Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-16 / 206. szám

4 HÍDLAP • 2004. október 16., szombat RÉGIÓ MAI TÉMA Jubileumot ünnepelt a Kolping Szakiskola Tíz év a történelemben csak egy pillanat Ezzel a mondattal kezdte Bau­mann józsef igazgató, a Kolping Katolikus Szakiskola tízéves fennál­lásának ünnepségén elhangzott nyitóbeszédét. Esztergom legfiata­labb szakiskolája tegnap délelőtt tartotta jubileumi műsorát a saját eró'bó'l felújított színháztermében. Baumann József beszédében az el­múlt tíz évet összefoglalva megfogal­mazta a szakiskola fő célkitűzését, melynek során el szeretnék érni, hogy az iskola azt a szerepet tölthes- se be, amit az 1920-as években az egykori legényegylet székhária jelen­tett Esztergom életében. Mind a színvonalas oktatásban-képzésben, mind a vallásos tevékenységekben, valamint a kulturális és szabadidős programokban méltó utódjává kí­vánnak válni Adolf Kolping szelle­mének. Ezáltal egyben szeretnék el­érni, hogy a szakiskola Esztergom kulturális központjává válhasson. Az igazgató úgy vélekedett, hogy az ösz- szetartozás erejével, összefogással, szeretetben végzett tevékenységgel elérhetik az általuk kitűzött célt. Az igazgató nyitóbeszédét követő­en kisfilmet vetítettek le, melyben átfogóan mutatták be a szakiskola történetét, a benne folyó oktatás rendszerét, az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket és a szakiskola ál­tal kínált lehetőségeket. Majd Kiss- Rigó László segédpüspök, Erdő Pé­ter bíboros nevében is, elismerően nyilatkozott a szakiskola működésé­ről, amelyben méltón követendő példának tartják Adolf Kolping ka­rizmáját. Továbbá hozzáfűzte, hogy a Kolping iskolák alapítója által vál­lalt küldetést az iskola továbbörökí­tette, és már tapasztalhatóak a tíz­éves áldozatos munka eredményei. Az ünnepség további részét szín­vonalas előadások tették gazdagabbá. Énekes-táncos műsorral készültek az Aranyhegyi óvodások, valamint a megjelentek Grám Renáta, a szakis­kola növendéke előadásában hallhat­ták Reményik Sándor Templom és iskola című költeményét. Az ünnepségen megjelent a Ma­gyar Kolping Szövetség világi elnö­ke, Szemkeő Judit is, aki köszöntő beszédében az iskolák életében fon­tos szerepet játszó külcsínre és bel­becsre hívta fel a figyelmet. Elmon­dása szerint lényeges az a hely, amely otthont ad az iskolának, de hasonlóképp nagy jelentőségű a benne megbúvó lélek, és az értékes szaktudás. A tanárok és a diákok ré­széről pedig egyaránt fontos érték­nek kell lennie a munkának, a fele­lősségnek, de ezen felül tudni kell, hogy leglényegesebb a mindezek alapját jelentő erős hit. Jó tanács­ként a következő szavakat intézte a Kolping Katolikus Szakiskola diák­jaihoz és az ünnepség résztvevői­hez: „Utunkon úgy járjunk, hogy tudjuk, mi az az út, amin járunk, s eközben mások is tudjanak követni bennünket!” Majd a szövetség elis­merésének jelképeként átadta Baumann József igazgatónak a Ma­gyar Kolping Szövetség oklevelét. Az ünnepi műsoron köszöntőt mondott Magyar György, az eszter­gomi önkormányzat Oktatási Bizott­ságának elnöke, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tudo­mányos főigazgató helyettese is. De színpadra léptek a szakiskola tanulói is, melynek során Jókai Mór: Melyi­ket a kilenc közül című novellájának színpadi adaptációját adták elő. A kedves darab mellett ugyancsak nagy sikert aratott a gazdag repertoárú Szent István Gimnázium énekkará­nak fellépése. Az ünnepség hangula­tát tovább emelte szavalatával és mu­sical részletével az esztergomi születé­sű Vincze Gábor Péter, a Győri Nemzeti Színház színművésze. A kiválóan megszervezett és a szakiskola tízéves tevékenységét mél­tón megünneplő jubileumi műsor zárásaként pedig elhangzott az új Kolping dal, melynek sorai bizonyít­ják az iskola diákjainak, tanárainak, és magának a szakiskolának erőt és segítséget adó hatalmas hitét.: „Egymásért ha élünk, jövőt építünk, Biztos reményt készít tevékeny hitünk, Kolping álma köztünk így lesz valóság, Holnap jobb lesz a világ. ” • Szalai Andrea Milyen eredményt jósol a Lékó-Kramnyik döntőre? Tamás (kertészmérnök) Nem vagyok sakkfanati­kus, de azért követem az eseményt. Lékó Péter zse­niális, és a mi fiunk, büsz­keségünk. Ha legyőzi Kramnyikot, amire most elég je­lentős esélye van, történelmi tettet hajt végre. Természetes, hogy neki drukkol a család, izgulunk érte, de bízunk a sima győzelemben. Vape (főiskolai hallgató) A nagypapám tanított meg sakkozni tízéves korom kö­rül. Azóta is hódolok ennek a nemes sportnak. A főis­kolán a csoporttársaim kö­zött mindig találtam olyanokat, akik szintén a sakkal élesítik az elméjü­ket. A Lékó-Kramnyik meccstől az utóbbi győzelmét jósoltam, de ahogy a vége felé haladunk, egyre inkább Péter tűnik az esélyesnek. Miklós (nyugdíjas) A sakk az urak sportja. Saj­nos már nincsenek meg a régi partnereim, akikkel ha­talmas partikat vívtunk an­nak idején. Nem ismerem Kramnyik-mestert, csak amennyit az utóbbi hetekben hallottam róla, abból gondolom, hogy esélyesebb. De a szívem Lékó Péter felé húz. Lizi (eladó) pp»« Nem tudok sakkozni, nem T ^ J is köt le ez a játék (mert sportnak azért nem nevez­ném). A foci és a sakk tipi­kusan férfidolgok. A kedve­sem szokott sakkozni a barátaival, sőt fogadásokat is kötnek. Annyit tudok, hogy ő Kramnyikra fogadott. Bemutatkoznak Esztergom testvérvárosai: Maintal Felújítják a művelődési házat Maintal városa a területi reform- törvény hatályba lépése után, 1974. július í-jén jött létre Dörningheim városának, valamint Bischofsheim, Hochstadí és Wachenbuchen községek egyesíté­sének következményeként. A vál­tozást a települések lakossága ter­mészetesen nem fogadta kitörő örömmel, de az évek során az em­berekben kialakult a „maintali ér­zés”, és létrejött egy nagyobb fo­kú integráció is. A valamivel több, mint negyven­ezer lelket számláló Maintal városá­nak polgárai általában hívő embe­rek. Ez megmutatkozik a városképen is, hiszen a város valamennyi negye­dében áll katolikus, evangélikus, sőt úgynevezett „újapostoli” templom. A lakosok zöme evangélikus és ró­mai katolikus keresztény vallású. Maintal városa - alapítása óta - igen fontosnak tartja a nemzetközi, kül­földi kapcsolatok létesítését, fenn­tartását és ápolását, így több ország (Görögország, Franciaország, Auszt­ria és Magyarország) felé is nyitott az évek során, s mind a négy ország városaival jó kapcsolatot tart fenn. Bár Esztergom és Maintal testvérvá­rosi kapcsolata alig több mint egy évtizedes, Maintal mindent megtesz a jó barátság és együttműködés ér­dekében. Az 1993-as szerződéskötés oka elsősorban a magyar integrációs törekvések előmozdítása, valamint a kapcsolatépítés volt. Maintallal az elmúlt évek során elsősorban a zene­művészet területén alakult ki szoros és rendszeres kapcsolat. Szívesen lá­tott vendég Maintalban az esztergo­mi Liszt Ferenc Ifjúsági Kórus, vala­mint az elsősorban pedagógusokat felvonultató Monteverdi Kórus, Esz­tergom pedig szívesen fogadja a Maintalból érkező együtteseket, töb­bek között a Volkschor Dör- mingheim kórusát. Értékes kapcso­lat alakult ki az Erich Kästner Schule és a József Attila Általános Iskola között, tanulóik rendszeresen vesznek részt különböző művészeti projekteken. Mindkét városban mű­ködik baráti társaság, amelyek kap­csolata intenzív. Maintalból rendsze­resen érkeznek városunkba karitatív munkát végző küldöttségek, adomá­nyaikat a helyi karitatív szervezetek, valamint a város oktatási és szociális intézményei fogadják. A baráti tár­saságok munkájának köszönhetően maintali barátaink mindig részt vesznek a Szent István napi rendez­vények szervezésében, étel- és ital­specialitásaik igen közkedveltek. Mindkét településen rendszeresek a testvértelepülés jellegzetességeit, történelmi hagyományait, kultúráját bemutató kiállítások, s a gyakori ta­lálkozások alkalmával az esztergomi tűzoltó parancsnokság is hasznos ta­pasztalatokkal gazdagodhatott. Maintal és Esztergom tavaly márci­usban ünnepelte testvérvárosi kapcso­latuk fennállásának 10 éves jubileumát, amelynek keretein belül Meggyes Ta­más polgármester vezetésével delegá­ció érkezett Maintalba. A „viszontláto- gatásra” 2003 októberében került sor, amikor közel félszáz maintalit láttunk vendégül. Ekkor kapta Esztergom azt a játszótéri felszerelést, amely ma az Erzsébet park játékállományát gaz­dagítja, s egy, a Deutsches Rates Kreuz által felajánlott Mercedes tí­pusú rohammentőt, amelynek hasz­nossága senki előtt nem kérdés. Maintal és Esztergom kapcsolata tehát gazdag és sokszínű, ami első­sorban a testvérvárosi kapcsolatok ápolásáért felelős szakemberek és a baráti társaságok érdeme. • (Összeállította: sem) Régóta húzódó ügynek tettek pon­tot a végére azáltal, hogy Dorog Vá­ros Önkormányzata közel hatvan­nyolc millió forintért megvásárolta a helyi művelődési házat a meglévő szerződés alapján, öt évig tartó egyenlő összeg részletfizetéssel. A dorogi József Attila Művelődési Ház legfontosabb feladata a közeljövőben az épület külső és belső felújítása. A dorogi Közművelődési Közhasz­nú Társaság Kht. ügyvezető igazga­tója, Solecki Szilárd lapunk kérdésé­re elmondta, hogy milyen változást jelent a társaság számára a megválto­zott tulajdoni viszony.- 1997-ben alakult meg a Közműve­lődési Közhasznú Társaság, ekkor az önkormányzat és a tulajdonos Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány ötéves működési szerződést kötött, amely 2002-ben járt le, A szerződő fe­lek az alapítvány és az önkormányzat voltak, a működtető pedig a kht. A társaság nem állt semmiféle szerződé­ses kapcsolatban az alapítvánnyal. A tulajdonos időközben olyan igények­kel is jelentkezett, amelyeket az ön­kormányzaton keresztül próbált érvé­nyesíteni, és azokat a közhasznú tár­saságnak kellett volna végrehajtania. Dorog önkormányzatának képvise­lő-testületében többször is felmerült, hogy nem költ olyan ingatlanra, amely nem a saját tulajdonában van. 2002-ben elkezdődött egy hosszú folyamat, ami által kérdésessé vált a kultúrház sorsa. Most végre a város tulajdonába került a hetvenöt éves múlttal rendelkező Jó­zsef Attila Művelődési Ház, amely fel­újításra szorul. A Közművelődési Kht. feladata, hogy Dorog közművelődését tervezze, szervezze és lebonyolítsa. A kultúrház teljes felújítása kétszáz­háromszáz millió forintba kerülne. A feladatok közé tartozik a bútorcsere, va­lamint a technikai eszközök felújítása is. Ha a város megnyeri az ehhez szüksé­ges összeget, altkor a művelődési ház olyan átalakításokon megy majd keresz­tül, amelyek az igényeket még jobban kielégítik. A háznak gyönyörű színház- terme, moziterme, bálterme van, vi­szont szükséges lenne helyet biztosítani a civil szervezeteknek és a különböző művészeti csoportoknak, kluboknak. • KovAcs Ági

Next

/
Oldalképek
Tartalom