Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-29 / 193. szám

REGIO 2004. szeptember 29., szerda • HIDLAP 5 Az elmúlt napokban kiemelten foglalkoztunk a Mária Valéria híddal, felújításának évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­gekkel, de talán még mindig nem eleget, lévén, hogy az elmúlt több mint száz évben méltatlanul kevés szó, és még kevesebb tett szólt a hídról. A hídfutás - talán mondhatjuk - amolyan jelkép a jelképben, a Mária Valéria híd két partot összekötő ívein a két partról érkező, egyik oldalról a másikra futó emberek legalább olyan fontos jelképek, mint maga a híd. A sport, az emberi teljesít­mény barátságos megméretteté­se, a béke és az akarat, az em­beri teljesítőképesség közös szimbóluma. A futáson részt ve­vő közel ezer ember - három évestől a nyugdíjasig - azon kí­vül, hogy az egészséges testmoz­gást hirdették, annál jóval többet is tettek: úgy vélem kijelenthető, hogy a híd megünneplésének egyik legméltóbb, sokatmondó momentuma, az ünnepség csúcs­pontja, a híd összetartó erejének konkrét tettben megnyilvánuló mivolta a két part között meg­rendezett futóverseny. Jelkép a jelképben Nemzetközi Madármegfigyelő Napok 2004. október 2-án és 3-án ismét madármegfigyelő napokat rendez­nek Magyarország minden megyé­jében, valamint a fővárosban. Az akció legfontosabb célja, hogy mi­nél több emberrel megismertessék a madárvédelem jelentőségét A rendezvény egyben verseny is Eu­rópa országai között. Magyaror­szág eddig kiváló eredményeket ért el: évek óta mindig az első há­rom helyezett között vagyunk. A programot Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédel­mi Egyesület szervezi. A helyszíneken - azok adottságaitól függően - a részt­vevők előadásokat hallhatnak a termé­szetvédelemről és a madárvédelemről, valamint betekintést nyerhetnek a ter­mészetvédők munkájába és madár- megfigyelő túrán vehetnek részt. Az egyesület tagjai válaszolnak az érdeklő­dők kérdéseire, és felvilágosítást nyúj­tanak madárvédelmi, természetvédel­mi kérdésekben. Mivel a Madármegfi­gyelő Napok ettől az évtől kezdődően szerepel az országos környezetvédel­mi jeles napok listáján is, az MME szeretné kérni az iskolákat, baráti tár­saságokat, más környezetvédő szerve­zeteket, hogy önállóan is szervezze­nek programot ezen a hét végén, tölt­senek néhány kellemes órát a termé­szetben és figyeljék a madarakat. Nem szükséges egész hétvégén, egész nap kint tartózkodni, elég csak egy órányi séta valamelyik tó partján, me­zőn vagy erdőben - áll a felhívásban. A verseny szempontjából nagyon fontos, hogy vasárnap, tehát október 3- án délután 16 óráig a csapatok jelezzék az MME-nek, hogy milyen helyszínen és mennyien vettek részt az esemé­nyen. A versenykiírás szerint az alábbi adatokat kell beküldeni: a megfigyelés helyszíne, a résztvevők száma, a megfi­gyelt madarak "összl étszáma, a három leggyakoribb madár neve és száma, rit­ka vág)' érdekes madarak felbukkanása. Természetesen nem probléma az sem, ha nem tudják meghatározni a madár­fajokat, ebben az esetben elég csak a lá­tott madarakat számolni és a helyszínt megnevezni, valamint a résztvevők szá­ma mellett ezt az adatot beküldeni. Az adatokat az mme@mme.hu e-mail cí­men, illetve az +36/1/275-6247-es tele­fonszámon várják. Magyarország eb­ben a versenyben eddig kiváló ered­ményeket ért el. Az európai országo­kat figyelembe véve, évek óta mindig az első három helyezett között va­gyunk a látott madarak és a helyszínek számát tekintve. Mindez természete­sen azt is jelenti, hogy hazánkban nagy az érdeklődés a madárvédelem iránt, egyre szélesedő társadalmi hát­tere van ennek a tevékenységnek. Fontos, hogy az az intézmény vagy szervezet, amely madármegfigyelő napot szeretne szervezni, jelentkez­zen az egyesületnél, mert a www.mme.hu honlapon folyamato­san frissíteni fogják a helyszínek lis­táját. Szintén erről a honlapról letölt­hető egy egyszerű kis plakát, ame­lyet a megfelelő adatokkal (helyszín, időpont) ki lehet egészíteni, és a/4-es vagy a/5-ös formátumban kinyom­tatva lehet felhasználni. A Nemzetközi Madármegfigyelő Napok Komárom-Esztergom megyei helyszíne: Naszály, Ferencmajori-ha- lastavak. Időpontja: október 2., szom­bat, 8-14 óra. Találkozás a tavakat át­szelő műút melletti megfigyelő to­ronynál. Kapcsolattartó: Csonka Pé­ter + 36-70-339-5903; mme24@free- mail.hu, várható program: terep­madarászat és madárgyűrűzés. • SEM Szüreti ünnepség Kéménden Boldog Gizella-díj a bambergi professzornak Évröl évre ismétlődő rendezvény Kéménden a szüreti ünnepség. Az idei esemény abban különbözött az eddigiektől, hogy nemcsak a hely­beliek felvonulásától, hanem a mintegy 250 szereplő dalától - tán­cától is hangosak voltak az utcák. A rendezők (helyi önkormányzat és Csemadok) meghívták valameny- nyi kurtaszoknyás falu hagyomány- őrző csoportját, a párkányi Kisboj- tárt és a mazsoretteket, de még Szé­kelyföldről is érkeztek vendégek. A komáromi fúvószenekar ébresz­tette a falu lakóit és fogadta a sze­replőket, a vendégeket a Községi Hi­vatal előtt. Majd lovashintóval indult meg a menet, élén a helyi plébános­sal, valamint a helyi és a baróti pol­gármesterrel. A felvonulók tömege énekelve, táncolva járta végig a köz­ség utcáit, tereit. A kurtaszoknyások közül a barti és a kőhídgyarmati fia­talok vettek részt, sőt ez utóbbiak egy citerazenekar által kísért, feldí­szített kocsival is megtisztelték a kéméndieket. Emellett természete­sen a helyi csoportok is nagy sikerrel szerepeltek a menetben. Az ünnepség résztvevője volt a baróti és a nagybaconi népművésze­ti csoport is. Ez utóbbi településsel már egy éve testvérvárosi kapcsolat­ban áll Kéménd község. A Nagyba­conról érkező 47 fős csoport a szüre­ti ünnepség mellett, az egész hetet Kéménden töltötte. Megtekintették a vízlépcsőt, átutaztak Viscgrádra, de bejárták Kéménd Szerelem-szi­getét, majd látogatást tettek a helyi iskolába és az óvodába is. A csaknem háromórás, hangulatos felvonulás a falu egész lakosságát megmozgatta, szinte mindenki résztvevője volt az ünnepségnek. Akik a felvonulókkal tartottak, meg­tapasztalhatták a falu utcáin a helyi­ek vendégszeretetét. Csaknem min­den ház előtt asztalok roskadoztak a finomabbnál-finomabb frissítőktől, boroktól, harapnivalóktól. Sőt a régi és modern kerítéseken is ott dísze­legtek nagyanyáink régi használati eszközei. A szőttes térítők, abro­szok, kosarak mellett egyéb háztar­tási eszközöket és a földművelésnél használt eszközöket (szőlőprés, lo­pótök) is megcsodálhatta a közön­ség. A felvonulás a Községi Hivatal előtt ért véget, ahol a helyi vadász­egyesület által készített halat és va­dat kóstolhatták meg az odaérkezők. Mind a kéméndiek, mind a kör­nyékbeliek, de a határon túli ma­gyarok is jól érezték magukat a kéméndi szüreti ünnepségen. • Szalai Andrea, Dániel Erzsébet Manfred Haidl úr, a bambergi Otto Friedrich Egyetem professzora Boldog Gizella-díjat vehet át ma délután egy órakor a volt Megye­háza dísztermében. Esztergom Vá­ros Önkormányzatának Képviselő­testülete szeptember 23-án hozta meg erről szóló döntését. Esztergom Város Önkormányza­tának Képviselő-testülete a testvér- városi kapcsolatokat gazdagító, élénkítő, felsőoktatás terén kifejtett kiemelkedő, önzetlen segítségének elismeréseként és nyugdíjba vonu­lása alkalmából Boldog Gizella - dí­jat adományoz Manfred Haidl úr­nak, a bambergi Otto Friedrich Egyetem professzorának. Esztergom és Bamberg között hiva­talosan 11 esztendeje köttetett testvér- városi szerződés. A két város közötti i kapcsolatok megindulásával szinte egy időben - annak részeként - elkez­dődött a két egyházi székhely és isko­laváros felsőoktatási intézményei kö­zött is az együttműködés. Manfred Haidl professzor, a bambergi Otto Friedrich Universität szociálpedagó- j gus-képző intézetének szakvezetője- I ként az első pillanattól kezdve nagy szimpátiával, igen sok energia- és munkaráfordítással látott hozzá a test­vérváros Esztergom főiskolájával, a Vitéz János Római Katolikus Tanító­képző Főiskolával az együttműködés kereteinek kialakításához. Munkája eredményeként gyakorlatias és segítő jellegű kapcsolatok épültek ki a két in­tézmény között. A 12 esztendeje Haidl professzor vezetésével zajló kö­zös munka segítette Esztergom főis­kolájának szociális képzésre szakoso­dott tanszékét ahhoz, hogy közös curriculum fejlesztéssel európai szintű szociálpedagógus-képzés jöj­jön létre a királyi városban. Manfred Haidl erőfeszítéseinek köszönhető, hogy immár több mint egy évtizede évenként két-három esztergomi hall­gató vehet részt bambergi részképzé­sen. Ugyancsak az ő érdemeinek tud­ható, hogy évente csoportos szakmai cserelátogatások is történnek a két intézmény között, amelyek minden alkalommal szakmai-tudományos előadásokkal és szemináriumokkal gazdagítják az együttműködést. Haidl professzor ebben az évben nyugállományba vonul. A két város kapcsolatát gazdagító sokéves mun­káját a város a Boldog Gizella-díj adományozásával kívánja elismerni. • NIL Folyamatban a letkési határátkelő ügye Régi kívánság az Ipoly folyó magyar­szlovák határ mentén élők körében, hogy az Ipolyszalka - Letkés között reggel nyolctól este nyolcig nyitva tartó határátkelő folyamatosan üzemeljen. Kovács István, Letkés polgármestere kérdésünkre elmondta, hogy az Ister- Granum Eurorégió és az Ipoly Eurorégió egyaránt támogatta a határ­átkelő folyamatossá tételét. Ma ülésezik az Ister-Granum Eurorégió elnöksége, valószínűleg szóba kerül ez is, és a tárca közti bizottsági ülésen is tárgyalnak ar­ról, hol tart az átkelő ügye. Több szem­pontból is fontos az Ipolyszalka-Letkés közötti határ teljes megnyitása. Az Ipoly-mente térségének fejlődését szin­te akadályozza a korlátozott idejű határ­átkelő. Az itt élők foglalkoztatását is elősegíti a folyamatos határátkelés, vala­mint Esztergom-Párkány és Ipolyság- Parassapuszta között még egy 24 órá­ban nyitva tartó átkelési ponton történ­het a két ország közötti forgalom. • MÁ Eurorégiós ülés Párkányban Idei negyedik ülését tartja ma az Ister-Granum Eurorégió elnöksége. A párkányi Polgármesteri Hivatal tanácstermében megrendezésre ke­rülő ülésen hét napirendi pontot tárgyalnak. Ezek között szerepel a régió közigazgatási harmonizációja, a befektetési kataszter, de szó lesz az eurorégiós menetrendről és Há­rom folyó régiója elnevezésű könyvkiadási programról is. Marus Napok Kismaroson Hétvégén immár hetedik alkalom­mal rendezik meg Kismaroson a Marus Napokat. Évről évre nő az ér­deklődők és-résztvevők száma, már az Országos Rendezvény naptárban is jegyzik ezt a programot. A szervezők idén is sokféle rendezvénnyel szóra­koztatják a vendégeket és a falu lakóit, amelyek között újdonságok és hagyo­mányos programok is helyet kaptak. Kisbíró toborzóval kezdődnek az ese­mények szombat délelőtt, majd a mű­velődési házban nyílik az Otthonunk Kismaros elnevezésű kiállítás. Népi kismesterségek - kézműves foglalkozá­sok, kirakodóvásár, mackókiállítás, mustkóstolás zajlik a nap folyamán. Az iskolában délután egy órától Néder Norbert bábelőadása tekinthető meg. 15 órakor indul a szüreti felvonulás táncbemutatókkal színesítve, a szüreti sváb bál 20 órakor kezdődik a Sport- csarnokban. Vasárnap délelőtt meg­nyílik Pintér Tünde akvarell kiállítása a Teleházban. Szórakoztató műsor zajlik a Sportpályán, délután lesz a borverseny és borlovag avatás, vala­mint a Rédosz-pinceparti baráti társa­ságok dalos találkozója. A Marus na­pok zárására 20 órakor kerül sor. • NIL Emléktábla-avatás Muzslán Nagy Márton Emléknapot tartanak október 9-én Muzslán. A helyi születé­sű paptanár tiszteletére tartandó emlék­nap ünnepi szentmisével kezdődik, amelyet Paskai László bíboros fog ce­lebrálni. A szentmisét követően emlék­tábla-avatás lesz, majd a megemlékezés ünnepi konferenciával zárul, ahol Bog­nár László egyetemi tanár ad elő. Dél­után megtartják a hagyományos szüreti mulatságot, ahol több hagyományőrző csoport is fellép - tájékoztatta lapunkat Drapák Károly, Muzsla polgármestere. • -ez-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom