Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-08 / 200. szám

MAGYARORSZAG 2004. október 8., péntek • HÍDLAP 3 Figyelmeztető sztrájk az ország hét kórházában Tegnap 8 órakor kezdődött el és délután négy óráig tartott az egészségügyi dolgozók figyelmez­tető' munkabeszüntetése az ország hét egészségügyi intézményében. A sztrájkban a Szegedi Új Klinika, a Kisteleki Rendelőintézet, a Mis­kolci Megyei Klinika, valamint a dunaújvárosi, a székesfehérvári, a szentesi és a veszprémi kórház vett részt. Pécsett egyetlen papír hiányzott ahhoz, hogy megtartsák a sztrájkot. Elfelejtették ugyanis aláírni a sürgős esetek ellátásáról szóló nyilatkozatot. A főváros egészségügyi intézmé­nyeiben nem sztrájkoltak a dolgo­zók, de az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) elnöke azt mondta, hogy Budapesten is készülődnek a sztrájk­ra. Cser Agnes szólt arról is, hogy korrektek a kórházak vezetői, de egyes intézményekben kártérítési perekkel fenyegették meg az egész­ségügyi dolgozókat. Ezt az informá­ciót az EDDSZ sztrájkbizottságának tagja is megerősítette. Jenei Pálma elmondta: egy fővárosi kórházban az alkalmazottakat azzal fenyegették meg, hogy a lakásuk és a házuk is rá­mehet a perre. A sztrájkbizottsági tag hozzátette: az ország több pont­jából érkezett hozzá ilyen panasz. A számítások szerint országszerte mintegy 800 dolgozó vett részt a sztrájkban. A Szegedi Tudomány- egyetem több klinikáján 300-an, a szentesi kórházban csaknem 70-en csatlakoztak a sztrájkhoz. A szegedi I. számú Szakorvosi Rendelőben 60- 70 dolgozó nem vette fel a munkát. A kisteleki rendelőintézetben mind az 50 dolgozó, a mórahalmi rendelőin­tézetben 10 orvos sztrájkol. A veszp­rémi kórház dolgozói közül a múlt pénteki csatlakozási időpontig 307-en jelentkeztek a sztrájkra. Az országos sztrájk oka ugyanaz, mint a júliusi figyelmeztető sztrájké volt: a pénzhiány. Az EDDSZ azt kö­veteli, hogy az állam pumpáljon 1500 milliárd forintot az ágazatba, jövőre legyen ismét 50 százalékos béremelés, január 1-jéig visszamenően fizessék ki az ígért 6 százalékos béremelést, ja­vítsák a munkavégzés tárgyi feltétele­it és szabályozzák a túlmunkát. A szakszervezet októberre még három hasonló sztrájkot hirdetett, ha nem tud megyegyezni a kormánnyal. Rácz Jenő egészségügyi miniszter ezért a jövő hétre összehívta az egészségügyi érdekegyeztető tanácsot. • (mtv.hu) Visszahívnák Herényit A Lakitelek munkacsoport bizal­matlansági indítványt nyújtott be a frakcióvezető ellen Bizalmatlansági indítványt nyúj­tottak be Herényi Károly frakcióve­zető ellen a Lakitelek munkacsoport tagjai - nyilatkozta Csampa Zsolt MDF-es képviselő. A tagok azért akarják visszahívni posztjáról Heré­nyi Károlyt, mert szerintük a frakció- vezető több alkalommal szembehe­lyezkedett a képviselőcsoport többsé­gének javaslataival, eljárásában meg­sértette a házszabályt, valamint „többször megsértette a demokrati­kus alapelvekre épülő csoportvezetési és döntéshozatali szabályokat”. Az aláírók - Balogh László, Ekés József, Csampa Zsolt, Fülöp István, Lezsák Sándor, Pichler Imre és Püski And­rás - kérik, hogy az október 11 -i vagy a legközelebbi frakcióülésen yegyék napirendre indítványukat. Csampa Zsolt hangsúlyozta: ez az MDF-kép- viselőcsoport belső ügye, és bízik ab­ban, hogy hétfőn, a frakcióülésen megvitatják a beadványt. Herényi Károlyt szeptember 3-án visszahívták tisztségéből a Lakitelek munkacsoport akkor még a frakció Herényi Károly többségét jelentő tagjai és Font Sán­dort választották meg frakcióvezető­nek. A döntést a párt választmánya nem hagyta jóvá, bizalmáról biztosí­totta Herényi Károlyt, ugyanakkor elmarasztalta a Lakitelek munkacso­port tevékenységét. A frakcióvezető döntésének megfelelően ezt követő­en kizárták a képviselőcsoportból Balsai Istvánt, Font Sándort, Kele­men Andrást, Horváth Balázst és Szászfalvi Lászlót, akik mindannyi­an tagjai voltak a munkacsoportnak. • (mtv.hu) Továbbra sincs meg a kellő támogatottsága Kovács Lászlónak Nincs meg a kellő támogatottsága Kovács Lászlónak az Európai Parla­ment Ipari és Energetikai Bizottsá­gában ahhoz, hogy a testület támo­gassa kinevezését. Kovács Lászlót egy hete hallgatták meg, és a há­romórás ülés után több képviselő bírálta a biztosjelölt felkészültségét. Kedden egy internetes brüsszeli hírügynökség úgy értesült, hogy a bizottság esetleg újabb találkozót ja­vasol Kovács Lászlóval. Az Ipari és Energetikai Bizottság frakciókoordi­nátorai szerdán is a késő esti órákig konzultáltak arról, sor kerüljön-e az újabb találkozóra, de döntés nem született. A Elír TV tudósítója euró­pai parlamenti forrásokból úgy érte­sült, hogy a néppárti és a zöld frakció Kovács László jelöltsége ellen van, míg a szocialisták támogatják azt. A mérleg nyelve a liberális frakció le­het, amely korábban inkább ellene volt Kovács Lászlónak, de az utóbbi egyeztetéseken már hajlott a biz­tosjelölt támogatására. Mivel az Európai Parlament októ­ber végén együtt, egyszerre szavaz az összes biztosról, azaz a teljes Barroso-bizottságról, - vagyis egy- egy biztost leszavazni nem lehet, csak informális úton lehet elérni a visszahívását - elképzelhető, hogy politikai alku menti meg a magyar biztosjelöltet. Támogatásáért cseré­be olyan másik biztosjelölt vagy biz­tosjelöltek támogatását kérhetik a Kovács László mellett álló frakciók, akiket ők támogatnak, és a Kovácsot ellenzők nem. • (hirtv.hu) Mégis privatizálják a Postát A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra, mi­lyen ütemezéssel kívánja eladni a következő két évben a még meg­lévő állami vagyont az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt. - jelentette ki Rogán Antal, a szö­vetség frakcióvezető-helyettese csütörtökön, az ÁPV Rt. székház előtt tartott sajtótájékoztatóján. Rogán elmondása szerint, az APV Rt. két évre szóló üzleti terve jelenleg még tikosítva van, de „ha népszavazási kezdeményezés van a privatizáció leállítására, akkor jogos, ha azt várjuk el, hogy a kormány hozza nyilvánosságra az ÁPV Rt. üzleti tervét. Az embereknek joguk­ban áll tudni arról, hogy mit akar eladni az állam.” - tette hozzá. A képviselő az üzleti tervből any- nyit azért nyilvánosságra hozott hogy, az ÁPV Rt. 2005-ben privati­zálni akarja a Magyar Villamos Mű­vek Rt.-t, a Magyar Posta Rt.-t, 24 Volán-társaságot, a Budapest Airport Rt.-t és a Szerencsejáték Rt.-t. Rogán elmondta, hogy amit az ÁPV Rt. a Magyar Fejlesztési Banktól átvett társasági részesedésekből kiderül, az ÁPV Rt. szintén 2005-re tervezi a Zsolnay Porcelángyár, a Hollóházi Porcelángyár, a Hungexpo és a Balato­ni Hajózási Rt privatizációját. Ez lé­nyegében ellentmond Gyurcsány Fe­renc azon kijelentésével, miszerint a kormányfő nem látott olyan előterjesz­tést, amely például a Magyar Posta Rt. privatizációjára tenne javaslatot. Rogán rámutatott, az elmúlt két év­ben a kormány közel 3 000 milliárd fo­rinttal megnövelte az adósságállo­mányt, ugyanakkor 430 milliárd forint értékű, privatizációs bevételhez juttatta a költségvetést. „Mindezen bevételek és kölcsönök hatása nem látszik a polgárok életszínvonalán.” - tette hozzá Rogán. Ha az ÁPV Rt. 2005-ös üzleti terve megvalósul, akkor az állami erdőgaz­daságokon és a Magyar Állam Vas­utakon kívül, lényegében nem marad nemzeti vagyon. • Epress József Bárándy Péter egy másmilyen Magyarországot szeretne látni Az igazságügyi reform folytatá­sára korábban megígért pénzt mégsem kapta volna meg a tárca, mert a pénzügyminiszter úgy ítél­te meg, hogy változtat. Bárándy Péter ezért nem folytatja a mun­káját miniszterként a Gyurcsány- kormányban. Most ismét ügyvéd lesz, és úgy véli, jót tenne a poli­tikának és a politikusoknak, és persze, a közéletnek is, ha hiva­tásgyakorlók elmennének közszol­gának egy időre, majd visszatér­nének az eredeti pályájukhoz.- Nem lemondtam, hanem azt mondtam, hogy nem vállalom az új kormányban a miniszterséget. Ez azért hangulatában más, mert nem ki­válik egy kormányból az ember, ha­nem egy kormánynak a megbízatása megszűnt, és azt mondtam, hogy a kö­vetkező kormányban nem vállalom az igazságügy-miniszteri posztot, mert nincsenek meg a működés feltételei. Ha a pénzt megkapom, akkor ez azt jelezte volna, hogy az igazságügyi re­formot fontosabbnak tartják az új kor­mányban. De az igazságügyi reform megfelelő folytatására úgy tűnik, hogy a kormányzat nem szánt megfe­lelő pénzt - mondta a volt miniszter. Bárándy Péter hozzátette: „ez egy értékítélet hordozója, és az is, hogy a pénzügyminiszter beleártja magát abba, hogy szerinte helyes, vagy nem helyes egy igazságügy-minisztériumi elképzelés, és ha szerinte nem helyes, akkor arra nem helyes pénzt biztosí­tani. Ehhez képest, ha ezek a jelensé­gek nincsenek, akkor természetesen megvannak a folytatás feltételei, és akkor föl sem merül az, hogy az em­ber egy négy évre vállalt munkát ne a negyedik év elteltével fejezzen be” A korábbi miniszter utalt arra hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel jó a viszonya, és amikor ő miniszterként bekerült a kormányba, akkor nagyon örült, mert egy jó képességű, politikát szerető embert kapott vele a kormány.- Én nagyon szeretném azt a Ma­gyarországot látni, ahol hivatást gyakorlók egy ideig elmennek köz­szolgának, majd visszamennek a hi­vatásukat gyakorolni. Ha ez az oda- visszaáramlás kialakulna, valószínű­leg a közéletnek nem tenne rosszat fogalmazott Bárándy Péter. • (MR) A szabaddemokraták Demszky maradásában érdekeltek A Fővárosi Közigazgatási Hivatal új vezetője szerint sem fér össze Demszky Gábor két tisztsége Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivő­je szerint pártjának az az érdeke, hogy Demszky Gábor főpolgármes­ter maradjon. A politikus erről a Ma­gyar Televízió egyik tegnapi műsorá­ban beszélt, azt követően, hogy a Fő­városi Közigazgatási Hivatal új veze­tője előző nap úgy foglalt állást: a fő­polgármesteri tevékenység nem egyeztethető össze az európai parla­menti képviselői megbízatással. „Ne­künk az az érdekünk, hogy Demszky Gábor sikeres főpolgármesterként folytassa munkáját” - mondta Horn Gábor a koalíciós koordinációért fe­lelős politikai államtitkár. Az SZDSZ ügyvivője szerint az európai parlamenti képviselők jogál­lásáról szóló törvény megalkotásakor a parlamenti szándék az volt, hogy á jogszabály tegye lehetővé: a polgár- mesterek lehessenek EP-képviselők. Közölte: elismeri, hogy a jogszabá­lyok ebben az esetben nem egyértel­műek, hiszen két egymásnak ellent­mondó törvény szabályozza a kér­dést. „Tulajdonképpen Demszkynek kell most döntést hoznia” - mondta. Forgács Imre, a Fővárosi Közigaz­gatási Hivatal vezetője szerdán köz­leményben tudatta: álláspontja sze­rint a főpolgármesteri tevékenység nem egyeztethető össze az európai parlamenti képviselői megbízatással. Demszky Gábor nem kívánta kom­mentálni Forgács Imre álláspontját. Korábban vita alakult ki a fővárosi ellenzék és az SZDSZ között arról, hogy Demszky Gábor EP-képviselői mandátuma mellett megőrizheti-e főpolgármesteri tisztségét. A vita lényege: az önkormányzati törvény nem teszi lehetővé, hogy a polgármestereknek - beleértve a fő­polgármestert - néhány meghatáro­zott kivételtől eltekintve más munka- viszonyuk is legyen. Ezzel szemben az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény nem zárja ki ennek a lehető­ségét. A kérdés megítélésében a jogá­szok álláspontja sem egységes. • (mtv.hu) Gyurcsány: lesznek nyertesek és lesznek vesztesek Bátrabb, az igazságtalansággal szemben fellépő kormányzást ígért Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hangsúlyozta: a társadalompolitikai átrendeződésnek lesznek nyertesei és vesztesei, a gazdagoknak pedig több felelősséget kell vállalniuk. A kor­mány családtámogatási programjáról elmondta, hogy idén 300 milliárdot osztanak szét, többet mint eddig bár­mikor. Gyurcsány Ferenc kijelentette: sem a Magyar Postát, sem a Szeren­csejáték Rt-t nem kívánják eladni. Vannak olyan vagyonelemek, melyek privatizálásából fejlesztési programok­hoz tudnak nemzeti hozzájárulást fi­zetni, melyet az unió háromszoros összeggel támogat - tette hozzá. Orbán: a kormányprogramban csak a privatizáció biztos Orbán Viktor szerint, ha veszte­ségesen működtetnek egy állami tulajdonban lévő céget, miközben az ágazatban a többi, magántulaj­donban lévő társaság nyereséges, akkor az súlyos kritika a kormányra nézve. A Fidesz elnöke a privatizá­cióról szólva felvetette, hogy ha más államnak megéri megvenni a magyar állami tulajdont, akkor a magyar államnak is megérné meg­tartani. A pártelnök úgy véli: a kor­mányprogramban csak az a biztos, hogy privatizálni akarják a máig ál­lami tulajdonban maradt társaságo­kat is, és ez szerinte nem folytatha­tó a szavazók megkérdezése nélkül. Blair és Nastase is jön Balatonöszödre A világ 13 állam- és kormányfője vesz részt várhatóan azon a csúcsta­lálkozón, amelyet jövő csütörtökön és pénteken tartanak Balatonöszödön. A Haladó Kormányzás elnevezésű konferencián mások mellett Tony Blair brit miniszterelnök, Gerhard Schröder német kancellár és Adrian Nastase ro­mán kormányfő is jelen lesz - hangzott el a programot ismertető rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. László Boglár kormányszóvivő el­mondta: a baloldali vezető politiku­sok találkozója elsősorban problé­mafelvető, és nem azokat megoldó eszmecserét jelent. Őrizetben Tasnádi Őrizetbe vették és gyanúsított­ként kihallgatták Tasnádi Pétert a Nemzeti Nyomozó Iroda munka­társai. A börtönből nemrég szaba­dult vállalkozót azzal gyanúsítják, hogy egy hónappal ezelőtt ő adott megrendelést egy terepjáró fel­gyújtására, mely sajtóinformációk szerint egy volt rendőrtiszté. Az autót szeptember elsején hajnalban egy budapesti, XIII. kerületi szál­loda parkolójában gyújtotta fel Molotov-koktéllal két elkövető, aki­ket már ismer a rendőrség. Tasnádi Péter ellen felbujtóként, közveszély okozás gyanúja miatt eljárást indí­tott a rendőrség, és kezdeményezte előzetes letartóztatását. • (MR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom