Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-03 / 217. szám

6 HÍDLAP • 2004. november 3., szerda KALEIDOSZKÓP Kosztolányi Hatvannyolc éve halt meg. Külö­nös képződménye a múlt századelő irodalmának. Ő volt az, akit lehe­tett szeretni. Az oktatáspolitika kö­zel a helyén értékelte, de azt nehéz volna állítani, hogy erőltették, mint mondjuk József Attilát. Akinek meg­volt, akinek jó tanár jutott, aki egy kicsit is koravénre sikeredett gim­nazista korára, és a tizedét felfog­ta, miről beszél Kosztolányi, azok számára megmaradt. 1885-ben születik Szabadkán, mű­velt értelmiségi családban (Brennerek, innen érkezik Csáth Géza is a magyar irodalomba). Pesten végzi az egyete­met, de eszébe sincs tanítani. Beveti magát az újságírásba. Tagja a Buda­pesti Napló szerkesztőségének. 1907- ben megjelenik első kötete. A sikert az 1910-ben megjelenő A szegény kis­gyermek panaszai c. kötet hozza meg. 1913-ban megnősül: felesége és társa korai haláláig Harmos Ilona. A húszas évek elején otthagyja az újságírást, visszavonul az irodalomba. Ebben az időszakban írja meg a Néró a véres költő-t, az Édes Anná-t, a Pacsirtá-t, az Aranysárkány-t. 51 éves, mikor legyengült szervezete megadja magát a kórnak; akárcsak Ba- bitsot, gégerák öli meg. 1933-ban je­lentkeznek a betegség első tünetei. A kezdeti megrázkódtatást továbbiak kö­vetik, mikor a költőt megoperálják elő­ször itthon, majd Stockholmban, a be­avatkozás azonban nem odázza el a ha­lált. Nagyon rövid időn belül, 1936- ban ér véget Esti Kornél nagy utazása. Halála előtt alig fél évvel éli meg utolsó szerelmi fellángolását. Felesé­ge róla szóló izgalmas életrajzi regé­nyében örökíti meg férje kissé gro­teszk szerelmét Radákovics Mária iránt. S végül ott áll ércnél maran- dóbban egy egyedülálló egyéniség, egy megismételhetetlen lét - ahogy ő maga is megfogalmazta ezt Halotti beszédében: „Okuljatok mindannyi­an e példán. / Ilyen az ember. Egye­düli példány. Nem élt belőle több és most sem él / s mint fán se nő egyfor­ma-két levél, a nagy időn se lesz hoz­zá hasonló. / Nézzétek e főt, ez ösz- szeomló, kedves szemet. / Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan köd­be vész 7 kővé meredve, mint egy ereklye s rá ékírással van karcolva rit­ka, / egyetlen életének ősi titka.” A családfakutatók 77 évet számol­tak neki, de a háromnegyede se jött össze. Mindez nem változtat a té­nyen, hogy íróként is, költőként is a múlt század legnagyobbja. A Szakma (így, nagybetűvel) szerint Kosztolá­nyi Hajnali részegség-e a huszadik század legszebb magyar verse. A Ko­runk a 2002-es Olvasás Éve alkalmá­val körkérdést intézett száz költőhöz, irodalomtörténészhez, kritikushoz, arra kérve őket, hogy nevezzék meg az általuk legszebbnek tartott tíz hu­szadik századi magyar verset. A vá­laszként beérkezett címlistákat leg­több esetben kisesszék formájában megírt indoklások is kísérték. A körkérdésre adott válaszok a tel­jes magyar nyelvterületről érkeztek. A verscímek említésének száma alap­ján a huszadik század legszebb ma­gyar versei a következők: Kosztolá­nyi Dezső: Hajnali részegség ; Pi­linszky János: Apokrif; József Attila: Eszmélet; Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról; József Attila: Oda; Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek; Babits Mihály: Esti kér­dés; Füst Milán: Öregség; Babits Mi­hály: Jónás könyve; Dsidajenő: Psal­mus Hungaricus; Babits Mihály: Mint különös hírmondó; Babits Mi­hály: Ősz és tavasz között; Kosztolá­nyi Dezső: Halotti beszéd; Radnóti Miklós: Hetedik ecloga; József Atti­la: Nagyon fáj. Mi is a szavazás lényege? Túl azon persze, hogy mi lett az eredmény (két Kosztolányi-vers az első tízben). Az talán, hogy az olvasót egy kort betöltve egyre inkább foglalkoztatja az élet utáni élet. Azaz: a halál utáni élet. És ha akár aprócska segítséget kap, mint ez esetben Kosztolányitól, meghálálja. Hol szavazattal, hol az­zal, hogy olvassa. • Bús András PORRES SZENT MÁRTON • NOVEMBER 3. 1569-ben született Limában egy spanyol lovag és egy színes bőrű lány törvénytelen gyermekekeként. Egy Mateo Pasto nevű fürdőmesternél ta­* nulta ki a sebészi és gyógyszerészi mesterséget. Reggelenként misét hall­gatott, aztán késő estig a betegeket szolgálta. Édesanyja beleegyezésével egy reggelen elindult, hogy felvételét kérje a domonkosok kolostorába. A prior az első percben tudtára adta: befogadják, de a bőre miatt nem lehet pap, csak szolga. Márton a kolostorban betegápolóként dolgozott, és nagy szeretettel és tapintattal ápolta a rászorulókat. Munkássága következtében a domonkosok kolostora hamarosan inkább hasonlított kórházhoz, mint szerzetesházhoz: szinte minden cellában betegek feküdtek, minden meg­különböztetés nélkül. Az ő hatására nyitott egykori mestere árvaházaf, a domonkosok pedig szegénykonyhát alakítottak ki a konventjükben. Vezeklése és a szünet nélküli munka fölemésztette energiáit. 1639 őszén tí­fuszban megbetegedett, november 3-án meghalt. A világ különböző orszá­gaiban az egészségügyért dolgozók védőszentjeként tisztelik. • sem T U D T A •> 84 évvel ezelőtt, 1920. november 3-án született Charles Bronson (eredeti nevén Charles Buchinsky) amerikai filmszínész. Legismertebb filmjei: A piszkos 12, Volt egyszer egy vadnyugat, de ő volt a legen­dás Bosszúvágy sorozat főszereplője is. Buchinsky idejekorán megtanulta, mi a kemény munka: 15 éves korától segédmunkás, majd vezető vájár volt egy szénbányában. A katonaság után, 1945-től dolgozott építő-, szállító- és rakodómunkásként, valamint kölcsön­zőben, volt ökölvívó, ügynök, kikiáltó, kazánfűtő, takarító és rajzoló. Színé­szi pályafutását a Plays and Players Troupnál kezdte, majd játszott a Pasadena Playhouse-ban és Philadelphiában. Hivatalosan 1951 óta filmszí­nész, de csak az 1980-as években szerződtette a Cannon cég. 1971-ben Golden Globe Díjat kapott. Filmjeiből a teljesség igénye nélkül: A hét mes­terlövész, A halál ötven órája, A piszkos tizenkettő, Volt egyszer egy vad­nyugat, Bosszúvágy (I-IIL), Tíztől éjfélig, Murphy törvénye. • sem IDŐJÁRÁS Esztergomban állít ki a nyergesi Képzőművész Kör Gyapjas Péter, a nyergesújfalui Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója nyitotta meg azt a kiállítást, amely az esztergomi Do­bó Katalin Gimnázium galériájában nyílt meg. A tárlaton a nyergesi Ady Endre Művelődési Ház Képzőművész Kö­rének alkotásait tekintheti meg a kí­váncsi közönség. A foglalkozásokat, ahol a művek készülnek, minden szerda délután tartja Gelencsér Gé- záné tanárnő, a képzőművész kör megálmodója. A tanárnő évtizedek óta a nyergesújfalui Irinyi János Gimnázium művészettörténet — ma­gyar szakos tanárnője, és volt tanít­ványai szívesen térnek vissza hozzá. Az évek során több rajzszakköröse is kedvet érzett ahhoz, hogy amatőr szinten, csak a maga örömére foly­tassa a rajzolást, ám eddig nem volt lehetősége rá. A tanárnő is szívesen foglalkozik volt tanítványaival, így fogalmazódott meg benne a gondo­lat, hogy képzőművész kört indítson a nyergesi művelődési házban. A közös munka már ez év elején megkezdődött, több mint 20 fővel. A tagok között 17 évestől 60 évesig minden korosztály képviselteti ma­gát. A munka új és újabb alapanya­gokkal folyik, többek között szén­nel, vízfestékkel, temperával, zsír­krétával és pasztellel, de az alkotók szívesen kísérleteznek tovább. A bá­zis természetesen a művelődési ház emeleti terme, de a tanárnő gyakran tartja a foglalkozásokat a szabadban, a parkban és a nyergesi Duna-par- ton vagy a tavak környékén. Ennek hatására az alkotások is frissebbek, üdébbek lettek, azáltal, hogy termé­szetes környezetben készültek. Az első kiállításra még tavasszal került sor, a képzőművész körnek otthont adó intézményben. A ren­dezvény elsősorban az alkotók csa­ládtagjai körében aratott sikert, de mások is kíváncsiak voltak az alko­tásokra. Szeptemberben már a várgesztesiek ismerkedhettek a nyergesiek képeivel. A Faluházban Várgesztesen egy hétig állították ki képeiket. Az esztergomi tárlat anya­gát túlnyomó részt az alkotók friss, őszi képeiből állították össze. A megnyitón nagy volt az érdeklődők száma, sokan látogattak el Nyergesújfaluról is a galériába. A kör vezetője, Gelencsér Gézáné azt szeretné, ha folyamatosan megje­lenhetnének a friss alkotások a kö­zönség előtt, lehetőség szerint más­más településen. A következő lehet­séges cél egy párkányi kiállítás. • MAGYAR • • Ünnepelt a Csemadok alapszervezete Ebeden Országszerte megemlékeznek a Szlovákiai Mágyar Társadalmi és Köz- művelődési Szövetség - a Csemadok - megalakulásának 55. évfordulójáról, így régiónk falvaiban is egyre több helyen.Október 31 -én Ebeden a zsú­folásig megtelt kultúrházban Szabó Zsolt az alapszervezet elnöke köszön­tötte a megjelenteket, s köztük a ven­dégeket : az SZKM kisebbségi főosztá­lyának küldöttét Kovács Pétert, a Te­rületi Választmány tagjait, és Nagy Tibor polgármester urat.Mint az ün­nepi beszédben elhangzott a faluban már csak 4 alapító tag él (valamennyi­en jelen voltak), de az évtizedek során folyamatos volt a szervezet munkája. Munkásságuk főleg a több évtize­des múlttal rendelkező színjátszó­csoportra, és a régióban is ismert és kedvelt citerazenekarra vonatkozik. Egy éve vegyes éneklőcsoportjuk is van, melyet szintén megismert már a környék közönsége. Színjátszó-csoportjuk tagjai olyan 17-25 éves fiatalok, akik évente részt vesznek az országos Egresi Béni szín­játszófesztiválon, ahonnan minden évben valamilyen díjjal térnek haza. Most is erre készülnek egy Heltai Je­nő egyfelvonásos darabbal. A szervezetnek minden évben sokféle rendezvénye van: a történel­mi megemlékezésektől kezdve a bá­lok, mulatságok szervezéséig igye­keznek minden korosztály igényeit kielégíteni az egyébként fiatal veze­tőségi tagok. Az ünnepi esten valamennyi cso­port fellépett - még a legfiatalabbak is a zeneiskola növendékei közül - valamint egy díjnyertes versmondó­juk: Farkas Viktória kisdiák. Az est házigazdája az ismert és kedvelt Szabó Anett volt, aki a PAT­RIA Rádió és a szlovák televízió ma­gyar adásának bemondónője, de az ebedi citerazenekarban és a Csema­dok egyéb amatőr együtteseiben kezdte pályafutását. • Dániel Erzsébet Régiónkban szerdán a reggeli párásságot, ködöket követően gyakran erő­sen felhős lesz az ég, rövid időre süthet ki a nap. Élénk, erős lesz a keleti, délkeleti szél. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 13, 18 fok között alakul. Késő este 9, 14 fok lesz. Csütörtökön a reggeli ködöket követően északon gyakran erősen felhős lesz az ég, délen a változó felhőzet mellett pár órára kisüt a nap. Élénk, erős lesz a délkeleti szél. Hajnalban 5, 10 fok várható. A hőmérséklet csúcsér­téke 10, 15 fok között alakul. Nem várható közvetlen fronthatás. A borongós időben levertebbek, lehan- goltabbak lehetünk, töltsünk egy kevés időt a szabad levegőn. A Belvárosi Óvoda a „Száz éves kisdedóvó”-t támogató ALAPÍTVÁNY JAVÁRA A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 1%-KÉNT AZ ADÓZÓ POLGÁROK ÁLTAL FELAJÁNLOTT ÖSSZEG: 332.407 Ft. AZ ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA SAJTÓKÖZLEMÉNYBEN HOZZA NYILVÁNOS­SÁGRA, HOGY TÁMOGATÁSUKAT AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJA ÉRDEKÉBEN 2004. ÉVBEN ÉTKEZŐ KIALAKÍTÁSRA HASZNÁLTUK FEL. AZ ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA TISZTELETTEL MEGKÖSZÖNI MINDEN Szülőnek, Nagyszülőnek és esztergomi polgárnak a támogatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom