Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-23 / 231. szám

HIDLAP • 2004. november 23., kedd SZLOVÁKIA Terrorveszély Szlovákiában Szlovákia egy jövőbeni terrortáma­dás lehetséges célpontja - értesült a Szlovák Információs Szolgálat (SIS). A szervezet a közel- és közép-keleti rá­dióadásokra alapozza megállapítását. Vladimír Simko titkosszolgálati szóvivő viszont azt mondta, hogy a rádióértesüléseken kívül egyelőre semmi nem utal arra, hogy az orszá­got valóban veszély fenyegetné. En­nek ellenére a SIS egyebek mellett a NATO-val együttműködve igyekszik megerősíteni az eddig szerzett érte­süléseket. A szóvivő szerint - tanul­va az egyesült államokbeli, a madridi és a beszláni történésekből - minden lehetséges veszélyforrást és értesü­lést a legkomolyabban ellenőriznek. Drága a sztráda Az Európai Unió országai közül Szlovákiában a legdrágább autópályát építeni. Az Európai Bizottság állás- foglalása szerint Szlovákiában 12,5 millió euróba kerül egy kilométer au­tópálya megépítése, míg Csehország­ban ugyanez mindössze 84 millió eurós kiadást jelent. Az egész uniót tekintve Olaszországban kerül a leg­kevesebb pénzbe sztrádát építeni, ott mindössze 2,7 millió euróba kerül egy kilométer út megépítése. Szlovákia mellett még Szlovéniá­ban és Magyarországon a legkölt- ségigényesebb a sztárdaépítés. Az országok közötti eltérést a bizottság egyebek mellett az államok földrajzi viszonyaival magyarázza. Lopják a Skodákat A Nvitrai kerületben évről évre emelkedik az ellopott autók száma. A rendőrségnek évente az esetek mindössze 20 százalékát sikerül fel­derítenie, miközben a lopási statisz­tikák egyre romlanak: idén a tava­lyihoz képest 150 autóval többet loptak el a kerületben. A leginkább „keresett” autók közé a Skoda Felicia, Fabia és Octavia modelljei tartoznak, de nagy szám­ban lopnak Mercedes, Audi, Volks­wagen és Peugeot típusú autókat is. A rendőrség tájékoztatása szerint az ellopott autók nagy részét a belé­jük szerelt biztosnági berendezések hatástalanításával tulajdonítják el. A szervezett csoportokban dolgozó rablók gyakran a legmodernebb szá­mítógépes rendszerek segítségével törik fel a járműveket. Érdektelen választók Az állampolgárokat nem érdeklik a parlamenti választások. A Median SK közvéleménykutató-intézet ok­tóberi felmérése alapján a választó- polgárok mindössze 26 százaléka menne el biztosan szavazni. Az em­berek további 25 százaléka valószí­nűnek tartotta, hogy részt venne a választásokon. Azok, akik elmennének szavazni, nagyobb részben az ellenzékre ad­nák le a voksukat. Az októberi ada­tok alapján Smer, HZDS, SDKÚ, MKP sorrend alakulna ki. A Magas-Tátra már sosem lesz a régi A pusztítások az éghajlatot is befolyásolhatják Folytatás az 1. oldalról Két hét múlva elkészül a vihar ál­tal elpusztított fák feldolgozásának terve is, amelyeket a hétvége óta fo­lyamatosan gyűjtenek. Először a leg­fontosabb közlekedési útvonalakat és a katasztrófával érintett sípályákat tisztítják meg, hiszen a tátrai sísze­zon a hó elérkeztével néhány helyen már most elindulhatna. A kármente­sítést követően azonban valószínű, hogy számos síközpont kész lehet a turisták fogadása. Nemzetközi összefogás A Tátrát ért károk felszámolására és a természet újjáélesztésére mos­tanra már több felajánlás érkezett. A földművelési tárca tízmillió koronát különített el erre a célra. Pozsony vá­rosa egymillió koronás anyagi fel­ajánlással segítené a Magas-Tátrát, de az adományokon kívül az Európai Unió segítségét is kérik majd. Eduard Kuka külügyminiszter teg­nap Brüsszelben kérte uniós partnere­Holdbéli tájhoz hasonlít az egy hete még zöldelő Tátrai Nemzeti Park it, hogy az európai alapokból különítse­nek el anyagi forrásokat Szlovákia szá­mára. Ezt a lehetőséget a hétvégén Si­mon Zsolt is felvetette, aki megemlítet­te: erdőtelepítésre korábban Csehor­szág is igénybe vette ezt a lehetőséget. Ivan Gasparovic köztársasági elnök a szlovák fegyveres erők főparancsno­kaként tegnap kérte Juraj Liska vé­delmi minisztert, hogy a károk fel­számolásában a hadsereg egységei is részt vegyenek. A fegyveres erők je­lenléte előreláthatólag határozatlan időre szólna, Liska szerint a katonák addig maradnának, amíg szükség van rájuk. A hadsereg mozgósításáról szerdán határoz a kormány. Az igyekezetek ellenére viszont még évekig eltarthat, mire felszámolják a viharkárokat, az elpusztult erdők újjá­éledése pedig akár száz évig is eltart. • -K­Több pénzt kapnának az alap- és középiskolák Az Oktatási Minisztérium azt ter­vezi, hogy 2005-től megemeli az alapiskolás és középiskolás tanu­lók után járó normatív támogatás mértékét. - Nyolc százalékkal sze­retnénk megemelni a normatív tá­mogatást - tájékoztatott Frantisek Tóth, az Oktatási Minisztérium ál­lamtitkára, aki még azt is elmond­ta, hogy az iskolák diákonként két­ezer koronával több támogatásra számíthatnak. Amíg ebben az évben az iskolák ta­nulóként 25 ezer korona támogatást kaptak, addig 2005-től 27 ezer koronára lesznek jogosultak. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a mi­nisztérium javaslatát elfogadja a kor­mány Az iskolák fenntartásáért felelős önkormányzatok arra hívták fel a mi­nisztérium figyelmét, hogy az iskolák­nak szánt támogatásból jövőre nem tudják működtetni az oktatási intéz­ményeket. Jozef Turcány, a Szlovákiai Falvak és Városok Társulásának alelnö- ke szerint arról, hogy elegendő lesz-e az iskolák fenntartására a megemelt állai támogatás, csak akkor tudnak majd pontosan nyilatkozni, amikor már tisz­tában lesznek a jövő évi gázár-, víz- és áramemelések mértékével. A társulás egyetért azzal, hogy a következő évtől kezdve minden kis és nagy alapiskola hoz hasonlóan kevesebbet költenek a segédeszközökre, így a következő év­ben kevesebb pénz jut nekik. - Nem értünk egyet ezzel a változtatással. Sok szaktantárgyat tanítunk, ame­lyeknek az oktatását így nem tudnák biztosítani - jelentette ki Erika Marosová, a pozsonyi Nefelejcs utcai Kereskedelmi Szakközépiskola igaz­gatónője. Ellenben nagyobb támoga­tásra számíthatnak a sportgimnáziu­mok, a művészeti és egészségügyi szakközépiskolák. Tóth a támogatás növelését illetően nem tudott még pontos adatokkal szolgálni. • RGA egyforma normatív támogatást kapjon. - Végre nem tesznek majd különbsé­get iskola és iskola között. Nem fordul­hat elő többször, hogy a 249 létszámú iskola tanulónként 30 ezer korona tá­mogatást kap, a 252 diákot számláló is­kola pedig már csak 23 ezer koronát - hangsúlyozta Turcány. A változások a középiskolákat is érintik, azonban különböző mérték­ben. Kevesebb támogatásra számít­hatnak a kereskedelmi szakközépis­kolák, amelyek eddig diákonként a többi szakközépiskolához hasonlóan 33 ezer koronát kaptak. A kereskedel­mi szakközépiskolák a gimnáziumok­Mire elég kétezer korona? Varga Lajos, a búcsi Katona Mihály Alapiskola igazgatója félve hallgatja az információkat, hiszen - mint mondja - előfordult már olyan eset, hogy mikor fizetésemelést kínáltak, valójában kevesebb pénz jutott a kasszába. A fejlesztésekre természetesen ebből az összegből sem futja majd, csak a legszükségesebb javításokra. Szerinte a legfőbb pénzforrást továbbra is a pályázatok jelentik. Hasonló véleményen van Valko Ferenc, a Párkányi Összevont Középisko­la igazgatója is. Ő elmondta: ha kétezerrel többet is kapna az iskola fe­jenként, ez a pénz csak azt eredményezné, hogy ne legyen veszteséges az intézmény. Itt még a diákok étkeztetése és elszállásolása is gondot okoz, mivel az e célra juttatott pénz nem fedi a kiadásokat. A legfőbb „pénznyelő” viszont az elektromos energia. Ha az árak jövőre emelked­nek, meglehet, hogy a kétezer koronás pluszpénzből semmi sem marad. • CZM Gazdasági fellendülés másfél évtizeddel a rendszerváltás után Bugár Béla, az MKP elnöke szerint az 1989. november 17-ei bársonyos forradalom után leginkább az embe­ri jogok minőségében következett be változás. Az STV öt perc múlva ti­zenkettő című vitamü'sorában a ma­gyar politikus elmondta, hogy az el­múlt 15 év alatt hozott helytelen döntések jelentősen befolyásolják az emberek viszonyulását ehhez a je­lentős történelmi eseményhez. Pavol Hrusovsky házelnök úgy véli, hogy az emberek szabadság utáni vá­gya idézte elő a változásokat, bár nem voltak felkészülve arra, hogy viseljék az ezzel járó felelősséget. Robert Fico, a Smer elnöke arra figyelmeztetett, hogy sokan az 1989-ben bekövetkezett változásokat a „vagyonfordulatra” használták fel. Szerinte a jelenlegi szlovák állam eltér az alkotmányban rögzített szociális piacgazdaság meg­teremtését és a környezetvédelmet megcélzó államformától. A pártok képviselői abban azonban megegyeztek, hogy a változások meg­kérdőjelezhetetlen eredménye és sike­re a demokratikus intézményekkel rendelkező szuverén állam létrehozása. Vladimír Meciar, a 1TZDS elnöke úgy véli, hogy az általa vezetett kormány nagy hibát követett el akkor, amikor nem sikerült meggyőznie az embere­ket, hogy támogassák az elengedhetet­len reformokat. Fico a november után végbement társadalmi fejlődés legna­gyobb hibájának azt tartja, hogy a po­litikusok nem a társadalom európai, hanem az amerikai modell kiépítésére törekedtek. Bugár Béla az utóbbi évek legjelentősebb gazdasági eredményé­nek tartja a reálbérek emelkedését, amely szerinte a kormány az ország gazdasági fejlődéséért vállalt felelőssé­gét tükrözi. Meciar végül még arra fi­gyelmeztetett, hogy az országban je­lenleg végbemenő változások „mellő­zik” a lakosság középrétegét, így egyre nagyobb az elszegényedés. • RGA Gulya István jegyzete Megint megmondták A független újságírás fáradhatat­lan motorja és élő lelkiismerete, a HVG - és ezúton cáfolnánk a be­tűszó „Hogy Vagy, Gyurcsány?” feloldását - miután már júniusban megmondta a tutit fürdőberuhá- zás-ügyben, legutóbbi számában igazságos vasöklével félresöpörte a ködöt, amikor világgá kürtölte. hogy a Szent Miklós Alap az Esz­tergomi Gyermekekért, vagyis a fideszes polgármester kezdemé­nyezése úgy dönti romba Eszter­gomot, mint Vezúv a Pompeiit. Mert a város már teljesen eladóso­dott, a képviselők sírásra görbült szájjal sorakoznak a bálás butik előtt, miután alig tudnak egy nyamvadt atillára valót összeku- porgatni. A polgármester, Megy- gyes Tamás különben is folyama­tosan törvényt sért, legalábbis be­téve tudja a megyei bíróság büfé­jének árlistáját, annyit van ott. Különben meg: nincs is rajta sap­ka. Természetesen mindaz mellé­kes körülmény, hogy nincs eladó- sodva a város, hogy a nevezett her­cehurcákról rendre bebizonyoso­dik, hogy - politikai színezetű — hercehurcák, a jog betűi nem sé­rültek egyetlen esetben sem, ellen­ben, amikor a város (és/vagy a pol­gármester) próbálkozik annak ér­vényesítésével, valahogyan sosem sikerül. Azt már legvadabb rémál­mainkban sem mernénk feltételez­ni, hogy itt egyfajta koncepciós persorozatról, Esztergom kénysze­res lejáratásáról volna szó, még ak­kor sem, ha a cikkben pozitív szu­perhősként egy bizonyos Láposi Elza van emlegetve, aki politikai ellenfél - de leginkább tisztánlátó javasasszony, tisztára egy Médeia. Kizárólag egészséges paranoiám íratja velem, hogy a „megrendelt tényfeltárás” abba a sorozatba tar­tozik, hogy ha már nem tudunk tenni ellene, nosza járassuk le, még akkor is, amikor a média töb­bi része, még a harsányabb lufiműsorok is, erősen szerethető kezdeményezésnek tartják az esz­tergomi legfiatalabbak hosszú távú támogatását. Azt meg már minek is firtassuk, hogy mi a tény, s mi nem - például az, hogy Esztergom jelenleg, és sajnos, nem 33, hanem alig több, mint 29 ezer lakosú, vagy hogy a városi adósság úgy 4,5 milliárd, hogy másfél -, hiszen azok makacs dolgok, és semmi kampányolható sincs bennük. A cikkszerző G. Tóth llda meg vala­hogy majd csak elszámol önmagá­val, és büszkén a tükörbe tud néz­ni. Vagy talán nincs is tükre. i I 1 I Ujt Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő': Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport). Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly. Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Eprcss József, Gál Kata. Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Agnes Lapterv: Balage P. Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfálvi Loretta, Latkóczy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászbcrényiné Kárász. Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750. telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az ,alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská I.. telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft.. 2901 Komárom, Igmándi út I. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom