Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-25 / 168. szám
7 KALEIDOSZKÓP 2004. augusztus 25., szerda • HÍDLAP • Esztergom halála és feltámadása - a tatárjárás A fényes Esztergom vonzó préda volt a tatároknak, akik a foglyaikkal építettek sáncot, és éjjel-nappal hajigálták a követ a városra. A lakók azonban elrejtették vagy elégették értékeiket. Ezt megtudva, a dühöngő' tatárok tizenöt ember kivételével mindenkit lemészároltak. A város ugyan feltámadt, de soha nem lett a régi. A XIII. század eleje szörnyű pusztulást hozott - nemcsak Esztergomnak, de az egész országnak is. Rogerius mester váradi kanonok siralmas énekében így meséli el az 1241.-42. év eseményeit, amikor az esztergomi Várheg)' alatt lévő várost elpusztították, felprédálták a tatárok. „Esztergom Magyarország valamennyi városánál különb vala. S íme, egyszercsak a tatárok a várost körülfogták, és a foglyok, kik velük valának, annyi rőzsekévét hordának, hogy azokból a város egyik oldalán egyszerre a sánc párkányánál magasabb falat rakának, és a városra és a fatornyokra éjjel-nappal szórják vala a köveket. És a magyarok számtalan pusztult, és ruhát is égetének el a házakban. Leöldösék a lovakat, az aranyat, ezüstöt a földbe ásák, és minden javaikat elrejték, és hogy magukat védjék, a palotákba vonulá- nak. De a tatárok, megtudva, hogy minden elégett, mivel magokat gazdagodni hívék vala, ellenök nagy dühre lobbanának. Hogy az igazat megvalljam, tizenöten maradtak volna az egész városban, akiket gonoszul a tatárok meg nem öltek volna. A város várát azonban a tatárok meg nem vehették. Ebben ispán a spanyol Simon vala. Aki sok íjászával megvédte volt Esztergom várát.” Heltai Gáspár 1575-ös krónikája így emlékezik meg az országot és Esztergomot is a tatárjárás után újjáépítő IV Béla királyról. „Annakutána Béla visszajőve az országba, és Esztergom városát kezdé építeni újonnan. Mert ott vala az ő királyi széke. És egy nagy monostort építe ott Esztergomott, az Boldogasszony nevére, hogy ott halálának utána eltemetkezzék. És ezek után meghala a budai szigetbe. Az ő testét felvivék Esztergomba, és ott temeték el azt a szép monostorban, melyet ő maga építtetett vala. Temeték pedig őket egy piros márványkőből csinált koporsóba, szinte a nagy oltár előtt. Ott vagyon eltemetve a királyné asszony is, Mária, a görög császár leánya és <5 nagyobbik fia is, Béla herceg.” Esztergom újjászületett a tatárjárás után, de a város jelentősége közigazgatásilag csökkent. IV Béla király ugyanis az 1250-es évektől Budát tette királyi székhellyé. Engel Pál történész-akadémikus szerint is ekkor kezdett veszíteni a város a jelentőségéből. Esztergom szerepét mindinkább kezdte átvenni Óbuda, illetve Buda és Székesfehérvár, bár a székesfőváros addig is jelentős hatalmi központ volt. IV Béla korára, a tatárjárás idejére úgy festett, Esztergom a királyok számára elvesztette azt a jelentőségét, amit korábban sajátjának tudhatott. így eshetett meg, hogy IV Béla az esztergomi érseknek ajándékozta az itteni királyi palotát. Ettől fogva az esztergomi vár már nem a királyok, hanem az esztergomi érsekek mindenkori székhelye lett. És ez már egy másféle fénykor volt. Az esztergomi érsek Magyarország leggazdagabb főpapja, a magyar egyház feje és prímása volt. Ez okból kifolyólag a város nem sorvadt el végleg, sőt jelentős fejlődés kezdődött meg, de ez már nem a királyi székhely, hanem egy egyházi központ virágzását jelentette. • Kiss Péter Ernő K Á L L T Á S 0 K Esztergom A Duna Múzeum Európai Közép Galériájában „Közép-európai Fürdőhelyek” címmel nyílt új tárlat. Gerhard Schlötzer bambergi fotóművész „Vízfotogrammok” című kiállítása nyílt meg a Kortárs Galériában. A tárlat augusztus 30-ig, hétfő kivételével minden nap, 14-18 óra között tekinthető meg. Végh Éva festőművész „Séta az Univerzumban” című kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a Vármúzeum Rondellájában. Antoni Waterloo Tájkarcok című kiállítása nyílt meg a Keresztény Múzeumban. A tárlat október 3-ig lesz megtekinthető. Szűts Bálint kiállítása nyílt meg a Műhely-Hidak (a Párkány-Eszter- gom Baráti Egyesület találkozósorozata) keretein belül az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtárban. Nyergesűjfalu Bazsonyi Arany festőművész kiállítása tekinthető meg szeptember 10-ig Nyergesújfalun, a Kernstok Galériában. Pilismarót Helytörténeti kiállítás nyílt a Kul- túrotthonban. A tárlatot a nyitvatartási időben tekinthetik meg az érdeklődők. Tát Megnyílt a táti kultúrházban Ungvári Mihály: „Erdély kövei” című képzőművészeti kiállítása. PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK Jazztergom Augusztus 26., csütörtök 20,00 óra: Incogtrio. Közreműködik: Schreck Ferenc - harsona, Hárs Viktor - bőgő, Pusztai Csaba - dob. Helye: Wilkinson Pub. Belépődíj: ingyenes. Zárógála: augusztus 28., szombat 20,00 óra Budapest Jazz Orchestra -l-Bontovics Kati és Jelűnek Emilió. Vezényel: Fekete Kovács Kornél. Helye: Várszínház. Belépődíj: 1 000 Ft. Bajna Augusztus 25-én 10.30-kor kerül sor a felújított Sándor-Metternich kastély kiemelt műemlék együttes ünnepélyes avatására Bajnán a kastély belső udvarában. Annavölgy Augusztus 27-től 29-éig tartják a hagyományos falunapokat Anna- völgyön. Péntek este fáklyás menet indul Annavölgy külterületéről a település központja felé. Lovasok kísérik őket, akik honfoglalás kori jelmezeket öltenek erre a hétvégére. A menet végcélja a főtér, ahol az óriási tábortűz körül kezdődik az utcabál. Kézművesek, terménybemutatók várják a látogatókat szombaton. A honfoglaló magyarok háziállatai is megtalálhatóak lesznek a jurtasátrak melletti karámokban. A vasárnap a sportoké lesz. Lesz strandröplabda, aszfaltrajz-verseny, bemutatót tart Csonttörő János, valamint a Carmen Tánccsoport. Sárisáp Augusztus 28-án, szombaton 17 órától a táti Musik-Land Utazási Iroda szervezésében lépnek fel a Musikkapelle Gummer muzsikusai Hansjörg Zeiger karmester dirigálásával a sárisápi Művelődési Házban, a Drága Bálint karnagy által vezényelt Sárisápi Fúvószenekar társaságában. A koncert befejezéseként a két zenekar tagjai hat számot együtt fognak eljátszani. A rendezvényre a belépés díjtalan. Onagy Zoltán írása NAPI BULVÁR Szex tegnapelőtt Dr. Tóth Tihamér: A tiszta férfiúság című könyvének a két világháború között valamennyi középiskola számára kötelezővé tett erkölcsnemesítő álláspontját a maszturbálásról azóta is őrzi a köztudat. Hatása ott is mérhető, hogy pl. a birtokomban lévő példányt „három öcskös” figyelmébe ajánlotta egy bizonyos Sándor 1947 karácsonyán. A papírkötéses, ármegjelölés nélküli könyvecske címlapján nemes arcélű magyar ifjú küzd egy döglött sárkánnyal, kezében liliomos-koronás jelvény A tartalomjegyzék szerint a szerző 227 oldalon keresztül győzködi a magyar ifjút a tiszta férfiúság hasznáról. A tézismondatokat a 19. oldalon találjuk: „Isten tehát a kétnemű embernek testi egyesülését csak az őáltala rendelt törvényes formák közt, az élethosszig kötött felbonthatatlan szövetségben engedi meg, és ott is csak olymódon, hogy ennek folytán gyermekük születhessék. Bárki ezen a világon ezt a testi szervét bármiféle más módon (akár magában, akár mással) élvezet és gyönyörszerzés céljára használja fel, súlyosan vétkezik önmaga ellen, az emberi társadalom ellen, maga az emberi természet s a teremtő Istennek szent akarata ellen.” Naja. Ezt mondom én is. Ha a világ kerek lenne - gurulna. Dr. Tóth különösen erőteljes állat- és növénymetaforikát használ érvelésében: gyönyörű az odaveszett erény iszapos tavában kuncogó „dülledtsze- mű békák” vagy az emberi természet mélyén rejtőző „éhes komondorok, vért iszó sakálok” képe, nem is szólva a rovarevő növények szőrös levelére szálló „gyanútlan bogárkáról” (Erkölcstelenség és gyanútlan ifjú), vagy a „sárral bekent szárnyú sasról”. Hogy nem a levegőbe beszél a szerző, arra legszebb példa az „Élve rothadás” c. fejezet, mely a szifilisz rémképével rongálja az ifjúi álmokat. Statisztikát csatol, a „syphilitikusok halálozásáról”, Nem kérdés, nem volt életbiztosítás züllött leánykák karjaiban keresni a gyönyört. Ma sem az. Ezek után oldalakon keresztül szaktekintélyekre hivatkozik, akik szerint az önmegtartóztatás nem ártalmas az egészségre. így is van. Ma is szükséges a józan intés, minthogy ezer évig tartó nyomorúsággal lakol- jon az ember egyetlenegy éjszakáért! Hogyan lehet mégis elkerülni a kísértést? Dr. Tóth gyakorlati tanácsokat is nyújt: „Nadrágod ne legyen nagyon szűk, hogy ne szorítson, mert az is izgathat. A lábak keresztberakása üléskor, a nadrágzsebbe dugott kéz, a sok ülés szintén izgatólag hat. Próbáld csak meg: minél keményebb az ágyad, annál könnyebben bírsz rakoncátlankodó testeddel. Kezedet tartsd a takaró fölött, ha télen két takarót használsz, a kettő között. És hideg vízzel mosdani!” De természetesen ide járul még néhány felszólítás természetjárásra és állandó serénykedésre. A könyv mondanivalójához illő illusztrációkat egy Márton Lajos nevű grafikus készítette. Erős ellentétet feszített ki az izmos, széles mellkasú, tiszta arcú erényes ifjú és a sorvadásnak indult, görbe hátú, zavaros tekintetű erkölcstelen között. Akad még nagymeny- nyiségű tűzokádó sárkány, dülledtszemű béka, sárban dagonyázó disznó, és hipnotizáló tekintetű kígyó is, a bűnt különböző módon megtestesítő állatok. N A P I K U L T Egy fiatal író: Kiss László Az ember olyan nehezen szánja el magát ismeretlen fiatal szerző regényére. Hiányzik az idő, hiányzik a türelem a gyöngyszedéshez. Ezért meglepő, amikor nem ajánlás útján, hanem véletlenül kerül kitűnő könyv a kézbe, mint Kiss László Szindbád nem haza megy című regénye. ízlésesen összerakott munkáról van szó (a szerzőn túl persze a kiadóé, a Tiszatáj Könyveké az érdem). A dicséret egyszerre vonatkozik a küllemre és a tartalomra. A két évvel ezelőtti „Europe Energheia” elnevezésű nemzetközi novellapályázat győztese méltán lehet büszke: a Szindbád nem haza megy erős pályakezdés. Kiss László kedveli az asszociációt, neki az egyik dologról mindjárt a másik jut eszébe, nekünk predig József Attila, pontosabban szólva a Szabad ötletek jegyzéke. Ezzel együtt vannak a kötetben visszatérő szereplők és események is, úgymint táti, a csajozás vagy a kérészfogás a Körös-parton. A könyv kisebb, ám hangsúlyosabb részét adják a végén olvasható Szindbád-pas-tiche-ok. A szerző számára ezek a fontosabb írások, a köteteimet is innen vette. Kiss remekül eltalálja Krúdy hangját. A novellák egyfajta olvasatban paródiaként értelmezhetők. A könyv Szindbád-írásaiból egyértelművé válik, hogy az elbeszéléseket az Élet ihlette, amelyhez mint nyersanyaghoz Kiss László remek arány- és formaérzékkel nyúlt. És ha már itt tartunk, mindjárt Grecsó Krisztián nevét említeném, Kiss László írásainak hangulata és hitelessége ugyanis számomra Grecsó munkáit jutatta eszembe (érdekes módon ő is viharsarki író, sőt tegyük hozzá Kiss Ottó és Balogh Tamás nevét - rögtön kiderül, hogy Magyarország ama szegletének ígéretes irodalma van). A Szindbád nem haza megy nekem legjobban tetsző darabja különben az a Szindbád- történet, ahol roppant szórakoztató, és mégis, fanyarságában bölcs módon fölskicceit jellegzetes vidéki alakokról olvashatunk, akik nagy művek megalkotására készülnek, és fo- | lyamatosan bombázzák a fővárost kézirataik- | kai, válasz azonban nem érkezik. A szituáció j nem csupán a Viharsarokra érvényes. $ZfNb&jÍD «NíáZA Ma Lteaó
