Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-21 / 209. szám
4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. október 21., csütörtök MAI TÉMA Az élet nagy közösségének részei vagyunk Földünkért világnap - Október 21. Manapság divat környezetvédelemmel, ökológiával foglalkozni, ám a dolgok mégsem mennek sokkal jobban: a környezeti mutatók romlását nem sikerül megállítani, a Föld erőforrásait változatlan tempóban éljük fel. Földünk helyzetével állam- és kormányfők, miniszterek foglalkoznak különféle világtalálkozókon, állami és civil szervezetek ezrei dolgoznak világszerte e témakörön. A Földünkért világnapot Magyarországon 1992 óta ünnepeljük. A Földdel való törődés minden ember számára kötelező feladat, alapelvei pedig a következők: az életközösségek tisztelete és védelme, az emberi élet minőségének védelme, a nem megújítható erőforrások felhasználásának minimalizálása, a Föld eltartó képességének határain belül maradás, az egyéni magatartás és szokások megváltoztatása, a közösségek képessé tétele arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak, a fejlesztés és természetvédelem integrálásához nemzeti rendszer kialakítása, valamint egy globális szövetség kikovácsolása. Hazardírozás a túléléssel Az első egyszerű és magától értetődő, mégpedig, hogy mi, a Földön élő emberek, élni akarunk, de ami ennél is több, kielégítő életet kívánunk biztosítani magunknak és utódainknak. Ennek a célnak az eléréséhez a fejlődés új módjára van szükség, s meg kell tanulnunk másképpen élni. A második, hogy alapvető és életfontosságú szükségleteink kielégítése céljából a Föld erőforrásaira szorulunk. Ha ezek az erőforrások csökkennek, vagy pusztulnak, akkor azt kockáztatjuk, hogy saját utódaink szükségleteit nem lehet majd kielégíteni. Mivel eddig nem törődtünk megfelelően a Földdel és nem fenn- tarthatóan éltünk, ez a kockázat veszélyesen komollyá vált. Jelenleg a civilizáció túlélésével hazardírozunk. A veszély kiküszöbölésének egyetlen módja, ha biztosítjuk a fejlődés előnyeinek méltányos elosztását, valamint ha megtanulunk törődni a Földdel és fenntarthatóan élni. Civilizációnkat azért fenyegeti veszély, mert helytelenül használjuk a természeti forrásokat és megzavarjuk a természetes rendszereket, a Földet pedig eltartó képességének határára taszítjuk. Az ipari forradalom óta a Föld népessége megnyolcszorozódott, az utóbbi 100 év alatt az ipari termelés több mint a százszorosára nőtt. A Föld azon képessége, hogy emberi és más létformákat tart el, jelentősen csökkent. Kevesebb, mint 200 év alatt a bolygó hatmillió négyzetkilométernyi erdőt veszített el. A talajerózióból származó üledékterhelés háromszorosára emelkedett a főbb folyómedrekben, és nyolcszorosára az intenzívebben használt kisebbekben: a vízkiemelések mennyisége az évi 100 köbkilométerről 3600 köbkilométerre nőtt. A XVIII. század közepe óta az emberi tevékenységből eredően a metán mennyisége megkétszereződött a légkörben. A szén-dioxid-koncentráció 27 %-kal emelkedett és súlyos károsodás érte a sztratoszféra ózonrétegét. A levegő, talaj, édesvizek és az óceánok szennyeződése súlyos és állandó fenyegetéssé vált az ember és más fajok számára. Az emberiség okozta azt az arzén-, higany-, nikkel- és vanádi- um kibocsátást, amely jelenleg megkétszerezi a természetes forrásokból származót. A cinkkibocsátás háromszorosan, a kadmium és ólom pedig ötszörösen, illetve tizennyolcszorosán haladja meg a természetes szinteket. A természet eme óriási arányú leigázása ellenére is emberek százmilliói küszködnek a szegénységgel, s nem rendelkeznek elfogadható életminőséggel. Minden ötödik ember képtelen elegendő élelemhez jutni althoz, hogy aktív munkát végezhessen. Az emberiség egynegyedének nincs egészséges ivóvize. Ezek a körülmények kirívóan igazságtalanok és méltánytalanok, és ma számos ország - végső fokon az egész világ - békéjét és biztonságát fenyegetik. A Föld erőforrásai jelenleg túlzott igénybevételnek vannak kitéve, azonban - hacsak valamilyen szerencsétlenség be nem következik - a globális népesség nem fog stabilizálódni 10 milliárd fő alatt, elérheti a 12 mil- liárdot. Hogyan lehet az emberi népesség e hatalmas gyarapodását eltartani anélkül, hogy visszafordíthatatlan kárt okoznának a Földnek? Nyilvánvalóan nem úgy, hogy továbbra is úgy élünk, ahogy eddig. Fenntartható módon élni A fenntartható életmódra történő áttérés és a Földdel való törődés a legtöbb ember számára lényeges változást jelentene. Meg kell értenünk, és el kell fogadnunk annak következményeit, hogy az élet nagy közösségének részei vagyunk. Jobban kell, hogy tudatosuljanak bennünk azon hatások, amelyeket döntéseink jelentenek más társadalmakra, a jövő generációira és más fajokra. Szükségünk van arra, hogy tökéletesítsük és elősegítsük a fenntartható élet etikáját. A Földnek megvannak a maga határai, amelyek a legjobb technológiával sem tágíthatok ki. Az adott határok közötti éléshez és annak megvalósításához, hogy akiknek ma kevesebb van, nemsokára több jusson, két dolgot kell megvalósítani: a népesség növekedését mindenhol meg kell állítani és a gazdagoknak stabilizálniuk - néhány esetben pedig csökkenteniük - kell forrásfelhasználásukat. A fenntartható életformának új mintaként kell megjelennie minden szinten: az egyének, közösségek, nemzetek és a világ számára. Ezen új modell elsajátítása azonban megköveteli, hogy sok ember jelentősen változtasson magatartásán és szokásain. • K. E. Csökken-e a környezetszennyezés? Zoli (hitoktató) Szerintem nem csökkent a szennyezés. Az erdő szélén a mai napig is ott éktelenkednek a szemétdombok, a folyókban különféle palackok, dobozok úsznak, a mérgező anyagokról nem is beszélve. Fölháborítónak tartom, hogy az emberek nem foglalkoznak a környezetükkel és társaik egészségével, csak a pénzt hajszolják. ✓ Ferenc (nyugdíjas) Azt hiszem, hogy jó úton haladunk azzal, hogy rengeteg, az unió fejlettebb országaiban már régen bevezetett szabványt átveszünk, a szigorúbb szabályozási rendszerekhez tartjuk magunkat. Egyre modernebb védekezési technikákat alkalmaznak például a gyáraknál is, bár az ezekből fakadó előnyöket tán csak az unokáink fogják élvezni. Gyöngyi (néptáncos) Nem csökkent a szennyezés, mert úgy látom, hogy az emberek továbbra sem figyelnek oda a környezetük kímélésére. Jómagam úgy járulok hozzá a természet védelméhez, hogy nem dohány zom, nem szemetelek, spórolok a gázzal, vízzel. Zita (tanuló) Ha rossz hangulatban vagyok, nem érdekel az egész, én is eldobom a szemetet. Az utcákon lévő szemetet összegyűjtik, és a szemétdombokra viszik. Nem mindegy, hogy ott rohad el, vagy az utcákon? Nem látom értelmét a környezetvédők felhajtásának, úgy sincs esély arra, hogy az évszázadok óta folyó környezetszennyezést feltartóztassák. Megoldást keresni az avar elszállítására Az esztergomi önkormányzat pénteki képviselőtestületi ülésére készülve tárgyalta a városfejlesztési bizottság az előterjesztéseket. Petróczi Gyula elnök napirend előtt tájékoztatta a bizottságot, hogy Schlosser Attila helyett a képviselő- testület Tóth Árpádot delegálta a bizottság külső tagjai közé. A köztisztaság fenntartásáról és a fák védelméről szóló rendeletmódosítás megvitatásánál Eck Alajos képviselő szóba hozta a királyi vár és a Bazilika környékén felhalmozott avar elszállításának kérdését is. Petróczi Gyula elnök javasolta, hogy az Eszköz Kft. minél előbb találjon megoldást a műemléki területeken és a magánházak előtt összegyűjtött avar elszállítására. A bizottság elfogadta a parkolás rendjéről és a piacrendelet módosításáról szóló előterjesztéseket. Megoldás születhet a város főútját csúfító Kossuth utca 72 - 74. számú házakkal kapcsolatban. A testületnek elfogadásra javasolják a részben önkormányzati, részben magántulajdonú épületek megvásárlását és elbontás után a telek értékesítését. A pénzügyi bizottsággal együtt tárgyalták és elfogadásra javasolták a Mattyasovszky bástya-ingatlanban lévő lakóépületek és melléképületek bérletének megváltását. Ezzel lehetővé válik a műemlék épületben lévő egykori törökfürdő feltárása, és egy korábbi testületi ülésen már bemutatott hasznosítási terv megvalósítása. • MÁ Őszi parképítészeti program Az időjárástól függően folytatódik, és a tervek szerint november első fe- ! lében fejeződik be Esztergomban az őszi parképítészeti program - tájékoztatta közleményben lapunkat a Polgármesteri Hivatal sajtóreferense. A közlemény szerint az esztergomi Polgármesteri Hivatal munkásai szerdán a város déli határában lévő áruház előtti körforgalomban kezdték meg a négy és fél ezer árvácska-tő ültetését. A Dobogókői úti csomópontot követően hozzáláttak a Hősök terei körforgalom belső területén is a munkához, ahol hatezer darab tulipánhagymát ültetnek el, hogy virágszőnyeg gyönyörködtesse tavasszal a városba érkezőket. Még az idén sorra kerülnek a Rákóczi tér virágágyásai is. Uj növények kerülnek a Sze- recsen-ház elé, valamint a Bástya-épület előtti buszmegálló melletti területre is. • NIL Katona Mihály Napok Búcson A búcsi Katona Mihály Napok keretében gazdag és tartalmas programot készítettek a szervezők. Eddig két kiállítást is megnyitottak, de tartottak szakmai képzést is a pedagógusoknak. A további rendezvényeken fellép a FIRESZ (Fiatal Reformátusok Szövetsége) kórus, illetve műveltségi vetélkedőn vehetnek részt az érdeklődők. A Katona Mihály Napok rendezvénysorozat keretében Balassi nyomában címmel nyitottak kiállítást a búcsi Katona Mihály Alapiskola Galériájában. A megnyitón az iskola énekkara lépett fel, az ünnepségen jelen volt a vándorkiállítás szervezője, Jarábik Gabriella, a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója. Győző Andreától, az iskola igazgató-helyettesétől megtudtuk, hogy eddig négy helyen, Losoncon, Zselízen és Dunaradványon voltak megtekinthetőek azon várak képei, ahol Balassi megfordult. A tárlat november 7-ig lesz megtekinthető az iskola épületében. Szintén a Katona Mihály Napok keretében tartottak tegnap és tegnapelőtt szakmai továbbképzést a helyi és környékbeli pedagógusok számára. A képzés témája az osztály és az osztályfőnök kapcsolata volt. Játékos formában azokat a módszereket igyekeztek elsajátítani, amelyek segítenek összekovácsolni a diákokat és pedagógusokat, egyúttal pedig javítja a tanárok és szülők közötti kapcsolatokat. A képzés vezetője Pusztai Katalin volt, a budapesti XIII. kerületi Pedagógiai Szolgáltató-központtól. Győző Andreától továbbá megtudtuk, hogy a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tagjai (akik tegnap értek Esztergomba) hétfőn délután vonultak végig a falun. A menet megállt a búcsi Szent István parkban megtartott megemlékezés idejére, ahol beszédet mondott Pelle István, a helyi alápiskola történelem szakos pedagógusa. • CzM Tudomány és humor A nyelvrokonságról és a finnugor kapcsolatokról • • Az V. Finn Kulturális Napok keretén belül kedden mutatkozott be a Finnagora finn kulturális, tudományos és gazdasági központ. Tegnap a finnugor nyelvrokonság kutatásának újabb kérdéseiről hallhattak előadást a programsorozat résztvevői a Bajor Ágost Művelődési Házban. A Finnagora célja Magyarország és Finnország közti kapcsolatok továbbépítése tájékoztatással, új kapcsolódási pontok keresésével. Feladata továbbá a kultúra, tudomány, közélet és egyesü- g leti kezdeményezések háló- zatának fejlesztése. A Finnagora létrehozója egy — alapítvány, amelynek támo- ~ gatói a finn állam, a finn vá- g^ rosok szövetsége, finn egye- ^ temek, egyesületek és finn vállalatok. A Finnagora 2004 őszén országjáró körútra indult annak érdekében, hogy minél többen ismerjék meg törekvéseit, szervezeti modelljét és az általa kínált lehetőségeket. E körút során érkeztek Esztergomba a hét elején. A Finn Kulturális Napok rendezvényei tegnap tovább folytatódtak. Az ELTE Finnugor Tanszékének egyetemi docense, a Magyar-Finn Társaság elnöke, Szíj Enikő tartott előadást a finnugor nyelvrokonság kutatásáról a Bajor Ágost Művelődési Házban. Az előadás ötlete elsősorban az esztergomi Finn Baráti Kör és Esztergom városának felkérésére született. Szíj Enikő elő• •• finnagora adásában cáfolta azon híresztelést, amely korábban több fórumon is felvetődött, miszerint már véget ért, csődöt mondott a finnugor nyelvrokonság és barátság. Ezt a finnek őstörténetéről és nyelvének eredetéről kialakult vitákkal, elméletekkel, írásművekkel támasztotta alá. Az érdeklődők megtudhatták, hogy az Urál hegység előterébe feltételezett őshaza nyugati részén élhettek a finnek, míg a keleti, dél-keleti részében pedig a magyarok. Ez indokolhatja, hogy a vándorlás miért is nem együtt haladt. Ezt követően a tudományos körökben fel- merült újabb kérdések kerül- tek elő. „A tudományból ) nem szabad a humort kiűz- 0 ni.” - mondta Szíj Enikő an- a nak kapcsán, hogy egyesek tudósok, nyelvészek annak is nagy jelentőséget tulajdonítanak, hogy a magyarok kurta vagy hosszú lábú sertésekkel vándoroltak, mivel ennek ismeretében pontosabban meg tudják határozni a magyarok haladási sebességét. Ami azonban biztos, bármilyen sebességgel haladtak is egykoron őseink, mégis letelepedtek Európában, és a finnugor eredetű nemzetek meghatározó létszámban vannak jelen a kontinensen. A Finn Kulturális Napok következő rendezvénye vasárnap lesz. Este hét órakor a „Zöldházban” A múlt nélküli ember című finn-francia- német dráma-vígjátékot vetítik. • Gál/Szalai