Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-09 / 136. szám
6 HÍDLAP • 2004. július 9., péntek KALEIDOSZKÓP Váraink - avagy hídfők a múltból Vajdahunyad vára Királyháza nevezetű kis falucska határában fekvő vár falainak. Aki kezébe veszi az Emléklapok a régi Magyarországról könyvsorozat második kötetét, Száraz Miklós György és Tóth Zoltán szerzőpáros Várak című történelmi albumát (Mérték Kiadó), elegendő példát talál előbbi állításunkra. Ki gondolná, hogy a Hunyadiak egykori fészke, Vajdahunyad vára - amely Erdély önállóságának az elvesztése után, lévén Apafi-birtok, a korona tulajdonába szállt vissza - a XIX. század negyvenes éveiben a bécsi hivatalnokok irodahelyisége lett, állaga megromlott, köveit, bútorzatát ki-ki a saját kedvére hordhatta szét. 1845-ben egy francia utazó „élménybeszámolója” hívta föl a két ország figyelmét: micsoda értékek mennek veszendőbe osztrák segédlettel, mire egy magyar orvosprofesszor kezdeményezésére civil mozgalom indult a lovagvár megmentéséért. És milyen a sors? A kiegyezés után, az osztrák irodaszolgák visszavonulását követően elkezdődhetett az újjáépítése, mire azonban függőhídján átvonult az utolsó kőműves is, és teljes pompájában tündökölt a vár (mondják: nem falazta be édes feleségét!), ott volt a világháború, Trianon rémével. Ha az a francia utas véletlenül a Ve- reckei-hágó felől közelíti meg e vidéket, láthatta volna: börtön lett a Latorca völgyére néző Munkács vára, a Rákócziak, Thökölyek valamikori családi lakhelye, s tán azon is elmereng, vajon milyen érvek juttathatták ide,, s rabláncra a magyar írás nagymesterét, Kazinczy Ferencet, épp e várba, s talán éppen abba a szobába, amelynek kandallója előtt az első magyar Biblia megszületésénél bábáskodó Mágocsy uram pipázgathatott. Igen, megvan várainknak is a maguk sorsa. E gyönyörű, léleknek, szemnek tetszetős kiadvány értő szövegének olvastán, történelmi időket idéző képeslapjait nézvén jön rá az ember: a sok száz magyar várból még ez a 61 bemutatott, zömmel romszerű építményt sem ismerjük, talán azért, mert majd mindeniknek idegen már a neve, hiszen elvitte Trianon őket is, maradék várépítőkkel és várvédőkkel egyetemben. Nos, ha csak a feledékeny elme felrázása lenne e kiadvány egyetlen érdeme, akkor is megérné a pénzét. Vegyék, vigyék és mutogassák gyermekeiknek, tanítványaiknak, tisztelt olvasó nagyszülők és tanítók. • Bágyoni Szabó István Minden várnak megvan a maga sorsa, idomíthatjuk kedvünk szerint a „habent sua fata libelli” latin mondást, amely könyveink egyikére, másikára, annak hányatott sorsára vonatkozik. A vár mint építmény, mint a sorssal és történelemmel hadakozó ember önvédelmi ösztönének és furfangjának a szüleménye. Nem csupán famíliák, de kisebb- nagyobb népközösségek történelmét kíséri nyomon. így néma szemtanúi a zajos időknek, az ókori Trójától, Uruk várától el egészen Nyaláb váráig, Vajdahunyadig. Szerencsére a vársorsokhoz a néma szemlélődésen kívül más valami is hozzátartozik, és szerepüknél fogva ez a fontosabb: vég- vagy belső várként mindenkor védték azt a közösséget, amelyik köveit összehordta, vigyázott falai épségére, de óvta-vigyázta a közösség jelképeit (a Szent Koronát Perényi Füzér várkápolnájában rejtegette), s a jelképeink mellett alkalmanként építőinek-lakóinak anyagi javait, élelmét. Az erdélyi Kőhalom vára egyik tornyát nem hiába nevezik ma is „szalonnás toronynak”; Késmárk lakói 1531-ben golyók hiányában a várban tárolt sajtdarabokkal dobálták meg s verték vissza a támadókat! De ugyanúgy óvta a falai közt létrejött szellemi termékeket is, verssorokat, könyvmásolatokat, itt megfogalmazott krónikákat, könyveket. Tudjuk, Nyaláb várában született az első magyar műfordítás, Komjáthy Benedek itt fejezi be Szent Pál leveleinek magyarítását, aztán szegény Tinódi Lantos is köszönhet néhány éneket a Munkácsi vára Jeles napok, népszokások júliusban Az ókori naptárreformot elrendelő Julius Caesar nevét őrzi a „kaszasuhintó” július, a fénylő „aratás hava”. Régi magyar elnevezései: Szent Jakab hava, nyárhó. Július 2. Sarlós Boldogasszony. Szűz Máriának Szent Erzsébetnél történt látogatásáról emlékezik meg e napon az egyház. S mivel őseink az aratás kezdetét kötötték hozzá, ezért lett az ünnep neve „Sarlós Boldog- asszony”, az aratás munkáját megkönnyítő munkaeszközről, a sarlóról. Ha Sarolta napja (július 5.) esővel köszönt ránk - hitték elődeink -, akkor rossz minőségű lesz a dió- és mogyorótermés. Mindennek annyi a valóságalapja, hogy esős időben elszaporodnak a gombabetegségek, melyek a növényeket károsítják. Az ellenük végzett permetezésekre nagy gondot kell fordítani! A július hónap a legalkalmasabb a szőlő szemzésére. Július 11. Szent Benedek a nyugati szerzetesség atyja és a bencés regulák megalkotója. Szerzetesei igen nagy szerepet játszottak népünk életében is, hiszen a hazánkba telepített bencések tanították meg kalandozó őseinket a földművelésre. Jelmondatuk: „Óra et labora” - „Imádkozzál és dolgozzál!”, Julius Caesar mélyen belevésődött eleink életébe. Július 20. Illés az Ószövetség egyik legnagyobb prófétája. Életét a Királyok második könyve örökítette meg. Innen tudjuk, hogy a király bálványimádása miatt évekig nem esett eső, de az ő könyörgésére megeredt. Illés napja a csomóbontogató szelek, viharok ideje. Ha vihar volt, azt tartották, hogy „Illés hordókat gurigái, csatázik.” Július 22. Mária Magdolna. Nevét a Genezáreti-tó nyugati partján fekvő kis faluról (Magdala) kapta, hírnevét pedig bűnbánata szerezte meg. Egy ünnepi lakoma alkalmával odamegy Jézus mellé. Letérdel és könnyeivel mossa, hajával törli, majd megcsókolja, végül illatos kenőccsel megkeni Jézus lábát. Sok festmény ábrázolja őt vezeklés közben (Tizian, Murillo, Zurbaran stb.) Jézus keresztje alatt térdelve (Grünewald, Veronese). Július 25. Az idősebb Jakab apostol ünnepe. Ö volt a Boanerges, azaz a „Mennydörgés fia”, aki heves természetével nyerte el ezt a melléknevet. Ő az első vértanú az apostolok között. Heródes-Agrippa végeztette ki a húsvéti ünnepek alkalmával. Zarándokok, utasok, gyógynövény- és fűszerkereskedők védőszentje. A szép idő e napon jó gyümölcstermést ígér. Július 26. Szent Anna. A Boldog- ságos Szűz Mária édesanyja. Életéről egy XI. századi irat, az un. Jakab-féle ősevangélium számol be. Ünnepe már az V századtól elterjedt az egyházban. A szülőanyák, a hajósok és bányászok védőszentje. Anna napján jól jön az eső, mert ha ekkor megázik a kukorica, bő lesz a termés. • Klotz József MOZIMŰSOR Petőfi filmszínház (Esztergom, Rákóczi tér 4, tel.: /33/ 312-446) 17.30 Életeken át - amerikai film. Rendezte: D.J. Caruso. Szereplők: Angelina Jolié, Ethan Hawke, Gena Rowlands, Jean-Hugues Anglade, Kiefer Sutherland, Olivier Martinez, Tchéky Karyo. Illeana Scott (Angelina Jolié) az FBI kötelékében dolgozó nyomozónő. Munkája végtelenül „hálás", neki kell megtalálnia azokat az embereket, akik brutális módon végeznek áldozataikkal. Illeana viszont nem a megszokott módon dolgozik, a megérzéseire hagyatkozik, misztikus képességei vannak. A soron következő eset szintén egy sorozatgyilkos útjába sodorja, de a montreali kéjenc nem akárhogy dolgozik. Eleteket rabol. Felveszi áldozata személyiségét és addig él benne, míg meg nem unja. Ha megunta eldobja, és megöl valaki mást. Annyira szövevényes az eset, bogy az FBI sem tud mit tenni. Egy ember elmélete talán elég lehet: Illeanaé. De a gyilkos tárháza kimeríthetetlen.... 19.30 Horrorra akadva 3 - színes, amerikai film. Rendezte: David Zucker. Szereplők: Pamela Anderson, Jenny McCarthy, Marny Eng, Charlie Sheen, Simon Rex, Jianna Ballard, Jeremy Piven, Anna Faris, Timothy Stack. A vígjáték harmadik része szintén a nagy amerikai filmekből mazso- lázgat, próbálva vicces képet festeni róluk. A filmben paródiák láthatók a Harry Potterből, a Gyűrűk urából, a Star Warsból. Sok minden változott a filmmel kapcsolatban, de a vicces mondanivaló megmaradt. Danubius mozi (Párkány, Fő utca, tel.: +0421 36 751 1107) Gyerekelő- adás: 18.00 Némo nyomában - színes, amerikai animációs film. Rendezte: Andrew Stanton. Pizsi a tenger mélyén él feleségével. O egy bohóchal, aki egy támadás után egyedül marad fiával, Némával. Némó fiatal korára való tekintettel lázadni kezd, és túlúszik a biztonságos határon és egy fogorvosi rendelő akváriumában találja magát. Pizsi nem akarja Némát is elveszíteni, ezért útra kel Doryval, hogy megtalálja fiát. 20.00 Swimming Pool - színes, francia-angol filmdráma. Rendezte: Francois Ozon. Szereplők: Charlotte Rampling, Ludivine Sagnier, Charles Dance, Marc Fayolle, Jean- Marie Lamour. Sarah írónő, de már elege van a munkából, szeretne kikapcsolódni. Franciaországba utazik, ahol pihenhet, s ha van kedve, dolgozhat is. Ám beállít a kiadó főnökének lánya és lőttek mindennek. Kerti mozi: 22.00 A Ka- rib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka - színes, amerikai film. Rendezte: Gore Verbinski. Szereplők: Geoffrey Rush, Johnny Depp, Keira Knightley, Orlando Bloom, Jack Davenport, Jonathan Pryce.Jack Sparrow vissza akarja szerezni a hét tenger legrettegettebb hajóját, a Fekete Gyöngyöt. A hajón viszont szellemek vannak, akik nem engednek a 21-bői. GIULIANI SZENT VERONIKA KAPUCINUS APÁCA * JÚLIUS 9. Veronika életét a szenvedés misztikája határozta meg. Orsola Giulianit már gyermekként figyelemre méltó nyugtalanság űzte. Tizenhét évesen, miután egész sor nemesi kérőt elutasított, belépett a kapucinus apácák kolostorába. Veronika fején láthatóvá vált a tö viskó róna nyoma, harminchat évesen megkapta az oldalsebet, három-négy hónappal később az Úr többi sebhelyét is. Több mint harminc évig volt stigmatizált. Életének rendkívülisége gyanút és bizalmatlanságot keltett: megtiltották neki, hogy hét közben részt vegyen a zsolozsmán és a szentmisén. Vasárnap az ajtó mellett állva részt vehetett a misén, de áldozáshoz nem járulhatott. Ötven napra bezárták a betegcellába, s megtiltottak számára mindenféle levelezést és érintkezést nővértársaival. Amikor a püspök jelentette Rómában a vizsgálatok és a megfigyelés eredményét, a pápa visszavont minden parancsot és tilalmat, s röviddel ezután a nővérek apátnővé választották. • sem T U D T A 7 165 éve, 1839. július 9-én született John Davison Rockefeller amerikai olajmágnás, emberbarát, a világ első milliárdosa. Rockefeller 1863-ban olajfinomító vállalatot létesített Cleveland közelében, az elsők között ismerve fel a motorbenzin jövőjét. 1870-ben megalapította a világ első kőolajipari monopóliumát, a Standard Oil Company nevű céget, ezáltal a kezében tartva az egész amerikai olajipart. O hozta létre az első modern trösztöt. Vagyonát a századfordulón 900 millió dollárra becsülték, akkoriban őt tartották a világ leggazdagabb emberének; az inflációval kiigazítva ma is helye lenne a világ első húsz leggazdagabb embere között. A hívő baptista Rockefeller bőkezűen adakozott, alapítványa számos magyart is támogatott. A halálakor készült összegzés szerint 530 millió dollárt adományozott nevelési, egészségügyi és tudományos célokra. O alapította a chicagói egyetemet, a mai Rockefeller Egyetemet és a Rockefeller Alapítványt. • sem GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET IDŐJÁRÁS Hazánkban pénteken hőségre számíthatunk. A napsütés mellett időnként erősebb felhősödés várható, elszórtan lehet zápor, zivatar. Élénk, erős lesz a délnyugati szél. Hajnalban 16, 21 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 32, 37 fok között alakul. Késő este 23, 28 fok lesz. Szombaton a napsütést csak go- molyfelhők zavarják, futó zápor alakulhat ki. Élénk, erős lesz az észak- nyugati szél. Hajnalban 15, 20 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 24, 29 fok között alakul. Július 9-én, pénteken Esztergom: Szent István Patika (Madách tér 1.) Telefon: 311-680 Dorog: Szent Margit Gyógyszertár (Rákóczi út 9.) Telefon: 431-191
