Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-22 / 210. szám
HÍDLAP • 2004. október 22., péntek magazin Zavartalanul zajlik a bélai kastély felújítása Béla egy kis település az újvári járásban. A településen található a Krockow grófi család egykori kastélya. A régiófejlesztése szempontjából nagyon jelentős volt, hogy a járási hivatalnak sikerült eladnia a többhektáros területen fekvő ingatlant egy német alapítványnak, aki vállalta, bogy felújítja az épületet. Az utolsó tulajdonos, a német Ullmann család volt. Az ő leszármazottaik hozták létre az alapítványt. A kastélyt és helyiségeit a világháború után raktárnak használták. Az épületben található egykori berendezésekből mindent elvittek. A német alapítvány a felújítási munkálatokat 2001- ben kezdte meg, és öt év alatt tervezte az újbarokk stílusban - 1732 és 1755 között épült kastélyt eredeti állapotába visszaállítani. A tervek szerint az ingatlan a környék kulturális centrumaként szolgálhatna, konferenciák helyszíne lenne. Hatalmas termeiben kiállításokat lehet rendezni. Az alapítvány a restaurálás mellett vállalta, hogy egy bormúzeumot is létesít. A kastélyban hotelt, kongresszusi termet, lovardát szeretnének kialakítani. A barokk parkot is rendbe hozzák és egy vadasparkkal egészítik ki. A tervezett átadás időpontjának megfelelően zajlanak a felújítási munkálatok. A többéves beruházás eredményeképpen folyamatosan dolgoznak, idén befejeződött a kastély falu fő utcájára néző homlokzati részének a teljes külső felújítása. A külső munkálatok a rossz idők beálltáig folytatódnak, a villany és vízvezetékek beszerelése pedig télen is folyamatosan zajlik. Jövőre a tervek szerint az épületegyüttes teljes külső része elkészül, így a beruházás utolsó tervezett évében már csak a belső munkálatokat kell elvégezni. Egyelőre minden rendben megy, a kastély 2006-ra tervezett átadását semmi nem akadályozza. A kastélyról és a munkálatokról bővebben a következő heti magazinunkban olvashatnak. • BK II. JÓZSEF Szomory Dezső színművét átdolgozta és rendezte: Verebes István Komáromi Jókai Színház (Petőfi u. 1, 945 01 Komárno) II. József császár a magyar, illetve a közép-európai történelem meghatározó alakja. Ennek a boldogtalan Habsburg zseninek az élete kész dráma volt, kezdve onnan, hogy „csak” harminckilenc éves korában került a trónra, naponta nyolc-tíz órát dolgozott, befejezve azzal, hogy miután a legósdibb államszervezetbe hiába akarta beleoltani az európai szellemet, letagadta életét és meghalt negyvenkilenc éves korában, tüdővészben. II. József császár az ész szerelmese. O is beleesett abba a boldogtalan és viszonzatlan szerelembe, amelybe szinte az egész tizennyolcadik század — hidegen és olthatatlanul előtérbe helyezte az racionalizmust. Munkája nyomán sok-sok aktaköteg maradt, melyeket aztán széttépett. Szomory színműve 11. József drámai figuráján kívül a „kalapos király” tévedéséről is szól — arról, hogy nem lehet akarata ellenére egy nemzetállamot beleerőltetni az egységes Európába. Az Európa Unió-s csatlakozás küszöbén vitatott és fontos kérdése ez mindennapjainknak. Beolvadni az egységbe, vagy elhatárolódni? Ezért is tűztük műsorra, s mutattuk be 2004. október 8-án Szomory Dezső II. József című színművét. Szomory Dezső II. JÓZSEF színmű két részben Szereplők: II. JÓZSEF Mokos Attila KAUNITZ Fabó Tibor ELEONÓRA BandorÉva PÁLFFY Ropog József KOLOWRAT Bernáth Tamás HATZFELD Pőthe István ILLÉSHÁZY Tóth Attila BALASSA Gál Tamás m. v. HADIK Németh István PIUS Tóth Tibor CHANCLOS Molnár Xénia K1NSKY Holocsy Katalin KAUNITZNÉVarga Lívia m. v. CLARY Mák Ildikó JENNY Ágh Erzsébet STÖRCK Balázsy László Díszlettervező: Kis Kovács Gergely Varga Emese Jelmeztervező: Gadus Erika Rendező: Verebes István A rendező asszisztense: Dömötör A Felvidék magyar képzőművészei A Felvidék magvar képzőművészeinek kiállításaival többször is találkozhatnak az utóbbi időben a művé- szetkedvelők. A művészek túlnyomó részben a postexpresszionizmus stílustörekvéseinek szolgálatában állnak. Kiállításaik frissek és jó színvonalúak. Valami különleges, a csonkamagyarországitól eltérő együttessé nem alakulnak, legfeljebb ugyanazt a naturalizmustól való távolodást képviselik, mint a főváros köré csoportosuló művészek. A festők között kiemelkedő Jassuch Antal, de Koczka András, Hanák Károly, Nagy Márton és Prohászka István festményeire is vissza fognak emlékezni a látogatók. Harmos Károly változatos és nagyigényű grafikai alkotásai szintén figyelemreméltóak a csoportban, valamint Csicsátka Ottokárnak és Berecz Sándornak a szoborművei is. „A felvidéki művészek hazatérése szellemi életünk új arculatának kialakításánál azt lényegében fogja átalakítani”- írja ismertetőjük. Fimforgatás Kéménden Kérnénd Kéménden forgatott a Cseh és a Szlovák Televízió koprodukciós tévéfilmet Fáradtság címmel. A harminctagú forgató csoportból csak három személy szerepelt a filmben, a többi technikai szakember volt. A stáb szálláshelye Párkányban volt, étkeztetésüket pedig a kéméndi Jani Kocsma oldotta meg mindenki megelégedésére. A felvételek között nappaliak és éjszakaiak egyaránt voltak A történet néhány ember kapcsolatának elemzése, a két főszereplő a cseh Éva és a szlovákiai Péter. A két fiatal viszonya szövi át az egész cselekményt, s magába von egyes epizódokat más emberek - köztük néhány kéméndi személy - életéből. A film címe a Fáradtság /Unava/, amely nevet a két művészetet kedvelő fiatal tulajdonában levő egyik műalkotás címe szolgáltatta. Igor Hudec szlovák rendező reméli, hogy a régiónkban forgatott tévéfilm elnyeri a széles nagyközönség tetszését. Olyan országban élek... BUGÁK Bugár Bélának, az ismert szlovákiai magyar politikusnak Olyan országban élek... címmel 192 oldalban jelent meg könyve a pozsonyi Kalligram Kiadó jóvoltából. Az új kötet két nagy fejezetre oszlik. Az első rész egy terjedelmes interjú, mely részben a Szlovák Köztársaság fennállása alatti időszak történéseit, a nemzeti vagy nemzeti kisebbség fogalmát, a nemzetállami ideológia és hatalomgyakorlás kérdéseit, az esélyegyenlőség megteremtésének lehetőségeit taglalja. A második részben a politikus beszédeit, jelentős parlamenti felszólalásait olvashatják az érdeklődők. Telekuckó Kicsinden Ceremónia nélkül vette használatba Kicsind falu apraja - nagyja a községi hivatal mellett működő községi Telekuckót. Az 5 db számítógéppel felszerelt Telekuckó annak az informatikai projektnek a részeként valósult meg, amelyet Tamás Aladár polgármester és Filakowszky Zoltán, a Zenith Polgári Társulás elnöke fogalmaztak meg. A projekt célja, hogy bekösse a kisközösségeket az információs társadalomba, megelőzve ezzel az életszínvonal és a ter- mészetközelibb életstílus mássága miatti esetleges lemaradást. A projektet jelenleg teljesen önerőből valósítja meg a falu négyszázlelkes közössége. A közeljövőben a Telekuckó segítségével beindítják a Községi Elektronikus Könyvtárat, amelynek feladata lesz a községről szóló összes írásbeli anyag, fotó, korabeli hanganyag digitalizálása, valamint a falu bemutatása az interneten keresztül. Új kötet az arcképcsarnokban BaUís F. Attíia SZERZŐ 'Ú v ^ '$5' é m 1 -S&. W "wl Az Arcképcsarnok sorozatban Szlovákiai magyar írók portréi címmel jelent meg új kötet a Szlovákiai Kiadó kezelésében. A két szerző, Balázs E Attila és Görföl Jenő az ezredforduló Szlovákia területén élő, vagy innen származó magyar íróinak portréit rendezte ábécésorrendbe. A képek mellett a születési helyek, dátumuk, az antológiabeli szereplések, valamint a művek és műfordítások listája is szerepel. Az alkotók szerint az életművek értékelése a kritikusok, az irodalomtörténészek dolga, így a kötetben csak adatokat találnak az olvasók. Sem életkor, sem irányzatok, sem más szubjektív szempont szerint nem csoportosították az írókat. Pusztán érdekességként említendő meg, hogy az írói arcképek között a legfiatalabb alkotó 21 éves, a legidősebb pedig 83 éves. \
