Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-20 / 208. szám
2004. október 20., szerda • HIDLAP 5 RÉGIÓ A magyar nyelv ékes sokrétűségének, azon belül is a meteorológiai kifejezések egyik régi, „kifejezetten kifejező” meghatározása az időjárásra a „kutya egy idő van”, vagy a szintén a derék négylábúval jellemzett megállapítás, miszerint ebben az időben még a kutyát sem „verik” ki. Nos, hogy az ebek mivel érdemelték ki az időjárási „jelzővé” alacsonyulást, vagy éppen felnövést, az számomra nem világos, a mellékelt fotón látható ázott eb azonban valóban jelzi az éppen aktuális időjárás „milyenségét”. Az egyik párkányi bevásárló- központ korlátjához „rögzített” vizes szőrcsomó valószínűleg szívesebben venné ha inkább lagzis kutya „mivoltában” (ami ugye rendkívül jóllakott ebet jelent) tetszeleghetne, de hát a sors és a bevásárlást a kutyasétáltatással egybekötött gazdi mást mért rá. Arra viszont rendkívül kíváncsi lennék, hogy vajon a kutya gazdája milyen jelzőket használna az októberi nedves hidegre, ha történetesen őt kötnék ki egy időre a szakadó esőben. (Szép magyar nyelvünk segít: kutyául érezné magát, és minden bizonnyal ugatna.) Kutya idő A kis falvak ellenzik a fiskális decentralizációt Az intézkedés szétzilálhatja a magyar közösségeket Múlt héten tartotta a Magyar Koalíció Pártja lévai járási ülését, ahol többek között a fiskális decentralizáció ügyét is megvitatták. A kisebb települések polgármesterei erőteljesen ellenzik a felvázolt támogatási módszert. Szerintük ezek az intézkedések a magyarlakta települések ellehetetlenítésére irányulnak. A fiskális decentralizáció kérdése már régóta borzolja a kedélyeket, főleg a kisebb települések polgármesterei ellenzik bevezetését. Szigeti János, országgyűlési képviselő, Búcs polgár- mestere lapunknak elmondta, hogy az erre vonatkozó törvényt már elfogadták, jelenleg a települések támogatásának mértékét szeretnék elfogadható irányba terelni. Az Országos Tanács egyébként a kormány tagjainak feladatául adta, hogy küszöbölje ki azokat a döntéseket, amelyek a településeket hátrányos helyzetbe hozná. A múlt heti lévai járási MKP konferenciájának programjába is bekerült a kérdés megvitatása. A gyűlésen egy határozati javaslatot is jóváhagytak, amelyet az MKP miniszteri klubjához címeztek. Ebben arra kérik a képviselőket, hogy ne támogassák a községek jelenleg felvázolt finanszírozási módszerét. Bacsa Zoltán kisölvedi polgármester szerint a kisebb falvakat ez mindenképpen negatívan érintené.-Tudomásom szerint a 250 lakost számláló település 0,25-ös szorzó alapMichlian Etelka, Zalaba polgármestere ján kapná a pénzt, ezer lakos fölött már jobb az arány, de például Pozsony esetében 2,5-ös szorzót alkalmaznának. Ez tízszerese annak, amit a kisközségek kapnának. Fel tenném a kérdést, hogy vajon a kevés ember, az nem számít embernek? Mi okozza azt, hogy nekik más támogatást ítélnek meg? Ez a támogatási rendszer azt fogja eredményezni, hogy közös hivatalok alakulnak, ahol a központ biztosan jobban jár majd. A törvény ugyan nem kényszeríti a falvakat a csatlakozásra, de lehetőséget sem adnak nekik a túlélésre. Olyan ez, mintha mindent megadnának az embernek, de az éltető oxigént megvonnák tőle. Ezeknek az intézkedéseknek a hosszú távú következménye az lesz, hogy a falu fiataljai inkább a nagyobb városokba költöznek a jobb érvényesülés reményében, a kis falvak viszont lassan „elöregednek”. így a jelenleg egy helyre összpontosuló magyar lakosság szétzilálódik. Ha évek múlva valaki érdeklődne is az itteni földek iránt, azokat biztosan nem az innen elszármazott lakosok fogják visz- szaigényelni. így szép lassan ezen á vidéken megváltozik a lakosság összetétele a magyarság kárára - fejtette ki véleményét Bacsa Zoltán. Kisölved egyébként már megélt egy olyan időszakot, amikor más községhez csatolták. A polgármester elmondása szerint ekkor 25 évig nem jött pénz a faluba. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy nem szabad megfeledkezni a kisebb falvak lakosságának iskolázottság alapján való összetételéről sem. Az értelmiség itt nem tud érvényesülni a beruházások elmaradása miatt. Ok szintén a nagyvárosok felé orientálódnak. Zalaba polgármestere, Michlian Etelka véleménye szerint a kormány „nagy tévedése” lesz, ha a felvázolt feltételeket elfogadja. Ha a kisközségek elveszítik autonómiájukat, nem lesz, aki a lakosok gondjaival foglalkozzon. Fenntartásuk így lassan, de biztosan lehetetlenné válik. A polgár- mester szerint jobban járna a község, ha a helybeli adófizető polgárok a járulékot a falunak fizetnék be. Jelenleg ugyanis a kerületek és egyéb hivatalok elnyelik a pénzt. A község az adóknak csak a töredékét kapja vissza.- Mindig a régiók összefogását és önállóságát hangoztatatják, valamint Bacsa Zoltán, Kisölvedi polgármestere azt, hogy a helybeliek döntsenek arról, hogyan akarnak érvényesülni. A feltételeket viszont nem biztosítják a túléléshez. Félreértés ne essék, az itteni polgármesterek nem a hatalmukat féltik, én például már nyugdíj előtt vagyok, mégis teljes mértékben ellenzem a fiskális decentralizáció gondolatát. Nem tudom, hogy a választások előtt valamelyik párt mer- né-e vállalni programpontjában a fiskális decentralizáció jelenlegi feltételek mellett való érvényesítését. Ügy gondolom, hogy ezek az intézkedések csak a magyarság szétzilálásra irányulnak, Ezt politikai téren nem tudták megtenni, ezért most ugyanezt megpróbálják gazdasági intézkedésekkel elérni. • CzM Elkerülnek bennünket a cigarettacsempészek Sikeresen pályázott Esztergom Esztergom város az „EU Önerő Alap” címmel az Európai Unió Strukturális Alapjaihoz benyújtott pályázaton tizennyolcmillió forintot nyert. A pályázat lényege - amely a Széchenyi tér komplex felújítását célozta -, hogy más, vele egy időben, azonos pénzügyi és műszaki tartalommal benyújtott pályázatokhoz biztosított önrészét egészítheti ki vele a pályázó. Több hasonló pályázatot nyújtott be a város, amelyek elbírálása az év végéig várható. • NIL Az árucsempészek nem kedvelik régiónk határszakaszát. Lapunk információi szerint az utóbbi hónapokban az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő dohány- és más jövedéki termékek csempészete elkerülte környékünket. A cigaretta jövedéki adójának emelése miatt az utóbbi hónapokban egyre nagyobb mennyiségben érkezik az országba csempészett cigaretta. Ennek túlnyomó része Ukrajnából áramlik be az országba, amelyet a keleti határszakaszon próbálnak kiszűrni. Szerkesztőségünk úgy tudja, hogy a magyar-szlovák határ régiónkban húzódó szakaszára nem jellemző a jövedéki termékek illegális behozatala - ennek megfelelően az elmúlt időszakban régiónk határvédelmi szervei sem foglaltak le számottevő mennyiségű csempészárut. A Szlovák Vámhatóság legutóbb idén májusban bukkant rá nagyobb mennyiségű hamis zárjeggyel ellátott szeszesitalra. Az egész országra kiterjedő ellenőrző akció részeként régiónkban is találtak olyan boltokat, ahol hamis zárjegygyei ellátott alkoholt értékesítettek. A vámosok Újvár, Ipolyság és Köbölkút üzletei mellett eg)' párkányi szupermarketben is lecsaptak. Nem hivatalos forrásból úgy tudjuk, a Párkányban elkobzott italmennyiség viszonylag kicsi volt. Hasonló zárjegyek miatt egy késmárki kereskedésben az év elején 2600 üveg tisztázatlan eredetű italt foglaltak le. Silvia Balázsiková, a vámszervek szóvivője akkor azt mondta: a Késmárkon lefoglalt italok értékesítése miatt 1,5 milliós adóbevétel-kiesés érte volna az államot. Ugyanígy Somorján 569 ezer üveg olyan italt találtak, amelyek zárjegyei nagy valószínűséggel hamisak voltak. Az államot ért anyagi kár 40 millió korona lett volna. • -KMegújult a kultúrház Kisölveden Elkészült a kisölvedi kultúrház külső tatarozása. A munkálatok összesen 130 ezer koronába kerültek. A falu polgármestere, Bacsa Zoltán köszönetét fejezte ki a Pénzügyminisztériumnak, amiért a tatarozási munkálatokat százezer koronával támogatta. A pénzhez egy pályázat révén juthattak hozzá, amelyet még májusban nyújtottak be. Az épület belső tatarozása jövő tavaszig még várat magára. • -czSzükségessé vált az iskola bővítése Tahitótfalun szükségessé vált az iskola bővítése. Mivel az építés címzett támogatásból történő megvalósítása reménytelennek látszik, az ön- kormányzat tervet készített a Központi Iskola bővítésére. A kivitelező kiválasztása pályázattal történik, az építés pedig két ütemben valósulna meg, jövő tavaszi kezdéssel. A kivitelezés megkezdése előtt ismét sor kerül majd pályázat benyújtására, támogatás elnyerése céljából. Vili. Nemzetközi Kórustalálkozó Dorogon A Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság október 22-én, pénteken 17 órától a dorogi József Attila Művelődési Házban nyolcadik alkalommal rendezi meg a nemzetközi kórustalálkozót. A nagyszabású hangversenyen fellép a Nánai Vegyeskórus, a nyergesújfalui Szent Cecília Énekkar, a budapesti Pasaréti Ifjúsági Kórus, az esztergomi Ars Musica Együttes, a Pilisszentiváni Vegyeskórus és egy svájci együttes. A rendezvényre a belépés díjtalan. Svájci néptánccsoport Leányváron A Bern közelében található Bulle város néptánccsoportja érkezik ma hazánkba. A Leány vári Német Kisebbségi Önkormányzat szombat délután 17 órakor a Művelődési Házban Néptánc Gálát rendez, amelyen a helyi nemzetiségi néptánccsoport tagjai mellett fellépnek a svájci táncosok is. Az együttest kísérő zenekar tagjai között a Magyarországon ritkán hallható alpesi kürtösök is megszólaltatják hosszú hangszereiket. A rendezvényre a belépés díjtalan. II. Nemzetközi Templomi Kórustalálkozó Táton A Táti Német Kisebbségi Önkormányzat szervezésében szombat délután 17 órakor rendezik a II. Nemzetközi Templomi Kórustalálkozót Táton. A nagyszabású hangversenyen fellép a Táti Német Nemzetiségi Asz- szonykórus, a dunaszentmiklósi Hagyományőrző Dalkör, a Dunaharaszti Baráti Kör Kórusa, valamint egy svájci és egy osztrák együttes. A rendezvényre a belépés díjtalan. • SEM Adakozzunk Klimó Ákos gyógyulásáért Október 15-ki, pénteki lapszámunkban beszámoltunk a hatéves kő- hídgyarmati Klimó Ákos betegségéről, és arra kértük olvasóinkat, hogy adományaikkal járuljanak hozzá a kisgyermek gyógyulásához. Sajnos téves bankszámla számot adotunk meg, ezért most közöljük a helyes számot: Klimó Ákos, 8066565/5200, OTP Sturovo (Párkány).
