Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-01 / 236. szám

2004. december i., szerda ELZA Szt. Blanka és Szt. Natália napja II. évfolyam, 236. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Titkolózik a kormány A kormány azért titkolta el az egyezménytervezet létét, mert az nem illett bele a kettős állampol­gársággal kapcsolatos riogatásba ..............................................................3. OLDAL Határozott igennel A Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula tegnapi esztergomi sajtótájékoztatóján két IGEN-re ösztönözte választóit ............................................................4. OLDAL Privát Color Kupa Kialakultak a Privát Color Kupa teremlabdarúgó torna elődöntői, az összecsapásokra vasárnap kerül sor a Pézsa Tibor Sportcsarnokban ............................................................8. OLDAL Lesz helyi népszavazás Minden ellenkező híreszteléssel szemben megtartható a helyi nép­szavazás az esztergomi karsztvízel­látásról december 5-én Esztergom­ban - tartalmazza Esztergom város jegyzőjének sajtóközleménye. Csömör Sándor emlékeztet arra, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 141. §-a alapján Esztergom Város Önkormányzatá­nak Képviselő-testülete november 9- én helyi népszavazást rendelt el. A határozatot november 10-én ki­hirdették, és eljuttatták a Területi Vá­lasztási Irodához. A határozat ellen a közzétételétől számított 8 napon belül a Városi Bírósághoz lehetett kifogást benyújtani - áll a közleményben. A jegyző visszautasítja azokat a hí­reszteléseket és sajtóközleményeket, amelyek szerint a népszavazás kitűzé­se jogszabálysértő lenne. Az a jogér­telmezés, miszerint a helyi népszava­zás kitűzésére szűkebb határidő áll rendelkezésre, mint az országos nép­szavazás esetében, sérti a választási el­járásról szóló 1997 évi C. törvény cél­ját, és az alkotmányban biztosított jogegyenlőség alapelvét. A helyi népszavazás kitűzése ellen egyetlen kifogás érkezett, melyet az Esztergomi Városi Bíróság elutasított, ezért 2004. december 5-én Esztergom­ban a helyi népszavazás az országos népszavazással együtt megtartható. • SZEREDAI Felavatták Erzsébet királyné mellszobrát ISTER-GRANUM EURQRÉGIÓ Tegnap délután avatták fel a régi Megyeházán Zala György szobrász- művész 1920-ban készült, Erzsébet királynőt ábrázoló terrakotta mell­szobrát, amelynek bronz másolata szintén Esztergomban, az Erzsébet parkban található. Meggyes Tamás polgármester köszöntötte a Város­házán és a közintézményekben dolgozó több mint 160 Erzsébetet. A polgármester ünnepi beszédé­ben megköszönte a szobor helyreál­lításában segédkezők munkáját, vala­mint Habsburg Györgynek, hogy jelenlétével hozzájárult a szoborava­tási ünnepséghez. Meggyes Tamás elmondta: „Erzsébet, a magyarok ki­rálynéja, tisztelte hazánkat, honfi­társainkat. Oltalmazta, védte, támo­gatta, szerette népünket, kultúrán­kat, hagyományainkat.”- A város vezetése a szobor újrafel­állításával szeretne tisztelegni mind Erzsébet királyné emléke, mind az esztergomi lányok, asszonyok előtt - tette hozzá a polgármester. Erzsébet királyné életét Koditek Pál, a Kulturális-, Idegenforgalmi- és Sportbizottság elnöke ismertette, be­széde végén nyitva hagyva a kérdést, miszerint a „magyarok királynője”, ha ma élne, vajon magyar állampolgár le­Habsburg György Meggyes Tamás társaságában hetne-e. A szobor viszontagságos tör­ténetét Kolumbán György ismertet­te. Zala György alkotása 1926-ban ke­rült Esztergomba, a róla elnevezett parkba, azonban hamarosan kiderült, hogy az időjárás viszontagságainak a terrakotta szobor nem tud ellenállni, ezért a mellszobor zárt múzeumba került. Az eredeti szobrot az Erzsébet parkban egy bronzból öntött másolat foglalta el, ez látható most is a park bejáratánál. Az eredeti alkotás felújí­tására idén került sor, és most végre elfoglalhatta méltó helyét a régi Vár- megyeháza lépcsőfordulójában. Er­zsébet királyné tekintete a Mária Va- léria-híd felé néz, ezzel is kifejezve az alapítók egykori szándékát, hogy a magyarok részvéttel gondolnak a Du­na túlsó partján élő testvéreikre. Az ünnepséget megtisztelte jelenlé­tével Habsburg György, Magyarország európai uniós nagykövete is, aki meg- hatottan fejezte ki köszönetét a város­nak azért, hogy Erzsébet királynő em­lékét ily módon őrzik. A helyi általános iskolák, valamint a Városi Zeneiskola rövid műsorát követően a polgármester egy-egy szál virággal köszöntötte Er- zsébet-nap alkalmából a Városházán és a közintézményekben dolgozó, 160 Er­zsébet keresztnevű hölgyek közül azo­kat, akik megjelentek az ünnepségen. • BK Gyurcsány nemmel szavaz (H) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemzeti radikalizmust és az azzal ötvöződő populista megközelítést, amely szerinte a Fideszre jellemző, nem tartja felelős magatartásnak a decemberi népszavazás kérdésében. A kormányfő a Krónikának adott in­terjúban beszélt a kórházprivatizá­cióról is. Úgy vélte: az önkormány­zatok el tudják dönteni, hogy hol, milyen feltétellel érdemes együtt­működni az intézmények fenntartá­sa érdekében a tőkével. • (MR) Dolgozhatnak az átvilágító bírák (H) Egyetértés alakult ki a parlamenti pártok között abban, hogy olyan tör­vényjavaslatot készítenek, amely meghosszabbítaná az átvilágító bírák munkáját.Ezt a négypárti egyeztetés után Mandur László, a parlament al- elnöke mondta hétfőn. Közölte: el­képzelhető, hogy csak egy átvilágító bíró végezné a jövő évben ezt a tevé­kenységet. Az átvilágító bírák man­dátuma ez év december 31-én lejár. • (mtv.hu) Mától 5 forinttal drágult a gázolaj (régió) Mától 5 forinttal drágult a gázolaj, a benzin ára nem változott. Az ár­Víz, víz, melegvíz! Avagy kinek a zsebébe vándorol az esztergomiak vízdíja? ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A régióban monopolhelyzetet él­vező, állami tulajdonban lévő Észak-dunántúli Vízmű RL egyes távhőszolgáltató cégektől keve­sebb díjat kér a felhasznált folyó­vízért, s ezzel sérti a versenysem­legességet, valamint többmilliós többletbevételhez juttat egyeseket. Mint mindenhol az országban, úgy Esztergom környéken is kétféleképp juthatnak vezetékes vízhez a telepü­lések lakosai, vagy a víz felhasználá­sával a lakosság számára más szolgál­tatásokat nyújtó cégek, így a távfű­tést szolgáltatók is. A két lehetséges mód, a regionális és az egyedi kutas vízellátás. A környéken a legna­gyobb, monopolhelyzetben lévő re­gionális vízellátó, az Észak-dunántú­li Vízmű (ÉDV) Rt. A vízmű csak Komárom-Esztergom megyében több mint 253 ezer ember számára biztosítja a vezetékes ivóvízellátást és a távhőszolgáltatáshoz szükséges víz- mennyiséget is, ami hatósági árhoz kötött termékek körébe tartozik. A hatósági ár megállapítását a 1990. évi LXXXII. törvény a közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter hatáskö­rébe utalja, külön tárgyalva az „álla­mi tulajdonú víziközműből más víziküzműnek átadott ivóvíz díját”, ami a vízközművekre nézve kötelező. Mint lapunk megtudta az EDV Rt. a tőle vízszolgáltatást igénybevevő távhőszolgáltatók némelyike részére extra kedvezményeket biztosít. 1999- óta más és más kedvezményeket ka­pott a vízműtől a tatabányai, a tatai és az oroszlányi távfűtést biztosító cég. így az oroszlányi 1999-től tizenöt, a tatai 2000-től szintén tizenöt százalék­kal, a tatabányai KOMTÁVHŐ pedig 2001-2003 között húsz, 2003-2004 kö­zött tizenöt százalékkal olcsóbban jut­hatott ugyanahhoz a vízhez, amihez a Dorogot és Esztergomot ellátó PROMTÁVHŐ drágábban. Az 1993-ban alakult KOMTÁVHŐ Rt. a jogutódja az 1967-től működő Komárom Megyei Távhőszolgáltató Vállalatnak, amelyből 1993-tól kezdve folyamatosan váltak le a kisebb, térsé­gi szolgáltatók. Többek közt így a ta­tai és a Dorog - esztergomi hőszolgál­tató is, amit ma az esztergomiak PROMTÁVHŐ-ként ismernek. Mint azt a PROMTÁVHŐ-től megtudtuk, éves átlag vízfogyasztásuk meghaladja a százötvenezer köbmétert, ami a ti­zenöt százalékos átlag kedvezményt fi­gyelembe véve több mint évi nettó öt­millió forinttal károsítja meg a céget, és közvetve Esztergom lakosait. Az évekre visszanyúló kedvezmény soro­zatokkal így a vízmű több tízmillió fo­rinttal gazdagított magánzsebeket. Az ÉDV Rt. sajtófelelőse kérdé­sünkre válaszolva elmondta, hogy nem tud az említett kedvezményekről. Lapunk tudomására jutott, hogy az ÉDV Rt. vezetésében 2004 nyarán változások történtek. (folytatás a 4. oldalon) Elbocsátások a SAD-nál SZLOVÁKIA A héten tárgyal az Autóbusz-köz­lekedési Szervezet (ZAD) a parla­ment gazdasági bizottságával, Pavol Prokopovic közlekedésügyi miniszterrel, és Ludovít Kaník mun- ka-és szociális ügyi miniszterrel a buszközlekedés reformjáról. I A ZAD reformügyekért felelős képviselője, George Trabelssie sze­rint, ha nem sikerül megegyezniük, akkor jövő év februárjától tömeges elbocsátások várhatóak. Ez mintegy háromezer embert fog érinteni. Teg­nap a szociális hivataloknak jelezték is ezt a tényt. A szervezet azt követeli, hogy az állam által javasolt egymilliárd ko­ronát 550-600 millióval toldják meg. Ez a járatsűrűség megtartása miatt fontos. A ZAD a parlament elé ter­jeszt egy tervezetet is, amely orvo­solná a problémákat. Az Autóbusz­közlekedési Vállalatok (SAD) kérel­mét nemcsak a megyék, hanem a helyi önkormányzatok is támogat­ják. Trabelssie elmondása szerint 1523 polgármester aláírását gyűjtöt­ték össze. Csepregi Zoltán, az érsekújvári SAD párkányi részlegének vezetője elmondta: még nem tudni, mennyi­ben fogják érinteni az elbocsátások a részleget. folytatás a 2. oldalon) emelést a nemzetközi piaci trendek­kel magyarázza a cég. Szerdától így 238 forintba kerül a gázolaj literen­kénti fogyasztói ára. Hasonló a helyzet Szlovákiában is, ahol a Slovnaft Bratislava már tegnap 90 fillérrel emelte a gázolaj árát. A Normal 91-es benzin ára a Slovnaft töltőállomásokon továbbra is 34,80 koronába kerül, a Normal 91-UN1 és a Super 95 N litere 35,20 koronába, a Super Plus 98 N 37,80 koronába kerül. A gázolaj ára 36,80 korona literenként. A Slovnaft legutóbb november 16- án módosította az üzemanyag ára­kat. Akkor a benzin ára egy koroná­val csökkent, a nafta ára viszont vál­tozatlan maradt. Kapjanak-e magyar állampolgárságot? Elérhető közelségbe került a kettős állampolgárság a határon túli magyarok számára, most már csak arra van szükség, hogy az ügydöntő népszavazáson legalább kétmillió anyaországi mondjon igent a kezdeményezés­re. Önnek mi a véleménye? Őry Péter (A felvidéki Magyar Ifjúsági Közösség alapítója) Nem az a kérdés, hogy magyar állampolgárságot kapjanak-e a határon túli magyarok, hiszen többször elhangzott már, hogy ők lélekben úgyis magyar állam­polgárok, tehát a magyar nemzet szerves részének tekintik magukat. Az, hogy adott pillanatban, milyen az államigazgatás rendszere, milyen államalakulatok vannak, nem függ ettől. Ha az Európai Unióban olyan fejlődés megy majd végbe, aminek eredményeként egységes állampolgárság alakul ki, úgy hogy az ösz- szes olyan ország, ahol magyarok élnek ennek részét fogja képezni, akkor ez a kérdés nem lesz többé je­lentős. Én úgy gondolom, hogy lehetőséget kell biz­tosítani arra, hogy a határon túli magyarok is rendel­kezhessen magyar állampolgársággal. Nehéz emóciók nélkül, racionálisan beszélni arról, milyen a magyar belpolitikai helyzet ebben az ügyben. Én úgy gondo­lom, hogy teljesen politikamentessé kellene tenni ezt a szavazást. Ha már van ilyen népszavazás a kettős állampolgárságról, akkor az ne arról szóljon, hogy ez most melyik nagypárthoz vagy kispárthoz tartozó kér­dés, hanem szóljon arról, hogy tudjuk-e vállalni a magyarságunkat, el merünk-e menni szavazni. Hogy a magyarországi magyarok egyszer az életben, gondol­va 1848-ra, 1956-ra, amikor még bátran merték vállal­ni magyarságukat, most tudnak-e lépni egy ilyen kér­désben olyan irányba, hogy bátran mondják: „igen”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom