Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-13 / 225. szám

4 HÍDLAP • 2004. november 13., szombat RÉGIÓ MAI TÉMA Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért jövő év első napjától indul Eszter­gom következő nemzedékét támoga­tó Szent Miklós Alap. A képviselő- testület elfogadta Meggyes Tamás polgármester előterjesztését a szüle­tendő esztergomi -gyermekek számá­nak növelését célzó, önálló életkez­dést segítő alap létrehozásáról. Szent István városának jövője szempontjából meghatározó, hogy az itt élők ne csak lakóhelyüknek, hanem otthonuknak is tekintsék a várost. Mindezt átgondolva alakította ki a vá­ros polgármestere azt a koncepciót, amely előre mutatva a jövő generáció­nak nyújt jelentős támogatást az önál­ló élethez. A program lényege egy olyan pénzügyi alap, amelybe min­den Esztergomban születő és a város­ban nevelkedő gyermek után a szüle­téskor félmillió forintot tesz letétbe az önkormányzat. Ezt az összeget húsz éven át évente ötvenezer forinttal nö­velik. A 21. életévét betöltő fiatal ak­kor jogosult a Szent Miklós Alapban halmozódó pénz felvételére, ha hu­szonegy éven keresztül a városban élt, és középfokú végzettséget vagy szak­mát szerzett. A felvett összeget to­vábbtanulásra vagy a városban lakás- vásárlásra fordíthatja. A népességnö­velő és a fiatalok életminőségét javító program gazdasági terveit -fi­gyelembe véve a születések várható számát - 2050-ig készítette el az elő­terjesztő. A múlt heti döntés értelmé­ben a Szent Miklós Alap létrehozásá­ra a.jövő évi költségvetéséből százmil­lió forintot fordít az önkormányzat. Meggyes Tamás polgármester el­mondta, hogy a halálozások növekvő, a születések csökkenő száma miatt Magyarország lakossága fogy. Eszter­gomban néhány éve növekszik a pol­gárok száma, 2001-ben 28357, 2003- ban 29644 lakója volt a városnak. Esz­tergom jövője érdekében tudatos be­avatkozással kell elősegíteni a lakos­ságszám, ezzel együtt a születésszám növelését. Ez is célja a Szent Miklós Alap a Születendő Esztergomi Gyer­mekekért létrehozásának. Az alap ter­vezett működéséről szólva elmondta, hogy egységes alapként fogják kezel­ni a gyermekek születése után elhe­lyezett pénzeket. Pénzügyi alapban kezelik a névre szóló szerződéssel, kétoldalú kötelezettség-vállalással a leendő polgároknak biztosítani kívánt összeget, amelynek gyarapodásáról a számla tulajdonosa minden évben tá­jékoztatást kap. Az erre vonatkozó részletes döntéseket a testület meg­hozza, a rendelet készítése folyamat­ban van. Tekintettel arra, hogy hosz- szú távon - huszonegy éven át - nagy pénzösszeget kezel az alap, a befekte­téseket egy később kiválasztandó pénzintézetre bízzák, hogy hosszú tá­von nagy kamattal növekedjen az életkezdési támogatásra szánt pénz. A helyi rendelet már idén elkészül, hogy 2005. január elsejétől a megszü­letett esztergomi kisbabák szüleivel az önkormányzat megköthesse a szerződéseket. Először 2026-ban fize­tik ki a támogatást a fiataloknak.- Bízom abban, ez a program előse­gíti, hogy minél több gyermek szüles­sen az esztergomi családokban, és a gyermekek tanulási kedve is növek­szik - mondta a polgármester. Segít­séget nyújt a program a roma gyer­mekeknek is, hiszen az általános isko­la befejezése után az eddig oktatásból kieső 14-15 éves roma fiatal mindent megtesz azért, hogy legalább szakmát szerezzen, és 21 éves korára jogosulttá váljon az önálló életkezdést nyújtó tá­mogatáshoz. A fogyatékkal élő gyer­mekek számára is támogatást kíván adni az önkormányzat. így például a Montágh Általános és Speciális Szak­iskolában végzett fiatalok is jogosul­tak lesznek a támogatásra, hiszen szakmát tudnak szerezni. A náluk hátrányosabb helyzetben lévő gyer­mekek esetén a felnevelésüket segít­heti majd a támogatás. Mindez beépül a rendeletbe, ahogyan a szabályozás részleteiről dönt a város vezetése. A Szent Miklós Alap a Születendő Esz­tergomi Gyermekekért létrehozásával a családokban várhatóan megnöveke­dik a gyermekek száma, így a születé­sek eddigi 200-as száma 250-re növek­szik. A növekvő gyermeklétszámra in­tézményi szempontból is felkészült a város, hiszen most bővítik az Aprófal­va bölcsödét, a Szatmári Irgalmas Rend új óvodát létesített az Árpád­házi Szent Erzsébet Középiskola mel­lett. Az általános iskolák és a középis­kolák is tudják fogadni a növekvő ta­nulói létszámot. A születések számá­nak növekedésével a városban a de­mográfiai arányok is kedvezően vál­toznak. A jövendő nemzedék életkez­dési támogatásával, az iskolázottság színvonalának növekedésével a város­ban lakók életszínvonala minden te­kintetben növekedni fog. • Muzslai Ágnes A tényt, miszerint a magyarság az évezred közepére kisebbségben lehet saját hazájában, Berbik István, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház szülé­szeti osztályának vezető főorvosa is megerősítette. Az októberben megren­dezésre került „Születés Hete” program kapcsán a főorvos a Hídlapnak el­mondta: a felmérések szerint az uniós tagállamok között Magyarországon a legmagasabb az abortuszok száma. A fiatalok többsége két-három gyermek vállalását tervezi, ám mire a tervből a megvalósítás fázisához érnek, maxi­mum kettőre csökken a gyermekek száma. A helyzetet az is rontja, hogy a nők kitolják a határidőt: a gyermekvállalás előtt szeretnének karriert, eg­zisztenciát építeni, ám a harmincas évekhez közeledve nő a gyermekválla­lással járó kockázat. Úgy tűnik, a helyzeten az Európai Unióhoz való csatla­kozás sem segít, mert az életszínvonal növekedése hosszas, bonyolult fo­lyamat, hatása egyelőre nem érezhető. Az esztergomi szülészet mindent megtesz az ember- és családbarát ellátásért, és minden lehetséges fóru­mon népszerűsíti a gyermekvállalást, ám úgy tűnik, mindez nem elég. • K.E. Mi a véleménye a Szent Miklós Alapról? Emőke (pedagógus) Nagyon örülök, hogy a vá­ros vezetése komolyan veszi ezt a problémát, és támo­gatja a fiatalokat a gyermek- vállalásban. Egyre nagyobb gondot jelent a családoknak, hogy taníttassák gyermekeiket. Kisfiam, aki a napokban fog megszületni, még nem részesül ugyan a támoga­tásban, de remélem, második gyer­mekünk már élvezheti a Szent Mik­lós Alap előnyeit. Mindenképpen pozitív kezdeményezésnek tartom, és támogatom az ötletet. Bernadett (pedagógus) Én nagyon szimpatikus kezdeményezésnek és egy szép gesztusnak tartom a Szent Miklós Alap létreho­zását. Sajnos mi már erről lecsúsztunk, a barátaink meg is je­gyezték, hogy egy kicsit rosszul terveztünk. Örülök, hogy nemcsak a nyugdíjasokkal foglalkoznak, ha­nem a kisgyermekeket és a fiatal családokat is felkarolják. Ennek kö­szönhetően talán a gyermekvállalá­si kedv is megnőhet a városban. Katica (irodavezető) Nagyszerű megoldásnak tartom,' amit nálunk, Szlová­kiában is bevezethetnének. Egy gyerek már a születé­sekor is nagyon „sokba ke­rül”, az évek folyamán pedig tovább nőnek a kiadások. Az én lányom két hónapja jár óvodába, ami jelentősen megterheli a pénztárcánkat. A fér­jemmel mindketten munkaviszony­ban állunk, de így sem vállalhatunk másik gyermeket. Egy ilyen jellegű támogatás sok gondot orvosolna, megelőzhető lenne például az itteni falvak elöregedése is. Úgy tudom. Csehországban is támogatják a csalá­dokat. Ezen a téren Szlovákia sajnos nagyon el van maradva. A sztrájk miatt megbénulhat a közlekedés Folytatás az 1. oldalról Erre azt kell mondanom, hogy nem értek egyet a módszerrel, mert nem tudjuk biztosan, hogy nem a gazdál­kodás módjának köszönhetően kerül­tek-e ilyen helyzetbe. A gyerekek ér­dekében indítunk buszt Zselízre és vissza, aminek a költségeit a két köz­ség állja -mondta a polgármester, aki arról is tájékoztatott, hogy a faluból az ellenkező irányba is járnak gyere­kek, de ez a szám elenyésző, ezért nem érdemes autóbuszt indítani. Csepregi Zoltán, az érsekújvári SAD párkányi kihelyezett részlegé­nek vezetője ezzel kapcsolatban el­mondta: örül a kezdeményezésnek, mert a községek így legalább maguk is megtapasztalják, milyen költséges egy autóbusz működtetése. — Akkor lenne jó, ha mindezt olyan terjedelemben tudnák vállalni a közsé­gek, mint amilyenben mi végezzük. A községek megrendelik bizonyos össze­gért az autóbuszt, amit ki kell nekik fi­zetni. A mi esetünkben ugyanez a helyzet, csak nagyban. Az állam meg­rendeli a szolgáltatást, de nem fizeti ki. Rövidtávon és kis mennyiségben ezt fel lehet vállalni. Amikor kézbe kapják a számlát, és ezt még legalább nyolccal megszorozzák, akkor képet kaphatnak arról, mennyibe kerül nekünk napi egy alkalommal az autóbuszok mű­ködtetése egy bizonyos távon. Az em­lített községek csak egy irányba indíta­nak járművet, mert „nem éri meg” ne­kik kevesebb emberért másik irányba biztosítani a zökkenőmentes közleke­dést. Minket viszont öt utas miatt is Fotográfiák üzenete Szőgyénben Szőgyénben Kocsis Ernő festő­művész indította rövid szlovákiai kőrútjára a héten megnyílt IV. Nemzetközi Magyar Fotóművésze­ti Kiállítást. A négy évvel ezelőtt megalakult Magyar Fotóművészek Világszövet­sége tömöríti egy szervezetbe a Ma­gyarország határain belül és túl élő fotósokat. A tagság főként a Ma­gyarországgal szomszédos magyar­lakta terültekről verbuválódott, mint Románia, Szerbia-Monteneg- ro. Természetesen a szövetségben 15 taggal Szlovákia is kéviselteti ma­gát.A minden évben meghirdetett pályázatra a világ különböző tájain élő magyar profi és amatőr fotósok jelentkezhetnek szabadonválasztott témával a fotózás bármely technikai módszerét felhasználva. Ebben az évben öt országból 91 al­kotótól 315 fotó érkezett a pályázat­ra. Szlovákiából tizenegy alkotó pá­lyázott. A háromtagú zsűri 56 fotog­ráfus 83 alakotását tartotta méltónak arra, hogy üzeneteit közvetíthesse a világnak, megálljt parancsolva a né­zőnek, akit arra ösztönöz, hogy a vi­rendszeresen ostoroznak -nyilatkozta lapunknak Csepregi Zoltán, aki hang­súlyozta: az akció nem az utasok ellen irányul. Csak azt szeretnék elérni, hogy az állam rendezze tartozását. Csepregi Zoltán tájékoztatása szerint a párkányi magyar alapiskolában, azért nem tartanak szünnapot, mert már ki­merítették a lehetőségeket a Simon- Júda vásár, illetve a bombariadó alkal­mával. Csepregi egyébként aggodalmát fejezte ki, hogy a hétköznapi járatok­hoz viszonyítva csak 40 százalékban biztosítják a közlekedést. Az utasok száma viszont nem lesz kevesebb. így meglehet, hogy a központokhoz köze­lebb eső falvak utasai fognak rosszul járni. A forgalom szempontjából tehát komoly gondok keletkezhetnek. • CzM zuális élményen túl feltegye magá­nak a kérdést: mit is akar pontosan megbeszélni velem a szerző? A szőgyéni kiállítás megnyitóján részt vett a komáromi Nagy Tivadar, a Magyar Fotósok Világszövetségének szlovákiai alelnöke, valamint a per- betei Varga Tibor elnökségi tag, aki­nek Virágzó mező című fotója a szö­vetség díjazott munkái közé került. A kiállítás november 19-ig látható Szőgyénben, majd Ekecsen és Érsekújvárott folytatja az útját. A szlovákiai körút Léván zárul majd. • Melecsky Beáta Nem zaklatás; ellenőrzés- A kórház közintézmény, s mint ilyen, nem bírságolhat, - jelentette ki lapunknak Takács István, Esztergom Önkormányzatának sajtóreferense. Takács István hozzátette: ennek elle­nére problémát jelentett, hogy a kór­házban nemcsak szabálytalanul par­koltak, hanem járdára, füves terület­re is ráhajtottak. A Közterület Fel­ügyeletet kérte fel az intézmény vezetőségét a probléma orvoslására. A Vaszary Kolos Kórház részéről kérésünkre Stróbl József gazdasági igazgató válaszolt.- A Vaszary Kolos Kórházban 2000-ben merült fel először a térítés mellett történő kórházi beléptető rendszer működtetése. Ezt alapvetően az indokolta, hegy a kórház területét gyakorlatilag mindenki parkolónak használta. A gépjárművek több eset­ben már a betegellátást zavarták, hisz minden talpalatnyi helyen, az osztá­lyok bejáratát is beleértve jelentős he­lyet foglaltak el. Ez a helyzet főleg a piacnapokon volt elviselhetetlen. Mivel a kórháznak a beléptető rend­szer fejlesztésére nem volt szabad pénz­eszköze, közbeszerzési pályázatot hir­detett meg, egyrészt az őrszolgálat ellá­tására, másrészt a beléptető rendszer működtetésére. Az így keletkező bevé­telt jelenleg a beruházó, az őrszolgálatot biztosító cég számolja el, törlesztve a beruházást, amely ezt követően a kór­ház bevételét jelenti, amit az út és par­koló helyzet korszerűsítésére kíván for­dítani az intézmény. Stróbl József hoz­zátette, hogy a beléptető rendszert az érvényes törvényeknek megfelelően úgy alakították ki, hogy a betegek aka­dálymentésen juthassanak orvoshoz. Az első fél óra éppen ezért ingyenes le­hetőséget biztosít a beteg-orvos kapcso­lat létrejöttéhez, de utána ösztönzi a be­hajtót a kórház területének elhagyására. A városi parkolási rend átalakítása a kórházi parkolási szokásokban is válto­zást hozott. Míg kezdetben valóban megszűrte a gépjárműforgalmat, jelen­leg kezd visszaállni a helyzet a 2000. év­ben tapasztalt zsúfoltsághoz. Mivel a kórházon belül és a városban hasonlóak a díjtételek, inkább a kórházat választják sokan parkolónak, mert itt védettebb helyen áll a gépjármű. Gyakran i tűzol­tóság által'Zárolt felvonulási utak, par­kok is parkolóhellyé alakultak át. Ezt a helyzetet a kórház saját hatáskörben nem tudta kezelni, ezért a Közterület Felügyelet segítségével próbálják a par­kolást keretek között tartani, akik nem csak gyakorta járőröznek a kérdéses te­rületen, de a tilosban parkolókat is meg­büntetik. - Ez nem zaklatás, csak így tudjuk jelenleg kórházunkban a rendet fenntartani - tette hozzá a gazdasági igazgató, majd kifejtette: jelenleg új pá­lyázat elbírálása van folyamatban az őr­zés területén. Okulva az eddigi rendsze­rünk hiányosságaiból, próbáljuk jobban szabályozva, irányítva kiszolgálni bete­geink, látogatóink igényeit, de úgy, hogy a betegellátás biztonsága minél magasabb színvonalra kerüljön - tette hozzá a gazdasági igazgató. • SZARKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom