Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-30 / 215. szám
2004. október 30., szombat • HÍDLAP ipmagazm November végére, illetve decemberre készülnek el magyar nyelvből és irodalomból a kétszintű érettségit szolgáló feladatlapok. A Monitor feladatgyűjtemény szerkesztőjét, Csicsay Károlyt, a párkányi gimnázium tanárát, az Állami Pedagógiai Intézet magyar nyelv és irodalom tantárgyának felelősét az új feladatgyűjteményekről, illetve a kétszintű érettségikről kérdeztük. A jövőben megszűnik a hagyományos érettségi forma, vagyis az írásbeli fogalmazás, és a szóbeli vizsga. Most lesz egy extern érettségi írásbeli, amely monitorként lett ismert. Ez két részből áll. Lesz egy másfél órát igénybe vevő feladatlap, ahol rövid válaszadást igénylő zárt gyakorlatok lesznek. Itt néhány válaszlehetőség közül kell bekarikázni a helyeset. A következő 30 feladat rövid válaszadós, itt két-három szóval kell felelni a kérdésre. Ezt követik - de már csak emelt szinten - a „nyitott kérdések” irodalmi és stilisztikai témával. Itt összefüggő fogalmazásban kell megadni a válaszokat, lesz műelemzés, verselemzés, írott műfajok gyakorlati alkalmazása. A hagyományos írásbeli fogalmazás mára elvesztette jelentőségét. Sokan javasolták, hogy helyette az angol mintát követendő rövid esszéket írassunk a diákokkal. Mi viszont az évekig tanult stilisztikai anyagból szeretnénk adni témákat. Eddig a központilag megadott témákra kapta meg a jegyet a diák, amelyen a szóbeli vizsgák alkalmával javíthatott. Most viszont külön lesz feltüntetve minden jegy, amelyeket már később nem lehet korrigálni. Nagy hangsúlyt kap a fogalmazás, ezért a diákokat is alaposan fel kell készíteni. A témákat azonban továbbra is központilag adják meg, így mi is csapdába esünk, mert azt is számon kell kérnünk, amit nem tanítunk. Ezért műfajokat fogunk megadni, amit minden tanár ismerni fog hónapokkal az írásbeli előtt. Idén még utoljára lesz a hagyományos négyórás fogalmazás, a jövőben viszont csak másfél órás lesz. A szóbeli is fog változni. Elkészült az érettségi követelmény, ami a www.infovek.sk oldalon a magyar címszó alatt található. Ez is emelt és középszintű lesz.- Elkészült magyar nyelvből és irodalomból is az úgynevezett Monitor feladatgyűjtemény, amely a kétszintű érettségikre készíti fel a diákokat. Milyen a szerkezete?- A pozsonyi Tankönyvkiadónál eddig magyar nyelven az angol, német, és matematika tantárgyakra jelent meg a feladatgyűjtemény, amely azt segíti elő, hogy a kétszintű érettségire jobban fel tudjanak készülni a diákok. A magyar nyelv és irodalom a negyedik kiadás ebben a sorozatban. A feladatgyűjtemény négy részből áll. Az első részben a tavalyi 2004-es emelt és középszintű próba-érettségit értékeljük zselízi kolléganőmmel, Gubík Máriával. Ez tartalmazza a feladatlapok bemutatását és javítási útmutatót is. Utána következik egy' feladatsor, az egyik emelt- a másik középszintű. Ebben hagyományos feladatok vannak. A harmadik részben szintén kétszintű feladatlapok vannak, amelyek eddig még nem jelentek meg. Ezek már sokkal igényesebbek. Az utolsó részben ötven fogalmazásra szánt téma található. A segédanyag felöleli a teljes középiskolai tananyagot nyelvtanból és irodalomból. Az alapos felkészüléshez legalább egy év szükséges. A gyűjteménynek jó hasznát vehetik az alsó tagozatosok is. Gyakorlatilag a teljes tananyagot próbáltuk átfésülni, hogy a diák minden típusú feladatra válaszolni tudjon. Nemcsak a tavalyi feladatlapok elemzése található ebben, hanem van egy kulcs is a megoldásokhoz. Boncolgattuk azt is, hogy miként jut el a diák logikus gondolkodás útján a helyes megoldáshoz, milyen ismeretek birtokában kell lennie, hogy meg tudja válaszolni a kérdést, de felsorolunk néhány helytelen lehetőséget is. Ez módszertani útmutatóként is szolgálhat a tanároknak. Természetesen megmaradtak emellett a lexikális faladatok is.- Szerepel valamilyen újdonság is a segédanyagban?- A magyar nyelv és irodalom kérdései közt újdonságként szerepelnek a technikai kérdések. A számítógép fel- használása tehát érettségi kérdésként fog szerepelni. Irodalom esetében például fontos szempont, hogy megtanuljon a diák keresni az elektronikus könyvtárban. Stilisztikából fontos, hogy számítógépen tudjon életrajzot írni. Az itt használatos sablonokat is tudni kell alkalmazni. Utalnék Teller Ede híressé vált mondatára: „aki nem fog tudni számítógépen dolgozni, az a 21. század analfabétája lesz”.- Úgy tudom, a feladatlapok készítőinek neve titkos. Miért?- Az Állami Pedagógiai Intézetben titoktartási szerződést kellett aláírni. Ha a pedagógus mégis elárulja, hogy része volt az elkészítésükben, az akár az állásába is kerülhet. Ha a szerzőpáros neve ott szerepel a monitor feladatgyűjtemény szerzőjeként, ebből az következik, hogy/észük van az országos feladatok elkészítésében is. A feladatgyűjtemények a tankönyvkiadó részét képezik, amelyet megelőzött egy tárgyalás az Állami Pedagógiai Intézet igazgatóságával. Az eddig elkészített feladatlapok ugyanis az Állami Pedagógiai Intézet megrendelésére készültek, ezáltal a pedagógiai intézet tulajdonát képezik. Csak a pedagógiai intézet jóváhagyásával lehet ezeket nyilvánosságra hozni.-Mikor jelennek meg a feladatgyűjtemények?- November, illetve december tájékán igyekeznek őket „piacra dobni”. Jelenleg az utolsó javításokat készítettük el a nyomdában. Az értékelés és a véleményezés után - ami novémber közepére várható - kerül a nyomdába. Ez azt jelenti, hogy a mostani végzősöknek negyedév áll a rendelkezésükre, hogy fel tudjanak készülni, bár az extern érettségi még a mostani végzősök jegyébe nem fog beleszámítani. A jelenleg harmadik, illetve a nyolcosztályos gimnáziumban a hetedik évfolyamban főpróbaként lesz jelen. „Élesben” pedig a második, illetve hatodikosok fognak eszerint érettségizni.- Az egyetemek beszámítják a szerzett pontszámokat?- Idén és talán jövőre sem veszik figyelembe az egyetemek az érettségi pontszámait, csak a jegyet. Magyar- országon viszont már odafigyelnek arra, hogy emelt-, vagy középszinten mennyi pontot ért el. Ha a diák nem érte el a felvételhez szükséges pontszámot, akkor újra érettségizhet. A feladatgyűjtemény segítségével fel tud készülni egyedül is a diák.- A kétszintű érettségire a diákok és a tanárok is egyaránt felkészültek?- Már majdnem hatodik éve készítik elő a kétszintű érettségit. 1999-ben csak egy tucat iskolába jutott el a feladatlap. 2000-ben volt az első év, amikor 7-8 tantárgyból is elkészült a feladatlap végzősök számára. Akkor már minden iskola diákja írt próba-tesztet. Ezt gyakorlatilag senki nem vette komolyan. 2002-ben már komolyabban vették, mert minden tantárgyból elkészültek a lapok, ekkor már kezdett elterjedni az újfajta érettségik híre. Ez viszont nem is annyira a diákok, mint a tanárok felkészítésére vonatkozott. 2003-ban már azkörül ment a vita, hogy a végzősöket hogyan készítsük fel az extern érettségi vizsgákra. A tanároknak ekkor már figyelni kellett volna az alsóbb osztályba járó diákokra is. A tanárok és diákok is kétségekkel küzdöttek, mert nem minden hír jut el tisztán és egyszerűen az iskolákba. Kijött ugyan egy miniszteri rendelet, ahol pontosan olvasható, hogy mire számíthatnak. Sajnos kevesen vannak, akik maguk is utána néznek a dolgoknak. A diákok 30 százaléka e miatt kevés információhoz jutott. A többség viszont tudja mire számítson. Néhány diák csak most jött rá, hogy az érettségin már nem beszélheti ki magát. A statisztikák kimutatják, hogy közel háromnegyedük legalább egy tantárgyból nem felelne meg. Most tehát már nem elég „végigülni” a négy évet, hanem komolyan kell venni a tanulást. • Czigler Mónika Határon túl is fogyatkozik a magyarság Gyurgyik László szociológus A határon túli magyarok demográfia és társadalomszerkezetének változásairól tartottak konferenciát Révkomáromban nemrégiben. Több szakember is szólt a találkozón arról, hogy a határon túli magyarok száma mintegy háromszázezer fővel csökkent a kilencvenes években. A Kossuth Rádió riportere, Ifj. Batta György a Határok nélkül című műsorban Gyurgyik László szociológust kérdezte az egyes régiókban tapasztaltakról, valamint a határon túli magyarok számának a kistérségekben való alakulásáról.- Amikor a határon túli magyar közösségekről beszélünk, akkor tulajdonképpen a négy nagy közösség mellett a három kisebb közösségről kell szólnunk. Északról haladva tulajdonképpen a felvidéki magyarság esetében első alkalommal következett be a II. világháború utáni időszakban, hogy csökkent a magyarság száma, méghozzá 47 ezer fővel.-Várható fejlemény volt, inkább a mértéke volt az, ami az egyes kutatókat is megdöbbentette. Viszonylag a legkedvezőbb a helyzet a szomszédos területen Kárpátalján, ahol mindössze pár ezer fős csökkenés volt kimutatható. Gyakorlatilag ez egy annyira pozitív változás már a többi területhez viszonyítva, amelynek az okait majd mindenképpen a későbbiekben elemezni kell. Sokkal komplexebb az erdélyi magyarság helyzete, ahol a népességfogyás megközelítette a százötvenezer főt, és ez viszont olyan lényeges strukturális és egyéb változásokat idézett elő az erdélyi magyarok társadalomszerkezetében, amely szintén alapos elemzéseket igényel. Megint más jellegű problémák mutatkoznak a délvidéki magyarság esetében, köztudott a délszláv háború kedvezőtlen hatása, a jelentős migrációs hullám és az egyéb folyamatok is, mint kedvezőtlen népesedési tendenciák, amelyek már a hatvanas évektől folyamatosan kimutathatók voltak. Ezenkívül pedig a térség három területre történő szakadása, ami a magyarság szempontjából meghatározó, ezek mind nem elhanyagolhatók. És megint más problémák mutatkoznak a három kistérségben, Horvátországban, Szlovéniában, illetve Burgenlandban. Míg a horvátországi magyarok zöme szórványban él, itt a szórványosodás egy hosszú távú folyamat, aminek az eredményei a fokozatos magyarságcsökkenésben egyértelműen megmutatkoznak majd. Szlovéniában viszont egy más tendencia mutatkozik, a környező országok közül az egyik legkedvezőbb terület a magyarok számára is gazdasági szempontból. Más kérdés, hogy. viszont épp a magyarság száma, az az egy-két tucat település, ahol élnek, nem teszi túlságosan perspektivikussá további fennmaradás sukat. Ausztria megint más, ez az egyetlen terület, ahova bevándorlás történik, jelentős számú magyar költözött az elmúlt időszakban Ausztriába, egy részük Burgenlandba. Azonban a természetes folyamatok itt is kedvezőtlenek természetesen.- Mik a népességfogyás okai? Más okok szerepelnek például a Felvidéken, mint Erdélyben, Kárpátalján, mint a Délvidéken?- Alapjában véve a nemzeti kisebbségek számának változását, akár növekedését vagy csökkenését három fő tényező számlájára írhatjuk. Elsőként itt vannak a természetes népesedési folyamatok, azaz a születések és halálozások számának alakulása, illetve a kettő különbségének a változása. A másik meghatározó tényezőt a migrációs folyamatok jelentik akár pozitív, akár negatív szempontból, azaz akár a bevándorlók száma nagyobb, akár pedig az elvándorlóké. A harmadik tényező a nemzetiség-váltás, az asszimilációs folyamatok, ami sokkal nehezebben közelíthető meg, kevésbé egzakt és sokkal összetettebb vizsgálatokat igényel. Ha megnézzük az egyes területeket, akkor Szlovákia az a terület, ahol elsősorban az asszimilációs folyamatok hatására írható ez a 47 ezer fős fogyatkozás, hiszen a természetes népmozgalmi folyamatok itt még viszonylag kedvezők. Csak valamikor a kilencvenes évek közepétől volt magasabb az elhalálozások száma a születéseknél, és a migráció is elenyészően csekély, összevetve a többi területtel.
