Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-06 / 198. szám
4 HÍDLAP • 2004. október 6., szerda RÉGIÓ MAI TÉMA Szüreti munkák, hagyományok A szeptember végétől'novemberig tartó időszak legfontosabb gazdasági, s egyben társadalmi eseménye a szüret. A parasztgazdaságokban, szőlőkben végzett más társadalmi munkákkal szemben a szüret régen társas esemény volt, ezért is kapcsolódott hozzá a nap végén ünneplés, táncos mulatság. Még ma is olyan eseménynek számít, amelyen a rokonok, barátok, családtagok összejönnek, s a közös munka mellett szórakoznak. A szüret korábban az úgynevezett csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött. Egyes vidékeken a 18-19. században határozott időpontot adott meg rá a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság. Az időpont meghatározása azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni. A különböző szőlőtermő vidékeken ezek az időpontok változtak, figyelembe véve az időjárási viszonyokat és a különböző szőlőfajták érési idejét. Az Alföldön a szüretkezdő nap általában Mihály napja, azaz szeptember 29. volt. Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén Terézia napján (október 15.), Erdélyben Gál napkor (október 16.), Borsod megyében Lukács napján (október 18.), Kőszeg vidékén Orsolya napkor (október 2 L), Tokaj-Hegyalján pedig Simon-Juda napjáig (október 28.) kezdték meg a szüretet. A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátoros ünnep volt, amelyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. A városok statútumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt, a vidámság és a jókedv ütött tanyát ilyenkor a szőlőko- szorúzta hegyeken és szőlőskertekben. A munka A szüret általában zajkeltéssel indult, pisztolydurrogtatással vagy riogatással. Ezt követően indulhatott a munka. A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés) vagy metszőollóval vágták le a fürt nyelét, majd gyűjtőedénybe tettéjk a fürtöket. A gyűjtőedény jellege vidékenként változott: lehetett vödör, kézi puttony, sajtár, szedőkosár. Amikor az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette - a régen fa, ma már inkább alumínium - edényt, puttonyt, begyűjtötte a szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szemeket, régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdődhetett a borkészítés. Az ünnep régen Szüretkor megélénkült a szőlőhegy. A munkavégzés alatt is jellemző volt - közösségi munka lévén - a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás. Utána azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szüretelők a végzésnapon a hegyről levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A feudalizmus idején a menet ilyenkor a földesúr házához vonult köszönteni. Itt a dolgozók verses rigmusokat mondtak, amelyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról vagy jószívűségéről is. A földesúr ezután megvendégelte munkásait, s este általában táncos mulatságot is tartott. A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus (olyan szokás-cselekedet, amely elősegíti a több termést) is tartozik. Göcsejben élt például az a szokás, hogy amikor befejezték a szedést, akkor lemetszették a szőlővesz- szőket, s mindegyik tőke tövére egy- egy szőlőszemet tettek, hogy a következő évben jó legyen a termés. A szüreti felvonulás és bál A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg, szüreti felvonulás és bál még ma is sok településen van. A menet fontos szereplője volt a múlt században a borkirály vagy bálkirály. O, illetve a családja volt felelős az esti mulatság rendezéséért. A menet érdekessége az úgynevezett baksus figurája, ami egy botra vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja, Bacchusz- szal a görög mitológia boristenével hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de rajtuk kívül olyan beöltözött szereplők is jelen voltak, amilyen alakoskodók általában a farsangi felvonulásokon szerepelnek. Az iparosok, a szegények és a gazdalegények régen külön bálokat tartottak. Később, főleg a kisebb településeken egy-egy nagyobb, közös mulatságon ünnepeltek. A bálokban a szüreti menet szereplői tovább viselték tisztségeiket. A csőszlányok és csőszlegények feladata például az volt, hogy a külön erre a célra felaggatott vagy dekorációként használt szőlőfürtöket őrizzék. A bál folyamán ugyanis a résztvevők ezekről „lopkodtak”. Akit „lopáson” értek, azt „megbüntették’1’, bírságot kellett fizetnie. Ezt a pénzt aztán a szervezők a bál rendezési költségeire fordították. Sok helyen egyébként ez a szőlőlopás-já- ték még az 1970-es években is a szüreti bál része volt. A szüreti mulatság általában reggelig is eltartott. • (Összeállította: sem) Uj épületben a szabadidőközpont Ünnepelték a szüretet Hagyományos szüreti felvonulást tartottak a Szentgyörgymezó'i Olvasókör, a Kertbarát Kör, a Nőklub és a Szentgyorgymező Barátainak Egyesülete szervezésében. A menet Szentgyörgymezőről indult, majd a Polgármesteri Hivatal előtti téren zenés műsor vette kezdetét, ahol még a polgármestert is megtáncoltatták. A szentgyörgymezői felvonulás történelmi múltra visszatekintő esemény, eredete még a háború előtti időszakra tehető. A 60-as évek közepétől Major László kezdeményezésére elevenítették fel újra. A 48-as térről indult a menet feldíszített hintókkal, szekerekkel. Láthatóak voltak a különböző szüreti munkaeszközök is, a prés, a daráló. A hegybíró és bíróné elmondta verses köszöntőjét, miközben a cigány kocsiban jövendőmondásra is sor került. Amíg a kéméndi táncosok és fúvószenekar műsort adott, táncba vitték a királyváros polgármesterét, Meggyes Tamást, aki pogácsával és borral kínálta az egybegyűlteket. A Széchenyi térről a felvonulók a Simor János út felé vették az irányt, ahol az Esztergomi Városi Gazdakör őszi terménykiállítását is megtekinthették. A kiállítás vasárnap délután öt óráig várta az érdeklődőket, méhész termékbemutatóval, mézkóstolóval és vásárral. • Kovács Ági Z S E L í Z Az új tanév több változást hozott Zselíz óvodai és iskolai hálózatának szerkezetében. A képviselő-testület tavasszal döntött arról, hogy takarékossági okokból csökkenti az óvodák számát, és megszüntette a Stúr utcai és a szódói óvodát. A városban három óvoda maradt: egy szlovák és egy magyar tannyelvű az Sznf utcában, és egy szlovák tannyelvű Mikola városrészben. A takarékossági intézkedéseknek továbbá az is része volt, hogy a helyi művészeti alapiskola és a szabadidőközpont átköltözött a megüresedett Stúr utcai épületbe, amelynek emeletén a kisegítő iskola néhány osztálya is helyet kapott. A művészeti alapiskola volt épületét a Posta utcában a város vezetősége szerint rövidesen bérbe adják. A szabadidőközpont megüresedett helyiségei iránt egy bank érdeklődik. A helyi szabadidőközpont igazgatónője, Kvetoslava Záhorská elmondta, hogy a szakköri tevékenység idén október 4-én kezdődik, de az érdeklődők az egész hónap folyamán jelentkezhetnek a szabadidős tevékenységekbe, amelyeket a gyermekeknek, az ifjúságnak és a felnőtteknek is gazdag választékban kínál a szervezet.- Bízunk benne, hogy a helyi alapiskolák által kialakított nagyobb konkurenciaharc ellenére elegen veszik igénybe szolgáltatásainkat, hiszen szabadidőközpontunkban kellemes környezetet és szakmailag képzett vezetőket biztosítunk - mondta az igazgatónő. A szabadidőközpont idei kínálatában szerepel, a kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, asztalitenisz, sakk, aerobic, karate, sporthorgászat, különböző táncok és iskolai szaktantárgyak játékos oktatása. Az igazgatónő külön a nyilvánosság figyelmébe ajánlja a számítástechnikát, amely korszerű, internetre csatlakoztatott számítógépekkel felszerelt speciális tanteremben folyik majd. A konkurenciaharc a művelődési utalványok bevezetésével kapcsolatban alakult ki, amely a visszhangok szerint már Zselízen is több esetben ellenségeskedést keltett az oktatási intézmények dolgozói között. Az Oktatásügyi Minisztérium havi 75 koronában állapította meg az utalványok értékét egy tanulóra, amelyet az alap- és középiskolások valamilyen iskolán kívüli tevékenységet biztosító szervezetnek - iskolának vagy szabadidő- központnak - adhatnak le, így biztosítva állami támogatást az adott intézménynek. Az első utalvány a szeptember-december időszakra szól, ami négyszer 75 koronát, tehát 300 koronát jelent egy főre. A legnagyobb gondot, ami miatt a viták is kialakultak, az jelenti, hogy bár a szülő dönti el, hogy hol adja le gyermeke művelődési utalványát, a diákok gyakorta több iskolán kívüli tevékenységet is látogatnak, és csupán egy helyre vihetik magukkal az állami támogatást. • (tic) Milyen élményeket szerzett a szüret során? Árpád (ütőhangszeres művész) Szüretkor mindig eljárok segíteni az ismerőseimhez. Idén először külföldön, Szlovákiában szüreteltem. Egy kedves kis magyar közösség fogadott, ahol a kisfröccs volt a védőital, a nagyfröccs a folyékony kabát. Borovicskával kezdtük a napot, és egy helyi fut- ballrangadóval fejeztük be. Jó hangulat volt, nem esett az eső. Jóllaktunk péksütötte lángossal. „Csilla” (autómosó) Idén nagy sár volt a szőlősben, de ez volt az egyetlen zavaró tényező. Ment a munka, fogyott a fröccs. Az édesapám szőlőjében szüreteltünk öten: barátok, rokonok. A lecsóshús és gulyásleves mellett hatalmas lángosokkal szívattuk föl az alkoholt. Édesanyám a legjobb pék Medvén. A már kipréselt nedűvel kezünkben néztük meg a helyi orosz emlékművet. Timi (tanítónő) Mivel nekünk nincsen szőlőnk, sőt egyetlen olyan közeli ismerősöm sincs, akinek volna mit szüretelni, ezért én egy olyan emlékből élek, ami négyéves koromban történt, amikor is - már nem tudom, hol, kinél - szüretelni voltam. Megmaradt bennem, hogy menynyire élveztem taposni a szőlőt. Kriszti (pultos) Gyerekkorom óta szeretek szüretre járni. Sok dolgom nincsen, kis vödrökbe gyűjtögetem a szőlőt, ami nem is olyan megterhelő, ha az ember közben nagyokat hör- pinthet a mustból és szemezgetheti a termést. A család szőlejében található vörös és fehér szőlő is, állítólag sokféle, bár én nem ismerem a pontos megnevezésüket. Fejlesztik a közlekedés-hálózatot s ü t t ő A süttői Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartotta ülését az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás. A társulás megtárgyalta a Süttő-Dömös kerékpárút projekt megvalósulását. Hummel Rudolf kistérségi menedzser részletesen beszámolt az egyes munkafázisokról. Az engedélyezési tervek jelenleg még nem léptek életbe. A kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó rész, amely két települési szakaszra vonatkozik, még hiányzik. A terveket készítő cég ezen irányú mulasztása miatt a társulás megteszi a szükséges jogi lépéseket. A kistérség közlekedéshálózatfejlesztési programjának elkészítésével kapcsolatos közbeszerzési eljárás részleteit a társulás meghatározta, pontosították az ajánlattételi felhívás egyes pontjait. A kistérségi társulás tagjai felhatalmazták Meggyes Tamást, a társulás elnökét, Esztergom város polgár- mesterét a kistérség közlekedésháló- zat-fejlesztési projektjével kapcsolatos támogatói megállapodás aláírására. A terv nagy összegű Belügyminisztériumi támogatásból valósul meg. Az ülés végén a jelenlévő polgármesterek ünnepélyesen aláírták a kistérség módosított társulási szerződését. • MAGYAR
