Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-24 / 253. szám

2 HÍDLAP • 2004. december 24., szombat ORSZÁG VILÁG Kevesebb magyar halt meg az idén (H) Kevesebb házasságot kötöttek 2004- ben, és kevesebb gyermek is született, de a halálozási statisztikák javulása szé­pített a magyar népesedési statisztikán. A házasságok száma (39 400) a tavalyi adatokhoz képest 34 százalékkal csök­kent, és 1,2 százalékkal kevesebb (79 000) gyermek született, mint tavaly, kö­zölte a Statisztikai Hivatal. A tavalyi 33 400-zal szemben 2004 első tíz hónapjá­ban 30 500-zal csökkent a népesség szá­ma. A migráció miatt az ország lakos­sága valójában ennél kisebb mérték­ben, mintegy 18 000 fővel csökkent, a becsült lélekszám közel 10,1 millió fő volt a vizsgált időszakban. Drágul az élet (H) Legalább 5 600 forinttal drágul a családok mindennapi élete havonta januártól. Egyes számítások szerint a legalapvetőbb szükségleti és lakhatá­si feltételek kielégítésére ennyivel kell majd többet költenünk év elejé­től, mint idén. Drágulnak a közüze­mi díjak, az utazás, a gázszolgáltatás, a gyógyszerek, illetve, drágulás vár­ható az alapvető élelmiszerekben is. Egészségügy privatizáció (H) A járóbeteg ellátás privatizálását sür­geti a Szabad Demokraták Szövetsége. Kuncze Gábor pártelnök a köztelevízió reggeli műsorában azt mondta: ha kell, akkor az SZDSZ kidolgozza a magánosításhoz szükséges törvényja­vaslatot is. A szabad demokraták sze­rint ha a háziorvosi rendszerhez hason­lóan a járóbeteg ellátást is magánkézbe adnák, úgy a befektetések által javulna az ellátás színvonala. Kuncze Gábor úgy véli: a kormányzati ciklusból még hátralévő idő nem elegendő egy átfogó egészségügyi reform végrehajtásához. • MR Polt trófeájával bizonyította igazát (H) Polt Péter legfőbb ügyész, aki ellen vagyonnyilatkozati eljárást indított a mentelmi bizottság, kedden újság­íróknak bemutatta egyik, szerinte leg­értékesebb trófeáját. Polt lemérette az agancsot, majd hosszas számításokat végezve munkatársaival arra jutott, hogy az legfeljebb 30 ezer forintot ér­het. Mint mondta, a tulajdonában le­vő darabok összértéke sem éri el azt a határt, ami fölött a trófeákat szerepel­tetnie kellene vagyonnyilatkozatában. • DRY Elkötözik a Szlovák Rádió (SK) Eladják a pozsonyi Szlovák Rádió piramis alakú épületét. Az eladásra anyagi okok miatt van szükség. Az 1500 dolgozó befogadására kész épít­mény éves fenntartása több, mint száz millió koronába kerül és a jelenlegi 860 dolgozó kisebb létesítménybe is elfér­ne. A hírt a közszolgálati rádió vezér- igazgatója, Jaroslav Rezník jelentett be. Segítik a komáromi hajléktalanokat (SK) Ma délelőtt tíztől délután három óráig ingyen meleg ételt osztanak szét Komáromban a Rozália-temp- lom mellett. Meszlényi István a Ko­máromi Nyomda igazgatója és Bastrnák Tibor polgármester már harmadik éve segítenek a rászoruló­kon. A hajléktalanokat fűtött sátor, gulyás és meleg tea várja. • -KL­Nem értékeli a kritikát a miniszterelnök Csökkentek a munkahelyek és a reaálbérek A miniszterelnök nem ért egyet a sokasodó külföldi kritikákkal. Gyurcsány Ferenc úgy véli, hogy a baloldal sohasem, csak a jobboldal élt vissza kormányzati hatalmával Az Európai Bizottság kritikával il­lette a Gyurcsány-kormány elmaradt egészségügyi reformját, a vártnál ki­sebb állami bevételeket, illetve, hogy az európai országok közül nálunk a legnagyobb az államháztartási hiány. „Én - a kritikával ellentétben - nem értek egyet azzal, hogy csök­kentsük a gazdáknak juttatott támo­gatást, hogy csökkentsük az oktatási támogatást, hogy csökkentsük az egészségügyre fordítható közkiadá­sokat. Hiszen egyébként ezt jelente­né a kiadások további csökkentése” - mondta Gyurcsány Ferenc. A függetlennek mondott Freedom House jelentése szerint is több terüle­ten romlott az ország helyzete az Or- bán-kormány utolsó évéhez képest. A tanulmány megjegyzi, hogy a magyar sajtó ugyan függetlennek mondható, de az állami közszolgálati média pár­tatlansága sokszor megkérdőjelezhető. „A Freedom House álláspontjával úgy általában nem értek egyet. Legin­kább azért, mert a magyar közszolgála­ti média függetlensége nem 2002-ben került veszélybe, hanem azt jóval meg­előzően. E tekintetben a legbornírtabb gyakorlatot a Hír TV-hez nagyon kö­zel álló nagyobbik jobboldali párt, a Fi­desz Magyar Polgári Szövetség kor­mányzása idején lehetett tapasztalni” - tette hozzá a minszterelnök. A Fidesz szerint sötét idők jönnek az országra, ha Gyurcsány Ferenc senki­től sem fogadja el a kritikát, a tényeket. „Gyurcsány Ferencnek eddig min­denkivel sikerült összeütköznie. Neki­ment vidéken a mezőgazdaságból élőknek, összeütközött az összes egészségügyi érdekvédelmi szervezet­tel, az egyházakakkal...” - vélekedett Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. A miniszterelnök szerint a Free­dom House értékelésében nem a saj­tószabadságról, hanem csak a köz- szolgálati média finanszírozásához kapcsolatos anomáliákról esett szó. • -HIRTV­Bróker-botrány: gyanúsítottként hallgatták ki Forró Tamást Sikkasztást követett el a volt riporter? Sikkasztás megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki Forró Tamás egykori riportert, az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodáján (NNI) - közölte Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomo­zó Iroda szóvivője. Gyanúsítottként hallgatták ki Forró Tamást, a Nap-kelte ex-riporterét a rendőrségen - értesültünk. Forró az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodájának (NNI) Aradi utcai épületében tett val­lomást a bróker-botrányban játszott szerepéről. Horváczy Emese, a Nem­zeti Nyomozó Iroda szóvivője megerő­sítette: sikkasztás megalapozott gyanú­ja miatt hallgatták ki Forró Tamást. Emlékezetes: Kulcsár Attila a bró­ker-botrány első számú gyanúsítottja az ügyészség előtt tett vallomásában azt állította, hogy Forró ügyfeleinek azon köréhez tartozott, akik tudták, hogy a nekik jutatott pénz bűncse­lekményből származik. A bróker be­Forró Tamás számolt arról is, hogy Forró részére éveken keresztül, háromhavonta, több millió forintot fizetett. • MNO Rendőrök és katonák ellátásáról írt alá törvényt Ivan Gasparovic Ivan Gasparavic köztársasági el­nök öt törvényt írt alá, amelyek kö­zött megtalálható a rendőrök és ka­tonák szociális ellátásáról szóló tör­vénymódosítás is. Eszerint az érin­tettek leszerelése után igényt tart­hatnak egy lelépőre, nyugdíjra és egy kiegészítő juttatásra is. A rend­őrök és a katonák 15 éves szolgálat után továbbra is a fizetésük 30 szá­zalékát kapják meg nyugdíjként. Emelkedni fog viszont a 30 éves szolgálatért járó nyugdíj összege, amely eléri majd a fizetés 60 száza­lékát. A törvénymódosítás a lelépő felső határát 30 éves szolgálati idő­ben határozza meg. Eddig a felső határt nem tartalmazta a törvény. A lelépőre már ötéves szolgálat után is igényt tarthatnak a rendőrök és a katonák, és az ötödik év után min­den leszolgált évben a fizetés felével nő egészen a 30. szolgálati évig. A kiegészítő juttatások feltételei 2008. január 1-jéig változatlanok marad­nak. Ezután minden rendőr és kato­na a leszerelése után három évig ki­egészítő juttatásként fizetésének 50 százalékát fogja megkapni. A tör­vénymódosítás takarékoskodási in­tézkedéseket is bevezet, mégpedig a táppénz területén. így 2005-ben 230 millió koronát, 2006-ban pedig 242 millió koronát tervez az állam meg­spórolni. Ebből kifolyólag a rend­őrök és a katonák betegségükkor nem a teljes fizetésüket, hanem csak a fizetésük 70 százalékát fogják kapni. Kivételt képez a szolgálati baleset vagy a munkájukból adódó betegség folytán létrejött munka- képtelenség. A rendőrök és a kato­nák január 1-jétől valamelyik csa­ládtagjuk gondozása esetén már nem tarthatnak igényt az ápolási hozzájárulásra sem. Ezenkívül gyógyfürdői kezelésük során nem számíthatnak az utazási költség megtérítésére sem. A köztársasági elnök a fenti törvé­nyen kívül aláírta még a hulladékok­ról szóló törvényt, a szövetkezetek vagyoni kapcsolatairól szóló törvény- módosítást, a szakképzettség elisme­réséről szóló törvényt és a pénzügyi piac felügyeletéről szóló törvényt is. • Rga A foglalkoztatási adatok ez évi mérlegét tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az összkép alapján valamivel rosszabb a hely­zet, mint egy évvel korábban. 3 millió 900 ezren dolgoztak Ma­gyarországon a harmadik negyedév­ben. Ez lényegében annyi, mint egy évvel korábban - olvasható a statisz­tikai hivatal jelentésében. 18 ezerrel több ember munkanélküli, mint a múlt év azonos időszakában. Maga a ráta 5,6 százalékról 6,1 százalékra nőtt. A versenyszférában nőtt, a költségvetés területén csökkent a foglalkoztatottak száma. Többen dol­goznak ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, kereskedelem, szociális ellátás és építőipar területén, de ke­vesebben a mezőgazdaságban és az iparban, a kohászat- és gépipar kivé­telével. Októberben lelassult a kere­setek növekedése. Összességében 04 százalékkal csökkent a reálkereset. Ez a versenyszférában kevesebb, mint egy százalékkal nőtt, de a költ­ségvetési és a nonprofit területen egy picivel több, mint 2 százalékkal csök­kent 2003 azonos időszakához ké­pest. Az államháztartás hiánya a he­lyi önkormányzatok nélkül 1935 mil­liárd forint volt január-november­ben. Ez 305 milliárd forinttal na­gyobb, mint tavaly ilyenkor. • MR Peter Burian lesz az ENSZ szlovákiai nagykövete Peter Burian diplomata lesz Szlo­vákia ENSZ nagykövete. A Külügy­minisztérium tájékoztatása szerint, Burian átadta megbízólevelét Kofi Annannak, az ENSZ főtitkárának. Annán üdvözölte, hogy Szlovákia az egyetlen jelöltje az ENSZ Bizton­sági Tanácsa kelet-európai regio­nális csoportjának 2006-2007-re vonatkozó nem állandó tagságára. Eduard Kukán külügyminiszter elmondta, hogy Szlovákia az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Európai Unió álláspontját fogja képviselni, a Közel-Keletről szóló döntésekben legfőképpen. Ezenkívül bizonyos mértékben Szlovákia saját külpoliti­kai elképzeléseit is érvényesíteni akarja. „Mivel egyes régiókban (a Nyugat-Balkánon, Ukrajnában, Fe- hér-Oroszországban) különleges po­zíciót vívtunk ki magunknak, ezért lehetőségünk lesz ezekben a térsé­gekben hallatni szavunkat” — mond­ta a külügyminiszter. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 5 állandó taggal és 10, kétéves időszakra megválasz­tott nem állandó taggal rendelkezik. Az Annan által kinevezett Szakértői Bizottság olyan reformjavaslatot ké­szített elő, amely a Biztonsági Ta­nács tagszámát 15-ről 24-re bővíte­né. „Kétségtelen, ha a tanács meg akarja őrizni nemzetközi tekinté­lyét, akkor mindenképpen bővítenie kell tagországainak a számát” - je­lentette ki Julian Robert Hunte, az ENSZ Közgyűlés elnöke. • Rga Kevesebb lesz a jegyzői munkadíj Az Igazságügyi Minisztérium ren­deleté szerint 2005. január 1-jétől a jegyzők kevesebb munkadíjat szá­molhatnak fel szolgáltatásaikért. A jegyzői jegyzőkönyv másolatának és a jegyzőkönyvi kivonat oldalankénti ára eddig száz korona volt, január 1- jétől ez hatvan koronára fog csökken­ni. A rendelet módosítja a jegyzők munkadíjainak és pótlékainak a meg­határozását is. A munkadíj százalékos meghatározásából az átalány kifize­tésre térnek át. A jegyzők ezek után hitelesíthetik a közgyűlések és a jogi személyek gyűléseinek jegyzőköny­veit, az értékpapírok elfogadását, il­letve a letétbe helyezett pénzösszege­ket. Az Igazságügyi Minisztérium ezzel az új rendelettel hozzáférhe­tőbbé akarja tenni a jegyzői szolgál­tatásokat mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek számára, és ja­vítani akar a vállalkozók helyzetén is. • Rga Négyszázmillió koronát térít vissza a Nemzeti Vagyonalap A Nemzeti Vagyonalap (FNM) az év végéig 617 városnak és telepü­lésnek összesen 403 millió koronát fog visszatéríteni a kiépített ener­getikai létesítményekért. Tatjana Lesajová, a vagyonalap szóvivője elmondta, a városokkal és falvak­kal kötött szerződésekben megha­tározott pénzösszeget a vagyon­alap fokozatosan utalja az érintet­tek számlájára. „A városok és falvak ezeket az anya­gi eszközöket csak a megfelelő okmá­nyok bemutatása után használhatják fel” - tájékoztatott Lesajová. A kor­mányrendelet szerint ezeket a pénz­összegeket az érintett települések egyes elmulasztott kötelezettségeik kifizetésére és a fejlesztési terveik megvalósítására használhatják fel. „A kormány azt ajánlotta a vagyonalap­nak, a megkötött szerződésekben kö­telezze az érintetteket, hogy az anyagi eszközöket elsősorban az egészség- ügyi intézmények adósságainak illet­ve más intézményekkel és szolgáltatá­sokkal kapcsolatos adósságok csök­kentésére használják fel” - tette hozzá a szóvivő. A vagyonalap még ebben az évben megtéríti a városok és falvak energetikai létesítményekbe fektetett kiadásait, azonban a Nemzeti Va­gyonalap költségvetése szerint ebben az évben a térítések összege kevesebb lesz, mint tavaly. A nyugat-szlovákiai áramszolgáltatóhoz tartozó városok és falvak számíthatnak a legmaga­sabb kompenzációra, mégpedig ösz- szesen 246 millió koronára. Őket kö­vetik a kelet-szlovákiai települések, amelyek 155,9 millió koronát kapnak vissza, majd végül a közép-szlovákiai önkormányzatok, amelyék 127,5 mil­lió koronára számíthatnak. • Rga

Next

/
Oldalképek
Tartalom