Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-22 / 210. szám

2 • HÍDLAP • 2004. október 22., péntek SZLOVÁKIA Dzurinda tovább egyezkedik Mikulás Dzurinda miniszterelnök és Zuzana Martináková, a Szabad Fó­rum elnöke megegyeztek Törökor­szág EU-csatlakozásának kérdéséről. Bár a két fél nézete megegyezik, de Martináková csak akkor kezdené meg a csatlakozási tárgyalásokat, ha Tö­rökországra ugyanolyan feltételek vo­natkoznának, mint más jelölt tagál­lamokra. Mikulás Dzurinda az egyez­tetés után azt mondta, a csatlakozási folyamatnak átláthatónak kell lenni, és világossá kell válni, hogy a tárgya­lások megkezdése nem eredményez­heti azonnal a tagság elnyerését is. Novemberre tolódik a török kérdés megoldása Eduard Kukán külügyminiszter szerdán abban egyezett meg a par­lament európai ügyekért felelős bi­zottságával, hogy a parlament el­nökének javasolni fogják, a parla­ment csak a novemberi ülésén fog­lalkozzon ismét a kormány Török­ország európai uniós csatlakozásá­val kapcsolatos jelentésével. A bizottságnak nem tetszik, hogy a parlamentnek elküldött, Törökor­szágról szóló kormánynyilatkozat egyáltalán nem tartalmazza a kor­mány álláspontját a törökországi tár­gyalások elkezdéséről, illetve Török­ország esetleges európai uniós csatla­kozásának időpontjáról. A bizottság azt kéri, hogy a kormány készítsen egy új jelentést, amelyben konkrétan megfogalmazza az üggyel kapcsola­tos álláspontját. Mikulás Dzurinda Vladimír Meciarnak a keddi találko­zójuk során megígérte, hogy az új je­lentés tartalmazni fog Törökország esetleges tagságával foglakozó tanul­mányokat is. - A kormány által kül­dött nyilatkozatot mi tudomásul vet­tük. Arra kértük a kormányt, hogy ezt a jelentést egészítse ki, egyebek mellett szóljon a törökországi tárgya­lások elkezdéséről - mondta Kukán a bizottság ülése után. A parlamentnek a kormánynyilat­kozat megtárgyalása után fel kell majd hatalmaznia a kormányt, hogy a december 17-én sorra kerülő EU- csúcson támogassa-e vagy elutasítsa a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások megkezdé­sét. Kukán szerint a kormány már november elején el fogja küldeni az új jelentést, és így azt november 30- án a parlament meg is tárgyalhatja. • RGA Párkányban marad a mentőszolgálat Sikeresnek értékelte a kormány külpolitikában elért eddigi eredmé­nyeit Eduard Kukán külügyminisz­ter. Az ország európai uniós és NA- TO-csatlakozásán túl megnőtt a szlovák diplomácia szerepe is a vi­lágban. - A szlovák külpolitika, vagy a Szlovák Köztársaság ma már nem csak másodlagos játékos az európai politika alakításában - mondta Kukán az előző két év kormányzását értékelő beszédében. A külügyminiszter a tárcája leg­főbb tennivalójaként az Európai Al­kotmány elfogadását és a Törökor­szággal tervezett csatlakozási tárgya­lások megkezdését tartja. Variációk ellenzéki együttműködésre Az SDKÚ és az ellenzéki HZDS együttműködése azt hivatott biztosí­tani, hogy a 2006-os parlamenti vá­lasztások után Mikulás Dzurinda miniszterelnök továbbra is a széké­ben maradhasson, és Vladimír Meciar legyen a parlament elnöke - véli Jozef Grapa, a HZD megbízott vezetője. A parlamenten kívüli párt szerint az SDKÚ-HZDS közeledés azt hivatott kideríteni, hogyan rea­gálnak a választók az eseményekre. Jövő évi energiaárak Jövőre a földgáz ára nagyobb mér­tékben fog emelkedni, mint az elekt­romos áram - állítja Dana Krsáková, a Szlovák Gázművek (SPP) szóvivő­je. A földgáz jövőre 2,54 százalékkal, a villamos áram 2,1 százalékkal lesz drágább. Az év eleji 33 százalékos háztartási gázáremelés a jövőben már nem fog megismétlődni, ám az ener­giahordozó árát nagyban befolyásolja a kőolaj drágulása. Ennek ára idén több mint 65 százalékkal emelkedett. Kirabolták a Szabad Fórumot Keddről szerdára virradó éjszaka kirabolták a Szabad Fórum pozsonyi székházát. A pártszékházból egy fax és egy televízió tűnt el, összesen 21 ezer korona értékben. A rendőrség az épület külső ajtóit sértetlenül ta­lálta, csupán a párt második emeleti helyiségébe vezető ajtót törték fel. A párt pénztárából mindössze aprópénzt vittek el, a papírbankó­kat ott hagyták. • -K­Folytatás az 1. oldalról A szóban forgó új törvény azt az elképzelést kívánja megvalósítani, hogy az ország egész területén 15 perc alá csökkenjen az az idő, amen­nyi alatt a gyorsmentő a beteghez ér. Az ország adottságait és a már működő, több mint száz mentőszol­gálat elhelyezkedését figyelembe véve az egészségügyi tárca a mentő- szolgálatok számának emelése és némelyik állomás áthelyezése mel­lett döntött. Matuska László, a pár­kányi Poliklinika igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: ez a hatá­rozat a párkányi gyorsmentők áthe­lyezését is eredményezhette volna. Az indítvány ellen viszont a város vezetése és az egészségügyi intéz­mény is tiltakozott. Matuska szavai szerint érveiket meghallgatták, és várhatóan továbbra is Párkányban működhet tovább a lakosokat nagy­ban segítő mentőszolgálat. Az igazgató azt is elmondta, hogy a riasztások gyakoriságát figyelem­be véve indokolatlan lenne, hogy a gyorsmentőket valamely távolabb eső településre helyezzék át, hiszen a riasztások 85 százaléka Párkány­ból érkezik. - A riasztások túlnyo­mó részében most akár három perc alatt is a beteghez érkezhet a segít­ség. A szolgálat áthelyezésével vi­szont az esetek nagy százalékában ez az idő jelentősen kitolódhatna - érvelt az igazgató. Matuska László az államfő véle­kedésével ellentétben szükségesnek tartja Zajac reformját, amelynek köszönhetően egyebek mellett a kö­vetkező években nyereségessé is válhat a most veszteségesen működ­tetett mentőszolgálat. • -K­Parlamenti összefogás a magyar nyelvhasználat ellen A KDH, az SDKÚ, az ANO és az ellenzék képviselői is elutasították, hogy a parlamentben és a parla­menti bizottságokban magyarul is fel lehessen szólalni. Ezzel szem­ben a képviselők megszavazták, hogy a parlament vizsgálóbizottsá­gokat állíthasson fel. A HZDS ja­vaslatát a Szabad Fórum, a Smer és a független képviselők is támo­gatták. A kormánypártok közül a HZDS mellé állt az ANO, az SDKÚ tartózkodott, csak az MKP és a KDH voksolt a javaslat ellen. Miután az ellenzéknek sikerült el­fogadtatnia a vizsgálóbizottságok létrehozásáról szóló javaslatot, Pavol Hrusovsky házelnök azonnal össze­hívta a házbizottságot, és megszakí­totta a házszabályról szóló szavazást. - Egyes vélemények szerint a vizsgá­lóbizottságok felállítása ellentmond az alkotmánynak. Ezzel a problémá­val még foglalkozni szeretnénk, és mindenképpen a végére akarunk jár­ni - mondta Peter Missík (SDKÚ), aki szerint elképzelhető, hogy a mó­dosító javaslat még egyszer a parla­ment elé fog kerülni. Jirko Malchárek (ANO) nem lát abban semmi kivetnivalót, hogy a vizsgálóbizottságokat a HZDS javas­lata szerint állítsa fel a parlament. Ügy véli, a parlamentnek nincs joga értelmezni az alkotmányt, arra való az alkotmánybíróság. - A kezdetektől fogva támogattuk a házszabály mó­dosítását. Az ANO tisztában van az­zal, hogy a vizsgálóbizottságok nem helyettesíthetik és nem befolyásol­hatják a büntetőszervek független vizsgálatait - tette hozzá Malchárek. Milan Galanda jogász szerint köny- nyen eldönthető, hogy a vizsgálóbi­zottság hatásköre összhangban van-e az alkotmánnyal. Ö inkább azt tartja problémának, hogy valószínűleg azok lesznek a bizottságok tagjai, akik támo­gatták a bizottságok felállítását. Zuzana Martináková (Szabad Fórum) elmond­ta, hogy más parlamentek is rendelkez­nek vizsgálóbizottságokkal, amelyeket a demokrácia eszközének tart. A bizott­ság politikai következtetéseket vonhat le, és megállapíthatja a felelősséget. Martináková elmondta, hogy azért tá­mogatta a javaslatot, mert Szlovákiában még sok politikai jellegű ügy végére nem került pont. Miroslav Abelovsky független képviselő szerint még ponto­san meg kell határozni a bizottság mű­ködését. Dolník Erzsébet (MKP) el­mondta, hogy pártja még nem döntöt­te el, a végső szavazáskor támogatni fogja-e a házszabályt, hiszen a magyar nyelv használatáról szóló javaslatukat nem fogadta el a parlament. • RGA Elkésett a vétóval a köztársasági elnök Ladislav Orosz alkotmányjogász is a parlament alkotmányjogi bi­zottságának véleményével ért egyet, miszerint Ivan Gasparovic köztársasági elnök az egészség- ügyi törvények megvétózásával túl­lépte a hatályos jogszabályban meghatározott 15 napos határidőt. Orosz szerint nem állja meg a he­lyét a köztársasági elnöki hivatal kijelentése, amely arról szól, hogy az államfő a polgárjogi törvény- könyv alapján járt el.-Az alkotmányjogban nem érvé­nyesek a polgárjogi előírások. Más tör­vényekben szereplő határidőkre vonat­kozó szabályokat nem lehet alkalmazni az alkotmányra. Mindenképpen az al­kotmányjog előnyére fog válni, hogy ez a vita kialakult - tette hozzá Orosz. Marek Trubac, a köztársasági el­gárjogi törvénykönyv szerint az ál­lamfőnek a törvények visszautasítá­sára 15 nap állt a rendelkezésére. A 15. nap október 16-ra, szombatra, azaz munkaszüneti napra esett. A köztársasági elnöki hivatal ebből ki­folyólag a törvényeket csak október 18-án, hétfőn küldte el a parlament­nek. Ezek után a parlament alkot­mányjogi bizottsága egy határoza­tot fogadott el, amely szerint a köz- társasági elnök késve, a határidő le­járta után küldte vissza a törvénye­ket. A bizottság azt állítja, hogy a 15 napos határidő akkor sem hosszab­bítható meg, ha szabadnapon vagy munkaszüneti napon telik le. Amennyiben a bizottság álláspont­jával foglalkozott volna a parla­ment, akkor nem kellett volna újból szavazni a hat egészségügyi tör­vényről. Az elnöki vétó határidejé­nek csúszásával viszont nem foglal­koztak a képviselők, tegnap elkezd­ték a reform újbóli megszavazását. • RGA Válent Dóra jegyzete Emlékezünk és várunk Október 23-a legújabb nemzeti ün­nepünk napja. Az 56-os forradalom és szabadságharc emléke egyesek­nek közeli, másoknak távoli. A múlt cselekvő részesei közül sokan élnek közöttünk, az ő lelkűkben sokféle érzés kavarog: van, aki gyá­szol, és van olyan, akinek a lelké­ben tombol a dicsőség. A fiatalabb korosztály nagy része kellő tiszte­lettel, de kellő ismeretek hiányá­ban éli meg az ünnepet. Sajnos. A 48 évvel ezelőtti események még ma is megosztják a társadal­mat. A forradalom emlékének ter­mészetesen nem használnak a rendbontók, de azok sem, akik a teljes megbékélést hirdetik. A kommunista hatalom embertelen, jog- és lélektipró, magyarellenes diktatúrája ellen fellépő, életüket feláldozó hősök hozzátartozóit, ba­rátait, ismerőseit nem próbálhat­ják csitítani azok, akik idegen ha­talom zsoldjában fegyvert fogtak saját népükre, akik elárulták hazá­jukat, magyarságukat. Megbékélés­ről beszélni csak az áldozatoknak lenne joguk, nem pedig azoknak, akik 1956. november 4-e után a ma­gyar történelem legaljasabb gyil­kosságsorozatát követték el. És ami még fontosabb: megbékélni, megbocsátani csak az tud, akitől bocsánatot kérnek. I Papírforma szerint október 23-a egy ország ünnepe, valójában mégsem az. Nem lehet ugyanis harag és fájdalom nélkül együtt koszorúzni a mélyen hallgatókkal, november 4-e mai örököseivel és haszonélvezőivel. Még mindig nem, bár a tettesek és utódaik egy őszinte szóval, mondattal megvál­toztathatnák mindezt. Addig is marad az emlékezés és az emlékez- tetés, és üres, fizetett tollnokok szavai helyett a tiszteletteljes csend. Mi így emlékezünk, tiszta lelkiismerettel, őszintén, átérezve a Corvin közben lelőtt 435 ember családjának fájdalmát, a rettegést, amit a felakasztottak utolsó perce­ikben átéltek. Emlékezünk és vá­runk. Várjuk a szebb jövőt, a tisz­tább éveket, amikor a diktatúrát bármi áron kiszolgálók, a cenzo­rok, a mások életét megnyomorí­tok így vagy úgy eltűnnek végre a közéletből, az életünkből. A bátor, hazájukat szerető hősök is így ten­nének, ha megadatott volna szá­mukra a lehetőség. HÍDLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea {régió), Koller Péter {szlovákiai bel- és külpolitika), Nagy Balázs {sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Cziglcr Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Lapterv: Balagc P Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfalvi Loretta, Latkóezy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászberény iné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: 4-36 (33) 500-750, telefax: + 36 (33) 500-750, c-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 0 3 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató. Sikeres külügyi mérleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom