Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-24 / 253. szám

KALEIDOSZKÓP 2004. december 24., szombat • HÍDLAP 7 Utolsó nekifutás A mai nappal befejeződik a karácsonyi bevásárlás, aki lemarad, az, illetve annak szerettei hoppon maradnak. Utolsó lehetőség nyílik arra, hogy a még hiányzó ajándékokat beszerezzük, végigböngésszük a kisboltok, ka­rácsonyi vásárok, utcai árusok és hipermarketek kínálatát. Az elmúlt hetekben nyüzsgő bevásárlók estére visszavonulnak az erdő illatú fa mellé, hogy szemrevételezzék ajándékuk által kiváltott érzelmeket, learassák a jobb adni, mint kapni mondásunk kellemesen borzongtató gyümölcsét, és persze hogy csomagolást, szala­got tépve maguk is meggyőződjenek a többi ajándékozó leleményességéről. A karácsonyfa története Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyo­mában voltak, amikor egy fenyőfá­hoz ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is me­nekült. Az Úr most megáldotta a fe­nyőfát: „Soha ne hullasd el a levelei­det. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívó­sabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.” így szól a me­se, a karácsony mára mindannyiunk számára az év legfontosabb ünnepe, amely hosszú századok óta az egész világ számára ugyanazt jelenti, ugyanazokat a gondolatokat ébreszti az emberekben. - A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jel­kép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét. Először az emberek borókát, fagyöngyöt, fenyő­ágat akasztottak fel otthonaikban a mestergerendákra. Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacs­kákat. Az ősgermánok a fény tisztele­tére mécsesekkel díszítették a fenyő­ágat. E szokásokkal rokon hazánkban a Borbála napi-zöldág hajtatása. Ké­sőbb a zöld ágakat termékenység­szimbólumokkal díszítették, /tojás, alma, dió, mogyoró/. A legtöbb né­met területen a karácsonyfának para­dicsom volt a neve, hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellé­keihez. Az angyalhaj, a fémgyöngy, papírlánc, a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből. A fa alá tett aján- dékokat-ételeket a család eltávozott tagjainak szánták. Az első karácsony­fáról Sebastian Brant német író em­lékezik meg, Strasbourgban a 15.sz. végén. A Habsburg uralkodók Bécs- ben 1824 táján fenyőfa alatt ünnepel­ték a szentestét, egymásnak ajándékot adva. Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el. Az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvick Teréz állította Aszódon. Az emberi életben az ünnepi alkal­maknak, szertartásoknak nagy a jelen­tősége. Az év legnagyobb ünnepe, melynek leggazdagabb tartalma van, az a karácsony. Igazi humanista tartalom­mal a keresztény vallás töltötte meg, a kis Jézus születésnapjának nyilvánítot­ta, mely a béke, szeretet erkölcsi paran­csát jelenti mindnyájunk számára. • Bús András Botrányos lett a madridi karácsonyi díszvilágítás Nagy vihart kavart a spanyol fő­városban felállított karácsonyfa díszkivilágítása. Az érdeklődök nagy része nem tudja megfejteni az üzenetet, amit a készítők az embe­reknek szántak. A fények véletlen­szerűen összerakott szavakat világí­tanak meg Madrid főutcáján, a Recoletos bulváron. A díszvilágítá­son a következő szavak olvashatók: krumpli, nyuszi, bab, emlék, se­lyem, fahéj, szelep. A konzervatí­vabb emberek nem értik a kará­csonyhoz nem köthető szavakat, de vannak akiknek tetszik az újítás, a modern felfogás. A furcsa világítás kiötlője egy osztrák származású, Madridban élő művész, Éva Lotz volt. A készítő azt állítja, hogy ez­zel az üzenettel egy picit más kará­csonyi hangulatot akart varázsolni a spanyol fővárosba. Nem kell az élőfenyő, inkább klónozzunk A karácsonyi ünnepek közeledté­vel több családban válik vitatémává, hogy a Télapó milyen fa alá hozza az ajándékokat. Vannak, akik az élő fára, vannak akik a műfenyőre es­küsznek. Nem kell azonban tovább gondolkozni, mivel egy dán kutató- csoport a tökéletes kaukázusi fenyő­fa klónozását tervezi. A koppenhá­gai laboratóriumban géntechnika segítségével szeretnék létrehozni a tökéletes fenyőfát. A kutatócsoport a kilencvenes évektől dolgozik a ter­ven és úgy 10-15 év múlva valósság­gá válhat az elképzelés. A klónozás­ra azért lenne szükség, mert a dán fenyőfatermesztők által növesztett fák felét ki kell selejtezni. • ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HAJDÚ A Föld egynegyede mobilozik Egy kimutatás alapján a mobilte­lefon előfizetők száma a 2004-es évben világszinten meghaladta az 1,5 milliárdot, ami azt jelenti, hogy a Föld lakosságának egynegyede rendelkezik maroktelefonnal. A felmérést az ITU (International Telecommunication Union) végezte el és a kimutatás szerint rohamlép­tekkel, dinamikusan fejlődik a mobil­piac. Ez a javuló tendencia főleg a nagy népességű országokban figyel­hető meg, Kína, India, Oroszország viszi a prímet. A mobilpiac fejlődése teljesen visszaszorítja a vezetékes telefonokat, négy év alátt egymilliárdról csak 1,185 milliárdra nőtt a vezetékes tele­font használók száma. Nemcsak a Távol-Keleten, de Né­metországban is visszaszorultak a ve­zetékes telefonok. Németországban száz háztartásra 108 vezetékes telefon és 115 mobil készülék jut. Négy esz­tendővel ezelőtt 103 vezetékes és 36 mobilkészülék jutott egy háztartásra. A mobiltelefonok előretörésével az internet elérések száma is jelentősen megnőtt. Míg 2000-ben a német ház­tartások 16 százaléka rendelkezett internet előfizetéssel, addig 2002-ben 36, míg 2004-ben 47 százalék volt az előfizetők száma. A mobiltelefonok és az internet mel­lett a személyi számítógépek vásárlása is javuló tendenciát mutat. Négy évvel ezelőtt minden második német lakás­ban volt PC, idén már a lakások két­harmadában volt számítógép. i * .ijji h Onagy Zoltán írása NÉPEK KARÁCSONYA Anglia A készülődés már októberben elkezdődik, karácsonyi díszbe öltöztetik az utcákat, decemberben megjelennek a Télapók, bár Angliában nem ünnep­ük a Mikulást. A karácsonyi lapokat december elején elküldik egymásnak > az emberek, és a kapott üdvözlőkártyákat kiteszik a szobafalra. A gyerekek piros, hosszúszárú harisnyáikat december 24-én kikészítik, mert kará­csony éjjelén Santa Claus, vagv Father Christmas a kéményen át a kandal­lóba ereszkedik, és megtölti ajándékokkal. Az angolszász karácsony nem ismeri a szenteste fogalmát, ott december 25-én kezdődik az ünnep, az an­golok e napon délelőtt mennek templomba, s ezután bontják ki az ajándé­kokat, melyek - sokszor már jóval korábban - a feldíszített fa alatt gyűl­nek. Az előbbiekből adódóan az éjféli mise is hiányzik náluk. Az ajándé­kozás után ünnepi ebéd következik. Angliában az ünnepi édesség a kará­csonyi puding, melynek alapja mazsola, füge, aszalt szilva és egyéb szárí­tott gyümölcsök, narancs- és citromlé. Írország Az ünnep december 13-án kezdődik, ez a 13 nap a Little Christmas (Kis Karácsony). Az ír családok december 25-én gyertyát állítanak az ablakpár­kányra, fenyőfát díszítenek, majd whiskyt készítenek ki a Télapónak, sár­garépát a rénszarvasoknak. Az ajándékcsomag kibontása után, délután 2-3 óra körül fogyasztják el az ünnepi ebédet. Franciaország A karácsonyi ünnepeket megelőző adventi időszak kezdetét jelzi, hogy a Champs-Élysées fényben pompázik. A szenteste - hozzánk hasonlóan —. Franciaországban is családi ünnep, de a katolikusok számára az éjféli mise nemcsak vallási, hanem társadalmi esemény is. A család minden tagja részt vesz az éjféli misén, és amíg a ház üres, megjön Karácsonyapó (Pére No'l, Pére Chellende), és a kikészített ragyogóan tiszta kis cipőkbe bele­dugja mindenkinek a maga ajándékát. Franciaországban elmaradhatatlan a fatörzs, a fahasábot formázó, mélyhűtött csokoládétorta. Németország Advent idején fenyőfát állítanak az üzletekben, lámpafüzérekkel, szalagok­kal díszítik az utcákat. December 4-én, Borbála napján aranyesőágakat raknak a vázába, melyek karácsonyra kivirulnak. Megnyílik a karácsonyi vásár, ahol enni-inni és ajándékot vásárolni is van lehetőség. A német csa­ládok - a gyerekek bevonásával - szentestére karácsonyfát állítanak, a csa­ládtagok ajándékot adnak egymásnak. A gyerekeknek Karácsonymanó (Weihnachtsmann) hozza az ajándékot. Az ünnepi vacsora fő fogása a liba­sült, a püspökkenyér és saját készítésű karácsonyi aprósütemény. Ausztria A bécsi utcákat, üzleteket a „Csendes éj” dallama tölti be. Óriási kará­csonyfákat állítanak a főtereken. A karácsonyi vásár a Városháza előtti fő­téren, kis faházikókban zajlik, ahol az apró ajándéktárgyaktól a szőrmeka­bátig minden kapható. December 16-án elkezdődik a Bécsi Szimfonikusok karácsonyi koncertsorozata. December 24-én minden bezár, mindenki ott­hon ünnepel. A gyerekeket sok családban a nagyszülők kísérik a városok utcáin, amíg a szülők a rejtegetett karácsonyfát feldíszítik. Olaszország Az ország különböző vidékein más és más karácsonyi szokások élnek. Az olaszok nem ugyanazon a napon kapják meg az ajándékokat. Eszak-Olaszor- szág egyes részein december 25-én Télapó (Babbo Natale) vagy a kis Jézus hozza az ajándékot, másutt Szent-Luca december 13-án. Rómában a Há­romkirályok napján (január 6.) Befana, az öreg, de jóságos boszorkány, aki seprűn közlekedik a kéményen át, juttatja el a csomagokat a gyerekeknek. Spanyolország A spanyol gyerekek nemcsak december 25-én, hanem január hatodikán a három királytól is kapnak ajándékot. A nagyvárosi felvonulásokon a há­rom király feldíszített szekéren járja az utcákat. Dánia December hónap az ünnep jegyében telik, az utcákat, üzleteket kivilágít­ják, feldíszítik füzérekkel, fenyőágakkal. A gyerekek különleges karácsonyi bélyeggel üdvözlőlapokat küldenek egymásnak. A dán családok mennye­zetre négy gyertyával díszített adventi koszorút akasztanak, és advent minden vasárnapján meggyújtanak egy gyertyát. A gyerekek saját készíté­sű díszekkel maguk díszítik a karácsonyfát és a lakást. A karácsonyi vacso­ra este 6 óra körül kezdődik. Finnország December 24-én délután a családok karácsonyfát díszítenek, este égő gyertyákat helyeznek a sírokra. A fenyőfát 20 nappal karácsony után bontják le. Svédország A december 24-től, január 6-ig tartó időszak a karácsonyi ünnep időszaka. Régen minden család hozott az erdőből egy fahasábot, meggyújtotta a nyitott kandallóban, és amíg égett, addig tartott az ünnep. Az ajándékot egy Jul-Bock nevű szalmából készült kecskebak hozza, aki a mennydörgés istenének, Thor-nak az állandó kísérőjére emlékeztet. Ilyen szalmából ké­szült szerencsehozó kecskebakot állítanak a svéd családok a lakásajtóba vagy a karácsonyfa elé. Norvégia December első napján kezdődik a ház, a lakás feldíszítése, melynek elen­gedhetetlen kelléke a virág. A svédekhez hasonlóan kecskebakot és gabona­keresztet állítanak a ház elé, minden ablakba csillagot akasztanak. Decem­ber 24-én égő gyertyákat tesznek a sírokra. Vacsora után, az ajándékok ki­bontása előtt a család körülveszi a karácsonyfát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom