetője. Herényi Károly elmondta: - Ez tu­lajdonképpen nem más, mint egy fel­sorolás, hogy melyek azok az állami vállalatok, amelyek feltétlenül állami tulajdonban tartandók, és melyek azok, amelyeket nyugodtan lehet pri­vatizálni, hiszen hatékonyabban mű­ködhetnének. Nemzetközi példák bi­zonyítják, hogy a privatizáció e terü­leten előnyös lehet. - Teljességgel el­utasítandó a privatizáció például a Szerencsejáték Rt. esetében, egyfelől nagy az éves nyereségszintje, nyere­ségtartalma, másfelől a szerencsejá­ték ily módon állami monopóliumot képez. Aztán ugyanilyen elképzelhe­tetlen a Nemzeti Tankönyvkiadó pri­vatizációja, vagy ugyanilyen elképzel­hetetlen stratégiai szempontból a Paksi Atomerőmű privatizációja, te­hát ilyen típusú vállalatok azok, ame­lyeknek a privatizációja szerintünk kizárt - közölte Herényi Károly. • (MR) • (MR) Bor Zsolt a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egye­temi tanára. 1949-ben született. Tudományos eredményei nemzetközi je­lentőségűek. Az áltata alapított tanszéket a világban a szegedi optikai iskolaként tartják számon.- Miniszterelnök úr - mondta a kitüntetett a díjátadáson megjelenő Gyurcsány Ferenchez szólva! GDP-arányait tekintve Magyarország har­madannyit költ kutatásfejlesztésre, mint a világ fejlődésre ítélt, sze­rencsésebb része - mondta el Bor Zsolt. így világos, hogy nemzetgaz­daságunk stabilitását nem a kutatás-fejlesztési kiadások veszélyezte­tik, ennek ellenére gazdasági döntéshozói konokul el szoktak zárkóz­ni az efféle kiadások növelésétől, mondván, hogy a kutatás támogatá­sára sajnos most éppen nincs pénz. Műkedvelő történészként tudom, hogy még soha nem volt példa a világtörténelmében arra, hogy egy ország kutatás-fejlesztési kiadásai miatt ment volna tönkre. Az ellen­kezőjére viszont nagyon sok példa volt, így például a Szovjetunió. Öt forinttal drágul a benzin Szerdától öt forinttal emeli a mo­torbenzin és a gázolaj árát a Mól. Az emelés oka, hogy a múlt héten a nemzetközi piacokon nőtt a kőolaj jegyzése, és emiatt a Brent típusú olaj ára rekordszintet ért el. Az áremelke­dés oka a változatlanul erőteljes ame­rikai és ázsiai kereslet, és az, hogy a kőolajtermelő országok már csak na­gyon kevés kapacitással rendelkeznek. • (andi) Önégetés Miskolcon az MSZP székháza előtt Információink szerint egy olimpi­ai bajnok sportoló édesapja gyújtot­ta fel magát szombaton este Miskol­con az MSZP székháza előtt. Szem­tanúk elmondása szerint a férfi egy fémből készült ötágú csillagot akasz­tott a nyakába, betört egy kirakatot, és benzinnel locsolta le magát, ami­ből feltehetően ivott is. Annyit sike­rült megtudnunk, hogy a Borsod Abaúj Zemplén megyei kórház égé­si osztályán kezelt férfi állapota vál­ságos, mert testének 90 százaléka megégett. Az ügyben teljes hírzárla­tot rendeltek el, az mindenesetre látható, hogy az MSZP iroda bejá­rata megrongálódott, ma is deszká­val fedett a betört ablak. • (hirtv) A Jobbik csatlakozik a népszavazási kezdeményezéshez Csatlakozik a Fidesz privatizáció le­állítását célzó népszavazási kezdemé­nyezéséhez a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A Jobbik szerint az utób­bi évek legnagyobb vitát kavaró priva­tizációs ügyei nemcsak erkölcstele­nek, de jogtalanok is voltak, és a kor­mányok stratégiailag fontos, prospe­ráló cégeket herdáltak el. A párt úgy látja: az államnak meghatározó mó­don kell befolyásolnia a gazdaság fo­lyamatait: szabályozással és tulajdon­lással egyaránt. A Jobbik szerint - fő­ként az energiaszektorban- szükséges egyes cégek állami visszavásárlása is. Díszpolgár lesz Avram Hershko Díszpolgári címet adományoznak Karcagon az idei kémiai Nobel-dí- jas, magyar származású Avram Hershkónak, Varga Mihály ország- gyűlési képviselő javaslatára. Az ön- kormányzat legközelebbi ülésén ke­rül napirendre a határozat. Hershkó Ferencnek várhatóan jövőre adják át az elismerést, amikor ismét Magyar- országra látogat. Az izraeli állampol­gárságú tudós 1937-ben Karcagon született, és 1950-ben vándorolt ki. Két pályázatot felfüggesztett az agrártárca Az agrártárca kerettúllépés miatt felfüggesztette két uniós támogatási forma pályázatait. így október 15-től már nem fo­gadják be az állatjóléti és haszonál­lat-tartási szabályok okozta többlet- költségek, illetve a társadalombizto­sítási járulék finanszírozásához kért pályázatokat. Az október 12-ig a fel­vásárlóknak leadott állatok után a pályázatot még elfogadják, ha a ké­relem 15-ig megérkezik. • (MR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom