Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-14 / 139. szám
2 • HÍDLAP • 2004. július 14., szerda Z L 0 V Á K I A Internetfüggők előnyben A Nextra internetszolgáltató cég állítása szerint a Slovak Telecom telefonvállalat által augusztustól bevezetendő telefonos internet-hívások ára a nappali időszakban 100 százalékkal fog emelkedni; átlagosan 57 százalékos költségnövekedésre lehet számítani. A Nextra statisztikáiból az derül ki, hogy az előfizetőik 57 százaléka a nappali időszakban három percnél kevesebbet tölt az interneten, ami az új tarifatáblázat alapján 138 százalékos áremelkedést jelent majd. A felhasználók ötödének 30 százalékkal nőnek majd a költségei. A Nextra szerint csupán az előfizetők 11 százalékának lesz előnyös a tarifatáblázat módosítása. Radoslav Bielka, a Telecom szóvivője cáfolja a Nextra állításait. Szerinte a legtöbb internetező közel 20 percet tölt a világhálón, ez esetben pedig augusztustól 4-5 százalékot takaríthatnak meg a költségeikből. Bielka továbbá azt állítja, hogy az egy órát internetezők a következő hónaptól akár 23-28 százalékkal is kevesebbet fizetnek majd. Nem tud megegyezni Dzurinda és Gasparovic Mikulás Dzurinda miniszterelnök és Ivan Gasparovic államfő tegnap nem tudtak megegyezni, hogy Szlovákia képviseletében ki írja alá az Európai Alkotmányt október 29-én Rómában. A politikusok a találkozó után azt mondták, hogy a jövőben még egyeztetni fognak az ügyben, de mindketten elfogadják az alkotmány vonatkozó rendelkezéseit. Az az államfőt jogosítja fel a nemzetközi szerződések ratifikálásával, bár az elnök ezt a jogot a kormányra is átruházhatja. Lőszermentesítést fog végezni Szlovákia Szlovákia ezentúl a robbanóanyagok és a lőszerek felszámolását fogja végezni a NATO kötelékében - tájékoztatott tegnap a Védelmi Minisztérium, amely azt állítja, hogy ez a lépés emelni fogja az ország katonai és politikai értékét is. A Szlovákiára bízott feladat a terrorizmus elleni harc egyik fő összetevője és egyben a katonai szövetség egyik legfőbb célkitűzése is. Nincs igény a sörre Az elmúlt tíz év mélypontját éli át a szlovák söripar. A szlovák gyártók ebben az évben 1,971 millió hektoliter sört adtak el Szlovákiában és külföldön összesen. Ez a szám a gyártók szerint 15 százalékos visszaesést jelent a tavalyi évhez képest, és a gyártóknak már kimutatható veszteségei vannak a keresletcsökkenés miatt. A sör iránti érdektelenséget a tavaly megemelt fogyasztói adóemelésben látják. Iraki rendőrkiképzés A katonai rendőrség kész tervet dolgozott ki az iraki katonai rendőrök szlovákiai kiképzésére - tájékoztatta tegnap a sajtót Frantisek Zemko, a katonai rendőrség vezetője, aki elmondta, két- és háromhónapos kiképzéseket készítettek elő, amelyeket Liptószentmiklóson tartanának. Pozitív elbírálás esetén az oktatás jövőre kezdődne meg. Félezer koronát spórolnának az adócsökkentésen Egy négytagú család az élelmiszereken havonta hozzávetőleg 560 koronát takaríthatna meg a Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter által javasolt alacsonyabb hozzáa- dottérték-adó (DPH) bevezetésével. A DPH alacsonyabb sávba történő besorolásával Simon Zsolt mérsékelni szeretné a lakosság súlyosbodó terheit, amelyek uniós csatlakozásunk kapcsán az élelmiszerárak meglódulásában gyökereznek. Pokstaller Lívia, az MKP szóvivője szerint a mezőgazdasági tárca vezetőjének személyes javaslatáról van szó. A pénzügyi tárca vezetése hallani sem akar a 19 százalékos hozzáadott- érték-adó módosításáról, mert szerinte felborulna az egész adóreform. A parlamenti képviselőket megosztja Simon elképzelése. A koalíciós pártok honatyái ellenzik, hogy hozzányúljanak az idén bevezetett adóreformhoz, mert szerintük a javaslat rend- szerellenes. Az ellenzék viszont hajlandó lenne támogatni a DPH csökkentését, mert idén a HZDS és a Smer is élt már hasonló beadvánnyal. Igor Sulaj, a Smer parlamenti képviselője állítja, hogy ha Simon Zsolt visszavonná a módosító javaslatát, a Smer ismét benyújtja saját indítványát. Az élelmiszertermelők és kereskedők ebben a kérdésben egységes álláspontot képviselnek. Pavol Rostiak, a Kereskedelem Szövetségének elnöke szerint ők határozottan kiállnak amellett, hogy az élelmiszerekre alacsonyabb hozzáadottérték- adót rójanak ki. Ez azért is szükség- szerű, mert a környező országokban a szlovákiaihoz képest alacsonyabb adókulcsok vannak hatályban. Magyarországon például 12, Ausztriában tíz, Csehországban csupán ötszázalékos az élelmiszerek adóterhelése.- A lakosság vásárlóereje szempontjából elképzelhetetlen, hogy egész Európában nálunk legyen a legmagasabb adókulcs - fogalmaz Pavol Konstiak. Pavol Kárász, a Szlovák Akadémia munkatársa úgy véli, hogy nem lenne szerencsés megbontani az adókulcsot. Abban az esetben, ha az állami költségvetés lehetővé tenné, jobb megoldás lenne a hozzáadottérték- adó egységes csökkentése.- Bár én a kétkulcsos DPH híve vagyok, talán az egységes adócsökkentés a járható út. A kereskedők profitjának mérséklése nélkül így lehetne leginkább csökkenteni a lakosság terheit - véli Pavol Kárász. • (zc) Uj útlevelek januártól Változik az okmányok kiadási rendszere is Január í-jétől kezdik kiadni az új, európai uniós követelményeknek megfelelő útleveleket. Az útiokmányokról szóló törvény módosítását ma fogja tárgyalni a kormány. A bordó színű leendő okmányok fokozatosan váltják majd fel a jelenlegi sötétzöld iratokat, így, akiknek még érvényes régi típusú útlevelük van, nem kell lecserélniük azokat. A jelenleg érvényben levő útlevélkiadási rendszer a jövőben annyiban fog változni, hogy minden állpolgárnak saját okmánnyal kell rendelkeznie. Az 5 évesnél fiatalabbak két évre, az 5 és 15 év közöttiek öt évre kapják majd az údevelet. További eltérés lesz az is, hogy csupán az ötévesnél fiatalabb gyermekeket lehet a szüleik údevelében vezetni. Az ennél idősebbeknek saját okmánnyal kell rendelkezniük. Januártól változik az útlevelek elkészítéséért felszámított illeték összege is. A 15 évesnél öregebbek okmányai egyhónapos elkészítési határidőre 1000 koronába fognak kerülni. A legfeljebb 15 éves gyermekek útlevelének elkészítéséért 400 koronát, az öt év alattiakéért 250 koronát kell majd fizetni. Az EU előírásainak megfelelő útlevelek új, hamisítást nehezítő biztonsági elemeket is fognak tartalmazni. Az ezek 2008-ig történő kiadásával kapcsolatos költségek előreláthatólag 2 milliárd koronát fognak felemészteni. Jövő évtől minden állampolgárnak csupán két érvényes útlevele lehet, a többi okmányt 2005 júniusáig kell visszaszolgáltani a hatóságoknak. • -KAz elnök a cseh-szlovák határszigorítás ellen Ivan Gasparovic köztársasági elnök feleslegesnek tartja a cseh-szlovák határrendszer szigorítását, amelyre a két állam közötti egyezmény alapján kerülne sor. Gasparovic hétfőn Prágában találkozott Vladimír Spidla cseh államfővel. A tárgyalás után kijelentette, Pozsony megvárja, amíg Prága megteszi az első lépést. Szlovákia nem fog sietni, hogy bezárja állampolgárai előtt a határátkelőket, hiszen néhány év múlva itt lesz Schengen, amikor mindez feleslegessé válik. Petr Pithart, a cseh parlament szenátusának elnöke megerősítette, hogy a határszigorításról a szenátus egyelőre nem fog tárgyalni. A szóban forgó egyezmény a zöld határt szünteti meg, és 72 turista határátkelőt, valamint 22 vasúti és közúti határátkelőt jelöl meg. Az egyezmény szerint a csehek és a szlovákok a határt csak meghatározott helyeken léphetik át. • RGA A biztosítók viselnék a nyugdíjasok terheit Folytatás az 1. oldalról Szerintük ez jobb megoldás, mint a kiadások fedezését átruházni a biztosítókra. Mária Sabolová (KDH) szerint a reformtörvényeket úgy kell megalkotni, hogy az állampolgárok hozzá tudjanak jutni az alap egészségügyi ellátáshoz, meg tudják fizetni a gyógyszereket. Pavol Paska (Smer) úgy véli, a betegről nem az egészség- ügyi biztosítóknak, hanem az orvosoknak kellene dönteniük, hiszen ők ismerik legjobban őket. • RGA Kusza választási törvények Folytatás az 1. oldalról A megfigyelők úgy vélik, hogy a választási törvények összehangolása leegyszerűsítené a választások előkészítését, ebből kifolyólag a lakosság számára is jobban érthetővé válnának. Az ODIHR értékelése alapján a köz- társaságielnök-választásról szóló törvény fogyatékossága, hogy hiányoznak belőle a választási törvénysértésnél alkalmazható szankciók és eljárások. Az ODIHR a választási kampányt pozitívan értékelte, ám rövidnek találta, ezért azt ajánlja, hogy hosszabbítsák meg a választási kampány idejét. A hivatal arra a törvényszegésre is rámutatott, amikor néhány jelölt már a hivatalos kampány kezdete előtt megkezdte „óriásplakátos és tekintélynövelő” választási hadjáratát. • RGA Egyre több a közlekedési baleset az utakon Annak ellenére, hogy a közlekedési szabályok megsértéséért a rendőrök egyre szigorúbb büntetéseket rónak ki, a balesetek száma évről évre növekszik. Szlovákiában az év első öt hónapjában 24 575 közlekedési baleset történt. A tavalyi év ugyanezen időszakában ezerötszázzal kevesebb tájékoztatott Marta Bujnáková, a rendőrség szóvivője. Ezzel összefüggésben idén több lett a sérültek és a halálos balesetet szenvedők száma is. Tragikus következményekkel zárult a júniusi hónap utolsó hétvégéje, amikor az utakon két nap alatt kilenc személy vesztette életét. Bujnáková úgy véli, hogy a legtöbb esetben a balesetek fő oka a gépjárművezetők fegyelmezetlensége és a közlekedési szabályok megsértése.- Alapjában véve számukra mindegy, hogy szabálysértésért megbüntetik-e őket, vagy nem. Számos esetben csak akkor tudatosítják, hogy mit követtek el, amikor bevonják a jogosítványukat és két, esetleg öt éven át vezetői engedély nélkül maradnak, vagy ha valakinek a halálát okozták és ezért börtönben végzik - fogalmazott a szóvivő. A közlekedési balesetek leggyakoribb oka a helytelen vezetés, a gyorshajtás és az előnyre vonatkozó szabályok megsértése. Általában tragikusan végződnek a gyorshajtásból eredő balesetek, ezért a rendőrök leggyakrabban a megszabott sebességet túllépő gépkocsivezetőket büntetik. A balesetek számának visszaszorítása szempontjából Bujnáková szerint eléggé behatárolt a rendőrség mozgástere. Szerinte a fő probléma az emberekben rejtőzik: addig, amíg a gép- járművezetők nem tudatosítják, hogy viselkedésükkel nem csupán saját, hanem mások biztonságát is veszélyeztetik, jobbulást nem várhatunk. • (zc) Bágyoni Szabó István jegyzete Híjával találtatunk... Hol a könyv szerzője? - kérdezte egy megkésve érkezett, zöldfülű riporter azon a sebtében összeállt külvárosi „sajtótájékoztatón”, amelyen minap vettem részt. Az ott lévő újságíró kollégák meglepetésénél csak a roskatag rokon és az újdonsült könyvkiadó elképedése volt nagyobb. Hogy hogy nem ismerik az 1950-ben a fővárosi Vas utcai klinikán elhunyt gróf Bánffy Miklós író, színházi szakember és nemzetiségi politikus nevét, s keresik még ma is az élők sorában? Az üzletecskéből kihátráló riporte- recske hóna alatt ugyan ott lapult az Erdélyi történet (Megszámláltat- tál... És híjjával találtattál... Darabokra szaggattatok..) című regénytrilógia hasonmás kiadása, de hogy lelkében a „megmérettetés” fiaskója is, aligha kétséges. Kinek a fiaskója? A nem épp felemelő történet hallatán az ember hajlamos legyinteni, s arra gondolni: honnan ismerhetné egy mai tizenéves, gyorstalpalón végzett újságíró gróf Bánffy Miklós nevét, amikor szülei, nagyszülei számára is bűntett volt a trianoni határon túli, politizáló kultúrnagyságokról beszélni: az erdélyi Bánffyról vagy Wass Albertról ugyanúgy, mint a felvidéki Eszterházy Jánosról. Igen, tiltott gyümölcs volt Erdély és a Felvidék az anyaországi szocializmus terítette asztalán, de tövisbokor is - annak, aki írásaikat próbálta megközelíteni, netán kiadni... A megbocsátó fintor, legyintés azonban nem az önpusztító, értékeinket feladó (nemrég még „újnak” titulált) „társadalmi” osztályoknak és osztályosoknak szól; lelkünk sa- jogásának egészen mással magyarázható. Már ha egyáltalán magyarázatra szorul az a tény, hogy bizony van itt ám mit bepótolni, még mindig (!) - az óvodás korúaktól fel egészen a magas egyetemekig, mi több: parlamenti pártfrakciókig, majd mindenik padsorban. És nem csupán a határon túliak okán, hanem az „anyaországba szakadt” magyarok ürügyén is! Mert az önismeret tárgyában bizony hatalmas üres foltok táton- ganak egy-két-három generáció jegyzetfüzetében. Igen: hol a szerző? - kérdezhetjük. Hol lapulnak azok, akik vállalták szellemi-nemzeti tartásunk meg- roppantását? Hol vannak önócsár- lásaink értelmi szerzői? Akik, sejtem, nem grófok... s talán nem is Bánffyak, s nem Eszterházyak! Tudnunk kell. Ellenkező esetben örökös „darabokra szaggattatott” európai nemzet maradunk. ' ä M í ni a p Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz. Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpát^Muzslay Ágnes Művészeti vezető: Balage P Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta Szerkesztőségi titkár: Jászberényéé Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Terjesztés vezető: Horváth Gábor Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nein küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbcsítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 0 3 Stúrovo, Továrcnská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.
