Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-29 / 193. szám
3 MAGYARORSZÁG 2004. szeptember 29., szerda • HÍDLAP • Gyurcsány Ferenc és a bátorság A képviselők tárgyalják a szövetkezeti lakások ügyét A Fidesz felszólítja Gyurcsány Ferencet, hogy „legyen elég bátor”, és még kedden hozza nyilvánosságra leendő kormányának névsorát, valamint, vagyongyarapodásának hátterét -jelentette ki Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke keddi sajtótájékoztatóján. A választmányi elnök úgy vélte, hogy az eddig megbízatást kapott öt miniszterelnök mindegyike a kormányprogramról és a saját magáról, szóló szavazást megelőzően hozta nyilvánosságra a kormányának a névsorát, ugyanakkor a miniszterjelölteket azt megelőzően hallgatta meg az összes illetékes parlamenti bizottság. „Az amit Gyurcsány Ferenc művel, az példa nélküli a magyar alkotmányosság történetében” - tette hozzá. Kövér szerint, a többször módosított bejelentés időpontja miatt is kritika illeti Gyurcsányt. A hétfői tájékoztatás már arról szólt, hogy csütörtökön fél kettőkor, azaz fél órával a miniszteri meghallgatások előtt tudják meg a bizottságok tagjai, hogy ki az, „aki néhány percen belül bekopogtat az ajtón meghallgatás céljából.” Kövér elmondása szerint, lehet, hogy épp az a baj, hogy nem szabad tudniuk a kormánypárti képviselőknek, hogy kiket ültetnek bársonyszékbe, illetve kik azok, akik az igen gomb megnyomásával megszabadítják magukat a bársonyszéktől. Visszatérve a kormányprogramra Kövér emlékezetett, hogy „Magyar- ország a lehetőségek országa”- - de kivált így volt ez a '90-es évek elején. Ezért szeretnénk tudni, hogy ki is az a Gyurcsány Ferenc - tette fel a kérdést Kövér. „Mert az tény, hogy Gyurcsány Ferenc akkor gazdagodott meg, amikor az ország polgárainak döntő többsége elszegényedett. És meglehetős homály övezi a meggazdagodás részleteit.” - tette hozzá a fideszes politikus. Kövér úgy vélte, hogy a polgároknak joguk van tudniuk, hogy ki az, akiről az országgyűlési képviselők szavaznak. Ezért azt javasolja Gyurcsány Ferencnek, hogy legyen bátor. „Mivel közismert, hogy vagyonosodására az állami vagyon privatizációján keresztül került sor, hozzon minden olyan szerződést nyilvánosságra, amelyet ő maga vagy cégei az állammal vagy cégeivel kötöttek.” - közölte Kövér László Végezetül arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy - amint az egy bátor emberhez illik- személyesen válaszoljon a feltett kérdésekre. • Epress József Az Országgyűlésben megkezdődött a szövetkezeti lakásokról szóló törvénytervezet vitája. A javaslat célja, hogy az ilyen típusú lakásokban élő, több mint 1 millió embert érintő döntéseket egyszerűbben és gyorsabban hozhassák meg. Evek óta sok szó esett arról, hogy önálló jogszabályra lenne szükség a lakásszövetkezetekről, mert ma csak az általános szövetkezeti törvény vonatkozik rájuk, pedig sokban eltérnek problémáik a többi szövetkezetétől. A törvényjavaslat célja, hogy a lakásszövetkezeti lakásokban élő több mint egymillió embert érintő döntéseket minél gyorsabban, egyszerűbben hozhassák meg - mondta a belügyminiszter. Az előterjesztés egyik legfontosabb részét így emelte ki Lamperth Mónika.- Hosszú évek óta jelentkező igénynek tesz eleget a törvényjavaslat azzal, hogy a gyakran kettő vagy háromezer lakást magukban foglaló lakásszövetkezetek a közgyűlésen jelenlévők egyszerű szótöbbségével kisebb lakásszövetkezetekké válhassanak szét. A kisebb szövetkezetek jóval hatékonyabbak a döntések meghozatalában és végrehajtásában egyaránt. A tervezet szerint a lakásszövetkezetekből bármelyik műszakilag önálló épület vagy épülettömb kiválhat és társasházat alapíthat, a többi épület lakástulajdonosai nem akadályozhatják ezt meg. Elég lesz a kiválni szándékozó épület tulajdonosainak akarata - az még vitatott, hogy ez egyhangú döntést jelentsen-e. A lakásszövetkezeteknek az alapszabályban rendezniük kell, hogy az igazgatóság mit tegyen, ha valakinek költséghátraléka van. Egyik megoldás a jelzálog bejegyzése lehet. A közgyűlés dönthet arról, hogy a szövetkezet tulajdonában lévő üzlet- és egyéb helyiségeket mire használja. A törvénytervezet 2005 végéig ad türelmi időt a lakás- szövetkezeteknek, hogy bevezessék az említett változásokat. Szentgyörgyvölgyi Péter a Fidesz vezérszónokaként egy lényeges kifogást emelt a javaslattal szemben.- Csak egy részéről beszél a lakásszövetkezeteknek, mégpedig a fenntartásról. Egyáltalán nem beszél az építésről. Mi nem tudunk mást javasolni, mint azt, hogy az előterjesztő vonja vissza ezt az egyébként feltétlenül szükséges és hasznos előterjesztést, dolgozzák ki ezt az építésre vonatkozó részét, tárgyaljuk újra, valószínű, hogy akkor támogatni fogjuk. • (MR) Lehet népszavazás a kórházak privatizációjáról Mégis lehet ügydöntő népszavazás a kórházak privatizációjáról, mivel az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országgyűlés erről szóló határozatát. A taláros testület egyben elutasította azokat az indítványokat, amelyek megkérdőjelezték a határozat alkotmányosságát. Két magánszemély nyújtott be fellebbezést azután, hogy a parlament május 17-én vita nélkül, csaknem egyhangúlag hozta meg döntését. A határozatot azután fogadták el, hogy a Munkáspárt, a Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom mintegy 240 ezer aláírást gyűjtött a kórházak privatizációját ellenző népszavazási kezdeményezéshez. Az úgynevezett kórháztörvényt, amely az egészségügyi szakmai befektetők számára is lehetőséget teremtett volna a részvételre az intézmények gazdasági átalakításában, 2003. június 16-án fogadta el az Országgyűlés. A döntést az Alkotmánybíróság december 15-én megsemmisítette a köztársasági elnök alkotmányértelmezési beadványa nyomán. Az államfő által a Háznak megfontolásra visszaküldött jogszabályt ugyanis az Országgyűlés még aznap újratárgyalta, majd változatlan formában elfogadta. Az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenségre hivatkozva semmisítette meg a törvényt, tehát tartalmában nem vizsgálta a jogszabályt, habár számos indítvány érkezett pártoktól és szakmai szervezetektől a törvényben foglaltak miatt is. • (MR) Vezet a Fidesz az MSZP előtt A Századvég Politikai Elemzések Központja 2004. szeptemberi adatfelvétele a 2002-es választások óta eltelt időszak legmagasabb Fidesz-MPSZ előnyét mutatja a szocialistákkal szemben. A Fidesz az összes megkérdezett körében 11, a biztos szavazó pártot választók körében pedig 20 százalékponttal vezet az MSZP előtt. A kormányt övező választói véleményklíma Medgyessy Péter lemondását követően sem javult. 2004. szeptember folyamán a két nagy párton kívül egyedül az SZDSZ lépte át a bejutáshoz szükséges ötszázalékos támogatottságot. 2004 szeptemberében az összes megkérdezett körében az MSZP támogatottsága 23, a Fidesz-MPSZ-é 34 százalékpont. • GK Növekedett a közúti agresszivitás, sok a halálos baleset A közúti agresszivitás növekvése okozhatta a hétvégi halálos balesetek nagy számát. Ezt az ORFK és az Országos Baleset-megelőzési Bizottság közös vizsgálatai állapították meg. Szeptember utolsó hétvégéjén az ország területén 192 személyi sérüléssel járó baleset történt, ezek közül 23 halállal, 57 pedig súlyos sérülésekkel végződött. A halálos balesetek helyszínein összesen 29 ember vesztette életét. A vizsgálat megállapításai szerint a halálos kimenetelű balesetek többsége egyjárműyes baleset volt, s csak ezt követik gyakoriság terén a frontális, illetve utoléréses karambolok. Mindez a szakemberek szerint a közúti agresszivitás növekedésére utal. A legtöbb halálos baleset a hét végén Pest, Vas és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében történt, e területeken a forgalom intenzitásának állandósága és a hétvégék baleseti veszélyességének növekedése között jól érzékelhető az összefüggés. • (MNO) Házi őrizetbe kerülhet Kulcsár Az előzetes letartóztatás megszüntetését és Kulcsár házi őrizetbe helyezését indítványozza az ügyészség kedden a bíróságnak. A Budai Központi Kerületi Bíróság csütörtökön dönt az álbróker ügyében a kényszerintézkedés enyhítéséről. A házi őrizet és az előzetes letartóztatás alapvető jogszabályi feltételei azonosak, tehát „nem szabadlábra helyezésről van szó”, hanem arról, hogy a legszigorúbb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés helyett a bíróság az ügyészségi indítvány alapján egy enyhébbet rendel el - mondta Ihász Sándor fővárosi főügyész, majd hozzátette: a Budai Központi Kerületi Bíróság csütörtökön dönt Kulcsár Attila ügyében. Kulcsár Attila ügyvédje hétfőn szabadlábra helyezési kérelmet nyújtott be az ügyészséghez, mivel milliárdos sikkasztással gyanúsított védence előzetes letartóztatása szeptember 30-án lejár. Zámbó Gyula a Magyar Televízió Kék fény című műsorának elmondta: „Kis esély van erre, és én ezt is ki szeretném használni.” Az egyik fővárosi napilap korábban felvetette, hogy az álbróker szabadlábra helyezése mellett szól, hogy tulajdonképpen „mindent elmondott, amit akart”, ugyanakkor a szabadság Kulcsárra nézve veszélyes is lehet, így a legvalószínűbbnek a lap szerint a házi őrizet elrendelése tűnik. A brókerbotrányban többmilliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila március 30. óta van előzetes letartóztatásban. Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. korábbi vezérigazgató-helyettesét, a brókerügy egyik gyanúsítottját 2003 decemberében rekordösszegű, harmincmillió forintos óvadék fejében helyezték szabadlábra, egyúttal elrendelve házi őrizetbe helyezését. Pár nappal később Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori vezetője is távozhatott a börtönből tízmillió forint óvadék ellenében. A bankvezető, aki a brókerbotrány gyanúsítottjaként került előzetes letartóztatásba szintén házi őrizetbe került akkor. 2004 áprilisában mindkettőjük házi őrizetét megszüntették, de a bíróság döntésének értelmében továbbra is lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állnak. • (index.hu) Milliárdos veszteség a köztévében jelenleg havi másfél milliárd forint a köztévé vesztesége, ezért hamarosan elbocsátások várhatók. Az Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottsága az intézmény székházában tájékozódott az MTV jelenlegi helyzetéről. Elavult technika, másfél milliárd forint havi veszteség és egy rossz állapotban lévő épület. Többek között ezek jellemzik a közszolgálati médiumot. Az MTV' megfelelő működéséhez jelenleg 8jl milliárd forint hiányzik. A pénzügyi problémák miatt a jövőben elbocsátások várhatóak. A köztévé ún. reorganizációs terve az 1700 fős létszámot fokozatosan csökkentené. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre, a kuratórium elnöke még nem tudott pontos adatokról beszélni. Czeglédi László az MTV Közalapítvány kuratóriumának MSZP-s elnöke elmondta: „Nem az a célunk, hogy minél több embert elküldjünk, hanem hogy minél több embert megtartsunk, legfeljebb nem a televízió hanem a szolgáltató keretében, az viszont célunk, hogy azok az emberek maradjanak meg, akik valóban dolgoznak.” Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a köztévé gazdálkodása áttekinthetetlen, pénzügyi rendszere pedig megbízhatatlan. A sajtóbizottság tagjai abban egyetértettek, hogy a jövőben az Országyűlésnek kellene gondoskodnia egy előre eltervezhető finanszírozási rendszerről. Pető Iván az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Normatív finanszírozás lenne az optimális, nemcsak azért, mert ez politikai döntésektől függetlenné tenné a finanszírozást, hanem mert ez a kiszámítható. ” • (hirtv.hu) Dávid vagy Világosi elnökölhet a holnapi ülésen Sem Deutsch Tamás, sem pedig Harrach Péter nem vállalja holnap a parlamentben az ülés vezetését, a miniszterelnökről szóló szavazás időpontjában. A pulpituson ezért valószínűleg vagy az SZDSZ-es Világosi Gábor vagy az MDF-es Dávid Ibolya foglalhat majd helyet. Ez azért fontos, mert az aktuális elnök csak akkor szavazhat, ha szavazategyenlőség alakul ki. így Szili Katalin Gyurcsány Ferencet támogató voksa akár döntő is lehet. • (hirtv.hu) Folytatódik a móri bankrablás büntetó'pere Kiglics Attila harmadrendű vádlott kihallgatásával folytatódott kedden a móri bankrablás büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. A hétfői kezdő napon Kaiser Ede és Hajdú László, az első-, illetve a másodrendű vádlott a két éve tartó eljárás során most először tett érdemi vallomást. Több vádbeli súlyos bűncselekményt beismertek, de a nyolc halálos áldozatot követelő, 2002. május 9-i móri bűncselekményt tagadják. Hétfőn már megkezdte a vallomástételt a harmadrendű, előzetes letartóztatásból korábban kiengedett vádlott, Kiglics Attila, akit két rablással vádolnak, és aki Mórral kapcsolatban a nyomozás során terhelőén nyilatkozott Kaiserre és Hajdúra. Elmondta, hogy együtt követtek el több bűncselekményt, és Kaiser felvetette a móri fiókot, mint lehetséges célpontot, amelyet meg is figyelt. Elbocsátások a Picknél Sikerként könyvelheti el a Picknél működő szakszervezet, hogy a menedzsmenttel folytatott tárgyalások eredményeként a társaság a korábban tervezett 450 fő helyett „csak” 250 alkalmazottat bocsát el. Az elbocsátásra a vágóhídi tevékenység kiszervezése miatt kerül sor. • (MNO) Új emlékérméket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank új emlékérméket bocsát ki. A Magyarország várait bemutató sorozat első darabján a visegrádi vár látható. Az 5000 forintos címletű ezüst korongot tegnap mutatták be. A 8 ezer példányban kiadott érme'érdekessége, hogy a vár látképe a hátoldalra került, míg az előlapon Salamon-torony szerepel, háttérben a Dunakanyarral. (radio.hu)
