Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-04 / 239. szám

2004. december 4., szombat • HÍDLAP 7 KALEIDOSZKÓP A magyar folk-rock szárnyai A címben szereplő stílus képvise­lője, a Kormorán együttes egy hete az esztergomi Pézsa Tibor Sport- csarnokban lépett fel. Erről a fellé­pésükről és sok minden másról is beszélgettünk a zenekarvezető Koltay Gergellyel és Tóth Renátával, a Kormorán egyik énekesnőjével.- Hogyan ereztétek magatokat itt, Esztergomban, ahol zsúfolt nézőtér várt benneteket ?- Koltay Gergely: Azt gondolom, hogy mivel először játszottunk Esz­tergomban, számunkra ez egy na­gyon nagy siker volt. Ez már csak azért is igaz, mert a koncert folya­mán nagyon sokan táncoltak, sőt ve­lünk együtt énekelték a dalainkat, ami azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy ez volt az első királyvárosi fel­lépésünk, ismert zenekarként tud­tunk itt játszani. Lehet, hogy itt ez az első koncertünk volt, de az biztos, hogy nem az utolsó. Nagyon szíve­sen jövünk ide ismét játszani, akár már a jövő évadban, jól éreztük ma­gunkat Esztergomban.- A honlapotokra ellátogatva az ér­deklődő sokat olvashat az eddig megjelent lemezeitekről. Ezenkívül még rengeteget dolgoztok, hiszen folyamatosan járjátok az országot és a nagyvilágot, koncertez­tek, filmekhez és szólistáknak készítetek zenét, valamint időről időre az eddig megírt musical-ekre, zenés nagy ívű da­rabokra is sor kerül újra és újra. A hon­lapon ez utóbbiakról kevesebbet lehet megtudni. Mely művek is voltak ezek?- K.G.: Az első rockoperánkat 1988- ban írtuk és állítottuk színpadra. Ez volt a „Költő visszatér” című darab, amit Páskándi Gézával írása alapján készítettük el. Ebből a rockoperából egy dupla album is készült. A követ­kező az „Elektra mindörökké” és a „Húzd a harangot!” volt, majd 2000- ben vittük a közönség elé a „Megfe­szített” című művet, melynek akkor a Margitszigeten volt a premierje.- Azok az önálló színpadi egyéniségek - és itt a szólistákra gondolok - akiknek egy-egy albumnyi zeneanyagot írtatok, befolyásolták a Kormorán stílusát?-K.G.: Nem hiszem, hogy meg­változtatták a zenekar eredeti elkép­zelését. Nem ők változtatták meg a Kormorán zenéjét, hanem a népze­nében, a jellegzetes magyar folk-rock muzsikában ők maguk teljesedtek ki még jobban az eredeti előadói egyé­niségükhöz képest. így volt ez példá­ul Varga Miklós, Hegedűs D. Géza, Benkő Péter, Papadimitru Atina ese­tében. De csináltunk két blues le­mezt is Deák Bili Gyulával, a Mind­halálig Blues és a Bili Kapitány Blu­es Cirkusza című albumokat.- Ha jól emlékszem az együttes kezde­ti időszakára, akkor, amikor megjelent az első, a „Folk and Roll” című album, fino­man fogalmazva nem voltatok az akkori kultuszvezetés kedvenc csapata. Hogyan éltétek meg ezt a kezdeti nehéz stádiumot?- K.G.: Hát tényleg nem mi vol­tunk az akkori, a 80-as évekbeli mo­nopolhelyzetben lévő hanglemez- gyártó vállalat vezetőinek kegyeltjei. Ennek ellenére sikerült kiadatnunk a debütáló, első korongot, ami rögtön óriási siker lett, ami iszonyúan jól esett, mert gyakorlatilag nyolc évig nem volt lemezünk.- A sikert egy szerencsés fordulat kö­vette, melynek eredményeként Nyugat- Európában koncertezhettetek. Hogyan ment ez '88 előtt?- K.G.: Eg)' berlini fesztiválszervező segítségével eljutottunk Tübbingenbe, és ott annyira megtetszettünk a kinti menedzsereknek, műsorszervezőknek és főleg a közönségnek, hogy onnantól kezdve gyakorlatilag folyamatosan hív­tak bennünket fellépni. így jutottunk el Hollandiába, innen a „holland-kap­csolat”. Itt külön menedzsmentet kap­tunk, akik egész Nyugat-Európába el­kalauzoltak minket, intézték a fellépé­seket. Ez a széria egészen a 90-es évek elejéig tartott. Azóta ezeket az útvona­lakat felváltották az erdélyi, felvidéki, újvidéki, kárpátaljai és természetesen a honi turnék.- Mikor kerül a boltokba az új albu­motok?- K.G.: Már kapható az új nagyle­mez, amely természetesen az eddig kijelölt zenei útvonal szerint folytat­ja a Kormorán történetét. ***-Tóth Renáta neve a 90-es évek­ben az énekhangjával együtt jól csen­gett errefelé, de országszerte is, hi­szen akkortájt a hard rock-ot játszó Harley Davidson Band énekesnője volt. Néhány éve egy nagyobb lépté­kű zenekarnál, a Kormoránnál erősí­ti az énekesi posztot.- Miként éled meg, hogy egy under­ground szintről a nagyobb fordulatszámú előadói szintre kerültél?- Tóth Renáta: Ezt szavakban igen nehéz kifejezni. 14 éve énekelek eb­ben a rock műfajban és a Kormorán nekem azt az irányvonalat jelenti, amit mindig is kerestem. A hard rock-tói kezdve az ír népzenéig sok mindenben kipróbáltam a tehetsége­met és öt évvel ezelőtt találtam rá er­re a műfajra, amit a Kormorán kép­visel. Nekem ezt a fajta zenét kell csi­nálnom életem végéig, mert ez sok­kal többről szól, mint a zenélés. Ez egy misszió.- Az internetes oldalatokon a képgalé­ria részben megtalálható néhány olyan fotó, ahol a zenekar, s benne te is, ősma­gyar ruházatban, fegyverekkel, jurtasá­torral és egy szép lóval felszerelkezve lát­ható. A paripán nem más ül, mint te. Tudta Koltay Gergely zenekarvezető, hogy profi lovas vagy?-T.R.: Nem, nem tudta és nagy meglepetés volt mikor kiderült, hogy díjugrató voltam. Nagyon szeretem a lovakat. És a lovas életkép nagyon is beleillik az egész Kormorán koncep­cióba. Ezt a beállítottságot nekem nem kell megjátszanom. Már több le­mezszerződés ajánlatot kaptam, de eddig sehol nem találtam a helyem, csak itt a Kormoránban. Nekem ne szabják meg, hogy mit énekelek, mit csináljak. És itt abszolút saját maga­mat adhatom, mint énekes. Nemcsak énekelhetek, de szöveget is írhatok, az egyik dal például saját szerzemé­nyem. Nagyon szeretem Erika (a má­sik énekes hölgy) és a Bazáry (a férfi énekes) hangját, nagyon jó csapat va­gyunk együtt.- Mely lemezeken szerepeltél?- T.R.: Énekeltem a „Megfeszített” című darabban, Forgács Péter, Payer Öcsi lemezén és persze az új Kormorán albumon. De sok színész­szel és muzsikussal is együtt turnéz­tunk, turnéztam...- Volt-e bármilyen reakció irányodba a helyi könnyűzenei palettáról, vagy a kul­turális élet esztergomi szervezőitől, hogy egy ilyen magas szintre jutottál, mint a Kormorán énekesnője?-TR.: Nem, semmilyen visszajel­zést nem kaptam azóta, hogy belefog­tam a Kormoránnál lévő munkába. Ez az első alkalom. Egy esetben egy idő­sebb hölgy jött oda hozzám egy helyi csárdában, hogy dedikáljak neki és egé­szen meglepődött, hogy én is esztergo­mi vagyok. De az, hogy errefelé nem ismerik a Kormorános időszakomat, nem is baj, mert ide, a városba, feltöl­tődni, pihenni, lenyugodni jövök. Jó, ha végig megyek az utcán, és nem fog­lalkozik velem senki. De most, hogy beszélünk róla eszembe jutott, hogy egyetlen egyszer elhívtak a Geletey Gyuriék egy ETV-s műsorba. Ezen kí­vül elég ismeretlen vagyok errefelé.- A Kormosán mellett marad idő másra?- T.R.: Főként a Kormorán az, ami az időm legnagyobb részét kitölti, de egy nyári turné erejéig például el­mentem énekelni az Eddával. Duet­tet énekeltem Pataky Attilával az „Őrült” című számban és egy másik nótában, de volt két saját, szólószá­mom is, az egyik egy lassú blues volt a másik egy hard rock klasszikus, a Deep Purple-től a Smoke On The Water. Ez, mármint, hogy nő énekel az Eddában, teljesen szokatlan dolog volt, de annyira jó kapcsolat alakult ki köztünk, hogy Attila lett a lányom keresztapja. Aztán a kitérő után is­mét visszatértem a Kormoránba, ahol egy számomra sokkal kelleme­sebb, nyugodtabb zenei világ várt. De persze itt is van pörgés, intenzív munka. Most is turnén vagyunk, ez már a harmadik hét, és minden nap van fellépésünk. • Pöltl „Oxi” Zoltán Onagy Zoltán írása H A P I B U L V A R Lottócsaló Az nem is szegény ember, akinek soha meg nem fordult a fejében, hogyan lehet machinálni a lottót. Főleg ilyenkor, amikor a Szerencsejáték Rt. né­miképp debil reklámszakértője képernyőre engedi az „ötöslottónyertes” „pöpec”-szövegét. Csak éppen nem találtunk rá a megfelelő megoldásra. Pedig van megfelelő megoldás. íme: a korábban lottócsalásért két év bör­tönre ítélt Stancu Ogica nyerte a román lottótörténelem egyik legnagyobb nyereményét a hét végén. Ogicát 2001-ben ítélték két év börtönre, miután a rendőrség szerint hamisan állította, hogy ellopták tőle a minden idők legnagyobb román lottónyereményének számító egymillió dollárt érő teli- találatos szelvényét. A fickó a mai napig tagadja a vádakat és perújrafelvé­telt kért, mivel állítása szerint bizonyítékok tűntek el tárgyalása előtt. „Legutóbb a szerencse velem volt, mégsem élvezhettem ki” - nyilatkozta. Állítása szerint lakóháza előterében rabolták ki. Vallomását a hazugság- vizsgálóval végzett tesztek is megerősítették, illetve többen is állították, hogy látták a nyertes szelvényt. A rendőrségnek azonban gyanús lett a ko­rábban biztosítási csalási ügybe keveredett, nehéz anyagi helyzetű férfi, akit végül a bíróság is elmeszelt. 2003-ban szabadult, utána újra lottózni kezdett. „Ezúttal ráírtam a nevem és a címem a szelvényre, nehogy megint zavar legyen” - nyilatkozta . „Tudtam, hogy nyerni fogok” - tette hozzá. Na tehát. Ez is egy megoldás: az ember ne veszítse el a hitét. Ez a jó Szerencsejáték RT-nek is. Nem szegényedik el. Illatok küldhetők e-mailben Amikor már minden megvan, pénz, paripa, posztó, asszony, szerető, már csak egy számítógéphez kapcsolt illatpermetező hiányzik, hogy az élet minden korábbinál kerekebb legyen. És a kedves számítógépének mailben kiadjuk a parancsot, és a gép a meglévő listáról a kiválasztott személyre prickolja a megfelelő illatot. A PC-parfümszóró egy pihent agyú harminc- három éves mérnök találmánya, és azonnal felizgatta az illatszergyártókat és az élelmiszeripari cégeket. Ezek a cégek szívesen reklámoznák termékei­ket az illatok útján is. A feltaláló azt tervezi, hogy illatokat tesz hozzáfér­hetővé külön e célra szerkesztett weboldalakon és DVD-n is. A vásárlók óhajától függően azonban ki lehet terjeszteni az illatokat a videojátékokra, tévéműsorokra és a világhálón folyó kereskedelemre is. Regeard tavaly au­gusztusban Exhalia néven megalakult cége az első két hónapban húszezer eurós forgalmat bonyolított le, de az első igazán jelentős megrendelés vár­hatóan Japánból érkezik majd. Egy Oszaka közelében lévő szállodaipari is­kola ugyanis ADSL útján illatozó ételrecepteket szeretne szétküldeni. Ne mondja senki, hogy az élet nem egyre meg egyre teljesebb. Ha vissza akarok térni egyik legcsodálatosabb reggeli illathoz: hajnalonta a Rió előtti buszmegálló felé sétálva minden nap elvezetett utam a pékség előtt. A hó ropog, csend, béke és fehér, mint a mennyországban, és akkor, ott, meg­csap a frissen sült kenyér illata. Na, ezért az illatért még én is fizetnék. ESZTERGOM A TERASZRÓL Ingyen bugyikkal kampányolt Nem egyedi, Afrikában mindennapos, hogy a politikusok kedveskednek a választópolgárnak, hogy szavazzon rá. A mintaadó afrikai pártpotentát nem sajnálta a fáradtságot, egész bugyikollekcióval utazott faluról falura a kam­pánya előtt. Volt abban kis méret, nagy méret, közepes. Annyi esze még egy politikusnak is lehet, hogy tudja, a nők nem sablonban készülnek, és hogy az‘XXL-es fenékre a legnagyobb elszántsággal se húzható fel az S-es kisnadrág. A helyzet ugyanez a melltartóval is. Na és a színekkel. Marad­junk annyiban, hogy ez a fekete politikus mégis munkát fektetett a dolog­ba, hogy tetsszen a fekete asszonyoknak. Zimbabwében a politikus nem szúrja ki csekkel a választók szemét, és nem csak azért, mert a mezőkön nincs bank, hanem azért - persze - mert amikor kitúr a csomagból egy megfelelő méretű melltartót, előtte szemrevételeznie kellett a nőt, ami ugye máris személyes kapcsolat, érzéki kontaktus. És a fekete nők - hasonlóan a fehérhez - megbecsülik a személyes érzéki kontaktot. Mindazonáltal a hon­atyai bugyikampány annyira perverznek és rendhagyónak számított, hogy a politikus saját pártja sem nézte jó szemmel, és a sajtóban is lepofozták. N A P I K U L T Az ávós Berkesi 85 éve, 1919-ben született Berkesi András. 1945-50-ben a KatPol, majd őr­nagyként az ÁVH katonai elhárítási osztályának vizsgálótisztje volt. A koncepciós perek és a kihallgatások mestere volt. 1950-ben Rákosi letartóz­tatta, s szintén hamis vádakkal 10 év börtönre ítélték. 1954-ben, kiszabadu­lása után rehabilitálták. 1957-től jelentek meg kaland- és kémregényei, amelyek eleinte politikailag kényes témáik, később pusztán izgalmas cse­lekményük révén az 1960-as évek legolvasottabb magyar íróinak egyikévé tették. Külön öröm, hogy az irodalom hiénái József Attila díjjal értékelték írói munkásságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom