Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-21 / 209. szám

4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. október 21., csütörtök MAI TÉMA Az élet nagy közösségének részei vagyunk Földünkért világnap - Október 21. Manapság divat környezetvéde­lemmel, ökológiával foglalkozni, ám a dolgok mégsem mennek sok­kal jobban: a környezeti mutatók romlását nem sikerül megállítani, a Föld erőforrásait változatlan tempó­ban éljük fel. Földünk helyzetével állam- és kormányfők, miniszterek foglalkoznak különféle világtalálko­zókon, állami és civil szervezetek ezrei dolgoznak világszerte e téma­körön. A Földünkért világnapot Ma­gyarországon 1992 óta ünnepeljük. A Földdel való törődés minden em­ber számára kötelező feladat, alapelvei pedig a következők: az életközösségek tisztelete és védelme, az emberi élet minőségének védelme, a nem meg­újítható erőforrások felhasználásának minimalizálása, a Föld eltartó képes­ségének határain belül maradás, az egyéni magatartás és szokások meg­változtatása, a közösségek képessé té­tele arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak, a fejlesztés és termé­szetvédelem integrálásához nemzeti rendszer kialakítása, valamint egy glo­bális szövetség kikovácsolása. Hazardírozás a túléléssel Az első egyszerű és magától érte­tődő, mégpedig, hogy mi, a Földön élő emberek, élni akarunk, de ami ennél is több, kielégítő életet kívá­nunk biztosítani magunknak és utó­dainknak. Ennek a célnak az elérésé­hez a fejlődés új módjára van szük­ség, s meg kell tanulnunk másképpen élni. A második, hogy alapvető és életfontosságú szükségleteink kielé­gítése céljából a Föld erőforrásaira szorulunk. Ha ezek az erőforrások csökkennek, vagy pusztulnak, akkor azt kockáztatjuk, hogy saját utódaink szükségleteit nem lehet majd kielégí­teni. Mivel eddig nem törődtünk megfelelően a Földdel és nem fenn- tarthatóan éltünk, ez a kockázat ve­szélyesen komollyá vált. Jelenleg a civilizáció túlélésével hazardírozunk. A veszély kiküszöbölésének egyet­len módja, ha biztosítjuk a fejlődés előnyeinek méltányos elosztását, va­lamint ha megtanulunk törődni a Földdel és fenntarthatóan élni. Civilizációnkat azért fenyegeti ve­szély, mert helytelenül használjuk a természeti forrásokat és megzavarjuk a természetes rendszereket, a Földet pedig eltartó képességének határára taszítjuk. Az ipari forradalom óta a Föld népessége megnyolcszorozódott, az utóbbi 100 év alatt az ipari termelés több mint a százszorosára nőtt. A Föld azon képessége, hogy emberi és más létformákat tart el, jelentősen csök­kent. Kevesebb, mint 200 év alatt a bolygó hatmillió négyzetkilométernyi erdőt veszített el. A talajerózióból származó üledékterhelés háromszoro­sára emelkedett a főbb folyómedrek­ben, és nyolcszorosára az intenzíveb­ben használt kisebbekben: a vízkieme­lések mennyisége az évi 100 köbkilo­méterről 3600 köbkilométerre nőtt. A XVIII. század közepe óta az emberi tevékenységből eredően a metán mennyisége megkétszereződött a lég­körben. A szén-dioxid-koncentráció 27 %-kal emelkedett és súlyos károso­dás érte a sztratoszféra ózonrétegét. A levegő, talaj, édesvizek és az óce­ánok szennyeződése súlyos és állandó fenyegetéssé vált az ember és más fa­jok számára. Az emberiség okozta azt az arzén-, higany-, nikkel- és vanádi- um kibocsátást, amely jelenleg meg­kétszerezi a természetes forrásokból származót. A cinkkibocsátás három­szorosan, a kadmium és ólom pedig ötszörösen, illetve tizennyolcszorosán haladja meg a természetes szinteket. A természet eme óriási arányú leigá­zása ellenére is emberek százmilliói küszködnek a szegénységgel, s nem ren­delkeznek elfogadható életminőséggel. Minden ötödik ember képtelen elegen­dő élelemhez jutni althoz, hogy aktív munkát végezhessen. Az emberiség egynegyedének nincs egészséges ivóvi­ze. Ezek a körülmények kirívóan igaz­ságtalanok és méltánytalanok, és ma számos ország - végső fokon az egész vi­lág - békéjét és biztonságát fenyegetik. A Föld erőforrásai jelenleg túlzott igénybevételnek vannak kitéve, azonban - hacsak valamilyen szeren­csétlenség be nem következik - a glo­bális népesség nem fog stabilizálódni 10 milliárd fő alatt, elérheti a 12 mil- liárdot. Hogyan lehet az emberi né­pesség e hatalmas gyarapodását el­tartani anélkül, hogy visszafordítha­tatlan kárt okoznának a Földnek? Nyilvánvalóan nem úgy, hogy to­vábbra is úgy élünk, ahogy eddig. Fenntartható módon élni A fenntartható életmódra történő áttérés és a Földdel való törődés a leg­több ember számára lényeges válto­zást jelentene. Meg kell értenünk, és el kell fogadnunk annak következmé­nyeit, hogy az élet nagy közösségé­nek részei vagyunk. Jobban kell, hogy tudatosuljanak bennünk azon hatá­sok, amelyeket döntéseink jelentenek más társadalmakra, a jövő generáció­ira és más fajokra. Szükségünk van arra, hogy tökéletesítsük és elősegít­sük a fenntartható élet etikáját. A Földnek megvannak a maga hatá­rai, amelyek a legjobb technológiával sem tágíthatok ki. Az adott határok kö­zötti éléshez és annak megvalósításá­hoz, hogy akiknek ma kevesebb van, nemsokára több jusson, két dolgot kell megvalósítani: a népesség növekedését mindenhol meg kell állítani és a gazda­goknak stabilizálniuk - néhány esetben pedig csökkenteniük - kell forrásfel­használásukat. A fenntartható életfor­mának új mintaként kell megjelennie minden szinten: az egyének, közössé­gek, nemzetek és a világ számára. Ezen új modell elsajátítása azonban megkö­veteli, hogy sok ember jelentősen vál­toztasson magatartásán és szokásain. • K. E. Csökken-e a környezetszennyezés? Zoli (hitoktató) Szerintem nem csökkent a szennyezés. Az erdő szélén a mai napig is ott éktelenked­nek a szemétdombok, a fo­lyókban különféle palackok, dobozok úsznak, a mérgező anyagok­ról nem is beszélve. Fölháborítónak tartom, hogy az emberek nem foglal­koznak a környezetükkel és társaik egészségével, csak a pénzt hajszolják. ✓ Ferenc (nyugdíjas) Azt hiszem, hogy jó úton haladunk azzal, hogy ren­geteg, az unió fejlettebb or­szágaiban már régen beve­zetett szabványt átveszünk, a szigorúbb szabályozási rendsze­rekhez tartjuk magunkat. Egyre modernebb védekezési technikákat alkalmaznak például a gyáraknál is, bár az ezekből fakadó előnyöket tán csak az unokáink fogják élvezni. Gyöngyi (néptáncos) Nem csökkent a szennyezés, mert úgy látom, hogy az emberek továbbra sem fi­gyelnek oda a környezetük kímélésére. Jómagam úgy járulok hozzá a természet védelmé­hez, hogy nem dohány zom, nem szemetelek, spórolok a gázzal, vízzel. Zita (tanuló) Ha rossz hangulatban va­gyok, nem érdekel az egész, én is eldobom a szemetet. Az utcákon lé­vő szemetet összegyűjtik, és a szemétdombokra viszik. Nem mindegy, hogy ott rohad el, vagy az utcákon? Nem látom ér­telmét a környezetvédők felhajtá­sának, úgy sincs esély arra, hogy az évszázadok óta folyó környe­zetszennyezést feltartóztassák. Megoldást keresni az avar elszállítására Az esztergomi önkormányzat pénteki képviselőtestületi ülésére készülve tárgyalta a városfejleszté­si bizottság az előterjesztéseket. Petróczi Gyula elnök napirend előtt tájékoztatta a bizottságot, hogy Schlosser Attila helyett a képviselő- testület Tóth Árpádot delegálta a bi­zottság külső tagjai közé. A köztiszta­ság fenntartásáról és a fák védelméről szóló rendeletmódosítás megvitatásá­nál Eck Alajos képviselő szóba hozta a királyi vár és a Bazilika környékén fel­halmozott avar elszállításának kérdé­sét is. Petróczi Gyula elnök javasolta, hogy az Eszköz Kft. minél előbb talál­jon megoldást a műemléki területeken és a magánházak előtt összegyűjtött avar elszállítására. A bizottság elfo­gadta a parkolás rendjéről és a piac­rendelet módosításáról szóló előter­jesztéseket. Megoldás születhet a vá­ros főútját csúfító Kossuth utca 72 - 74. számú házakkal kapcsolatban. A testületnek elfogadásra javasolják a részben önkormányzati, részben ma­gántulajdonú épületek megvásárlását és elbontás után a telek értékesítését. A pénzügyi bizottsággal együtt tár­gyalták és elfogadásra javasolták a Mattyasovszky bástya-ingatlanban lé­vő lakóépületek és melléképületek bérletének megváltását. Ezzel lehető­vé válik a műemlék épületben lévő egykori törökfürdő feltárása, és egy korábbi testületi ülésen már bemuta­tott hasznosítási terv megvalósítása. • MÁ Őszi parképítészeti program Az időjárástól függően folytatódik, és a tervek szerint november első fe- ! lében fejeződik be Esztergomban az őszi parképítészeti program - tájé­koztatta közleményben lapunkat a Polgármesteri Hivatal sajtóreferense. A közlemény szerint az esztergomi Polgármesteri Hivatal munkásai szer­dán a város déli határában lévő áruház előtti körforgalomban kezdték meg a négy és fél ezer árvácska-tő ültetését. A Dobogókői úti csomópontot követően hozzáláttak a Hősök terei körforgalom belső területén is a munkához, ahol hat­ezer darab tulipánhagymát ültetnek el, hogy virágszőnyeg gyönyörködtesse ta­vasszal a városba érkezőket. Még az idén sorra kerülnek a Rákóczi tér virág­ágyásai is. Uj növények kerülnek a Sze- recsen-ház elé, valamint a Bástya-épület előtti buszmegálló melletti területre is. • NIL Katona Mihály Napok Búcson A búcsi Katona Mihály Napok kere­tében gazdag és tartalmas programot készítettek a szervezők. Eddig két ki­állítást is megnyitottak, de tartottak szakmai képzést is a pedagógusok­nak. A további rendezvényeken fellép a FIRESZ (Fiatal Reformátusok Szövet­sége) kórus, illetve műveltségi vetél­kedőn vehetnek részt az érdeklődők. A Katona Mihály Napok rendez­vénysorozat keretében Balassi nyomá­ban címmel nyitottak kiállítást a búcsi Katona Mihály Alapiskola Galériájá­ban. A megnyitón az iskola énekkara lé­pett fel, az ünnepségen jelen volt a ván­dorkiállítás szervezője, Jarábik Gabriel­la, a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultú­ra Múzeumának igazgatója. Győző Andreától, az iskola igazgató-helyette­sétől megtudtuk, hogy eddig négy he­lyen, Losoncon, Zselízen és Dunaradványon voltak megtekinthető­ek azon várak képei, ahol Balassi meg­fordult. A tárlat november 7-ig lesz megtekinthető az iskola épületében. Szintén a Katona Mihály Napok kere­tében tartottak tegnap és tegnapelőtt szakmai továbbképzést a helyi és kör­nyékbeli pedagógusok számára. A kép­zés témája az osztály és az osztályfőnök kapcsolata volt. Játékos formában azo­kat a módszereket igyekeztek elsajátíta­ni, amelyek segítenek összekovácsolni a diákokat és pedagógusokat, egyúttal pe­dig javítja a tanárok és szülők közötti kapcsolatokat. A képzés vezetője Pusz­tai Katalin volt, a budapesti XIII. kerü­leti Pedagógiai Szolgáltató-központtól. Győző Andreától továbbá meg­tudtuk, hogy a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tagjai (akik tegnap értek Esztergom­ba) hétfőn délután vonultak végig a falun. A menet megállt a búcsi Szent István parkban megtartott megemlé­kezés idejére, ahol beszédet mondott Pelle István, a helyi alápiskola törté­nelem szakos pedagógusa. • CzM Tudomány és humor A nyelvrokonságról és a finnugor kapcsolatokról • • Az V. Finn Kulturális Napok kere­tén belül kedden mutatkozott be a Finnagora finn kulturális, tudomá­nyos és gazdasági központ. Tegnap a finnugor nyelvrokonság kutatásá­nak újabb kérdéseiről hallhattak elő­adást a programsorozat résztvevői a Bajor Ágost Művelődési Házban. A Finnagora célja Magyarország és Finnország közti kapcsolatok tovább­építése tájékoztatással, új kapcsolódási pontok keresésével. Feladata továbbá a kultúra, tudomány, közélet és egyesü- g leti kezdeményezések háló- zatának fejlesztése. A Finnagora létrehozója egy — alapítvány, amelynek támo- ~ gatói a finn állam, a finn vá- g^ rosok szövetsége, finn egye- ^ temek, egyesületek és finn válla­latok. A Finnagora 2004 őszén országjáró körút­ra indult annak érdeké­ben, hogy minél többen ismerjék meg törekvéseit, szervezeti modelljét és az általa kínált lehetőségeket. E körút so­rán érkeztek Esztergomba a hét elején. A Finn Kulturális Napok rendezvé­nyei tegnap tovább folytatódtak. Az ELTE Finnugor Tanszékének egyete­mi docense, a Magyar-Finn Társaság elnöke, Szíj Enikő tartott előadást a finnugor nyelvrokonság kutatásáról a Bajor Ágost Művelődési Házban. Az előadás ötlete elsősorban az esztergomi Finn Baráti Kör és Esztergom városá­nak felkérésére született. Szíj Enikő elő­• •• finnagora adásában cáfolta azon híresztelést, amely korábban több fórumon is felve­tődött, miszerint már véget ért, csődöt mondott a finnugor nyelvrokonság és barátság. Ezt a finnek őstörténetéről és nyelvének eredetéről kialakult vitákkal, elméletekkel, írásművekkel támasztotta alá. Az érdeklődők megtudhatták, hogy az Urál hegység előterébe feltételezett őshaza nyugati részén élhettek a finnek, míg a keleti, dél-keleti részében pedig a magyarok. Ez indokolhatja, hogy a ván­dorlás miért is nem együtt haladt. Ezt követően a tudományos körökben fel- merült újabb kérdések kerül- tek elő. „A tudományból ) nem szabad a humort kiűz- 0 ni.” - mondta Szíj Enikő an- a nak kapcsán, hogy egyesek tudósok, nyelvészek annak is nagy jelentőséget tulajdoníta­nak, hogy a magyarok kurta vagy hosszú lábú sertésekkel vándorol­tak, mivel ennek ismeretében pontosabban meg tudják határozni a magyarok haladási sebességét. Ami azonban biztos, bármilyen sebességgel haladtak is egykoron őseink, mégis le­telepedtek Európában, és a finnugor eredetű nemzetek meghatározó lét­számban vannak jelen a kontinensen. A Finn Kulturális Napok követke­ző rendezvénye vasárnap lesz. Este hét órakor a „Zöldházban” A múlt nélküli ember című finn-francia- német dráma-vígjátékot vetítik. • Gál/Szalai

Next

/
Oldalképek
Tartalom