Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-10 / 137. szám

HÍDLAP • 2004. július 10., szombat RÉGIÓ MAI TÉMA Nő az anyatejjel táplált csecsemők aránya Mit szól On a régió kismama-helyzetéhez? A Központi Statisztikai Hivatal Komárom-Esztergom megyei igaz­gatósága közétette legfrissebb sta­tisztikai tájékoztatóját. A benne ol­vasható időszaki információk egyi­ke a megyében dolgozó védőnők tevékenységéről szól. Megdöbben­tő adat, hogy minden tizedik anyu­ka veszélyeztette születendő gye­reke egészségét, mert dohányzott a terhesség alatt A háziorvossal szorosan együtt­működő védőnők közvetlen kapcso­latban vannak a gyermeket váró kis­mamákkal, tanácsot adnak a csecse­mőgondozáshoz, valamint folyama­tosan figyelemmel kísérik a gyerekek fejlődését. Az elmúlt év folyamán Komárom-Esztergom megyében dolgozó 157 védőnő közül 123 volt a körzeti védőnők száma. A megyében dolgozó védődők a 2003. év folyamán átlagosan 3200 olyan családot gon­doztak, amelyekben várandós anya és/vagy 16 évnél fiatalabb gyermek élt. A védőnők a családok 4,5 száza­lékánál találkoztak olyan mértékű rendszeres alkoholfogyasztással, amely a család életvitelét hátrányo­san befolyásolta. Pedig ez a százalék már kevesebb, a 2000-ben mért 5,6 százaléknál. 2000-óta a gyermekbán­talmazás szintén csökkent egészen pontosan a harmadára, így 2003-ban 24 családnál kellett intézkedést kez­deményezni fizikai, szexuális vagy érzelmi erőszak miatt. A védőnők te­vékenységi körébe a közösségi egészségnevelés és a szociális mun­kába való aktív részvétel is beletarto­zik. Az elmúlt években a karitatív te­vékenység alkalmai csökkentek, vi­szont nőtt az oktatási, illetve egyéb helyeken tartott egészségnevelési programok száma. 2003 év végén 4761 várandós nő volt a megyében. Három évvel ko­rábban még 36-tal több volt a szá­muk. A terhes nők 10 százaléka do­hányzott, ezáltal minden tizedik kis­mama veszélyeztette születendő gyermeke egészségét. Ez a szám az elmúlt években alig változott. A várandós anyák 39 százaléka fo­kozott gondozást igényelt: kétharma­duk egészségügyi, kétötödük kör­nyezeti, fennmaradó hányaduk pedig mindkét ok miatt fokozott odafigye­lést igényelt. A kismamáknál tett védőnői láto­gatások száma alapján elmondható, hogy a csecsemő megszületéséig egy-egy terhes anyát átlagosan több mint négyszer kerestek fel. 2003-ban a védőnői látogatások száma tizenki- lencezer volt, míg a védőnői tanács­adáson való megjelenések száma csaknem huszonegyezer volt. A vé­dőnők a 16 év alatti korosztály gon­dozását is ellátják. A gyerekek korá­nak növekedésével párhuzamosan a gondozási igény általában csökken. A kedvezőtlen környezeti hatások az életkor előrehaladtával egyre na­gyobb arányban kerülnek előtérbe, az egy éven aluliak harmada, míg a 6-16 évesek 43 százaléka igényelt emiatt fokozott odafigyelést. A kisgyerekek fejlődése szempont­jából fontos a táplálás módja. 2003- ban a közel háromezer megfigyelt csecsemő közül a három hónapnál fiatalabbak kétharmadát kizárólag anyatejjel táplálták, további 3 száza­lék e mellé teát és gyümölcsöt is, minden tizenegyedik tápszert ka­pott. A többiek vegyes étkezésben részesültek. Pozitív tendencia figyel­hető meg 2000 óta e téren, hiszen fo­lyamatosan emelkedik az anyatejjel tápláltak száma, míg a tápszert kapó­ké csökken. Az életkor előrehaladtá­val az anyatej mellett természetesen egyre nagyobb hányaduk kap kiegé­szítő táplálékot, gyümölcsöt, főzelé­ket. A csecsemők közel fele hathóna­pos kora után is kapott anyatejet. A begyűjtött anyatej mennyisége közel 1 200 literrel lett több. Komárom-Esztergom megyében az elmúlt év folyamán 8600 1 és 5 éves kor közötti gyereket vizsgáltak meg a védőnők. Az egyéves gyerme­kek valamivel több mint 1 százaléká­nál a mozgás, 0,5-0,5 százalékánál az értelmi, vagy a beszédkészség terén tapasztaltak elmaradást. Az életkor előrehaladtával elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy egyedül a mozgás­fejlődés terén csökkent, a többiben emelkedett az érintett gyermekek aránya. Figyelemmel kísérik a védő­nők a testi fejlettséget is. A vizsgála­tok alapján megállapítható, hogy az életkor növekedésével a testi fejlett­ségbeli elváltozások csökkennek. 2003-ban a megvizsgált egyéves gye­rekek minden tizedikénél, míg az ötö­dik életévüket betöltötték csak min­den tizenhatodikánál találtak kisebb- nagyobb testi fejlettségbeli eltérést. • Feldolgozta: GK, forrás: ksh.hu/stadat Helga (szociálpedagógus) Örülök, hogy egyre több anya választja a természetes megoldást, az anyatejjel szoptatást, mint a tápszert. Talán a családorvos tájékoz­tatása okozta a változást. Viszont a dohányzással kapcsolatos lebeszélő meggyőzés nem eredményes. Kitti (tanuló) Végre kezdenek rájönni a nők, hogy egészségesebb az anyatej, és olcsóbb is, mint a tápszer. Ennek oka talán az, hogy kitolódott a szülési kor, és ezért érettebbek, tudatosab­bak a nők. Nem ezt igazolja, hogy minden 10. nő dohányzik terhesség közben. A csökkenő szülési kedv oka szerintem az anyagi helyzet. Adél (butikos) Az a nő, aki hiúsága miatt nem szoptatja a gyerekét, vagy dohányzással károsít­ja az egészséget, az megér­demelné, hogy meddő le­gyen. Az ilyen felelőtlen nőktől el kellene venni a gyereküket. De az se jó persze, ha nem vállalnak gye­reket egyesek azért, mert inkább kocsit vesznek, vagy utazgatnak. Ernő (munkanélküli) Engem anyám tejjel táp­lált, nincs is baj az egész­ségemmel. Nem értem, hogy jut eszébe valakinek tápszeren nevelni a gyere­ket, mint valami csirkét. Azért nincs gyermekvállalás az országban, mert kilátástalanság van, a kormány nem tartja be az ígéreteit. Kerékpártúra a Pilisi Parkerdőben Csillag István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetője és családja is részt vett azon az avató kerékpártúrán, majd az azt követő' pikniken, amely a térség egyik legszebb pontján, a Pilisszentlászló közelében lévő Pap-réten és környékén zajlott május 2-án. Az eseményt a Ma­gyar Kerékpárosklub és a Happy Bike Pilis - Dunakanyar Turizmus­fejlesztési Társaság rendezte a Budai Vártól a Pilisen át a viseg­rádi várig tartó hegyi-kerékpáros úthálózat kijelölése és használat­ba vétele alkalmából. Ez az esemény azért kapott nagy jelentőséget, mert az 1996-os, az er­dőről és az erdő védelméről szóló er­dőtörvény kimondja, hogy az erdő­területen kerékpározni és lovagolni, motorral, illetőleg gépkocsival közle­kedni csak az arra kijelölt úton sza­bad. A kijelölt erdészeti magánútnak szintén a szabály szerint legalább két méter szélesnek kell lennie. A természet, az erdő védelme má­ra az egyik legfontosabb céllá vált. Az erdei kerékpározással a turisták komoly károkat tudnak okozni a nö­vényzetben, a talajban, főleg ha so­kan és sokszor járnak egy helyre. 2004. május 1-jéig, az erdőtörvény értelmében, a Pilisi Parkerdő Rt. egész területén tilos volt a kerékpáro­zás, mivel a törvény értelmében a ke­rékpározás az erdőterületen, csak er­re a célra kijelölt úton lehetséges. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási osztályvezetője la­punk kérdésére elmondta, hogy a ke­rékpárral is használható erdei útvo­nalakat külön táblákkal jelölik. A ki­jelölt erdei útvonalakra idén, a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park engedélye szerint, a május 1. és augusztus 31. közötti hétvégeken és szabadnapokon bárki behajthat, be­tartva az írott és íratlan közlekedési szabályokat és normákat. Eddig is nagy kerékpáros forgalom volt a Pi­lisben, a Budai- és a Visegrádi-he­gyekben. Fontos, hogy főleg a kultú­ráltan és szervezetten kerékpározók részére megteremtsük az utak hasz­nálatának legális formáját, és később, a tapasztalatok birtokában egyre job­ban bővítsük ezeket a lehetőségeket. Az új szabályozás a korábbival szem­ben tehát lényegesen megengedőbb, és lehetővé teszi a hétvégi biciklizést a kijelölt utakon - mondta el Csépányi Péter. Ugyanez a helyzet a lovaglókkal is, hiszen a lovak egy esős időszak után szintén nagy károkat okoznak a turis­ta útvonalakban. Csépányi Péter el­mondta, hogy ők nyitottak a meg­egyezésre, hiszen, ha megkeresi őket egy lovasklub, hogy szeretnének egy kijelölt útvonalat, akkor az egyezteté­sek után erre lehetőség van. Valamint hozzátette, hogy ha valaki üzletsze­rűen szeretne a Pilisi Parkerdő terü­letén lovagoltatni, akkor az járuljon is hozzá az erdészeti költségekhez. • Akaree Magyarországon mindeddig példátlan közös kezdeményezésbe fogtak a hegyi-kerékpárosok az ország számukra legnépszerűbb erdei terüle­tén. A Dunakanyar jobb partján lévő hegyekbe!) kanyargó közel 200 km hosszú úthálózat és az ehhez kapcsolt kerékpárbarát „Happy Bike” kerékpár-turisztikai szolgáltatási lánc felfűzi a térség szinte összes te­lepülését is, Budapesttől Visegrádig. A térségben kijelölt rövidebb és hosszabb hegyi-kerékpáros útvonalak részben aszfaltburkolatú köz- és erdészeti utakon, másrészt csak MTB-vel járható földutakon vezetnek. Ezeken haladtak el évente, július elején megtartott népszerű MTB Duna-Maraton részvevői is. Megkezdődött az aratás a Felvidéken Szlovákiában sok helyütt már megkezdték az őszi árpa és a rep­ce aratását, az aratási szezon vi­szont igazából csak a jövő héten indul be. A mezőgazdászok sokkal jobb termésre számítanak idén, mint tavaly. A vihar okozta károk általában nem haladják meg a tíz százalékot. A tavalyi terméskiesés ellenére a gazdák nem számítanak a felvásárlási árak emelkedésére. Muzslán szombaton kezdik meg a repce aratatását. Borvák Imre, a szövet­kezet vezetője szerint idén ebből köze­pes termést várnak. A viharok miatt megdőlt, a sok eső miatt pedig rohadni kezdett a növény A repce után a gabo­nát aratják, itt jó termés ígérkezik. Az időjárás csak 5-10 százalékos kárt tett a termésben. Borvák Imre szerint sokkal inkább ráfizettek azok, akik műtrágyá­zással igyekeztek befolyásolni a növény növekedését, mert a növények szára gyönge, így kevésbé tudott ellenállni az időjárás viszontagságainak. Kürtön csak a jövő hét közepén kez­dik a repce aratását, de a környéken már sok helyütt a héten megkezdődött az aratás. A szövetkezet igazgatója, Kas­nyik Tamás szerint idén az elmúlt 5-6 év legjobb termése várható. Jég itt nem pusztított úgy, mint a környező falvak­ban, a vihar és az eső a gabona összter­mésének tíz százalékában tett kárt. A legnagyobb károk a keménybúza eseté­ben mutatkoznak, itt a száz hektár 70 százaléka a földön fekszik. Kasnyik Ta­más nem a termés miatt aggódik, in­kább a felvásárlási árakkal kapcsolatban adott hangot aggodalmainak.- Eddig még egyetlen nagy felvá­sárló sem jelentett be hivatalos ára­kat, arra számítok, hogy az árakat le­viszik, hiszen tudják, hogy senki sem tudja hosszú távon tárolni a gabonát - mondta a szövetkezet igazgatója. Baka Attila kisölvedi magánvállal­kozó 38 hektár vetésterületen gazdál­kodik. Az ő gabonájában nem okozott kárt az időjárás, ezért jó termésre szá­mít. Itt csak két hét múlva kezdhetik meg a gabonafélék aratását, mivel az árpa még zöld és a búza esetében is puhák a magok. Elmondta: csak azok­nak vannak gondjaik, akik gabonájá­nak magvai túl kövérek. A felvásárlási árak szerinte sem lesznek kielégítők.- A sörárpa esetében már február­ban megmondták, hogy akármilyen is lesz a termés, a tavalyi árhoz viszo­nyítva mázsánként húsz koronával ke­vesebbet fognak adni. Ha nem lesz elég árpa, akkor behozzák külföldről - mondta Baka Attila. Nekik azt taná­csolták, hogyha csak lehet, raktároz­zák el a termést. Azok viszont, akik pénzszűkében vannak, kénytelenek lesznek beadni a termést olcsóbb áron. • CzM

Next

/
Oldalképek
Tartalom